Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-15 / 112. szám

6. OLDAL - 2001. MÁJUS 15., KEDD R I P ŐRT Megfaragta Szent László szobrát Klimaj János alkotását a hányái templomban szentelték fel Békésszentandráson a Ságvári utca 8. azonnal súg az idegennek. Először a be­járat fölé emelt galambdú- cos székely kapuval, azután a szépen faragott oszlopos tornáccal. Innen kétfelé ve­zet az út: hátra a műhelybe és be a házba. Az előbbiben formálódik a titok, a lakás­ban feltárul. Bent a szoba­növények mesteri díszleté­ben vehetjük szemügyre Klimaj János fafaragó, népi iparművész szép alkotásait. Békésszentandrás A Klimaj fivérek már gyermekko­ruktól vonzódtak a művészetek­hez. György, az idősebb, festőmű­vész lett, Jánosnak pedig az anyai nagyapa példája jelölte ki azt az utat, amin később elindult: ez volt a fafaragás. — A nagyapám ügyes kezű em­ber volt, mángorlót, fogasokat, még szekrényt is készített. Ma­gam is korán ráéreztem ennek az ízére, élveztem a fa erezetét, a megmunkálhatóságát — idézte a kezdeteket házigazdánk. — Elvé­geztem a kereskedelmi iskolát, ám a katonaság után nem a tanult szakmámban, hanem Szegeden, a hangszergyárban helyezkedtem el. Szegedről visszakerülve, Szar­vason kaptam az első megrende­lést a helyi háziipari szövetkezet­től. Ez volt a batyut tekerő bácsi­ka szobra, amit le is zsűriztek. 1974-től a Népi Iparművészeti Ta­nács bedolgozója lettem, s 1984- től vagyok önálló. — A népi iparművészek közül kevesen faragnak szobrot. Miért van ez így? — Ez a munka nagyobb felké­szültséget kíván, anatómiai isme­Klimaj Jánost az egyházi témák is foglalkoztatják. Felvételünkön a művész a Madonnát áb­rázoló féldomborművel d-fotó: lehoczky péter zem alól. Készítek dísztárgyakat, képeket, féldomborműket, gyer­tyatartókat és bútorokat is, padot, asztalt, székeket. A vásárlók ked­velik a paraszti világból ismert használati tárgyakat, a mángor­lót, a mosósulykot, a csanakot.- Látok itt szaru- és csontfara­gást is.- Számomra ezek csak kirán­dulások. Szívesen kipróbálom magam másban is, de mint szob­rász, a fához ragaszkodom. Ez olyan anyag, ami él, lélegzik, még száraz állapotban is. Az erezete, a mintája beszél. Az első a hársfa, szeretem még a körtét, a diót és a cseresznyét.- Azt tartják, a mesterség a székely kapun megméretik.- Ez így van. A készítése köz­ben ács- és asztalosmunkát is végzünk. A saját székely kapu­mat 1981-ben készítettem, a kö­vetkezőt 1996-ban az önkor­mányzat felkérésére a Körös-völ­gyi kerékpárút fölé.- Az utóbbi időben tovább bő­vült az alkotói repertoárja, egyhá­zi szobrokat készít.- Régóta foglalkoztatott ez a téma. Inkább gondolatban ké­szültem rá és szakkönyveket gyűjtöttem. Azután a tavalyi év két szép feladattal is megajándé­kozott. A millenniumi esztendő tiszteletére elkészítettem a falu­nak a Szent István-szobrot. A két és fél méter magas szobrot a könyvtárban állították ki. Tavaly októberben az egyház felkért, ké­szítsem el a hunyai katolikus templom névadója, Szent László szobrát. Utólag is azt mondom, nagy kihívás volt ez a feladat. Al­kotóként szabadságot kaptam, így a korabeli ábrázolást követve a saját stílusomat is hozzáadhat­tam. A szobrot idén februárban szentelték fel. Megható volt a szertartás, s külön örömmel tölt el, hogy a hívek a szobrot megelé­gedéssel fogadták — mondta Klimaj János. CSATH RÓZA Miniszteri levél az iskolának Bekapcsolódtak a Comenias 2000 programba Zöld bilétát kapnak a kutyák Az orosházi József Attila Általános Iskola bekap­csolódott a Comenius 2000 minőségfejlesztési program megvalósításába. Eddig elvégzett munká­jukról elismeréssel szólt Pokorni Zoltán oktatási miniszter is, aki a napok­ban küldte el levelét az intézménynek. Orosháza- Örömmel értesültem arról, hogy az Önök intézménye sike­resen teljesítette a Comenius 2000 közoktatási minőségfej­lesztési program I. intézményi modelljének követelményeit és így munkájukat a jövőben már a II. modell leírása szerint folytat­hatják. Tisztában vagyok azzal, hogy a program megvalósítása érdekében nagyon sok munkát vállaltak, melyet ezúton is sze­retnék megköszönni — fogalma­zott Pokorni Zoltán. A miniszter reményét fejezte ki, a befektetett munka hamarosan megtérül és visszatükröződik az intézmény megítélésében, a tanulók, a szü­lők és a pedagógusok elégedett­ségének növekedésében. Pokorni Zoltán kifejezte, a minő­ségfejlesztési program is hozzá­járul ahhoz, hogy Magyarorszá­gon egy olyan közoktatási rend­szer alakuljon ki, ami nem egy­szerűen csak versenyképes tu­dást nyújt, hanem olyan óvodá­kat, iskolákat és kollégiumokat is jelent, ahol a nevelés-oktatás minden szereplője jól érzi ma­gát. KOVÁCS ERIKA Az orosházi képviselő-tes­tület 1995-ben alkotta meg rendeletét az ebek tartásá­ról, mely szerint a tulajdo­nos vagy az eb tartója min­den három hónapnál idő­sebb ebet köteles évenként, saját költségre veszettség ellen beoltatni. A szervezett eboltás május 14-én kezdő­dött és június 8-áig tart. Orosháza Orosházán 9000 kutyát tartanak nyilván. A tavalyi szervezett ol­tásra a gazdák az ebek felét vitték csak el. Kovács György, az oros­házi önkormányzat igazgatási osztályának vezetője azt reméli, idén a kutyatulajdonosok na­gyobb súlyt helyeznek kötelessé­gük betartására. Az eboltás hétfőn kezdődött Orosházán, és a következő na­pokban a város 14 helyszínén zajlik, amelyről az önkormány­zat közleményben értesítette az ebtartókat. Az oltás díja 600 fo­rint, a féregtelenítés összege pe­dig a kutyák súlyától függ. A képviselő-testület tavaly ta­vasszal módosította az ebrende- letet. A nyilvántartás pontosabbá tétele és az elkóborolt ebek azo­nosítása érdekében elrendelték az azonosító biléta bevezetését. Ezt szintén az eboltáskor kapják meg a kutyák. A tavalyi biléta pi­ros volt, az idei színe pedig zöld. Az azonosító bilétát kötelező megváltani, ára 45 forint. Nyak­örvvel nem rendelkező kutyákra kötözőpánt is vásárolható, ami­nek ára mérettől függően 57—70 forint. A kötelező védőoltás és a biléta beszerzésének elmulasztá­sa esetén a gazda szabálysértést követ el és 30 ezer forint pénzbír- sággal sújtható.____________ke. Tűzoltók, ismét stabil alapokon Újra elérték a vonalárhoz szükséges létszámot Néhány hónapja anyagi gondok miatt végveszélybe került az 1893 ban alapított Mezőberényi Önkéntes Tűz­oltó Egyesület. Annak ide­jén a helyi iparosok hívták életre, vagyonuk megóvása érdekében. A testületnek századik születésnapján több mint félszáz aktív tag­gal és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelke­zett. Napjainkban pedig...? Újra elérték a vonuláshoz szükséges létszámot. Mezőberény — Az anyagi problémák személyi gondokba is átcsaptak — kezdi Halász József, az egyesület elnö­ke, majd szépen sorjában meséli a történteket, miközben emlékei­ben is vissza-visszalapozgat. - Emlékszem, gyerekkoromban egy-egy tűzhöz lovas kocsival vo­nultak a tűzoltók. Egyesületünk ma három kocsival, egy IFA-val, egy Csepellel és egy Mercedesz- szel rendelkezik, s ezek teljes kö­rű üzemeltetése bizony nem ol­csó. Alapjában véve egyesüle­tünk jó technikai felszereltségű, a riasztástól számítva tíz percen belül vonulókészek vagyunk, szinte mindenünk adott a tűz ol­tásához, légzőkészülékekkel is rendelkezünk - hallom. Aztán az anyagi gondok, a támogatás hiánya kerül szóba. Az egyesület elnöke tagja a helyi önkormány­zatnak, s az elmúlt év végén a testületéi ülés - erről annak ide­jén lapunk is beszámolt - egyik interpellációja kapcsán kerültek felszínre, reflektorfénybe az ag­gasztó gondok. A tűzoltó egyesületnek akkor, erre az esztendőre 120 ezer forint volt a kasszájában. Közben a pénztelenség, a kilátástalanság miatt lemondott parancsnoki megbízatásáról Mikó Gábor, aki 24 esztendőn át társadalmi mun­kában, ingyen, szíwel-lélekkel végezte munkáját. — Nem gondoltuk, hogy a nyilvánosság ereje ennyit jelent. Segítségünkre siettek a helyi vál­lalkozók és cégek, Szabó Endre református esperes az egyházat és a híveket mozgósította, az ön- kormányzat a működési költsé­geinkből 760 ezer forintot átvál­lal. Szívszorító volt, amikor a Li­geti utcai óvodások megtakarított aprópénzükből 3 ezer forintot gyűjtöttek össze és hoztak az egyesületnek. Az anyagi feltéte­lek az állami támogatásokkal vé­gül rendeződtek, az éves 2 millió forint működési költségünk fele már a számlánkon van - hallom, majd megtudom: a létszám is ala­kul. Az új parancsnok Csipke Fe­renc lett, aki korábban parancsnokhelyettesként szol­gált a testületben, s évtizedek óta tagja a tűzoltó egyletnek. A testü­letnek pillanatnyilag 25 felnőtt tagja van, s a napokban 13-an kérvényezték felvételüket. A diák tűzoltók köre is bővült, néhány hete már a versenyekre készül­nek. — A helyi tűzoltókra számít a város, a lakosság. Addig, amed­dig nincs baj, nem érzi senki szükségességét. Volt olyan riasz­tás, amikor két önkéntes tűzol­tónk indult, a helyszínre érve a többiek ott csatlakoztak hozzá­juk, s mire az állami tűzoltók a városba értek, megfékeztük, elol­tottuk a tüzet, a két csabai kocsi a körforgalomból visszafordulha­tott — magyarázza az elnök. Ma úgy tűnik, hogy a viharfelhők el­oszlottak a több mint száz éves tűzoltó egylet feje fölött, és ismét stabil gazdasági alapokra került az egyik legrégebbi egyesület.- SZEKERES ­A berényi Önkéntes Tűzoltó Egyesület diák tűzoltói Az anyanyelvi képzés vonzóvá teszi az iskolát Ahol a nemzeti értékek megőrzése a mindennapok része Az almáskamarási német ki­sebbségi önkormányzat há­rom tagja pedagógus és mindannyian részt vesznek a helyi képviselő-testület munkájában. Dohány Gergelyné elnök (képün­kön) a nemzetiségi munka mellett az általános iskola igazgatói posztját is ellátja. A kettős szerep nem köny- nyű, de sok szálon kapcsoló­dik egymáshoz. Almáskamarás- Hogyan alakult az itt élő nemze­tiség sorsa? - kérdeztük Dohány Gergelynét, a kisebbségi önkor­mányzat elnökét.- Az almáskamarási németek igen hányatott sorsot éltek. 1946- ban a lakosság 50 százalékát kite­lepítették. Sok család már 1944- ben elmenekült, illetve „málenkij robotra” hurcoltak 352 személyt, az akkori lakosság 20 százalékát. Sokan nem tértek vissza, de azok sem jártak jobban, akik itthon maradtak, mert ők lettek az ötve­nes évek kulákjai. Helyi sajátos­ság, hogy a faluból a 16 éves fiata­lokat is elvitték, míg a megye más részein csak a 17 év felettiek jutot­tak erre a sorsra. Az ötvenes évek­ben nem volt dicsőség svábnak lenni. Nyilvános helyen az anya­nyelvet sem használhatták. A megpróbáltatások után érthető, hogy a szüléink nem erőltették a német nyelv tanulását, így ne­künk, gyerekeknek csak az ma­radt, ami itt-ott ránk ragadt. Az ál­talános iskolában 1955-től 1992-ig volt nemzetiségi nyelvoktatás he­ti három órában. A falu a kitelepí- tettekkel tartotta a kapcsolatot és közülük sokan látogattak haza a rokonokhoz, illetve a hatvanas években a helyiek is gyakran utaztak Németországba. Az igazi testvérvárosi kapcsolat csak a rend­szerváltás után, 1992- ben alakult ki Leimen és Almáskama­rás között.- Úgy tud­juk, a kapcsolat a barátság mellett gyümölcsöző is a község számára. . Miben mutatkozik mindez?- Nekik köszönhetjük a torna­termünk korszerű felszerelését, az iskola német nyelvű könyvtá­rát, ahol a Grimm-meséktől a lexi­konokig minden megtalálható. Tőlük kaptuk a nemzetíségi ter­münk padjait, a mozgatható isko­latáblákat, a csengető atomórát, de nem hagyhatjuk ki a templom keresztelőkútját és a művelődési ház teljes berendezését sem. Cse­rébe igyekszünk a hozzánk érke­ző vendégeket nagy szeretettel fo­gadni, akik nagyon hálásak a gon­doskodásért és a részükre készí­tett gyermekműsorokért. Szemé­lyesen is jártunk Leimenben, így 1995-ben a sportfesztiválon, majd 1998-ban egy gyermekműsorral utazott csapatunk a testvértelepü­lésre, A fellépés kedvező kritikát kapott a Neue Zeitungban, mely­re nagyon büszkék vagyunk.- Milyen célokat tűztek maguk elé?- A kisebbségi önkormányzat fontos feladatának tekinti a ha­gyományok, a kulturális emlékek és a nemzetiségi nyelv megőrzé­sét, ápolását. A kapott állami tá­mogatást ennek szellemében igyekeztünk felhasználni, így 80 százalékos tandíjtámogatást adunk a német nyelvet választó továbbtanulóknak. Kis falu lévén, nehéz német nyelvtanárt kapni, ezért helyben képezzük a szak­embereinket, támogatjuk kollégá­ink főiskolai tanulmányait. Szük­ségünk van a szakos pedagógu­sokra, hiszen az iskola 8 osztályá­ban heti öt órában tanítjuk a nyel­vet. A nyelvórákon nem csak a nyelvtannal, hanem német iroda­lommal, népismerettel is foglalko­zunk. Az 1—3. osztályban német éneket is tanulnak a diákok. A nemzetiségi nyelvoktatás vonzó­vá teszi iskolánkat, melynek kö­szönhetően a szomszédos telepü­lésről is iratkoznak hozzánk gye­rekek. Intézményünk további erő­sítése érdekében pályáztunk az Oktatási Minisztérium Comenius 2000 minőségbiztosítási kiírására.- Milyen szervezetekkel tarta­nak még kapcsolatot1- Rendszeresen részt veszünk a községben működő nemzetiségi egyesület rendezvényein és anya­giakkal is segítjük munkájukat. Evek óta sikeresen szervezzük az önkormányzati dolgozók nőnap­ját, illetve több bálát rendeztünk. Szerény összeggel, de hozzájáru­lunk a gyerekek üdültetéséhez, erdei iskolában való részvétel­éhez. Rendszeres látogatói va­gyunk a megyei rendezvények­nek, kulturális napoknak és fóru­moknak. Tagjai lettünk a Békés és Csongrád megyei iskolaegyesület­nek és bemutató tanításokra, to­vábbképzésekre járunk. Jövőbeni tervünk, hogy az Almáskamará­sért Alapítvánnyal karöltve sze­retnénk befejezni a néhány éve megkezdett német nemzetiségi ház felújítását, illetve rendezni a régi német temetőt. HALASI MÁRIA reteket igényel. Mindenkinek jól felismerhető a stílusa. Rám a szögletes forma, ugyanakkor az arc kifinomultabb ábrázolása jel­lemző. Kedves témám a paraszt ember figurája. Mintegy hatvanfé­le parasztszobor került ki a ke-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents