Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-11 / 109. szám

HÁTTÉR 2001. MÁJUS 11., PÉNTEK — 7. OLDAL í BÉKÉS A1EGYEI HÍRLAP Elnökük: miniszterelnök] elölt-jelölt A Magyar Közgazdasági Társaság fiatal megyei titkára a szakmáról Klaukó Ákos névjegye Született: Békéscsaba, 1976. június 26. Szülei: Klaukó Mátyásné (Roszipál Eleonóra) és Klaukó Mátyás. Szakképzettsége: okleveles közgazdász (1999-ben vég­zett a szegedi József Attila Tudományegyetem gazdaságtu­dományi karán). Szakdolgozatát a marketing, a reklámozás témaköréből írta. Munkahelye: CIB Bank, Békéscsaba, ahol vállalkozásfinan­szírozással foglalkozik. Családja: nős, felesége Klaukó Babett, aki ugyancsak köz­gazdász. Júliusra várják első gyermeküket. Hobbija: a telekommunikáció (szőröstől, bőröstől), szereti a kutyákat (most éppen egy magyar vizslájuk van). A rendszerváltás óta eltelt idő alaposan átírta az egyes szakmák társadalmi presztízsét szemléltető listát. A „korunk hőse” címért folyó vetélkedés­ben tíz év alatt alaposan alászállt — például — a politikusi és az újságírói hivatás, a frissen egekbe emelkedettek közül megtépázottá lett a bankszakma, az ügyvédek tekintélye, igaz (az újság­írók kivételével...) jövedelemtermelő képességük így is kiemelkedő. A mű­szakiak, a menedzserek és a közgaz­dászok tekintélye és anyagi elismertsé­ge viszont normális ütemben, folyama­tosan emelkedik. Vajon hogyan véle­kednek szakmájukról a fiatal közgaz­dászok, eljövő korunk hősei? Békéscsaba Klaukó Ákossal a tágabban értelmezett köz­gazdász! szakma „összefogási rendezvé­nyén” találkoztunk, ahol a (május 27-én ép­pen) 107 éves Magyar Közgazdasági Társa­ság Békés Megyei Szervezet (januárban megválasztott) titkáraként a társaság, a adó- tanácsadók klubja, a könyvvizsgálói kamara és a számviteli egyesület Békés megyei szer­vezeteinek együttműködési megállapodását „vezette fel”.- Mire jó ez az összefogás, s egy fiatal szakember milyen fantáziát lát egy matuzsá­lemi kort megért közösségben való titkárkodásban? — A közgazdasági társaság mai célja az le­het, hogy a közgazdászokat összefogva szemléleti alapot.is képezzen számukra, s is­mét kialakítsa a „közgazdász-fílinget”. Per­sze hagyományos feladatként vállaljuk az oktatási és a feladatkörünkbe emelhető ér­dekképviseleti munkát is.- Ha egy társaságnak tekintélyes tagjai vannak, annak ma súlya, értéke leket... — Országos elnökünk Medgyessy Péter, s' rengeteg más ismert és elismert szaktekintély munkálkodik sorainkban. Ez természetesen Klaukó Ákos elkötelezte magát Bé­kés megye mellett: itt született, itt él­nek barátai, itt érzi jól magát D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER fokozza a szervezet érdekérvényesítő képes­ségét, akár — nemes értelemben vett — lobbi­zásról is beszélhetünk. Békés megyében is komoly eredményeket értünk el a megújulás­ban elnökünk, Dobrocsi Nándor vezetésével. Sok minden más mellett például működik egy klubunk, ahol a közgazdászok üzletem­berekkel találkozhatnak, alapvetően azért, hogy jól érezzék magukat, de ha már ott van­nak... szóval, a szakmai kérdések ott is meg- kerülhetetlenek. S van egy nem titkolt továb­bi célunk: a megye közgazdász népességét is­mertté tegyük a nyilvánosság számára.- Van-e kiterjedt helye Békésben a közgaz­dász szakmának?- Kevés a nagyobb cég, ahol a szakma ér­tékei, lehetőségei igazán kamatozódhatná- nak. A kisebb vállalkozásokban alig jelentke­zik igény közgazdászra. E helyeken a pénz­ügyi, számviteli kérdéseket leegyszerűsítve szemlélik, ez persze pozícióikat még kedve­zőtlenebbé teszik. Szakember nélkül - gaz­dasági szinten túl - aligha lehet megtalálni a legkedvezőbb megoldásokat. Ha kicsi a ke­reslet, akkor rosszul fizetik meg a közgazdá­szokat, így - noha komoly közgazdászkép­zés is folyik Békésben - a legjobbak előbb- utóbb elvándorolnak a megyéből.- Kit tekinthetünk ma közgazdásznak? Régen egyszerű volt: egyetlen fővárosi egye­tem képezte őket. Ma más egyetemek, főisko­lák is megteszik.- Ki a közgazdász? Aki ilyen végzettség­gel és gondolkodással rendelkezik - a kettőt egybe értem. De azt is mondhatom: ha egy mérlegképes könyvelő nem csak könyvelői síkon, hanem közgazdasági szemlélettel is működik, aligha vitathatnánk: közgazdász. Jó, ha megtanuljuk amit tanítanak, de ennek logisztikai ismeretekkel, marketingszemlélet­tel, s még sok minden mással is párosulnia kell ahhoz, hogy eredményes közgazdászok legyünk. S persze valamilyen fokon „otthon kell lenni” abban a szakmában is, mely kör­nyezetében közgazdászkodunk. Az egyete­mi, a főiskolai, a felsőfokú szakmai képzés­nek is megvannak a maga előnyei és hátrá­nyai: az egyetem nem elég gyakorlatias is­mereteket ad, a másik kettő igen, viszont ki­csit megköti a szemléletet akkor is, amikor a gondolkodásnak szárnyalnia kellene. A köz- gazdaságtan amúgy is sok szakterületre szabdalt: jó esetben egy cégnél többféle fel­készültségű közgazdásszal oldják meg e fel­adatokat. _________________________________________________K.A.J. Megjelenik a fúvószenekar első CD-je Tótkomlóson 1964-től folyik zeneiskolai oktatás, majd 1987- ben önállóvá vált az intézmény. Jelenleg 250 növendék jár a zeneiskolába, ahol választhatnak a zongora, hegedű, gitár, rézfúvós, fafúvós és ütős tanszakok közül — tudtuk meg Krcsméri Jánostól, a zeneiskola igazgatójától. A nagy múltú zeneiskolába a helybélieken kívül Mezőhegyesről, Orosházá­ról, Nagyérről, Pitvarosról és Csanádalbertiből is járnak diá­kok. Kardoskúton három éve, ugyancsak a tótkomlósi zene­iskola pedagógusai, folytatnak hangszeres oktatást, amit ősz­től Békéssámsonban is bevezetnek.- Terveink szerint a 2001/2002-es tanévtől zeneiskolánk művészeti alapiskolává alakul át, a zenetanu­lás mellett más művészeti ágakkal is bővül az oktatás, ősztől a nép­tánc, a rajz és festészet, valamint a színjátszás iránt érdeklődő diáko­kat is várjuk intézményünkbe. " ót remek fúvószenekarral is büszkélkedhet Tótkomlós.- Egyik fúvószenekarunk a Tótkomlósi Gyermek Fúvószene­kar, ami főként ^általános iskolás diákokból áll. Ők biztosítják az utánpótlást az ifjúsági zeneka­runkba. A gyermekegyüttes kar­mestere Forró Gyula. A település másik zenekara a Mól Rt. Tótkomlósi Ifjúsági Fúvós­zenekara, aminek karmestere Krcsméri János. Az együttes egyébként tagja a Magyar Fúvós­zenei Szövetségnek is, Krcsméri János pedig tagja a szövetség or­szágos elnökségének.- Az ifjúsági zenekarral rend­szeresen részt veszünk a hazai és külföjdi fesztiválokon. Európa számos országában is felléptünk már, az utóbbi években például Hollandiában, Spanyolországban, Belgiumban, Ausztriában, Szlová­kiában, Lengyelországban jár­tunk. Természetesen szívesen te­szünk eleget a tótkomlósi és kör­nyékbeli felkéréseknek is.- Milyen tervekkel vágtak neki az idei esztendőnek?- Mivel az utóbbi négy-öt évünk rendkívül mozgalmas volt, ezért az idei évet egy kicsit nyugalma­sabbra tervezzük. Ennek ellenére nem fogunk unatkozni. Májusban Pozsonyba utazunk, ahol a dél-al­földi szlovákokkal együtt bemutat­kozási lehetőséget kaptunk. Részt veszünk a június 29. és július 2. között Kassán megrendezésre ke­rülő Nemzetközi Fúvószenekari fesztiválon. Július 27-e és augusz­tus 5-e között pedig zenekarunk kilenc tagja, valamint jómagam Hammerstadtba utazunk, ugyanis az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy meghívást kaptunk az Euró­pai Egyesített Fúvószenekarba, amit Franco Cesarini svájci kar­mester és komponista irányit.- Úgy tudom, hamarosan CD-n is hallható lesz az ifjúsági fúvósze­nekar.- Nagy tervünk remélhetőleg augusztus végén megvalósul. Két műsoros kazettánk után ugyanis augusztus végén jelenik meg első CD-lemezünk. KOVÁCS ERIKA Tábornyitás Teljes a nagyüzem a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. Bakuczi kerületében, már készülnek a címerező tábor lakóinak fogadására. Csárdaszállás Folyik a lakóépületek festése, mázolása, folyamatosan tizen- ketten serénykednek azon, hogy június 20-ára minden elkészül­jön, a tábor fogadókész legyen. Az idén a tavalyinál több diák foglalkoztatására készülnek a kerületben, ugyanis a Hidasháti Rt. saját termesztésben az el­múlt évinél nagyobb területen, összesen 1300 hektáron csak­nem húsz fajta hibridkukoricát termeszt. A vetésterületek Csár­daszállás, Kamut, Mezőberény, Murony, Bélmegyer és Vizesfás térségében helyezkednek el, a területek címerezését három turnusban, mintegy ezer diák végzi majd. Megtudtuk, hogy a diákok zömmel Szarvas, Békés, Orosháza, Sarkad, Békéscsaba és Mezőberény középiskoláiból érkeznek. „ A vezetők és a média Az üzleti döntéshozók kedvelik lapunkat A Szonda Ipsos és a Gfk Hungária felmérése szerint a magas jövedelmű üzleti döntéshozók legtöbbet az RTL Klub és a tv2 adását nézik, és főleg a megyei na­pilapot olvassák. Az orszá­gos lapok közül a Népsza­badságot részesítik előny­ben. A felmérés arra kere­sett választ, hol érhetők el a leghatékonyabban a hirde­tésekkel az üzleti döntésho­zók. A közvélemény-kutatók Kreatív című lapban közölt adatai sze­rint Magyarországon mintegy 180 ezerre tehető a magas jöve­delmű üzleti döntéshozók szá­ma. Az őket célzó hirdetések fő­ként informatikai, banki, bizto­sítói reklámok vagy irodai, uta­zási ajánlatok. Az átlagember napi 241 per­cet tévézik, a tulajdonosok, ve­zetők ezzel szemben csupán 193 percet. Ebből az RTL Klub előtt 52, a tv2 előtt pedig 42 percet töltenek. A további sorrend: ml (25 perc), Spektrum (20), HBO (18), egyéb csatorna (15), m2 (11), Duna Tv (10). A tévézés a középvezetők kö­rében a legnépszerűbb (205 perc), és az emberi erőforrás­okért felelős vezetők körében a legkevésbé kedvelt kikapcsoló­dás (176 perc). Az elemzések szerint minél fiatalabb és kevés­bé iskolázott a vezető, annál több időt tölt a tévékészülék előtt, ezzel szemben az idősebb és magasan képzett vezetők alig néznek televíziót. A rádiók hallgatottságát ele­mezve megállapítható, hogy az üzleti döntéshozók egyre kevés­bé tekintik elsődleges informá­cióforrásnak a rádiót, naponta mindössze 150 percet szól kör­nyezetükben valamely adó, az is inkább háttérként. A legtöbbet a két országos kereskedelmi csa­tornát hallgatják (Danubius 37 perc, Sláger 36 perc), a nagy ha­gyományokkal rendelkező Kos­suth adót mindössze 22 percre kapcsolják be, csakúgy, mint a Juventust. A többi rádióadó hall­gatottsága gyakorlatilag jelen­téktelen a vezetők körében. Az írott sajtó olvasottságát vizsgálva megállapítható, hogy az üzleti döntéshozók jellemző­en több napilapot olvasnak. Bé­kés megyében a legtöbben (78,3 %) a Békés Megyei Hírlapot. Az országos napilapok közül a leg­olvasottabb a Népszabadság (34,9 % olvassa). A további sor­rend: Világgazdaság (13 %), Ma­gyar Hírlap (11,8), Blikk (10,1), Nemzeti Sport (8,1), Napi Gaz­daság (7,9), Metro (5,2), Magyar Nemzet (5,8), Népszava (4,8), Magyar Tőkepiac (1,1). Az Al­földön az üzleti döntéshozók körében az adott megyén belül a harmadik legkedveltebb lap a Békés Megyei Hírlap, amelyet - mint említettük - a megyei ve­zetők 78,3 százaléka olvassa. A megyei lapot ennél többen csu­pán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (84,8 %), illetve Csongrád megyében és Szege­den (82,4 %) olvassák. A heti- és havilapok közül az üzleti döntéshozók körében a legnépszerűbb a Heti Világgaz­daság, a vezetők 47,9 százaléka nézi meg rendszeresen a lapot. Az internethasználat gyorsan nő az üzleti döntéshozók köré­ben. Az országos átlag 14 száza­lékkal szemben a vezetők 62,5 százalékának van otthoni internet hozzáférése, 56,3 száza­léknak a munkahelyén is van kapcsolódási lehetősége a világ­hálóra. Ugyanakkor mindössze 40 százalékuk használja rend­szeresen a hálót, zömük inkább e-mailezik. ____ Á. z. Sű rítik a járőrszolgálatot a polgárőrök Antal János felajánlotta lemondását, de megerősítették tisztségében Pénteken este tartotta tisztújító közgyűlését zárt ajtók mögött a Gyulai Polgárőr Egyesület. A márciusi közgyűlésen az egye­sület elnöke, Antal János felajánlotta lemondását. Ugyanak­kor kezdeményezték, hogy egy polgárőr társuk ellen vizsgálat induljon a megyei szövetség etikai állásfoglalásával. Gyula Az idősekért Új épületszárnnyal bővül a csabacsüdi idősek otthona. A fejlesztés több szempont­ból is indokolt. Csabacsüd A belvíz jóvátehetetlen károkat okozott az intézmény mosodá­jában. Az otthonban dolgozó gondozónőknek nem volt ké­nyelmes öltözője, pihenőhelyi­sége. A férőhelyek megteltek, újonnan jelentkező lakókat már nem tudtak fogadni. A mostani bővítéssel új mosoda létesül, a dolgozók számára jobbak lesz­nek a munkakörülmények, s né­hány új szobát is kialakítanak. A 20 millió forintos beruházáshoz a szociális minisztériumhoz nyújtott be pályázatot az önkor­mányzat. A kiadások egy részét a belvízkárra kapott támogatás­ból fedezik és önerőt is vállalt a település. _______________________!5!- A megyei szövetség állásfogla­lása szerint ez a Gyulai Polgárőr Egyesület belügye, így házon be­lül kell rendezni a vitás ügyet - tudtuk meg Antal János elnöktől.- Időközben azonban ez az ügy okafogyottá vált, mivel polgárőr társunk kilépett az egyesületből.- Miért döntött úgy március­ban, hogy felajánlja lemondást? — A személyemet ért támadá­sok miatt. Sajnálom, hogy olyan ember támadott 9 és fél évi pol­gárőri, polgárőr vezetői munkám miatt, akit csak a szereplési vágy fűt, nem pedig életcélja a polgár­őrség, mint nekem. Ezt el is mondtam az ak­kori közgyűlésen.- A személyét ért támadás aíatt az állítólagos au­tokrata vezetői stí­lusát érti? — Sosem vezet­tem egyszemély- ben! A két köz­gyűlés között az elnökség irányítja az egyesületet, közösen hozzuk meg a döntéseket. Nem biztos azonban, hogy minden egyesületi tagnak megfelelnek az elképzelé­seink, így sokszor viták, meg nem értések is keletkeznek. Azért arra ügyelünk, hogy az egyesületi munka ne szenvedjen csorbát.- Miért volt zártkörű akkor a mostani közgyűlés? — Polgárőr társunk kérte a me­gyei szövetség etikai állásfoglalá­sát, de mivel a szervezet egyesü­letünk hatáskörébe utalta a prob­léma kivizsgálását, azt nem kí­vántuk nyilvánosságra hozni, an­nál is inkább, mert társunk azóta már kilépett az egyesületből.- Módosul-e a jövőben az egye­sület tevékenysége?- Tavaly zömmel saját szerve­zésben végeztük a szolgálatot a város területén, a vízimentő csopor­tunk pedig a für­dési szezonban. Összesen 2200 óra szolgálatot ad­tunk, 8097 kilo­méter felhasználá­sával. Ugyanakkor a Gyulai Rendőr- kapitányság és a Gyulai Határőrize­ti Kirendeltség kérésére közös szolgálatot is elláttunk. A jövőben az együttműködő szervezetekkel szorosabb kapcsolatot szeretnénk kialakítani. A határőrökkel márci­us elseje óta már rendszeresen együtt járunk szolgálatba. Sűríteni szeretnénk a közterületeken a jár­őrszolgálatot, a szórakozóhelyek ellenőrzését. Mivel megszaporod­tak az általunk vállalt feladatok, szívesen látnánk magunk között olyan új polgárőr társakat, akik önzetlenül tennének a közrend és közbiztonság javításáért. Az el­múlt évben több mint félmillió fo­rintból gazdálkodhattunk, az idén is szívesen vennénk a Gyula Köz- biztonságáért Alapítvány támoga­tását, hogy feladatainknak eleget tehessünk. Az elmúlt évi munkán­kért elismerő oklevelet kaptunk a Szegedi Postaigazgatóságtól és az. Orosházi Határőr-igazgatóságtól. A pénteki tisztújító közgyűlé­sen a tagság újraválasztotta elnök­ké Antal Jánost, alelnökké Bányai Mihályt, új tisztségviselőként tit­kárrá Elekesné Csikós Mária pol­gárőrt. Az ellenőrző bizottság új elnöke Varga Zsolt polgárőr lett. ________________.___________SZŐKE MARGIT Dr ogfogyasztás és randalírozás A legnagyobb problémának a városban a gyulai polgárőrök az erő­södő drogfogyasztást és a hétvégi randalírozást tartják. - Mivel in­tézkedési jogunk nincs, csak jelezhetünk a hatóságoknak. Némi visszatartó erőt jelent azonban, hogy látnak bennünket az utcákon járőrözni — mondta Antal János. - A Magyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat gyulai szociális központjával februárban együttműködési megállapodást kötöttünk. Járőrszolgálatainkon, ha találunk hajlék­talanokat, felajánljuk a segítséget a hajléktalan szállón elhelyezés­hez — tudtuk meg Elekesné Csikós Máriától.

Next

/
Thumbnails
Contents