Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-19 / 116. szám
2001. május 19-20., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9 Egy nemzet jövője azon áll vagy bukik, hogy mit kezd a géniuszaival Az EMBERI AGY A LEGNAGYOBB TERMÉSZETI KINCS Mi a talentum? Hol van a helye az agyban? Mi a materiális meghatározása? — kérdeztük nemrégiben Gyulán, az Erkel Ferenc Gimnáziumban dr. Czeizel Endre orvos—genetikust, aki a Bolyai János Matematika Társulat rendezvényén, a Hajnal Imre matematika tesztversenyen tartott előadást a talentumról és genetikáról. Nekem, genetikusnak kell kimondanom, hogy végül is milyen géneket kapunk a szüléinktől — nyilatkozta dr. Czeizel Endre D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — Nem könnyű a válasz — mondta dr. Czeizel Endre. — Éppen a tehetségprobléma pedagógiai felkészületlensége magyarázza, hogy Bartókra azt mondják, tehetség. A tehetség kivételes adottságot, ígéretet, lehetőséget jelent, és Bartókra ezt mondani sértés, mert ő valóra váltotta a benne lévő értéket. Tehát — mint minden nyelvben megvan az ikerpár — a potenciális kivételes adottság a tehetség és a valóra váltott kivételes képesség a talentum. A magyar nyelvben a szót Aranytól Ma- dáchig használták, csak valahogy kikopott. A modem természettudomány azt mondja, a kivételes szellemi teljesítményhez négy tényező kell. Okosnak lenni, ez az általános értel- messég, valamiben kiválónak kell lenni,i specifikus mentális képességgel rendelkezni, ez dönti el a pályaválasztást. Aztán van a kreativitás, például Vörös- martyt, Adyt azonnal felismeri az ember, olyan sajátos utat teremtettek a magyar irodalomban. A kreativitásuk tette őket igazán géniusszá, mert önmagában szép és jó verset írni nem elég. A negyedik tényező pedig a motiváció, hogy legyen valakiben energia, feladat iránti elkötelezettség, kitartás a benne lévő érték valóra váltására. Nagyon fontos, hogy valaki honnan jön. Es ez megint nehéz kérdés. Ha azt mondom, motiváció, abban nagyon kevés az örökletesség. De ha a specifikus mentális képességek közül kiválasztjuk mondjuk a matematikát vagy a muzikalitást, nem véletlenül állapították meg a görögök, hogy ezekre születni kell. Kodálynak biztosan igaza volt, hogy mindenkit meg lehet tanítani énekelni, mindenkinek lehet adni zenei műveltséget, mindenkit hozzá lehet segíteni a zene élvezetéhez, de hogy Mozartot, Bartók Bélát a legjobb pedagógus sem tud bárkiből csinálni, számomra evidencia. Ezek azok, amelyek genetikailag nagyon erősen meghatározottak. Nekem, genetikusnak kell kimondanom, hogy végül is milyen géneket kapunk a szüléinktől, az kicsit szerencse. Nagyon fontos viszont a pedagógia, hogy ebből az adottságból mit tud kihozni. Amikor Michelangelótól megkérdezték, hogyan tudta megcsinálni a gyönyörű Dávid-szob- rát — lehet, hogy tettette magát egy kicsit vagy valóságosan gondolta —, azt mondta: Nem volt egy nagy ügy. Amikor letették elém a márványtömböt, abban benne volt a Dávid. Nekem csak a felesleget kellett lehántani... Úgy képzelem, hogy amikor egy kisgyermek belép az iskola kapuján először, mint valami márványtömbből, a benne lévő csodát a pedagógia fejtse ki, váltsa valóra. Tudjuk, hogy a másik véglet, az értelmi fogyatékos gyermek külön speciális oktatást, pedagógust igényel. Van is rá költségvetés, szükséges. Csak azt sokan elfelejtik, hogy az egészen kivételes képességű gyermek ugyanúgy eltér az átlagtól, őt sem lehet beleszorítani a közepes, átlagos gyermekekre létrehozott tantervbe, s egy másfajta pedagógiai hozzáállás is kell. Debrecenben, Budapesten — s hallom Szombathelyen is indul — létrehozták a posztgraduális oktatást, és ez nagyon jó, mert igenis meg kell értenünk, egy nemzet jövője azon áll vagy bukik, hogy mit tud kezdeni a géniuszaival. Mutatják az utat, hová kell menni, milyen sebességgel. Ebben az országban nincs olaj, arany, uránium, a természeti kincseink elég kevesek. De van emberi agy, és ez a legnagyobb természeti kincs, s ezt kellene hasznosítani! — A tehetség, a talentum helyét be lehet határolni az agyban? — Ahogy tudjuk, az átlagos értel- messég a bal agyféltekében van, s úgy tudjuk, a kreativitás pedig a jobb agyféltekében. A matematikai adottságnak, a muzikalitásnak mind megvan a pontos lokalizációja. Számomra az igazi nagy kihívást nem is az agy, hanem az agyi struktúra mögött álló gén jelenti. Például a motivációt nem nagyon lehet genetikailag befolyásolni, de ha azt mondom, hogy matematikai vagy kivételes költői, zenei adottság, biztos, hogy csak egy—két génhez köthető. Az abszolút hallás genetikailag meghatározott, vagy van, vagy nincs. A genetikai térképezés megoldott, egy kisbaba egy csepp véréből vett DNS-ből meg lehet nézni a matematikai, a zenei gént, a DNS-szerkezetet. Kiderülhet, olyan mint Einsteiné vagy József Attiláé... — Ha tudjuk a helyet, akkor át is ültethető másik emberbe? — Hál' Istennek, nem! Volt egy tévéműsor, amelyben megkérdezték a szülőket, milyen legyen a gyermek szeme színe, bőre színe... Hát nem! Arra nem leszünk képesek, hogy a gént kicseréljük. Nincs meg, hogyan vigyük be. Például az emlőráknál bíztunk abban, hogy lesz génterápia, de ha egyrészt nem tudom, hogy mivel vigyem be, akkor hogyan építsem be az emlősejtekbe — hiszen a kromoszóma nagyon bonyolult —, épp a megfelelő helyre, ahol az emlőrákgén van? Hogyan érjem el, hogy a jó gén legyőzze a rákgént? A diagnosztikával meg lehet mondani, hogy milyen lesz a gének összetétele, és egy kicsit megsejthető a gyermek sorsa. És hát csak azért akarjuk ezt a sorsot ismerni, hogy utána a társadalom érdekének megfelelően befolyásoljuk. Ha ott van egy nagyon súlyos betegség génje, több lehetőség van. Nem engedjük megszületni, ami nem egy szimpatikus dolog, de az ember megérti. Nem jó, ha valaki értelmi fogyatékosként, mozgássérültként jön a világra és meg van pecsételve az élete. Valamit csinálni kell, lesz majd egy új út. A szellemi képességek esetében azonban csak arra lesz módunk, hogy vegyük észre, ki a kivételes valaki. — Mostanában sokat hallani az emberklónozásról. Hol itt, hol ott bukkannak fel felkészült tudós- csoportok. Magyarországon van-e ilyen? — Nincs. Magyarországon tiltott — mint a világ minden vezető kultú- rállamában — az ember másolása. Ugyanakkor a klónozás nem tiltott, mert annak nagyon sok haszna lehet. Ma a szervátültetések nagy gondot jelentenek, hogy honnan találjanak megfelelő szervet. Ha valakinek például mindkét oldali veséje teljesen tönkremegy, a sejtjéből klónozás révén szervtenyészetben létrehoznák az ő veséjét, azt beültetve szerintem fantasztikus lehetőség. Tehát ennek örülni kell. Azt gondolom, ép eszű tudós nem másol embert, nincs értelme. Kosztolányi olyan szépen megmondta, minden ember egyedüli példány. Már azt is megkérdezték tőlem, hogy Jézus Krisztust nem lehetne-e klónozni? A realitása az, hogy Torinóban van egy lepel, amellyel állítólag Jézus testét takarták és van rajta vércsepp és nyál- csepp, így benne DNS. Azt gondolom, a vallásos emberek nagy részét nagyon bántaná, ha Isten helyett az ember akarna produkálni egy új Jézus Krisztust. Hozzáteszem — remélem, nem fog soha sor kerülni rá —, ha megtennék, szerintem nem várnák meg a harminc évet, hamarabb keresztre feszítenék. Egészen biztos vagyok benne. Azért nem érdemes megtenni, hogy újra bebizonyítsuk, milyen az emberiség. Szőke Margit Főbb müvei Veleszületett rendellenességek (1973), A születendő gyermek védelmében (Magyar Pállal, 1974), Az emberi öröklődés (1976), Az öröklődés titkai (1976), Genetika és társadalom (1977), Születésünk titkai (1977), Az orvos-genetikus szemével (1980), Genetikai tanácsadás. Elmélet és módszer (1981), Egy orvosgenetikus etikai gondjai (1983), Aetiological Studies of Isolated Common Congenital Abnormalities in Hungary (1984), Az érték bennünk van (1984), Az egészséges utódokért (1986), „Az élet él és élni akar” (1987), Genetikai tanácsadás. Gyakori rendellenességek és betegségek (1987), Multiple Congenital Abnormalities (1988), The Right To Be Bom Healthy (1988), A csókok átka (1989), Ki viszi át a szerelmet? (1989), A magyarság genetikája (1990), Családfa (1992), Congenital Limb Deficiencies in Hungary (1994), Az érték — még mindig — bennünk van (1994), Számadás a talentumról (Erős Erikával, 1995), Hogyan segíthetek gyermekemen? (Czeizel Barbarával, 1995). Névjegy Dr. Czeizel Endre 1935-ben született, a Kos jegyében. Hozzátette, ebben nem hisz. Orvosi egyetemet végzett. Nyugállományba 1998-ban vonult, most egy alapítvány tudományos igazgatója. Jelenleg is aktívan végez genetikai tanácsadást. Két európai uniós projekt résztvevője. Négy gyermeke van és öt unokája. Közülük az ötödik kislány lett, emiatt különösen örül. CD-sikerlista 1. Brooklyn Bounce: Restart 2. Depeche Mode: Exciter 3. Dancissimo 2. 4. Fiesta: Hozzám tartozol 5. Destiny's Child: Survivor 6. Modem Talking: America 7. Tankcsapda: Agyarország 8. Ganxta Zolee és a Kmtel: Pokoli lecke 9. Eminem: The Marshall Mathers 10. Délhúsa Johnny: Dalok a szélben (Musicland Hanglemezbolt) Filmajánló Farkasok szövetsége Titokzatos szörny, egy órási farkas garázdálkodik Dél-Franciaország erdeiben az 1700-as évek második felében. A királyhoz több mint száz halottról — többségében nők és gyermekek — érkezik jelentés, amikor odaküldi legkiválóbb katonáit, hogy megkeressék a szörnyet és végezzenek vele. A különítménnyel tart egy Amerikából visz- szaérkezett nemesember és indián szolgája is. Könyvajánló Vörös ágyasok Zalatnay Sarolta, azaz Cini mostanában nem elsősorban énekesnőként kerül az újságok címlapjára. Bírósági eljárás folyik ellene, illetve a napokban megjelent legújabb könyve, a Vörös ágyasok. Cini az előszót azzal kezdi: „Ez a könyv a pornó, a politika, a romantika és az érzelmek keveredése — a kommunizmusban.” Zalatnay hozzáteszi, hogy bizonyos módon elítéli azt a rendszert amiről ír, de ugyanakkor abban nőtt fel, és az előnyeit is ismeri. A történetekben keveredik a valóság és a mese, de Cini szerint minden fejezetnek van valóságalapja. Fantáziájára támaszkodva azonban egyes történeteket továbbgondolt, kiegészített és az olvasó képzeletére bízza, hogy mit hisz el és mit nem. Pártvezetőktől, funkcionáriusoktól Cicciolináig, Fidel Castrótól és Jimmy Hendrixtől Freddy Mercuryig széles azok skálája, akikről sikamlós történeteket mesél Zalatnay Sarolta. (A könyv a békéscsabai Radnóti Könyvesboltban is kapható.) Apropó! Az olvasás éve 2001 Közzétették a sajtóban, a televízióban, hogy a műalkotások ki- és behozatalát illetően megszűnt a vám, így vámmentesen lehet ki- és behozni a képzőművészeti alkotásokat, ezzel is fellendítendő a hazai műkincskereskedelmet. Bízván abban, hogy a külföldön (Nyugaton) lévő magyar alkotások hazatalálnak méltó helyükre, itt jobb piacuk lesz, értéken cserélhetnek gazdát az aukciós házakban. Vagy egy másik dicséretes rendelet is, miszerint, ha valaki (természetes vagy jogi személy) kortárs képzőművészeti alkotást vásárol, letudhatja az adójából, illetve adó- csökkentő tényező. Mindenki jól jár: a vevő, a művész, s megélénkülhet a hazai kortárs műkereskedelem is, mindenki üdvére. 2001 az olvasás éve, ezzel is deklarálva, hogy a Gutenberg-galaxis nem szűnt, nem szűnik meg. Szükség van a XXI. században is a könyvre, az olvasás primer élményére, mert ahogy nemrég Faludy György, a költők világszerte ismert doajenje mondta Békéscsabán (is), szerencsére Magyarországon a könyvkultúra él, itt az emberek még mindig olvasnak, s szeretnek olvasni. Szemben a nyugati, jóléti társadalmak többségével. Költészetben világbüszkeségeink vannak, prózában nemzeti büszkeségeink; ha jól emlékszem szavaira. Csak egyetérteni lehet vele, bár én Závada Pál Jadviga párnáját, illetve Esterházy Péter Harmónia celestisét igencsak jelölném az irodalmi Nobel-díjra! (Ez persze magánvélemény.) Magánvélemény, illetve javaslat az is, hogy a magyar könyvpiacot, könyvkiadást fellendíteni úgy is lehetne, ha (a képzőművészetet előzőleg ismertetett támogatás mintájára) az állam (úgyis mint fő mecénás) adócsökkentéssel támogathatná a könyvkiadás szponzorait! Mert magam kevésnek tartom azt, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnál, illetve a Nemzeti Könyvalapítványnál lehet pályázni, s még néhány helyen. Ugyanis az is tény, hogy megnövekedett a könyvkiadók száma is. Hogy ez most jó vagy sem, nem tisztem eldönteni. S tény az is, esély- lyel csak a nagy, ismert kiadók pályázhatnak, mert ők tudják igazán a feltételeket teljesíteni, ami végül is nem baj. De léteznek, létezhetnek olyan vidéki, de pesti kisebb kiadók is, amelyeknek jó kézirataik, elképzeléseik, terveik vannak, jó szerzőktől is, még ha kevésbé favorizált vagy ismert szerzőkről lenne is szó; és színvonalas kiadványok jöhetnének létre. Csak hát a megemelkedett nyomdai költségek összetarhálása pályázati támogatás híján ma még nem könnyű feladat akkor, amikor a gyarapodó felső, középső osztály az eredeti tőkefelhalmozással van főleg elfoglalva. Közülük csak kevesen ismerik, ismerték még fel, hogy érdemes a kultúrát is támogatni, s ha teszik is, mindig a marketing, a reklám érdekli őket, márpedig egy könyv nem feltétlen jó reklámhordozó, ha a szponzorról és a megcélzott potenciális vásárlóról, ügyfélről van szó. S többnyire a szerzőnek (még menő kiadók esetén is) marad az erkölcsi elismerés, esetleg a tiszteletpéldányok szerény bevétele, mert valódi, őt megillető honoráriumra kevésbé számíthat. (Kivétel a néhány sztárolt, elismert író, költő.) Az állam nem tud eltartani any- nyi képzőművészt, alkotót, írót (hivatásosokat sem), mint amennyien ma a pályán működnek. Ezért is van szükség a civil, vállalkozói szféra még hatékonyabb támogatására. (Hallottam olyanról is, hogy még a nagy kiadók sem tudnak mindig tisztes honoráriumot fizetni a szerzőnek, örülnek, ha a nyomdai számlát kiegyenlíthetik időben.) Kicsit derűsebben folytatva: nincs jobb mozi az emberi képzeletnél, amit az olvasás élménye nyújt. Az olvasással szerzett ismeret, tudás, élmény mindig maradandóbb, mint a mozi vagy a tévé által nyújtott. (Ebben is maximálisan egyetértek Faludyval.) Gondoljuk csak meg: egy lakásban ha az egyik falat mennyezetig könyvespolc borít teli könyvekkel: télen kiváló hőszigetelő is, szép, esztétikus látvány a könyvek sokasága, bármikor leemelhető a polcról a könyv, s leemelve, olvasgatva testet-lelket gyönyörködtető élmény lehet: télen a szoba melegében, nyáron a szoba hűvösén. Mindenkinek jó olvasást kívánok! Kőszegi Barta Kálmán
