Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-17 / 114. szám

O L DAL 2001. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL C S A L A D I A gyermekvállalás nem csak anyagi kérdés A szíílészek-nőgyógyászok színvonalas munkájából a térség betegei profitálnak A Magyar Nőgyógyászok Endoszkópos Társasága az elmúlt hét végén Békéscsabán rendezte meg VIII. kongresszusát a szakma legkiválóbb képviselőinek részvételével. Az endoszkópja alkalmazásáról, a meddőség kezeléséről és a tanácskozás jelentőségéről Szabó István professzorral, pécsi egyetemi tanárral, klinika-igazgatóval, a MNET elnökével, Doszpod József professzorral, budapesti egyetemi tanárral és klinika-igazgatóval, valamint dr. Kabdebó Ottóval, a mün­cheni Frauenklinik Krüssmann főorvosával beszélgettünk. Békéscsaba Szexpostas Dr. Bordás Sándor rovata Félénkség ellen több önbizalmat! File jeligés levélben egy lány azt kérdezi, hogyan tudna segíteni barátjának, aki nagyon gátlásos, nehezen tudja tár­saságba vinni, mindig otthon ül a számítógépe mellett, és ha együtt is vannak, többnyire hallgat és nagyon keveset beszél. A fiú különben na­gyon tetszik neki, mivel nagyon okos, rengeteget olvas, és ha nagy ritkán sikerül vele beszélgetni, akkor nagyon sokat tanul tőle. Az a kérdése, hogy a viselkedése mindig ilyen lesz, vagy esetleg később megváltozik. Kisasszony, a félénkség általában az önbizalom hiányából fakadó gátlásos viselkedés, amit a határozatlanság, a bizonytalanság, a túl­zott aggodalmaskodás jellemez. Szexuális téren a félénkség gyakori a serdülőkorban, amikor átmenetileg természetes velejárója lehet a ta­pasztalatlanságnak, annak, hogy még nem alakultak ki az erotikus helyzetben a megfelelő viselkedési formák, sem gyakorlatok. Félénk­séget okozhat, ha a serdülő még nem barátkozott meg saját testi vál­tozásaival, a másodlagos nemi jellegek kialakulásával vagy testileg elégedetlen önmagával. Nem egyszer előfordul, hogy a kamaszok fé­lénkségüket kritikátlanul hetyke magatartással, nagyképűséggel, megjátszott önbizalommal leplezik. A felnőttes szexuális élet kialaku­lásával a félénkség általában megszűnik. Amennyiben tartósan meg­marad, legtöbbször a női-férfi önértékelés zavara, a szexuális „meg nem feleléstől” való félelem okozza. Ezek a problémák önismereti tré­ningeken való részvétellel, esetleg pszichoterápiával megoldhatók. Kisasszony, javaslom, kapcsolatukban próbáljon meg Ön aktí­vabb lenni, tapintatával, figyelmes észrevételeivel, dicséreteivel pe- dig próbálja meg barátja önbizalmát erősíteni!__________________■ Az iskola gondolt Zsoltira — Magyarországon nem sokkal később, mint a világon, bevezet­ték az endoszkópos beavatkozá­sokat. Endoszkópia alatt azt a technikát értjük, amikor a köl­döknél egy olyan csővel hatolunk be, amely optikai rendszerrel van ellátva, és televízión meg tudjuk nézni, milyen elváltozások van­nak a hasüregben, a kismedencé- ben - magyarázta Szabó profesz- szor. - Ezen a csövön keresztül bizonyos műtéteket el tudunk vé­gezni, ami a betegnek sokkal ki­sebb megterhelést jelent, nem vágjuk fel a hasát, így rövidebb időt kell a kórházban eltölteni. A rövidebb gyógyulási idő jó a be­tegnek, a társadalomnak, a mun­kahelynek.- A társa­dalombiztosí­tás mégsem méltányolja kellőképp eze­ket az előnyö­ket.- A finan­szírozás nem tükrözi mind­azt, amit ez a korszerű beavatkozás érne. Ha valakinek például felvágom a ha­sát méhen kívüli terhesség miatt, és egy hétig benn van a kórház­ban, azért sokkal többet fizet a tb., pedig pont fordítva kellene.- S akkor még nem beszédünk a beavatkozáshoz szükséges spe­ciális, korszerű szaktudásról, költséges technikáról.- Továbbá lelkesíteni kellene azokat a kórházakat, ahol még nem alkalmazzák ezt a módszert, hogy bevételük legyen. Szeren­csére ma már az országban több intézet van, ahol nagyszerű tea­mek dolgoznak, közéjük tartozik a Rucz főorvos által vezetett bé­késcsabai szülészet-nőgyógy­ászat, ahol ragyogó eredménye­ket érnek el, csodálatos műtéti technikákat alkalmaznak. A kongresszus idejövetele elismeré­se az itteni munkának.- Professzor úr! Egyetért azzal, hogy a vidéken dolgozó szakem­bereknek gyakran többet kell dol­gozni, mire észreveszik, elismerik az eredményeiket?- Igen. Minél távolabb van egy szülészet-nőgyógyászat Buda­pesttől, annál többet kell nyújtani ahhoz, hogy elismerjék - mondta dr. Szabó István.- Az endoszkópos kongresz­szusnak azért nagyon nagy a je­lentősége, mert Magyarországon még rendkívül egyenetlen az ilyen műtétek száma, típusa, fel­szereltsége - kezdte mondandó­ját Doszpod professzor. - Ne­künk először azt kellene elérni, hogy hazánk összes kórházában, ahol nőgyógyászati műtét folyik, legyen endoszkópos technikára mód. A másik: Magyarország egy- városú ország, de azért valami változott, 2001-ben csökkent ez a különbség. A régi egyetemi váro­sokban és most már a megyei jo­gú városokban is ugyanolyan színvonalon dolgoznak. Ma már nem lehet azt mondani, hogy van budapesti meg békéscsabai mű­tét, ilyen nincs! A társaságnak az is feladata, hogy megszűnjenek a nagy különbségek, amik vonat­koznak a műszerezettségre, a műtéti technikára, de a szemlé­letre is, mert nincs még egységes szemlélet. Ha valaki kinn jár Nyugaton, sok újat, hasznosat hall, de még nincs meghatározva pontosan, hogy ki végezhet ilyen műtétet. A jövő évtől szeretnénk elindítani, hogy ennek is megle­gyen a formája. Most folyik az intézetek akkreditációja, eldől, hova jöhetnek a kollégák tovább­képzésre; azt szeretnénk, hogy a békéscsabai kórház is legyen akk­reditálva, mert itt tudják ezt a mű­tétet. S Gyuláról ide jöhet kollega megtanulni, nem kell Budapestre utaznia. 2001-ben tehát már nincs budapesti meg békéscsabai laparoszkópia, mert itt ugyan­olyan színvonalú munka folyik.- A társa­ság tud-e ab­ban segíteni, hogy a társa­dalombizto­sítás méltá­nyolja az endoszkópia előnyeit? — Évek óta folyik a harc, hogy bebizonyítsuk, na­gyon pénzigényes beavatkozásról van szó, de sok előnnyel jár, ami megtérül. Az OEP csak azt látja, hogy most több pénzt kellene ki­adni, pedig ha megnézné öt év múlva, kiderülne, hogy megérte. Éppen egy hete az OEP igazgató­jával többek között erről beszél­gettünk, hogy az endoszkópos műtétek alulfinanszírozottak, s ha azt akarjuk, hogy Magyaror­szágon elterjednek, ezen változ­tatni kell. Azt hiszem, az új igaz­gató ezt megértette - hangsú­lyozta dr. Doszpod József. Dr. Kabdebó Ottó tulajdonkép­pen hazajött a kongresszusra, hi­szen Békéscsabán született, édes­apja itt volt nőgyógyász. Hétéves korában Mezőtúrra költöztek, az egyetemet Szegeden végezte, 1976-ban visszatért szülővárosá­ba, 11 évig dolgozott a csabai kór­házban.- A mos­tani kollé­gák többsé­gével még együtt dol­goztam. 1983-ban fél évre Német­országba mentem, megnősül­tem, a feleségem német. 1987- ben részben szakmai, részben magánéleti okokból mentem ki véglegesen - emlékezett Kabdebó főorvos a kezdetekre. - Abban az időben még óriási volt a színvonalbeli különbség gyógyításban, műszerekben, gyógyszerekben. A nulláról kel­lett kezdenem, gyakorlatilag an­nak talán 10 százalékához értet­tem, amit ott elvártak tőlem. A szakvizsgámat meg kellett ismé­telnem, nem fogadták el. Aztán négy stáción keresztül, az or­szág különböző vidékein, kór­házról kórházra egyre előrébb tudtam kerülni, három éve va­gyok Münchenben.- A kapcsolatok nem szűntek meg; sőt, szakmailag folyamato­san segíti egykori kollégáit.- A kapcsolatok azért nem szűntek meg, mert ezek barátsá­gok. Rucz főorvossal pelenkás ba­rátság fűz össze, a szüléink na­gyon jóban voltak, és mi az akko­ri kórházudvaron csecsemőként együtt ücsörögtünk, rosszalkod­tunk, háromévesen együtt kezd­tünk el dohányozni... A gyerekko­ri barátság megmaradt, és az azo­nos foglalkozás révén újra össze­kerültünk. Az egész országból járnak ki kollégák német kórhá­zakba, klinikákra tanulmányútra, de a csabaiak voltak az elsők. Az utóbbi években ez a nagyon dina­mikus, fiatal gárda villámgyorsan országos elismerést szerzett, s ahogy én látom a hazai helyzetet, itt a legerősebb a csapat. Biztos, hogy a környék betegei profitál­nak ebből a legtöbbet, egyetemi klinikákról jönnek ide továbbkép­zésre.- A meddőség, a kongresszus fő témája, a mai népességfo­gyást és a lakosság egészségi ál­lapotát tekintve nemcsak na­gyon sok családot, hanem az egész társadalmat érintő problé­ma.- A volt keleti blokk problé­mája ez, ami egyébként nem léte­zik a világban. A negyven év, egy­részt a vallástalanság, másrészt a mentalitás oda vezetett, hogy több terhesség-megszakítást vé­geztünk, mint ahány gyerek szü­letett. Szériában csináltuk a ter­hesség-megszakítást, felelőtlen­ség volt a nők részéről, hiszen a fogamzásgátló három forint volt. Nem lehet ilyen destruktív be­avatkozást károsodás nélkül vé­gezni. Lehet, hogy egyes esetek­ben nem jelentkezik a károso­dás, de az utóhatás most itt van. Rengeteg nőt, kényszerítve ugyan, saját kívánságukra, de tönkretettünk. A másik gond a jelen szituációval függ össze: mindig, ha a gazdasági helyzet labilis vagy még kezdeti szakasz­ban van a fejlődés, az rögtön fi­nanciális probléma. Ilyenkor az emberek meggondolják, lehet-e két gyerekük vagy csak egy, eset­leg egy se.- Miközben a gyermekvállalás nem lehet pusztán anyagi kérdés.- Ha morálisan nézem, nem. A józan gondolkodású emberek esetében az, hogy kevés a pénz, sosem Zárja ki a gyermekválla­lást. De biztos van olyan réteg, amelyiknél ez számít, vagy úgy érdekes, hogy kevesebb gyerme­ket mernek vállalni.- Ami az elmúlt negyven év ká­ros utóhatását illeti, a szavaiból úgy tűnik, szakmai önkritikát is gyakorolt. A felelősséggel együtt van feladatuk bőven, és lehetősé­gük is a változtatásra.- Igen. Az első lombikbébi, aki a világra jött, tavaly volt húsz­éves. Tehát több, mint húszéves múltra tekint vissza a kutatás, a gyógyítás; ehhez jött az endo­szkópos műtéti technika, és most sokat várunk a molekuláris bioló­giától, a géntechnológiától. Eb­ben az irányban, amit mi csiná­lunk, finomítani lehet, de nagyon nagy ugrást már nem lehet várni. Az elmúlt húsz évben minden­nek az összjátéka eredményezte azt, hogy van megoldás. Ha húsz évvel ezelőtt egy nő otthon nem esett spontán teherbe, akkor so­ha, sehogy. Nem tudtunk vele semmit csinálni, s a családok úgy voltak vele, nincs gyerek, kész. Ma viszont már százezrével fut­kosnak a világban lombikbébi- gyerekek. Gyakorlatilag sok asz- szonyt, családot hozzá lehet ah­hoz segíteni, hogy legyen gyere­ke, ha akar. Már csak a biztosítá­si rendszert kellene rendbe tenni, mert nincs rend ott, ahol valami­nek az ára nincs megfizetve. A másik, hogy ki kell verni a fejek­ből, amit negyven évig sulykoltak belénk, hogy az orvosi ellátás in­gyenes. Ha valami drága, hát ak­kor az orvosi ellátás valóban az. Ha meg valami ingyenes, az olyan is... - vélekedett dr. Kabdebó Ottó. NIEDZIELSKY KATALIN P-FOTÓ; LEHOCZKY PÉTER A gyulai Nyéki Zsolt nemré­giben műtéten esett át. Is­kolatársai és tanárai gyűj­tést kezdeményeztek, hogy segítsenek a családnak. Gyula Zsolt a békéscsabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépis­kola harmadikos tanulója, az utóbbi időben sokat betegeske­dett. Nemrégiben idegsebészeti beavatkozáson is átesett. Édes­anyja elmesélte, nagyon jólesett a családnak, hogy Zsoltra gondol­tak az iskolatársai és a tanárai. A szombati ballagás után osz­tályfőnöke, Krámer Judit tanárnő és a diáktársak felkeresték a csalá­dot és meglátogatták Zsoltit. Job- bulást kívántak neki és mondták, mielőbb visszavárják. Ajándékot vittek, üdítőt, csokoládét, és a ta­nárnő egy borítékot is átnyújtott Zsolü édesanyjának, melyben az iskolatársak, a tanárok által kez­deményezett gyűjtés összege volt.- Köszönjük az iskola tanárainak és a diákoknak, hogy gondoltak ránk. Nagyon meghatódtunk, jóle­sett, hogy felkerestek bennünket - mondta el Zsolt édesanyja, isz. w.i sa esemen 2001. május 17-én ünnepli Gyulán 45. házassági évfordulóját CSÁKABONYI GYÖRGY és felesége GÓG GABRIELA. Nyárra megszépül az idősek otthona A programok között egyre népszerűbb a csoportos torna Javában épül a békésszentandrási Kálvin úti idősek otthona új épületszárnya. A bővítés és felújítás után az intézmény nagyobb kényelmet, magasabb színvonalú ellátást nyújt és javulnak a gondozók munkakörülményei is. Az új szárny avatását augusztus 20-ára tervezik. Az épületben Vi­rág Sándorné Györgyike, az idő­sek otthona vezetője kalauzolt körbe. Itt lesz a betegszoba, az or­vosi szoba és a mosókonyha. Két tágas fürdőszoba és egy dohány­zó helyiség tartozik még ide. Az építkezés jó alkalmat kínált rá, hogy a régi épület átalakítása is megtörténjék. Ennek eredménye­ként a gondozók kulturált sze­mélyzeti helyiséget kapnak. Ki­alakítanak egy irodát és egy csön­desebb zugot is, ami a lelki élet gyakorlására, illetve tévézésre szolgál. Az idősek otthonában jelenleg tizenöten laknak, de nappali ellá­tást és házi gondozást is végez az intézmény. Közel harminc falubé­li csak az étkeztetést veszi igény­be, ők elhordják, illetve házhoz kérik az ebédet. A látogatásunkkor az idősek többségét a társalgóban találtuk. A ebéd utáni ejtőzés ideje ez, ol­vasgatással, beszélgetéssel, tévé­zéssel, kártyával telik. A kártyá- zók közt Bandi bácsi vitte a szót. A nyolcvanéves férfit jó kedély- lyel áldotta meg a Teremtő. Az otthon napközbeni ellátását ve­szi igénybe, immár tizenhat éve. Mint mondta, özvegyemberként nagy könnyebbség, hogy nem kell a főzéssel bajlódnia. A koszttal elégedett, kivált, ha a kedvenc ételét, a csirkepörköltet főzik. Itt a társasága is megvan. Ebéd után rendszerint a bejáró­sokkal kártyázik, két óra körül indul haza. Azután már a ház körül tesz-vesz, vagy átmegy a szomszédjában működő nyugdí­jas klubba. Közben a nyolcvanegy éves Marika néni is csatlakozott a tár­sasághoz. Három esztendeje köl­tözött be az idősek otthonába. Számára megnyugvást ad, hogy bármi történjen, itt lelkiismerete­sen gondját viselik. Sokan szívesen kézimunkáz­nak, mint Ágnes és Jolika néni, akik szobatársak. Mint mond­ták, az otthonban amúgy sem lehet unatkozni. Vannak sza­badidős programok, kirándulá­sok és a jeles napokat is rnegün- neplik. A barátságos ebédlőben a sok dísznövény mellett szép régi tár­gyakra is felfigyel a látogató. A de­koráció kifejezi az otthon hagyo­mányőrző szándékát. Volt példa rá, hogy az egyik bácsi kosárfo­násra tanított gyermekeket. A bentlakók között vannak asszo­nyok, akik a kézi csomózású per­zsa szőnyeg készítés mesterségét tanítanák meg szívesen az érdek­lődőkkel. A programok közt egyre népszerűbb a hetente szakember vezetésével tartott csoportos tor­na. Az intézményvezető szólt arról is, az otthon udvarán garzonlakás­ok építését tervezik. Amennyiben ez megvalósul, a szolgáltatás emelt szintű ellátással bővül. ____ CSATH RÓZA Az otthonban jelenleg tizenöten laknak, de nappali ellátást és házi gondozást is végez az intézmény d-fotó: lehoczky péter

Next

/
Thumbnails
Contents