Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-24 / 120. szám

KÉP 2001. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK - 9. OLDAL TÉR A címer Kétegyháza címe­re a Löwenburg családnak a címe­rét idézi. Az öreg­pajzs vörös alapon aranyszalagokkal haránt négyeit. A pajzsfő mezejé­ben hétágú bárói aranykorona. A jobb oldali mezőben latin ke­reszt, a bal oldaliban arany, dí­szes körmeneti keresztet látunk, amely a románságnál használa­tos keresztre emlékeztet. A pajzs talpában arany pogácsa lebeg, emlékeztetve a XVIII. századi be­telepítésre. A boglárpajzs a Löwenburgok címeréből kiemelt oroszlán. Jobb mancsában arany- markolatú, ezüstpengéjű szab- lyát tart. A felül lévő falkorona hét bástyája a korona ágait he­lyettesíti. A címer alatt kétszer hajtott aranyszalag, Kétegyháza magyar, illetve román nevével. Településleltár A nagyközség lélekszáma 4211. A románság becsült aránya 60-62 százalék, a cigányoké 5, a néme­teké pedig 1 százalék. A legidő­sebb lakos Számfira Istvánné sz. Árgyelán Mária (1904. július 10.), a legfiatalabb Popa János Dániel (2001. május 11.). A munkanél­küliek száma 245, a ráta kb. 10 százalék. A szilárd burkolatú utak kiépítettsége 65, a járdáké 92, a vezetékes ivóvízé 100 szá­zalék, a gázvezetéké 90 százalék, de a lakossági gázellátás 100 szá­zalékos. A szennyvízcsatorna-há­lózat hossza 5,5 km, melyhez sa­ját tisztító tartozik. A mobilokkal együtt a telefonellátottság is 100 százalékos, kábeltévé is van a te­lepülésen, és hamarosan elkez­dik egy Westel-torony építését. Múltmorzsák Kétegyházát királyi adomány (donátió) folytán 1412-ben fövé- nyesi Siket Elek kapta Zsigmond királytól. Vele együtt lett a ketté­osztott falu tulajdonosa a rokon Erdőhegyi család. Ali alajbég 1632-ben tömegesen telepített a faluba románokat (korábbi nevü­kön: oláhokat), a település 1686 telén tatár pusztítás áldozatául esett. A XVIII. században Gyula­várihoz tartozott, 1720 körül is­mét román jobbágyok telepedtek le a területén, Löwenburg János Jakab főispán fennhatósága alatt. A románok már 1724-ben saját egyházzal rendelkeztek. A római katolikusok templomát 1749-ben Andrássy Zsigmond földesúr emeltette. Honnan ered? A legvalószínűbb településnév­magyarázat szerint Kétegyházá- nak két temploma lehetett a XIV—XV. század táján. (Mint is­meretes, István király idejében tíz falu volt köteles egyet építe­ni!) Kétegyháza „kettős egyháza után vette a falu nevét” - olvas­ható egyik történelmi műben. Együtt gondolkodnak a jövőről Gulyás György polgármester tizenkét képvi­selőtársával együtt 1998 óta irányítja a kétegyházi önkormányzatot. Pártszempont­ból a képviselők mindegyike független, Ba­log Sándorné és Isztin György a német, illet­ve a román nemzetiség jelöltje. Aki átutazik a falun láthatja, hogy mindannyian szívü­kön viselik a település sorsát, boldogulását. A polgármesteri hivatal új, külső és belső megjelenésében egyaránt impozáns épülete 1999. december 31-éré készült el, az itt dol­gozó tisztviselők és az ügyeiket itt intéző kétegyházi polgárok nagy örömére. Az 1999-es költségvetés elkészítésekor komoly anyagi gondokkal szembesült a testület, ezek enyhítésére különböző lépéseket tett, beleértve a gazdálkodás átvilá­gíttatását is. Névjegy- A ciklust 72 mil­lió forintos forráshi­ánnyal kezdtük. Hasznosítva az átvilá­gítás tapasztalatait, sikerült megállíta­nunk a forráshiány növekedését - mondja Gulyás György. - Minden évben eredményesen vettünk részt az önhi­bájukon kívül hátrá­nyos helyzetben lévő települések pályáza­tán. A Román Orszá­gos Kisebbségi Önkormányzat alelnökeként is szorgalmaztam, hogy az Oktatási Minisztérium biztosítson intervenciós keretet a nemzetiségi is­kolák forráshiányának kiegészítésére. Ez meg is történt, így csökkenteni tudtuk a működési ki­adásokat. Gondjaink tehát mérséklődtek, de nem titok, hogy minden év végén voltak rende­zetlen, kifizetetlen számláink. Mi ennek az oka? Alapvetően az, hogy ha csökken a lakosság szá­ma (márpedig Kétegyházán is csökken), akkor a norma­tív állami támogatásokból egyre kevésbé lehet az in­tézményfenntartást, illetve a település működtetését fi­nanszírozni. Ha ebben nem történik változás, nekünk is fölül kell vizsgálnunk az in­tézményhálózatunkat.- Milyen intézményeik vannak? — Elsőként a magyar és a román általános iskolát em­líteném, ez utóbbi tagintéz­ményeként három óvodát is működtetünk. A családsegí­tő és gyermekjóléti szolgálat keretében tartjuk fenn a böl­csődét és az öregek napközi otthonát, van könyvtárunk és művelődési házunk. Há­rom betöltött orvosi álláshel­lyel rendelkezünk, az egész­ségügyi ellátás stabil, bár a két védőnői állás egyikére évek óta nincs jelentkező. Sajnos, a születések száma csökken, tavaly 33 újszülöttet anyakönyveztek, így a védőnőhiány nem okoz ellátási zavarokat.- Az egészségügy mellett ejtsünk szót arról a bizonyos szociális hálóról is!- Ez a kérdéskör a legnehezebb. Főleg akkor, ha természeti csapások is sújtanak bennünket. A belvíz 1999-ben és 2000-ben súlyos károkat okozott 320, illetve 400 lakóingatlanban, a középületekben és a mezőgazdaságban. Két minisztérium, a BM és az FVM 32, il­letve 48 millió vissza nem térítendő köl­csönnel segítette a károsultakat, s ezt a gesztust meg is kö­szöntem a kormány­nak. Elképzelni sem tudom, hogy állami segítség nélkül mi lett volna velünk. Nagyon megcsap­pant a munkahelyek száma, legnagyobb munkaadó az önkormány­zat. Minden lehetőséget ki kell használnunk ar­ra, hogy közhasznú munkához, ezáltal pedig el­látáshoz juttassuk a polgárokat, mégpedig úgy, hogy közben a település is gyara­podjék, szépüljön. A hivatal építése­kor, a művelődési ház felújításakor a fizikai munkaerő 90 százalékát közhasznúként foglalkoztattuk. Ha segély helyett munkabért fizetünk, az a településnek is előnyös, meg az érintetteknek is.- Ahol csökken a születések szá­ma, ott általában növekszik az elha­lálozásoké.- így van ez nálunk is, tavaly 41: en távoztak közülünk. A lakónépes­ség csökkenése mégis kisebb, mint amekkora a születések és elhalálo­zások arányából következne. Ro­mán többségű település lévén, az utóbbi tíz évben sokan települtek át Romániából Kétegyházára.- Nyelvi, illetve vallási okokból érthető, hogy az áttelepülők szívesen választják Kétegyházát. Kérem, szóljon az egyházakról is!- A három legjelentősebb felekezet: a római katolikus, a román ortodox és a baptista. A két előbbi­hez való tartozásnak nemze­tiségi-nyelvi alapjai vannak, míg a baptista egyház hívei egyaránt lehetnek magyar, román vagy más nemzetisé­gűek.- Hogyan látja Kétegyháza jövőjét?- Minden nehézség elle­nére előre kell néznünk. A közelmúltban tanácskoz­tam a civil szervezetek és a pártok képviselőivel, mert úgy gondolom, hogy jövőn­ket közösen kell alakíta­nunk. Született: 1949. október 1-jén, Kétegyházán Tanulmányai: az általános iskolát szülőfalujában végezte, Battonyán érettségizett, ott szerzett gé­pésztechnikusi oklevelet Munkahelyei: Mezőgép (különböző beosztások­ban), nagyközségi tanács (gamesz-vezetőként), 1998-tól polgármester Társadalmi megbízatásai: alelnöke a Gyula- Elek-Lökösháza-Kétegyháza kistérségi társu­lásnak és a Román Országos Kisebbségi Önkor­mányzatnak Családi állapota: nős, egy felnőtt korú lánygyer­mek édesapja Kedvtelése: kisállattenyésztés, főleg galambte­nyésztés A KÉPVISELŐ TESTÜLET TAGJAI Gulyás György polgármester Bencze László alpolgármester Árgyelán György Balog Sándorné, német kisebbség Finna Sándor Gábriel Ottó Isztin György, román kisebbség Lempert László Rózsavölgyi Péter Sárosi György Dr. Szegvári József Szelezsán Péter Dr. Tarmé dr. Barna Mária (Valamennyien függetlenek) Jegyző: Stégermájer Györgyné Aljegyző: Gáncsé Mihály_________ Oviból mentek bölcsődébe Tavaly február óta ismét a régi helyükön Úttörő utca, bölcsőde. Ica néni (Járási Károlyné), Ma­rika néni (Isztin Istvánné), Krisztina néni (Balog Sán- domé), Kati néni (Csum- pilla Mihályné) le nem ve­szi a szemét az apróságok­ról, szeretettel vigyázzák minden mozdulatukat a tá­gas, leginkább gondozott parkra emlékeztető udva­ron. anyagiak hiányában akkoriban máshol is zártak be bölcsődéket. Ügy szólt a határozat, hogy ha le­hetőség lesz az újraindításra, ak­kor ez meg is fog történni. Az át­meneti időszakban az óvodában helyeztük el a két éven felüli, szobatiszta gyermekeket, ennek azonban mindenképpen megvolt az a hátránya, hogy a „mini cso­port” után nem kaptunk állami fejkvótát. Lényegében ott is biz­A néhai dr. Grósz házának udvarán jól érzik magukat a kétegyházi bölcsődések Járási Károlyné bölcsődevezetőt egész eddigi élete ide köti.- Itt dolgozom 1964 óta, s 1965-től vezetem az intézményt. Négyen vagyunk gondozónők, s két félműszakos dolgozó segíti a munkánkat: a szakácsnő és a ta­karítónő.- Hány férőhellyel rendelkez­nek?- Tizenöttel. Ez a patinás, ré­gi épület valamikor Kétegyháza leggazdagabb emberéé volt, a település 1955 óta használja bölcsődeként. Kezdetben idény­jelleggel működött, májustól októberig fogadta az apróságo­kat. Állandó jelleggel 1964-től üzemel.- Mindig tizenöt gyermeket gondoztak benne?- A férőhelyek száma az idők során - követve a gyermeklét­számot és a szülői igényeket - változott. Járt ide húsz, sőt, har­minc kisgyermek is.- De volt, amikor egy sem! Mi­kor szűnt meg a bölcsőde Kétegy­házán? ■ V- Nem szűnt meg soha, csak 1996. május elsejétől a képviselő- testület szüneteltette a működé­sét. Vezetőink nyilván nem jó­kedvükből hozták ezt a döntést, Járási Károlyné tosítva volt minden feltétel, de azért az ottani körülmények nem hasonlíthatók össze az itteniek­kel.- Végül is a mostani testület állította vissza az eredeti állapo­tot.- Igen. A szülők igé­nyelték a bölcsődét, megszületett a számunkra és a gyerme­keink számá­ra kedvező döntés, s így 2000. február 7-e óta ismét a régi helyünkön vagyunk. Nagyon boldogan tér­tünk vissza ebbe a szépen felújí­tott, régi épületbe. A szülőkkel kifejezetten jó a kapcsolatunk. Érdeklődőek, segítőkészek. Most ahhoz kértük a segítségü­ket, hogy a gyermekek biztonsá­ga, a felügyelet javítása érdeké­ben egy alacsony kerítéssel ket­téoszthassuk ezt a hatalmas ud­vart. A két részt felváltva fogjuk használni, s a kisebb területen nem kell attól tartani, hogy szem elől tévesztjük valamelyik apróságot. Az oldal a Kétegyházi Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és a fotókat készítette: Ménesi György A kétegyháziak nagy becsben tartják a középületeket Az új polgármesteri hivatalnak minden helybeli örül A baptista imaház homlokzatán magyar és román nyelvű a felirat A művelődési otthon felújításán helyi közmunkások dolgoztak «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents