Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-23 / 119. szám

6. OLDAL - 2001. MÁJUS 23., SZERDA MEGYEI K O R K E P Testületi ülés az Országházban Testvértelepüléseket összekötő vasúti és közúti határátkelő Budapesten, az Országház egyik ter­mében ülésezett a napokban Körösnagyharsány és a romániai Körösgyéres települések képviselő­testülete. Az esemény Vígh Iloná­nak (képünkön), a körös-sárréti tér­ség országgyűlési képviselőjének közreműködésével jött létre, témája pedig a két testvértelepülés közötti vasúti és közúti határátkelő mielőb­bi megnyitása volt. Körösnagyharsány—Budapest A Körösnagyharsány és Körösszeg (ez a telepü lés nem rendelkezik önálló vezetéssel, hanem közigazgatásilag Körösgyéres köz­séghez tartozik) közötti határátkel már minden a román félen múlik. Egyelőre sajnos Körösnagyharsány nincs benne a román határnyitási el­képzelésekben. De harcolnunk kell érte, hogy bekerüljön — hangoztatta Vígh Ilona, a térség országgyűlési képviselője. Tifor András polgármester vezetésé­vel a napokban körösgyéresi küldött­ség érkezett Magyarországra. Az erdé­lyi testvértelepülés képviselő-testülete a harsányiakkal együtt Budapestre is ellátogatott, ahol többek között megtekintették a Parlamen­tet, a Hősök terét és a Népművészeti Múzeumot. A körösnagyharsányi és a körösgyéresi képvi­selő-testület az Or­létesítése nemcsak a közvetlenül a ha­tár mentén húzódó községek, hanem a határ menti kistér­ségek közös érde­ke is. A határ mindkét oldalán élők azon fáradoznak, hogy Körösnagyharsánynál végleges vasúti és közúti átkelő nyíljon. Ám a meghatározó, végleges döntés a nagypolitika „kezében” van. — Az egész észak-békési térség fejlődésében meghatározó szerepet tölthetne be a körösnagyharsányi határátkelő, mert gazdasági és idegenforgalmi előnyökkel járna. Végigjártuk az összes érintett minisztériumot, és a tárcaközi bizottságokon is terítékre került a téma. Most szágház egyik ter­mében közös ülést is tartott, amelynek fő témája természe­tesen a két község közötti határnyitás volt. Máté Pál, Körösnagyharsány polgármestere itt ad­ta át Tifor András kollégájának a határ­nyitást kérelmező összes magyar dokumentu­mot. Körösnagyharsány és Körösgyéres képviselő­testülete legközelebb július 28-án találkozik egy­mással. Az a rendezvény össznépi ünnepséggé szélesedik, mivel akkor a két település között egy napra ideiglenesen ismét megnyílik az or­szághatár. MAGYARI BARNA Szanazug továbbra is az üdülőké Az ÁNTSZ szerint: ,,egy nem létező szabad strand Bár kisebb dolgokban akadtak nézeteltérések a Doboz— szanazugi üdülőhelyi bizottság tagjai között a minap meg­rendezett ülésen, egyben viszont valamennyien egyetértet­tek: az utóbbi évek fáradtságos munkája meghozta gyümöl­csét. Egyre épül-szépül az országhatáron túl is ismertté vált üdülőkörzet. Doboz—Szanazug Az eddigiektől eltérően idén a bal parton, a Kovarszki Pál-féle Ná­das kempingben megrendezett ülés nyitányaként Vasvári Mihály, a bizottság elnöke számolt be. Szavaiból kiderült, hogy a Körös Volán Rt. vezérigazgatójával foly­tatott tárgyalás eredményekép­pen idén április 1-jétől október 15-éig két járatpár közlekedik a megyeszékhelyről Doboz érinté­sével Szanazugba. Június 1. és augusztus 31. között újabb járat­tal bővítik a buszközlekedést. — Az előző évek gyakorlatának megfelelően fontos a terület kul­túrát karbantartása és a vendé­gek megfelelő szinten való kiszol­gálása - hangsúlyozta Vasvári Mihály. Ennek érdekében a bizottság kérelemmel fordult a Kövizig igazgatójához, hogy engedélyez­ze 6 műkőpad felállítását a víz­parton. Ezt - bizonyos megköté­sekkel - Bak Sándor igazgató en­gedélyezte is. Az ÁNTSZ meghívott munka­társa a tanácskozás hevében arra figyelmeztette a bizottság tagjait, illetve a település vezetését, hogy jogilag Szanazug „egy nem létező szabad strand”, ugyanis nincs ér­vényes működési engedélye. Szatmári János polgármester vá­laszában kifejtette: az éves rend­szerességgel megkérendő enge­dély olyan anyagi többletterheket róna az önkormányzatra, mely­nek teljesítése - önként vállalt feladatról lévén szó - lehetetlen. Ugyanakkor elhangzott az is, hogy három város - Békéscsaba, Gyula, illetve Békés - összefogá­sa szükséges Szanazug felemelé­se érdekében. Nem sikerült pontot tenni a hosszabb ideje húzódó harangto­rony és ökumenikus imahely kérdésére sem. Akár azt is mond­hatjuk, hogy a bizottság elnöke egyedül maradt abbéli törekvésé­vel, miszerint augusztus 19-ére az emlékligetben elkészülhet az imahely. Többen a helyszínnel nem értettek egyet, s közterületi létesítményről lévén szó, az en­gedélyeztetési eljárás „lefut­tatását” is valószínűtlennek tar­tották. A házigazda Kovarszki Pál ar­ról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a Coca Cola szervezésében augusztus 16-20. között idén is megrendezik Szanazugban a Beach house partit, s a kemping szolgáltatásai között a szezon elejétől kishajótúra is szerepel. A tulajdonos ugyanis a télen 15 személy szállítására alkalmas üvegszálas-műanyag alapanyagú motoros kishajót épített, ami igény szerint akár két utassal is elindul.-BOTH­Megújul az Országos Képzési Jegyzék Az alapszakma pillére lehet a későbbi specializációnak Várhatóan júniusban lép életbe a most még csak tervezett rendelet az új Országos Képzési Jegyzékről. Valószínű, hogy például az azbesztcementgyártó és a kötélverő szak­mák kikerülnek a tanulható szakmák közül, hiszen ezekre nincs kereslet. Magyarországon jelenleg 935 szakmát tanul­hatnak a fiatalok, míg más európai országban általában há­rom-négyszáz a tanulható szakmák száma.' Oktatás A korábbi felülvizsgálat utáni új Országos Képzési Jegyzék kiadá­sát a Nemzeti Szakképzési Inté­zet azzal indokolja, hogy az isko­larendszerű képzésben érdeme­sebb azokat az alapszakmákat megtartani, amelyekre később rá­épülhet az átképzés és a tovább­képzés. A gyors reagálású tanfo­lyamokat célszerűbb kivinni az iskolarendszerből a munkaerő­piaci képzésbe. Az iskolának te­hát alapkészségeket kell taníta­nia, amely pillére lehet az élet­hosszig tartó tanulásnak, az eset­leges specializálódásnak vagy szakmaváltásnak. Marton József, a békéscsabai Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola igaz­gatója szerint természetes folya­mat, hogy időnként meg kell újí­tani az Országos Képzési Jegyzé­ket, hiszen muszáj folyamatosan reagálni a környezet változásaira, az új igényekre.- Iskolánkban huszonegy szakmát tanítunk, ezeket nem érinti a reform, mert mindegyikre van elég jelentkező. A kínálatun­kat ahhoz igazítjuk, hogy környe­zetünkben mire van igény, így te­hát eleve nem is hirdetünk meg elavult, keresetlen szakmákat. Annak, hogy jelenleg kilencszáz- nál is több szakma közül lehet vá­lasztani, az az oka, hogy egyes szakmai szervezetek nosztalgiá­ból vagy jó szándékból olyanokat is bent tartanak a jegyzékben, amelyekre nincs már igény — hangsúlyozta az igazgató. — Ne­künk is az a törekvésünk, hogy alapszakmákra képezzük ki a di­ákokat, hiszen az alaptudás — amely több szakmának is lehet az alapja - megszerzése után a ké­sőbbiekben gyorsabban megta­nulhatók a speciális ismeretek. A változásokhoz alkalmazkodást mutatja, hogy a régebben nem oktatott szellőző- és klímaberen­dezés-szerelő szakmát felvettük a képzéseink sorába, viszont az au­tóvillamossági szerelő szakmát felváltotta az érettségi után elsajá­títható autóelektronikai műsze­rész szakma. Iskolánkban egyéb­ként is nőtt az érettségi után ta­nulható szakmák száma - tudtuk meg Marton Józseftől. VÁRADI KRISZTINA Országos fórum élelmezésvezetőknek Vendégük lesz a szakmai tanácskozáson Rigó János professzor A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Békés me­gyei szervezete, a Közétkeztetők, Elelmezésvezetők Orszá­gos Szövetsége és az Országos Dietetikai Intézet május 24- től 26-ig rendezi Gyulán, a Hőforrás Hotelben az élelmezés­vezetők országos fórumát. sabb kérdéseit az önkormányzat­oknál, az intézeteknél. Pénteken a személyi jövedelemadó és járu­lékfizetés 2001—2002-es szabá­lyai, s ennek részletei szerepel­nek fő témaként, s várhatóan ven­dégük lesz dr. Rigó János profesz- szor, az étkezés egyik magyaror­szági legnagyobb tudora. Szom­baton a HCCP-rendszer megyebe­li kiépítéséről beszélgetnek és szakmai fórumot tartanak. ____ ____ -ö­Ne mzetközi falujáró fesztivál A Békés megyei résztvevők jelentkezését várják A szegedi Miklós Károly fejéből 1999-ben „pattant ki” a Nemzetközi Falujáró Fesztivál ötlete. Csongrád megyéből már kilenc település kapcsolódott az akcióhoz, a szervező célja, hogy a látványos programba a dél-alföldi régió többi meevéiét — köztük Békést — is bekaDCSolia. rendezvényből, amely a települé­sen élőknek nagyszerű szórako­zási lehetőséget nyújt. Megmoz­gatja az egész falut, a későbbiek­ben ebből táplálkozhat a többi kulturális program. A fesztivál­hoz csatlakozás első lépés lehet a falusi turizmus felé. Miklós Károly arra kéri a Békés megyei önkormányzatokat, kul­turális rendezvényszervezőket, hogy amennyiben felkeltette ér­deklődésüket a falujáró fesztivál, jelentkezzenek, és akár meg is nézhetik a már bekapcsolódott településeken a színes progra­mokkal zajló eseményt. Az alábbi címen érdeklődhetnek: Miklós Károly, 6723 Szeged, Sólyom u. 1/A., telefon/fax: (62) 481430, il­letve 30/2815-144. Akár engedélyezett, akár nem, igen népszerű szabad strand a szanazugi (ARCHÍV FELVÉTEL) Emelkedett a baromfihús-fogyasztás Az orosházi szárnyas fesztivál szakmai konferenciájának tanulsága Az elmúlt húsz esztendőben 16 százalékról 20 százalékra növekedett a világ baromfihús fogyasztása, a sertés után a baromfihús a második helyre került, megelőzve a marha­hús fogyasztását. Mindezekről a III. Orosházi Szárnyas Fesztivál keretében megrendezett szakmai konferencián esett szó. Orosháza Ruck János, a házigazda szere­pét betöltő Merian Rt. vezérigaz­gatója bevezetőjében kiemelte, a szárnyas fesztivál a város és az itt működő cégek összefogását reprezentálja. Szép Imre, a Ba­romfi Termék Tanács elnöke elő­adásában a baromfiipar helyze­tét elemezte. - A hazai baromfi- ágazat számos előnnyel, de jó néhány hátránnyal is rendelke­zik - fogalmazott Szép Imre. A BTT elnöke az előnyök közé so­rolta, hogy Magyarország megfe­lelő genetikai állománnyal ren­delkezik a baromfiágazatban, a takarmány 60 százaléka hazai alapanyagból készül. Ugyancsak előnynek számít az európai piac közelsége is. Magyarországon 2000-ben az éves baromfifo­gyasztás személyenként 30 kilo­grammra növekedett, amivel az élvonalba került az ország. Az ágazat számára nagyon fontos a hazai kereslet - szögezte le az elnök. Szép Imre a hátrányok kö­zött említette a takarmány inga­dozó árát. - Az ezen a téren ta­pasztalható anarchiát minden­képpen meg kell szüntetni. A ta­karmány-alapanyagok ára szabá­lyozásra vár. Szép Imre hangsúlyozta, az Európai Uniós csatlakozás előtt két fontos kihívásnak is meg kell felelnie a baromfiágazat­nak, ezek egyike az állatok kí­méletével kapcsolatos előírá­soknak való megfelelés, a másik nagy terület pedig a környezet­védelem. Dr. Zoltán Péter, a győri Z-Agro Consulting Kft. ügyvezetője a nemzetközi és a magyar baromfi­ipar helyzetét és fejlődési irányait elemezte. Világviszonylatban, éves szinten 65 millió tonna ba­romfihúst termelnek. Az ágazat­ban szerepet játszó cégek száma csökken. A koncentráció és a globalizáció a baromfiiparban is elkezdődött, ebben modellértékű az amerikai példa. A konferencián egyebek mel­lett az állatok kíméletéről és a ta­karmányozásról is szó esett. K.E. A Körösnagyharsány—Körösszeg közötti határátkelő adatai Szükséges útberuházások: vasút: 3 km vasúti pálya közút: 5 km szilárd útburkolat A vasúti és közúti határnyitás teljes költsége a meg­építendő létesítményekkel együtt: 320 millió forint (mai árakon számítva) rás, az Oktatási Minisztérium he­lyettes államtitkára, az SZVT or­szágos elnöke tart előadást. A fó­rum résztvevői áttekintik az élel­mezésvezetői menedzsment sze­repét az oktatás oldaláról, az élel­miszer-biztonság időszerű kérdé­seit, a Széchenyi-terv legfonto­Gyula A csütörtökön 13 órakor kezdődő országos fórumot dr. Kincses László, az SZVT megyei elnöke nyitja meg, majd az újabb szak­mákról, szakképesítésekről Ma­gyarországon dr. Benedek And­csoportok. 2000-ben Szatymaz, Domaszék és Ásotthalom fogott össze, e településekre most por­tugál, görög és észt néptáncosok érkeznek, az idén kapcsolódott be Kübekháza, Deszk és Tiszasziget hármasa, ahol litván, görög és észt táncosok szerepel­nek majd. A harmadik nemzetkö­zi falujáró fesztiválra készülve a szervező hangsúlyozza:- A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy falunapokhoz kapcso­lódóan, de akár önálló esemény­ként is egy olyan látványos kultu­rális „kavalkád” kerekedhet ki a — A Nemzetközi Falujáró Fesz­tivál „forgatókönyvét” úgy kell el­képzelni, hogy három település összefogásával az egy hétig tartó programsorozat alatt a hazai és külföldi gyermek- és ifjúsági nép­tánccsoportok végigjárják a falva­kat — avat be a részletekbe Mik­lós Károly. 1999-ben elsőként Sándorfalva, Maroslele és Szeg­vár kapcsolódott a fesztiválhoz. A három településre az idén - a ha­zai néptáncegyüttesek mellett - Csehországból, Bulgáriából és Olaszországból érkeznek tánc-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents