Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-18 / 115. szám

KÖRKÉP 2001. MÁJUS 18., PÉNTEK - 7. OLDAL MEGYEI Szakmai nap Kecsketenyésztési szakmai na­pot tartanak május 26-án Batto- nyán. Az országos rendezvényre várják azokat az egészségügyi szakembereket is, akik ellenzik a kecsketej fogyasztását. A rendezvényt a középiskola épületében és udvarán tartják a helyi önkormányzat, a Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Or­szágos Szövetsége, a Békés Me­gyei Agrárkamara, a battonyai Capri-Oves Coop Kecske- és Juhtenyésztő Szövetkezet szer­vezésében. A kilenc szakmai előadó közül dr. Mucsi Imre, az FVM helyettes államtitkára az állattenyésztés helyzetéről, a kecsketenyésztésről fejti ki né­zeteit. Kukovics Sándor a kecs­ketejből készült termékek te­nyésztési és fajtaszempontjai­ról, Pintér István a takarmányo­zásról, Stark Róbert a kecsketar­tás egészségügyi kérdéseiről, Szakály Sándor a kecsketej fel­dolgozásának technológiai tud­nivalóiról, Jávor András a kecs­kehús értékesítésének lehetősé­geiről, Dudás János a gépi kecs- kefejésről osztja meg nézeteit az érdeklődőkkel. MÉNESI GYÖRGY Óriási lehetőség előtt a társaság A Mezőgép Rt. látja el Európát kosaras emelőkkel? Sajtóközleményben jelentette be a Mezőgép Rt. többségi tulajdonosa, a kanadai Linamar Corporation, hogy megvásárolja az ugyan­csak kanadai, önjáró hidraulikus emelőko­sarakat gyártó Skyjack részvényeinek 51 százalékát. A Skyjack évi 200 millió dollár értékű kosaras emelőt gyárt és értékesít, vi­lágszerte mintegy 1400 főt alkalmaz. Orosháza Linda Hasenfratz, a Linamar elnöke a Napi Gaz­daság című újságnak azt nyilatkozta, a Linamar úgy tervezi, hogy az európai kosaras emelőket gyártó sort a Mezőgép Rt.-hez telepíti. A termék gyártása Kanadában nem kifizetődő, Magyaror­szágon viszont a munkaerőköltség alig ötödébe kerül, mint a tengerentúli államban. Mindez a Mezőgép számára 2003-ig árbevétele megduplá­zását is jelentheti. A hír kapcsán megkerestük Ivanics Jánost, a Mezőgép Rt. vezérigazgatóját, aki elmondta, hi­vatalosan még nem tudja megerősíteni a lapérte­sülést. Annyi bizonyos, hogy a Linamar rész­vényvásárlása, az ilyenkor szokásos jogi út vé­gigjárása után, előreláthatóan június elejére válik hivatalossá. A vezérigazgatótól megtudtuk, a Mezőgép Rt. hosszabb idő óta folytat tárgyaláso­kat a Skyjack céggel a kosaras emelők magyaror­szági gyártásáról. Az ügyet jelentősen meggyor­síthatja az, hogy a Linamar megvásárolta a Skyjack többségi tulajdonát birtokló Haessler Corporation részvényeit. A termék gyártásának műszaki előkészítése elindult, a gyártás nem igé­nyel nagy beruházást. — A Mezőgép számára óriási lehetőséget jelen­tene az üzlet megvalósulása, éves árbevételünk 2003 végére megduplázódna, valamint azt is eredményezné, hogy mezőgazdasági ágazatunk újra rentábilissá válna - fogalmazott Furár György, a Mezőgép Rt. pénzügyi igazgatója. A Mezőgép Rt. elmúlt évi árbevétele 11,8 milliárd forint volt, a nyeresége pedig 636 millió forint. A kosaras emelők gyártása 7,6-11,4 milliárd forintos többletbevételt eredményezne, a nettó nyereség pedig 12-13 százalékra emelkedne. Emellett nem hanyagolgató el a munkaerő-kihasználtságra gya­korolt hatása sem. Mivel a kosaras emelők gyár­tása nem szezonális jellegű, ezért folyamatos ter­helést biztosítana. A gyártás létszámnövekedést is jelentene, illetve a környék kisvállalkozói szá­mára is munkát és bevételt garantálna. Az üzlet nyélbeütése esetén a Mezőgép Rt. látná el kosa­ras emlőkkel az európai piacot és részben az amerikai keresletet is kielégítenék. kovács erika Vidékfejlesztés sikeres pályázatokkal Hatvanhatmilliós támogatás a dél-békési kistérségnek A dél alföldi régióból — melyhez Csongrád, Békés és Bács- Kiskun megyék tartoznak — tavaly 224 pályázatot küldtek be a Sapard-program elsőként kiírt vidékfejlesztési célelőirány­zat (VFC) támogatására. Ezen belül a dél-békési kistérségből beadott 14 pályamű mindegyike részesül a támogatásból. A dél-békési önkormányzatok te­rületfejlesztési társulása (DBÖTT) a közelmúltban összegezte a tér­ségi pályázatok eredményességét, melyről Galló Ferenc vidékfejlesz­tési menedzsert kérdeztük.- A tavaly kiírt vidékfejlesztési céltámogatás keretéből a pályáza­tokra összesen 32,2 millió forint érkezik a kistérségbe. Ezzel az összeggel a régióra vetítve a har­madik helyen állunk - mondta Galló Ferenc. - Örömmel mond­hatom, hogy térségünknek a me­gyében a legjobbak a mutatói. Szintén jól állunk a területfejlesz­tés és egyéb megyei források tár­sítása terén: a régión belül a má­sodik helyet foglaljuk el. Ez azt je­lenti, hogy 66,3 millió forint álla­mi forrás érkezik a kistérségbe, melyhez 31,7 millió forint saját erőt biztosítottak a vállalkozók. Százalékos arányban átlagosan 68 százalék állami támogatáshoz 32 százalék saját forrás társul. Ez a forrásösszetétel országos szin­ten is a legjobb.- A kedvező tapasztalatok alapján feltehetően nő az igénylők száma. Mikorra várhatók az idei kiírások?- Az új pályázati feltételek vél­hetően június elején jelennek meg. Kedvező, hogy idén mintegy 800 millió forinttal növelik a kere­teket. Szeretnénk, hogy az infor­mációk és a tanácsadások a lakos­ság és a vállalkozók körében mi­nél több helyre eljutnának, ezért változtattunk a medgyesbodzási iroda nyitva tartásán. Az új mun­karend szerint hétfői napokon 8­tól 12-óráig Újkígyóson, délután 13-tól 16 óráig Szabadkígyóson a polgármesteri hivatalokban kihe­lyezett fogadóórát tartunk. Medgyesbodzáson kedden 8-16 óra között várom az ügyfeleket a megszokott helyen, illetve Mező- kovácsházán szerdán, csütörtö­kön 8-16, pénteken 8-12 órakor a polgármesteri hivatalban keres­hetnek fel az érdeklődők. — A hírek szerint késik a Sapard-program projektjeihez kapcsolódó pályázatok kiírása. Hol tartunk most?- A Magyarországnak koráb­ban elkülönített 3,6 milliárd forint gyakorlatilag megvan, mely a szerződések lezárásával osztható ki. A VFC tulajdonképpen egy elő-Sapard-program, mely a vál­lalkozókat segíti. Információink szerint jó ütemben halad az EU részéről a régiókban létrehozan­dó intézmények átvilágítása, vala­mint a minisztériumban létrejött egy Sapard-főosztály. ígéret sze­rint a tárgyalások lezárása után a pénz is megérke­zik. Óvatos becslé­sek alapján mind­ez októberre vár­ható. — A Széchenyi- terv több pályázati lehetőséget kínál a lakosságnak. Mi­lyen aktualitásra hívná fel a figyel­met?- Elsősorban a lakossági energia­támogatásra. Azok a lakástulajdo­nosok, akik szeretnék korszerűsí­teni lakásuk belső fűtését a fűtő­testek vagy a kazán cseréjével, il­letve a külső részre hőszigetelő vakolat felrakásával, továbbá a nyílászárók cseréjében gondol­kodnak, központi támogatásra pályázhatnak. A célra létrehoz­tunk egy konzorciumot, melynek tagjai a Békés Megyei Tüzelés- technikai Kft., a Baumit Kft., a Sofa Kft., valamint a Kereskedel­mi és Hitelbank Rt. A rendszer lé­nyege, hogy a DBÖTT kistérségi programmá szervezte a támogatá­si lehetőséget, így különféle ked­vezményeket tudunk biztosítani. A tüzeléstechnika és a Baumit Kft. a lakások felmérését a jelent­kezési lap alapján térítés nélkül végzi. A Baumit Kft. a külső szige­telésnél 30 százalék árenged­ményt ad a felhasznált anyagok­ból. A Sofa Kft. mennyiségtől füg­gően árengedményeket nyújt a nyílászárókból. A kivitelezéseket a Tüzeléstechnika és a Baumit megfelelő garanciák mellett koor­dinálja. Az alvállalkozók esetén a megyei telephellyel rendelkező cégek elsőbbséget kapnak. A Hi­telbanknál folyamatban vannak a szerződések, amelyben az igény­lők az eddigieknél kedvezőbb hi­telelbírálásra számíthatnak. A kis­térségi programban való részvé­telkor a lakosságnak nem kell sza­ladgálnia, hisz1 az intézkedések szervezetten történnek. Sikeres pályázat esetén 30 százalékos ál­lami támogatást osztunk vissza az érintetteknek. Első körben 50- 80 lakás részvételére számítunk. A részletekről érdeklődni lehet Horváth László térségi mene­dzsernél a 68/457-753-as telefo­non, valamint Galló Ferenc mene­dzsernél a 30/349-4822-es telefo­non. A jelentkezési lapok a pol­gármesteri hivatalokban megta­lálhatók, melyek beadási határ­ideje május 20. Az első kivitelezé­si munkák várhatóan ősszel kez­dődnek és a cégek ütemezés sze­rint folyamatosan végzik a felada­tokat. HALASI MÁRIA ORSZÁGOSÁN BEKÜLDÖTT VFC PÁLYÁZATOK SAPARD-RÉGIÓK SZERINT Közép­Magyarország 7% (2000) Észak­Magyarország 9% Hétszázmilliós bevételkiesés Tavaly azok jártak jól, akik nem vetettek a földbe semmit Szeghalmon mintegy két­ezer ember jövedelemszer­zése kötődik valamilyen formában a mezőgazdaság­hoz. A tavalyi év viszontag­ságos időjárása miatt össze­sen 700 millió forint anyagi kár érte őket. Minderről a legutóbbi képviselő-testüle­ti ülésen is szó esett, ami­kor a mezőgazdasági hely­zetképről Oláh György falu­gazdász tájékoztatta a vá­ros vezetőit. Szeghalom A Sárrét fővárosában összesen 21 ezer 713 hektár műve­lésre alkalmas terület van. Ebből 11 ezer 999 hektár a szántó, 5112 hektár a gyep, 4602 hektár pedig gyümöl­csös, erdő, nádas.- Az 1999. év végi és a 2000. év tavaszi belvize tönkretette az őszi és a tavaszi veté­seket. A belvíz elmúl­tával a gazdák újra­kezdték a földműve­lést, de az járt jól, aki nem vetett. Április 6-át követően tavaly egész nem hullott számottevő dék. Mindezek oda vezettek, hogy a szeghalmi szántóterületek egyharmadán, azaz mintegy 4 ezer hektáron nem termett sem­mi - tárta fel a helyzet részleteit Oláh György falugazdász. Amit a gazdáknak érdemes volt betakarítani, az is gyenge eredményeket hozott. A búza ter­mésátlaga hektáronként 20 má­zsa, a napraforgóé 8 mázsa, a ku­koricáé 20 mázsa a cukorrépáé 220 mázsa volt. A termőföldeket ért természeti csapások éreztették hatásukat az állattenyésztésben is. A juhállo­mány még tovább csökkent. Az 1980-as évek végén Szeghalom határában 20-25 ezer anyajuh le­gelt, ma viszont mindössze 3 ezerre tehető ez a szám. De nem csak a,birkáktól váltak meg az ál­lattartók. Csak a Töviskesi Rt. ezer szarvasmarhát adott el ta­valy azért, mert nem termett ta­karmány. A MEZOGAZDASAGI MŰVELÉSRE ALKALMAS TERÜLETEK MEGOSZLÁSA összesen: 21 763 hektár évben csapa­Szeghalmon összesen mintegy kétezer ember kötődik a mező- gazdasághoz. A többségük a gaz­dálkodás mellett mással is kény­telen foglalkozni, mivel ebből az ágazatból manapság már szinte lehetetlenség megélni. A szeghal­mi gazdálkodók tavalyi mező- gazdasági árbevétel-kiesése eléri a 700 millió forintot. MAGYARI BARNA Hadüzenet a szemétnek! Megkímélik a város szélét és az erdőket Az orosházi Városgazdálko­dási Kft. tíz évvel ezelőtt, 1991-ben indította útjára a városban a szervezett lom­talanítási akciót. Ilyenkor tavasszal, a meghirdetett időpontokban, bárki kihe­lyezheti háza elé azt a hul­ladékot, amit a lakossági szemétszállítás keretében nem visz el a kukásautó, vagyis mindenféle limlo­mot, mely év közben a ház körül keletkezik. Orosháza A kihelyezett, már feleslegessé vált bútorokat, háztartási gépeket a kft. munkatársai másnap szál­lítják el. — A várost öt körzetre osztot­tuk, a lakosságot pedig a helyi sajtó, útján értesítettük arról, hogy melyik övezetben mikor történik a lomtalanítás. A tíz év tapasztalata alapján elmondha­tom, hogy az emberek örömmel veszik igénybe a lomtalanítási akciót és élnek is a lehetőséggel — fogalmazott Bánfalviné Feldmann Ágota, a Városgazdál­kodási Kft. igazgatója. — Ezzel az akcióval is az a célunk, hogy a szemét a szeméttelepre és ne a város szélére vagy az erdőkbe ke­rüljön. Az akció öt hétig tart, már két körzeten túl vagyunk. A leg­utóbbi lomtalanítás során közel 500 köbméter lom gyűlt össze. A kft. igazgatója arról is beszá­molt, hogy erőfeszítéseik ellené­re Orosháza több pontján - pél­dául a Makói úton, a Szarvasi úton, a Mező utcában és a gyopárosi üdülőövezetben is — il­legális hulladéklerakó helyek ala­kultak ki, melyeket a Városgaz­dálkodási Kft. rendszeresen fel­számol ugyan, azonban a szemét mindig újratermelődik. Legutóbb a Makói útról szállítottak el 190 köbméter szemetet. — Érthetet­len az illegális szemetelők hozzá­állása, hiszen a városi hulladékte­lepen a lakosság ingyen helyez­heti el azt a szemetet, amely nem fér bele a szervezett szemétszállí­tás kereteibe! K.E. Javában termel az új gép A békésszentandrási Argomex Építészeti és Kereskedelmi Kft. idén április elején állítot­ta termelésbe azt a betonelemgyártó gépet, amellyel a magyar szabadalommal védett Mobur térburkoló betonlapokat gyártja. A beruházást a területfejlesztési tanács támo­gatta. Békésszentandrás Az Argomex Kft. térburkoló köveket gyártó Szente­si úü telephelyén Kozák János, a cég ügyvezetője szerdán mutatta be az április elején munkába állí­tott osztrák gyártmányú betonelemgyártó gépet. Az ünnepélyes alkalomra meghívást kaptak azok­nak a szerveknek a képviselői, akik támogató hoz­záállással segítették a fejlesztés megvalósulását. A beruházás sikerre vitelében nagy része volt a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácsnak, amely a cég pályázatát 13 millió forinttal támogatta. A 35 millió forint hitelt nyújtó Szarvas és Vidéke Taka­rékszövetkezetnek pedig a rugalmas ügyintézésért mondott köszönetét az ügyvezető. A beruházás nettó értéke meghaladja az 55 millió forintot. A nagy kapacitással működő korszerű gép a Mobur térburkoló lapok mellett a cég korábbi térburkoló köveinek gyártását is végzi. CS. R. Az Argomex kft. telephelyén a vendégek valamennyi termelési folyamatot megtekintettek. Felvételünkön jobbról Domokos László, a me­gyei területfejlesztési tanács elnöke, mellette Kozák János tulajdonos motó: kovács Erzsébet Golfpálya épül a fürdőnél? A fürdő termálkútját a szakemberek bemér­ték. A kút alkalmas egy termálkomplexum el­látására is — válaszolta képviselői érdeklődés­re Csák István, a műszaki csoport vezetője a füzesgyarmati képviselő-testület keddi ülésén, amikor ismét a fürdőfejlesztés került szóba. Füzesgyarmat Korábbi lapunkban említettük, hogy a füzesgyarmati önkormányzat a fürdőfejlesztésbe külső befektetőket is be akar vonni.- A képviselő-testület korábban úgy döntött, hogy a strandfürdő területén 622 négyzetméter az a terület, amelyen szolgáltató épületeket lehet kialakítani. Az érdeklődő vállalkozókkal a napokban találkoztunk. Ők ismertették elképzeléseiket, ami összesen 420 négyzetméter beépítésére vonatkozik. Az egyik leen­dő befektető pedig 120-150 négyzetméter alapterületű golfpályát szeretne létesíteni - mondta Csák István. Zs. Nagy Sándor képviselő felvetette: Füzesgyarmat miért nem pályázik nagyobb pályázati összegekkel a fürdőfejlesztésre? Mások 400 milliós, sőt 1 milliárdos összegekben gondolkodnak.- A mi költségvetésünkből ilyen nagy összegű pá­lyázatokhoz nem tudnánk biztosítani a saját erőt — reagált Várkonyi Imre képviselő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents