Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-10 / 84. szám

4. OLDAL - 2001. ÁPRILIS 10., KEDD MEGYEI KORKÉP jREKÉS MEGYEI HÍRLAP Körös-vidéki Zsaru A tettes (még) mindig visszatér? Egy hónap alatt négyszer járt ugyanazon a padláson — Egy hónap leforgása alatt négyszer látogatott tolvaj a por­tánkra, s hol sonkát, hol szalonnát, hol meg lucemamagot vitt el a padlásról. A sarkadi rendőrkapitányság munkatársai azon­ban mind a négy alkalommal elfogták az elkövetőt — mesélték a sértettek, a hetedik ikszen is túl járó K. Albert és felesége. Sarkad önkezével, (b) a sarkadi v. Lajos (91) március 25-én a kora reggeli órákban önkezével - kö­tél általi halált választva — vetett véget életének. Az idős ember a lakóháza udvarán lévő nyitott színben akasztotta fel magát. ÁROKBA BORULT, (b) Márci­us végén Sarkadon, a Fekete-éri bejáró közelében az általa veze­tett Lada típusú személygépko­csival árokba borult L. János bé­kési lakos. VÍZÓRÁT, (b) Eddig ismeretlen tettes április 2-ára virradóan le­szerelte a sarkadi G. György por­táján a vízórát. A lopással oko­zott kár 10 ezer forint. KERÉKPÁROST, (b) A török­szentmiklósi H. Béla április 2-án este a Méhkerék helységnévjel­ző táblánál személygépkocsijá­val elütötte a kerékpárral közle­kedő, helybéli N. Tibor-t. Az it­tasan kerekező férfi megúszta könnyű sérüléssel. ÖNKEZÉVEL, (b) A sarkadi M. Imréné március 27-én jelentette a helyi zsaruknak, hogy holtan találta szomszédasszonyát, K. Jánosnét. Az idős asszony önke­zével vetett véget életének. BIRKÁT LOPTAK, (r) Hét anya­juhot loptak el egy dévaványai majorból. A kár 100 ezer forint. Ugyancsak Dévaványán, egy külterületi telepről alucsőből ké­szített vályúkat tulajdonítottak el kétszázezer forint értékben. CIGIBALESET, (i) Testének húsz százalékát égette meg nemrégiben a körösladányi szo­ciális otthon egyik lakója. K. E. az otthon egyik vécéjében do­hányzott, ám közben elaludt. A cigaretta parazsa viszont nem hunyt ki, hanem lángra gyújtot­ta az otthonlakó ruháját. A papírra vetett dátumok nem sok jóra emlékeztetik a ház asz- szonyát. K. Albertné kétség- beesetten sorolja: „Képzelje el, egy hónapja rettegésben élünk. Idős emberek vagyunk, persze hogy félünk egy életerős fiatalem­bertől. Engem meg is ütne a guta, ha észrevenném, hogy éjszaka valaki a padláson motoszkál” - mondja, miközben március 1-jét, 7-ét, 24-ét és 28-át említi. E napokon — pontosabban éj­szakákon - járt portájukon a bűncselekmények elkövetésével alaposan gyanúsítható 28 eszten­dős helyi fiatalember, S. Imre. — Én valahol megértem őt is, mert valóban szerencsétlenül ala­kult az élete. Az apja - aki már meghalt - a keverőben dolgozott az én urammal. A fiunk Veszprém­ben él, a lányom sincs itthon, ha Orosháza és környéke Az Orosházi Rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen indított el­járást, aki egy gádorosi lakos ud­varán elhelyezett tartályból 33 ezer forint értékű gázolajat tulaj­donított el. Egy ugyancsak gádo­rosi lakos traktorából pedig valaki 55 liter üzemanyagot csapolt le, a kár 19 500 forint. segíteni kellett, néha elhívtuk. Im­re nem tanult szakmát. Az utóbbi időben viszont túl közel került az alkoholhoz, és amikor munkára hívtuk, sosem találtuk. Ezért nem is foglalkoztattuk. De hát álmom­ban sem gondoltam volna, hogy ide kerülünk - mondja a hetven­egy esztendős K. Albertné. Aztán tovább böngészve a he­venyészett leltárt, kiderül: először négy szál, egyenként 70 grammos kolbásznak, egy csülöknek és 6 kilónyi szalonnának veszett nyo­ma. A második alkalommal két, egyenként 10 kilogrammos sonka bánta a látogatást. Az okozott kár közel 43 ezer forintra rúgott. A rendőrség gyorsított eljárás keretében bíróság elé állítást kez­deményezett. A Gyulai Városi Bí­róság tanácsa S. Imrét kétrendbe­li, folytatólagosan elkövetett lo­pás vétségében bűnösnek találta, és 20 nap kommunális jellegű Az orosházi Városgazdálkodá­si Kft. pedig azért tett feljelentést, mert ismeretlen tettesek 90 kőris- , juhar-, tölgy-, szil- és vadkörte- csemetét, valamint 25 fagyalbok- rot tulajdonítottak el a város köz­területeiről. A tótkoinlósi Viharsarok Szö­vetkezetben is hívatlan látogatók jártak. A szövetkezet Kaszaperi úti üzemegységébe valakik la­közérdekű munkára ítélte - ol­vasható a borítékból előkerülő ítéletben. Március 24-ére virradóan újabb 5, illetve 3 kilogrammos sonkának, s 5 kilónyi szalonná­nak veszett nyoma. A füstöltárut a sarkadi L. Sándortól foglalták le a rendőrök, aki sikkasztás alapos gyanúja miatt jelentette fel S. Im­rét. Az történt ugyanis, hogy a jó­hiszemű vásárló tízezressel fize­tett, de a kölcsönösen kialkudott vételáron felül maradó 8 ezer fo­rinttal S. Imre kereket oldott. A sarkadi zsaruk Szeghalmon buk­kantak a fiatalember nyomára, aki a kocsmába indult pénzt vál­tani. Március 28-ára virradóan hiá­ba szakadt le a létra S. Imre alatt, aki a nyitott hátsó kapun, illetve az istállón keresztül ismét a pad­láson termett, 35 kilogramm lu­cernamag bánta látogatását. A lu­cernamagot a rendőrség vissza­juttatta a jogos tulajdonosnak, S. Imre ellen pedig lopás vétségének alapos gyanúja miatt kezdemé­nyezett eljárást. katfelfeszítés módszerével jutot­tak be, ahonnan 200 liter gázola­jat loptak el, valamint 42 zsák borsó vetőmagot és 120 kilo­gramm bab vetőmagot vittek el, összesen 300 ezer forint érték­ben. Egy nagyszénási lakosnak pe­dig főhet a feje: idén mivel művel­je meg a kiskertjét! A tulajdoná­ban lévő lakatlan tányából ugyan­is 2 tolikapát „csórt el” valaki 30 ezer forint értékben. KE. BOTH IMRE „Agrárszezon” a tolvajoknál is A jó idő és a vetési időszak beköszöntével megszaporodtak a gázolaj- és vetőmag-, illetve facsemetelopások is. Papírra kerül zenei históriánk A szerző szeretné, ha többen is bekapcsolódnának értékes munkájukkal a Csabai histó­ria-sorozat bővítésébe, mely­nek most megjelent száma a megyeszékhely korai kon­certéletével foglalkozik. Békéscsaba A Csabai história könyveinek gon­dolata a békéscsabai Munkácsy emlékház falai között született már a kilencvenes években, az in­tézmény munkatársainak gondo­zásában tették közzé az első köte­tet, melyet Tábori György írt Bé­késcsaba jeles építészéről, a városi főmérnökről, Sztraka Ernőről. A publikáció A városrendező cím­mel látott napvilágot. A következő, a Csabai história 2. már dr. Papp János kutatásai alapján született meg, és a békéscsabai műkedvelő színjátszás történetét dolgozza fel. A harmadik, a Hangversenyélet Békéscsabán I. (1892—1944) szer­zője szintén Papp doktor, megye- székhelyi nyugalmazott főiskolai tanár. Kötetét múlt hét kedden mu­tatta be Mázán Mátyás tanár, hely- történész e szavakkal: „Papp János 1955 óta jelentős kutatói és kiadói tevékenységet végzett a városban. Gyóni Géza válogatott verseinek sorozatszerkesztője, de a Békés megyei népművészed minisorozat is a nevéhez fűződik. Könyveiből kiderül, vidéki kultúrtörténészként sem provinciális, művei minden­képp országos összehasonlításban mérhetők. Mostani, 280 koncertet feldolgozó munkája példa nélküli a megye kultúrtörténeti kínálatában; bemutatóként és forráskiadvány­ként egyaránt felfogható.” Papp János ígérete szerint két éven belül megszülethet a folyta­tás, de mint mondta, szeretné, ha a megyeszékhely históriáját má- sok is gazdagítanák. _________yj. Má zán Mátyás (jobbról): „Vidéki kultúrtörténészként sem provinciális Papp János, a Hang­versenyélet Békéscsabán első kötete is ezt bizonyítja” d-fotó> kovács Erzsébet Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan készül a húsvétra? Patkás János­áé, 62 éves, sarkadkeresz- túri nyugdí­jas: — Nálunk a húsvét az iga­zi családi ün­nep. Jó előre készítem a sonkát, főzöm a to­jást, hiszen várom a locsolókat. No nem a legények jönnek, az az idő már lejárt. Hét unokám van, s remélem idén is eljönnek meglocsolni. Úgy vélem, hogy lassan már a húsvét sem a régi. A fiatalok közül sajnos egyre többen ilyenkor is dolgoznak. Az én fiatal koromban ilyenkor megállt az élet. Mindenki szakí­tott időt a szórakozásra, kikap­csolódásra. Különösképpen liús- vétkor. Péter Já­nosáé, 68 éves, sarkad- kersztúri nyugdíjas: — Három lányom hét fiú unokával s egy leány­nyal ajándékozott meg. Remé­lem valamennyi unokám eljön meglocsolni, mert én már hóna­pok óta gyűjtögetem a locsolók­nak a pénzt. A tojással így falu­helyen könnyebben áll az em­ber, mert a baromfiudvar lakói meghálálják a gondoskodást. Az ünnepi asztalra főtt sonka, ka­lács kerül nálunk is. Az külön ünnep számomra, hogy ilyenkor a gyerekeim, s valamennyi uno­kám meglátogat. Sajnos egyikük sem maradt a faluban. Fekete An­tal, 48 éves, sarkadkeresz- túrí munka- nélküli:- Én már öreg legény vagyok a lo- csolkodás- hoz. Valamikor én is eljártam, de mostanában inkább otthon maradok. Ebben a munkanél­küli világban az embernek las­san az ünnepléstől is elmegy a kedve. A rokonság azért csak eljön, tehát készülni kell az ün­nepre, de az inkább az asszony dolga. Ő főzi meg a sonkát s festi a tojást. Azt hiszem, ez minden háznál így szokás. A húsvét, a kikelet, a mezei mun­ka dandárját is meghozza egyúttal. Czeglédi János, 33 éves, sarkad- keresztúri ős­termelő:- Nekem az idén a hús­vét is munká­val telik. Ez már sajnos csak így van a mező- gazdaságból élőknél. A jószág­nak nem lehet azt mondani, hogy ma ünnep van, nem adok enni. A kacsákat ugyanúgy meg kell tömni húsvétkor is, mint bár­mely más napon. Három kislá­nyom van. Hozzájuk biztos jön­nek az osztálytársak, s ezért nagy lázban égnek. Már készülődnek a húsvétra, s tudom, hogy tojás­festés is lesz. Azt hiszem, nekik igazán nagy ünnep a húsvét. b. i. _______ D-FOTÓs KOVÁCS ERZSÉBET A tapasztalatokat gyűjtik A szekszárdi székhelyű Önálló Életért Alapítvány célja, hogy összegyűjtse azokat az információkat, amelyek a fogyatékossággal élő emberek és hozzátarto­zóik mindennapi életvitelét segítik. A tudnivalókat sze­retnék széles körben is­mertté tenni és eljuttatni az érintettekhez. Az Önálló Életért Alapítvány élet­re hívói gyakran tapasztalják, hogy a fogyatékkal élők és csa­ládtagjaik sokszor az alapvető jo­gaikkal sincsenek tisztában, egyetlen intézménytípusban sem kapnak teljes körű felvilágosítást az őket érintő jogokról, kedvez­ményekről, juttatásokról. Az élet néha olyan szerteágazó problé­mahelyzeteket tud teremteni, amelyekre még a legfelkészül­tebb szakemberek sem gondol­nak. Éppen ezért, a tudnivalók hoz­záférhetősége érdekében „kézbe adható” szórólapokat, tájékozta­tó anyagokat szeretnének készí­teni oly' módon, hogy a tapaszta­latokat összegyűjtik, tipizálják, és a szükséges információkat közzéteszik. Ezúton kérik a fogyatékkal élőket — mozgás-, hallás-, látás-, értelmi, beszéd- vagy halmozot­tan sérülteket, autistákat — és hozzátartozóikat, hogy osszák meg velük a kedvezményekkel, juttatásokkal kapcsolatos tapasz­talataikat, kérdéseiket. írják meg, mi volt az, amit sérült gyerme­kükkel, hozzátartozóikkal kap­csolatban nehezen tudtak elin­tézni, mi az a kedvezmény, amelyről csak „véletlenül” sze­reztek tudomást, mit tanácsolnak azoknak, akik az önökéhez ha­sonló gondokkal küzdenek! Levelüket az alábbi címre küldjék: Önálló Életért Alapít­vány (7100 Szekszárd, Vörösmar­ty utca 5.). Az alapítvány e-mail címe: infoliv@elender.hu ___ V.K Tel epüléseink krónikája Kerékpárút Kardoson A közlekedési minisztérium 38,6 millió forinttal tá­mogatja a kardosi önkormányzat kerékpárút-építé- sét. Az önkormányzat - hogy a vállalt 12,8 millió fo­rintos saját erőt mérsékelje - további támogatásra pályázik a megyei területkiegyenlítési alaphoz. A 2,6 kilométer hosszú kerékpárút várhatóan nyár vé­gére készül el. Ezek után már csak 600 métert kell megépíteni, hogy a két település között a kerékpár­út folyamatos legyen. A kerékpáros közlekedés biz­tonságának javítása azért is fontos, mert sokan jár­nak Kondorosra munkába, továbbá a jó idő beálltá­val a kondorosi iskolában tanuló kardosi felső tago­zatosok^ kerékpárra váltanak._______________m Na gybánhegyesi pályázat Nagybánhegyes testületé legutóbbi ülésén úgy hatá­rozott, hogy pályázni kíván az úgynevezett falu- gondnoki szolgálat létrehozására. Megfelelő támoga­tás esetén lehetőség nyílna a település tanyás része­in, valamint a faluban élő idősek, mozgássérült em­berek magasabb színvonalú gondoskodására, meleg ebéddel történő ellátására - tudtuk meg Jancsó Ottó polgármestertől. A kiírás szerint 3,3 millió forint ere­jéig pályázni lehet gépjármű-beszerzésre is, amely megoldhatná az önkormányzat intézményeinek gondjait, illetve felvetődött a betegek járóbeteg-inté­zetbe szállításának alkalmi lehetősége is. Mindez természetesen a pályázat sikerességén múlik. m Idegenforgalmi kiadvány Vésztőn Vésztő címmel magyar és német nyelvű idegenfor­galmi kiadványt jelentetett meg a vésztői önkor­mányzat. A hasznos prospektusból többek között megtud­hatjuk, hogy a körös-sárréti nagyközség első írásos emléke 1350-ből származik. Ekkor a települést „Vejzetheu”, azaz Vejszető néven említik. A település legjelentősebb idegenforgalmi vonze­rejét a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely jelenti. A Vatához tartozó Csőit nemzetség monostorának maradványait és a pincekiállítást a nyolcvanas évek eleje óta tekinthetik meg az érdeklődők. Szintén Mágoron érdemes megtekinteni Szent Lász- ló lovas szobrát és a népi írók szoborparkját is. m. b. Újra tárgyal Örménykút Örménykút felújította a korábbi iskolaügyi tár­gyalásait Hunyával. A két kistelepülés tavaly nyá­ron már egyeztetett arról, hogy iskolafenntartó társulásra lép. Mint azt Bohrát Sándor örménykú­ti polgármestertől megtudtuk, ezúttal a pedagó­gusok, a szülők és a szlovák kisebbségi önkor­mányzat is támogatja a szándékot. Arról még nem döntöttek, hogy a közös igazgatás alá kerülő iskolában minden örménykúti gyermek helyben tanul majd, vagy a felső tagozatosok átjárnak Hunyára. Az örménykúti vezetés reméli, a racio­nalizálás eredményeként a jövő tanévtől takaré­kosabb, de jobb színvonalú oktatásban részesül­nek a diákok. cs. r. Osztrák díszpolgár Ladányban Körösladány díszpolgárává választották Werner Rosenberget, a ladányi Henkel gyár osztrák ügyve­zetőjét. A magas elismerést - amely Ladány legma­gasabb kitüntetése - július 6-án, a Körösladányi Na­pok nyitórendezvényén adják át. A Henkel tíz éve van jelen Körösladányban. Az egykori Metakémia Szövetkezetből kifejlődött helyi gyárban a Henkel Ausztria 1990. szeptember elsején szerzett 51 százalékos részesedést. Akkor Henkel- Metakémia lett a gyár neve. A Henkel 1993 elején 100 százalékra növelte részesedését, s a körösladányi üzem (amely ma a térség legnagyobb Henkel gyára) integrálódott a Henkel Magyarország Kft.-be. m Kereset-kiegészítés Végegyházán A kormány március 13-ai ülésén rendeletet alkotott a közszférában dolgozók egyszeri kereset-kiegészí­téséről azok részére, akiknél a bérnövekedés 2000- ben nem érte el a 13 százalékot. A szabályzat értel­mében a kiegészítés dolgozók közötti felosztása az önkormányzat területén a testület hatáskörébe tar­tozik. Végegyháza képviselői legutóbbi ülésükön napirendre tűzték a kérdést és jóváhagyták a bérki­fizetést. A célra a község 1,3 millió forintot kapott a kormányzattól, amely az önkormányzat intézmé­nyeiben 42 személyt érint. Az érintettek átlagosan 24 ezer forint bruttó bérkiegészítést kapnak, amit április 10-éig kell részükre kifizetni. _h.m.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents