Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-11 / 109. szám

12. OLDAL - 2001. MÁJUS 11., PÉNTEK TER -KÉP OH! ti* '■ A címer I Sarkad címere álló, négyeit, csúcsaiban csa­pott, csücskös talpú rene­szánsz pajzs. A jobb felső mező keresztet tartó szántóvetője a legősibb múltbéli eseményt idé­zi. Nevezetesen, hogy 1108 körül Kálmán király öccse, Álmos her­ceg a dömösi prépostságnak bir­tokadományként Sarkadról 10 földmívest adott. A bal felső me­zőben lebegő koronás, gyűrűt tartó sasfióka a magát az Aba nemzetségből származtató XV. századi birtokos Lipoczai Keczer család címeréből átkerült motí­vum. A jobb alsó mező stilizált kapubástyája és a kar védelemre kivont szablyával a török időket idézi. A bal alsó mezőben lévő hullámos ezüst pólya a Fekete- Körösre utal. Felette a fiókáit ön­nön vérével tápláló pelikán ősi keresztény jelkép. Települési leltár Lélekszám: 11 279. A települé­sen a cigány kisebbség van jelen, a lakosság körülbelül 10 százalé­ka az etnikumhoz tartozik. A legfiatalabb lakos: Bozó Szabina, 2001. március 28.; a legidősebb: Félegyházi Antalné, született Jenei Zsuzsanna, 1902. november 13. Foglalkoztatás: a regisztrált munkanélküliek száma 512. Szilárd burkolatú utak ará­nya: 52%, járda 95%, vezetékes ivóvízzel ellátott lakások ará­nya: 98%, gázvezetékkel való ki­építettség 70%, szennyvízelve­zető csatorna 25%. Lakások száma 4200, ebből telefonnal ellátott 1300, kábelté­vé 800 lakásban van. Múltmorzsák Sarkad területe a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A honfoglaló magyarok Sarkad területén való letelepedéséről a Peckes vár körze­téből előkerült leletek tanúskod­nak. A település fejlődését az 1241-es tatárjárás állította meg. Mezővárosi rangját 1510-ben kap­ta. 1516-ban kezdték el a Gyepes­folyó által ölelt Sarkadi Boldizsár kastélyát földvárrá alakítani. Sar­kad Nagyváraddal egy időben sza­badult az oszmán iga alól. Bocskai fejedelem 1604-ben hajdúkkal erősítette meg Sarkad várát. 1644. július 9-én több sarkadit nemes­séggel jutalmazott, azóta nevez­zük hajdúvárosnak. Honnan ered? Sarkad néveredetére többféle ma­gyarázat létezik. A Földrajzi ne­vek etimológiai szótárában ez áll: Surcudi - sarkot jelent. Surku: ki- szögellés; -d képzős származéka valamely vízfolyásnak, mocsár­nak a kiszögellésével kapcsolatos. ISO-tanúsítvánnyal díjazott eredmények A teljesítményorientáció és a minőségi munka fejlődést eredményez Fejlesztések előtt az oktatási ágazat Háromszázharmincmillióból gimnáziumi kollégium épül Az oldal a Sarkadi Önkormány­zat támogatásával készült. Szerkesztette: Both Imre Fotók: Lehoczky Péter A rendszerváltás eredményeként, az önkor­mányzatiság kiteljesedését követően az új te­lepülési önkormányzati képviselő-testület megválasztásával Sarkad városa fejlődési pá­lyára lépett. Ezt széleskörű összefogás és együttműködés alapozza meg, melynek alap­vető célja az, hogy városunk az európai szint­hez közelítsen, illetve a hazai viszonylatban is érzékelhető gazdasági és társadalmi elmara­dottságunkat jelentősen csökkentsük, s a tele­pülést visszafordíthatatlanul bekapcsoljuk az ország gazdasági vérkeringésébe — fogalmaz­ta meg irányelveit Sarkad immár harmadszor­ra megválasztott polgármestere, Tóth Imre.- Az ország 2004-re valószínűsített EU-csatlako­zásához szükséges feltételrendszernek térségünk mai jellemzőivel nem _ . felel meg. Ennek oka Névjegy egyrészt a térségben kimutathatóan ala­csony szinten akku mulált önregeneráci­ós képességekben keresendő, de nem elhanyagolható a gazdasági és társadal­mi fejlettségi követel­ményszinttől való je­lentős eltérés sem. Sarkad alapproblé­májának lényege a helyi gazdaság ala­csony fejlettségében keresendő. Ebből eredően relatíve ma­áziiletett: 1953. április 17-én, Sarkadon Tanulmányai: 1975-1977 között tanítóképző főiskola nép­művelő-könyvtár szakán általános iskolai tanító képesítést szerzett. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán 1977-1978- as tanévben tanári oklevelet szerzett. Felsőfokú vezető me­nedzserképzőt végzett 1980-1983 között. Munkahelyei, beosztásai: 1971-től a mezőgyáni általános is­kolában képesítés nélküli nevelő; 1972-76 között a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ előadója, majd 1976— 1987 között ugyanott igazgató; 1988-tól a Békés Megyei Művelődési Központ művelődési osztályának vezetője. 1990-94-98: Sarkad város polgármestere, a megyei közgyűlés tagja, térségi tanácsnok. 1988 óta - kisgazda támogatottsággal — országgyűlési képviselő. Nős, felesége pedagógus, egy gyermeke van. Hobbija: zene, irodalom. gas a munkanélküli­ségi ráta, s az egyes családok jövedelem nagyság­rendje, terhelhetősége, adóztathatósága közepes ÁLLANDÓ SARKADI LAKOSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA fő (Az adatok 2001. január 1-jei állapotot tükröznek.) 12000 11.377 11.313 11.279 10000 8000 6000 4000 2000 alatti, tehát további adóterhek kirovása lehetetlen. A települési saját (fejlesztési) erő alapja pedig az önkormányzat bevételeinek függvénye. Ameny- nyiben viszont nem lehet­séges a saját erő biztosítá­sa, úgy nem bírnánk be­kapcsolódni a versenybe, s alulmaradnánk a közel 3.200 önkormányzat által vívott „ádáz csatában”. Ez hosszú évtizedekre „vege­tálásra” kárhoztatná a tele­pülést, aminek következté­ben jelentős hazai és uniós forrásoktól esnénk el - is­mertette a város vezetését irányító gondolatokat a te­lepülés első embere. A következő percben vi­szont már mi is megtud­juk: korántsem ennyire sö­tét a kép, ha tenni akaró, összehangolt csapat fára­dozik ugyanazon cél eléré­se érdekében. S hogy ez Sar­kadon így van, azt mi sem bi­zonyítja jobban, mint az a tény, hogy a közel másfél éves előkészítő munkát kö­vetően mára a város történe­tében páratlan, kétnlilliárd forintot meghaladó komplex fejlesztési program indulha­tott el. Ezen egészségügyi, oktatási, informatikai, infrastrukturális fejleszté­sek elindítására mindenekelőtt a térség népesség- megtartó erejének növelése sarkallta Sarkadot.- A beruházások „hozományaként” részben a város foglalkoztatási, s ezáltal a helyi munka- nélküli lakosság helyzete is javul - utal e nem el­hanyagolható szempontra Tóth Imre. Sarkad városa pi­onír volt a kistérségi összefogásban rejlő lehetőségek felis­merése tekintetében is. Az önszervező­dés, és a kistérségi szemlélet által ve­zérelve az ország­ban elsőként Sarkad központtal alakult meg a Békés megye északkeleti határ- szakaszát alkotó, 14 települést tömörítő — azóta immár a te­rületfejlesztési tör­vény által is szente­sített - kistérségi társulás. A regioná­lis gondolkodás, itt a területfejlesztési törvény­ben meghatározott stratégiai kistérség határain jóval túlmutat, hiszen kapu lévén két or­szág között, megalakulásukkal egyidőben létesítettek kapcsolatot a trianoni határon | túli Nagyszalonta mikrorégióval. A város térségfejlesztési erőfeszítéseit elis- ! merve a kormány az Északkelet Békés me- f gyei kistérséget, illetve a észak-békési kistér- 1 séget vállalkozási övezetté nyilvánította. A | volt sarkadi cukorgyár ipari park címet ka­ll pott a gazdasági minisztertől, amely adottság I az ide befektetni és betelepedni szándékozó | vállalkozásoknak államilag garantált kedvez- g1 mények és támogatások lehetőségét nyújtja. — Mindez azonban csak fél siker. Annak U érdekében, hogy térségünket növekedési pályára állítsuk, a vállalkozási övezet és az ipari park címet egyaránt tartalommal kell meg­tölteni - tesz újfent tanúbizonyságot maximalis­ta voltáról a polgármester. Ama cselekvési kény­szer láttán, ami a világ­banki és Phare-támoga- tások kihelyezésekor, il­letve a multinacionális vállalatok tőkebefekteté­seinél megfogalmazódik, a hajdúvárosi képviselők még 1998 végén az ISO 9001-es minőségbiztosítá­si rendszer kiépítése mel­lett döntöttek. A hivatal közigazgatási tevékenysé­gét a megye 75 önkor­mányzata közül második­ként — idén március 15- én — a zürichi székhelyű SGS. International Certi­fication Services AG. ISO 9001-es minőségtanúsít­vánnyal „jutalmazta”. TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK Bende Imre (Sarkadért Egyesület) Bondár Lajos (Sarkadért Egyesület) Dobi Sándor (Nyugd. Érdekv. Egy.-FKGP—MDF-KDNP) Halász Andor (MSZP) Hódosi József (Sarkadért Egyesület) Jakó Ferenc (MSZP) Kiss István (Nyugd. Érdekv. Egy —FKGP—MDF—KDNP) Kiss Lajos (Nyugd. Érdekv. Egy —FKGP—MDF—KDNP) Marcsó János (Nyugd. Érdekv. Egy —FKgP-MDF—KDNP) Murok Ferenc (Nyugd. Érdekv. Egy.-FKGP-MDF—KDNP) Nagy István (Sarkadért Egyesület) Oláh Károlyné (Kisebbségi kompenzációs lista) Dr. Pintér Lajos (Nyugd. Érdekv. Egy.-FKGP—MDF—KDNP) Puskás Lajos (MSZP) Sárosi Mátyás (Nyugd. Érdekv. Egy.-FKGP-MDF-KDNP) Dr. Szabó László (alpolgármester, Nyugd. Érdekv. Egy.-FKGP-MDF-KDNP) Tóth Imre (polgármester, Nyugd. Érdekv. Egy.-FKGP-MDF-KDNP) Jegyző: dr. Sipos Lajos Nyugd. Érdekv. Egy. = Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete Amint az Tóth Edit művelő­dési munkatárs szavaiból rögvest beszélgetésünk ele­jén kiderül, a sarkadi okta­tási intézmények falai kö­zött zajló tanító-nevelő munkát leginkább a sokszí­nűség jellemzi. Ahogy a polgármesteri hivatal műve­lődési munkatársa mondja, az elsődleges cél az, „hogy a kikerülők emberileg és tudásban egyaránt megáll­ják helyüket az életben”. Az öt telephellyel „üzemelő” óvo­da lefedi a város közigazgatási te­rületét, így minden szülő a lakó­helyéhez legközelebb lévő óvodá­ban tudja igénybe venni az önkor­mányzati kötelező feladatellátás részeként biztosított alap-'és járu­lékos szolgáltatásokat. Ez utóbbi­hoz az őszi-tavaszi turnusokban zajló úszásoktatást, s a szakkép­zett pedagó­Talentum a művészetért Sarkad oktatási életét-górcső alá véve meg kell említenünk a még „csecsemőkorú”, de annál ismer­tebb művészeti oktatást. Czirok Mihály zenetanár magánvállalkozó­ként vágott a , .Talentum” Alapfokú Művészeti Iskola üzemeltetésébe. Lelkesedése nem volt hiábavaló. A 2000/2001-es tanévtől indított is­kolának 285 tanulója van, s a ze­nei tanszakon hegedűn, fa- és réz­fúvós hangszereken, valamint zon­gorán folyik az oktatás. Emellett színjáték, néptánc és képzőművé­szeti tanszakok is igen kedveltek a gyermekek körében. eredően a nappali rendszerű, álta­lános műveltséget magalapozó képzésen túl, az értelmükben enyhén korlátozott tanulók okta­tásával, illetve napközi otthonos nevelésével is foglalkozik. Ez ügy­ben is felcsillant a remény, ugyan­is az egyházi kárpótlás mentén 58 millió forintos beruházás eredmé­nyeképpen új hattantermes isko­larésszel javulhat az oktatás tárgyi feltételrendszere. Az újteleki részen található, 39 pedagógussal oktató 2. számú álta­lános iskolában az 1993/94-es tan­évtől kezdve emelt szintű német nyelv és testnevelés oktatás folyik a tehetséges tanulók részére. A testnevelés tagozatos tanulók 3 éven keresztül heti egy alkalom­mal úszásoktatáson vesznek részt, s a harmadik évtől szakági képzés részesei. Német nyelvből a tanul­mányi versenyek kiemelkedő ered­gus által okta­tott népi játék és táncoktatást sorolja Tóth Edit. Ugyanakkor örömteli hír, hogy a követ­kező tanévtől a városban mű­ködő, „Talentum” Alapfokú Mű­vészeti Iskola közreműködé­sével az alapel­látás részévé válik az aprósá­gok játékra ne­velése és mozgáskultúrájuk csiszo­lása. Idén januártól egyéni fejlesz­tőpedagógus foglalkozik a felzár­kóztatásra szoruló gyermekekkel. A város központjában található 1. számú általános iskola a 120 esztendős polgári iskola és a '80- as évek vége felé elkészült új épü­letrész összekapcsolásával létre­hozott együttesben működik. Az intézmény 28 tantermével, 7 szaktantermével 800 nebulót ké­pes befogadni. A kisebb tornate­remmel is rendelkező alma mater falai között jelenleg 59 pedagógus oktat-nevel. Az 1991-92-es tanév­től emelt szintű matematika-szá­mítástechnika oktatás zajlik a fel­ső tagozatosok részére. Ezt mára az eredmények is híven tükrözik, hiszen az iskola diákjai rendre ki­magasló teljesítményt nyújtanak a megyei és országos versenyeken. A továbbtanulásra való felkészítés diktálta követelményekhez iga­zodva az iskola vezetése öt évvel ezelőtt a magyar nyelv és iroda­lom emelt szintű oktatásáról is ha­tározott. Ugyancsak öt esztendeje már, hogy a harmonikus testi-lelki fejlődéshez elengedhetetlen mű­vészeti oktatás teret hódított az al­sós korosztály körében. Az iskola többcélú, összetett intézmény lé­vén funkcionális tagolódásából ményei, sikeres alapfokú nyelv­vizsgák, testne­velésből pedig a sportvetélke­dőkön elnyert érmek igazol­ják a befektetett energia megté­rülését. — Mindkét oktatási intéz­ményben ala­pítvány műkö­dik, melynek feladata és célja mindenekelőtt az önhibáju­kon kívül hát­rányos helyzet­be került, illet­ve a tehetséges gyermekek iskolán belüli segítése — derül ki Tóth Edit szavaiból. Az önkormányzat — ezzel is ser­kentve a térség népességmegtartó erejét - önként vállalt feladatai kö­rében működteti az Ady Endre- Bay Zoltán Gimnázium, Postafor­galmi és Informatikai Szakképző Iskolát. A kapuit 1953-ban megnyi­tott intézményben a gimnáziumi képzést 77 óta postaforgalmi kép­zés egészíti ki. A Bay Zoltán Gim­náziummal az 1997/98-as tanév­ben szentesített frigyet követően az intézményben a kor kihívásai­nak megfelelő színvonalú informa­tikus képzés folyik. Az érettségi­zett tanulók a gyulai telephelyen felsőfokú gazdasági és rendszerin­formatikát tanulnak, aminek okta­tását a Bay Zoltán Tehetséggondo­zó. Alapítvány is támogatja. A vá­ros, jelentős saját erő biztosítása mellett, pályázott az idei címzett támogatási keretre. Kedvező elbí­rálás esetén, 330 millió forintos be­ruházás eredményeképpen a XXL század elvárásainak megfelelő kol­légium létesülne, s az oktatási in­tézmény teljes rekonstrukcióját is megejtenék. A gimnázium a fel­nőttoktatás terén hiánypótló fel­adatot lát el a térségben: a nappali képzés mellett esti gimnázium is üzemel falai között. Pillanatképek a település jelenéből A híres, nevezetes Közép-Kelet Európában Az Éden-tó kedvelt és halban gazdag hor- egyedülálló kilenctornyú református templom gászhelye a sarkadi „Matuláknak” A munkálatok a terveknek megfelelően haladnak, s december 15-éig elkészül a Gazdasági Minisztérium támogatásával létrejövő 15 lakásos önkormányzati bérlakástömb A hat esztendeje megnyitott vendégház 15- 17 személy elszállásolását teszi lehetővé A millennium évében avatták fel Búza Barna alkotását: Szent István mellszobrát

Next

/
Thumbnails
Contents