Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-24 / 95. szám

KULTÚRA 2001. ÁPRILIS 24., KEDD - 7. OLDAL Hírlapos-rádiós majális Akinek hiányzik a majális — elsősorban politikamen­tes része —, idén újra ked­vére szórakozhat április 30- án és május 1-jén Békéscsa­bán. A térség két vezető mé­diuma, a Békés Megyei Hír­lap és a Csaba Rádió közös, ingyenes szülinapi buliját éppen a jeles időpontra iga­zította. Békéscsaba Lesz sörsátor, lacikonyha és - a színpadi produkciók kísérőiéként - minden más, ami szem-szájnak ingere. A békéscsabai városligetbe gondolta terve kivitelezését a Csaba rádiós Adamik Tibor Csanálosi Lászlóval, ötletgazda „kollégájá­val”. Elhatározták, felújítják az utóbbi években feledett, nagy múl­tú majálisokat Békéscsabán.- Szó sincs arról, hogy bármi­lyen politikai táblával vonulna bárki, itt a régi, kellemes hangu­latot szeretnénk visszahozni - mondja Adamik Tibor. - Az első lépések megtétele után továbbfej­lesztették az elképzelést: szüli­napi partivá fokozták az ese­ményt, mivel megtudták, nem csak a Csaba Rádió ünnepli meg­alakulásának nyolcadik évfordu­lóját, a Békés Megyei Hírlap - e néven — éppen tíz évet tud maga mögött.- Pozitív fogadtatásban része­sültünk az önkormányzatnál is, s bár a ligetet rendkívül lerongyo­lódott állapotban találtuk, a buli­ra rendbe hozzuk a város segítsé­gével - ígéri a főszervező. Major Gyula, a Csaba Rádió főszerkesz­tője hozzáteszi: - A két házigaz­da hozzájárulása mellett sok szponzori támogatást kaptunk. Egyébként, aki nem tud eljönni mulatni, annak folyamatos köz­vetítéssel visszük otthonába az összejövetelt. A Békés Megyei Hírlap nyere­ményjátékot hirdetett a rendez­vényre, melynek egy mobiltele­fon a fődíja. Május elsején 16 és 17 óra között tarjuk ajándékmű­sorunkat, ahol a fellépők között szerepelnek az Erények és ará­nyok című középiskolás diák­lányok „bájversenyének” helye­zettjei is, és bemutatkozik való­ban hatalmas, egyelőre titkos meglepetésünk, melyről még a héten szót ejtünk. (Részletes program későbbi számainkban.) v. J. A Republic együttes koncertje Az idén, sorrendben hetedik alkalommal lép ingyenes sza­badtéri koncert keretében a közönség elé április 30-án este a békési ligetben a hazai könnyűzenei élet egyik élze­nekara, a Republic együttes. ______Békéb __________ A városhoz szoros szálakkal kap­csolódó együttes fellépését sokan várják a környező településeken élők közül is. Az idei békési kon­cert a március 15-ei fővárosi hang­verseny első vidéki bemutatója lesz, zenei anyaga a Republic leg­újabb, a Só és cukor című lemezére épül, de hallhatja a közönség az együttes régi nótáit is. A két és fél órásra tervezett élőkoncert különle­gessége lesz, hogy a zenekar vonó­sokkal is kiegészül, s a programban lépnek fel a közelmúltban megren­dezett Az én hangom énekverseny győztesei és helyezettjei. Azt csak mellékesen jegyezzük meg, hogy tavaly a kétórásra tervezett koncert csaknem négyórásra sikerült, m Vetélkedő Mátyás királyról A mezőkovácsházi városi könyvtár szervezésében a hagyományok ápolásaként rendezték meg a hét végén a Mátyás király és kora cím­mel meghirdetett négy város középiskolásainak történel­mi vetélkedőjét a könyvtár emeleti olvasótermében. MezökovácshAza Az idei vetélkedőre betegség mi­att a mezőhegyesi középiskolás­ok nem tudtak eljönni, de a jelen­levő battonyai, tótkomlósi és he­lyi iskola csapatai is szoros ver­senyt diktáltak. Az idei rendez­vény anyagi fedezetét a helyi és a Békés megyei önkormányzat kulturális bizottsága biztosította. A Hunyadi Mátyás és kora cím­mel összeállított programban az előző évek hagyományait követve voltak történelmi ismeretekre rá­mutató, illetve a korhoz kapcsoló­dó irodalmi, művészeti és kultúr­történeti feladatok. A belépő ezút­tal egy díszes korvina volt, melyet nagy gonddal készítettek a résztve­vő diákok. A zsűriben Brazda Zsolt megyei történelmi szaktanácsadó, dr. Rejtő Györgyné nyugalmazott pedagógus és dr. Héwizi Sándor, az orosházi Szántó Kovács János Regionális Múzeum igazgatója fog­lalt helyet. Az értékelésben a zsűri elnöke kiemelte: a vetélkedő több éves anyagát közkinccsé kell tenni, ezért a megyei pedagógiai köz­pontnál kezdeményezi a kiadvány­ként történő megjelentetését. Első helyezést ért el, s ezzel végleg ma­gáénak mondhatja a vándorlevelet a Mezőkovácsháza Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskola csapata, második lett a tótkomlósi Jankó János Általános Iskola és Gimnázium, harmadik a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Szakközépiskola. __________rm. So k hulla, kevés levendula Bohózat, amelyben ,,jótékonykodásból” gyilkolnak a vénkisasszonyok Komikum és kegyetlenség keveredik, a felszínen ál­szentség, jószolgálat, a háttérben rémisztő gyil­kosságok. Az amerikai Joseph Kesselring bűn­ügyi bohózata, az Arzén és levendula nem remek­mű, de aki szereti a kri­mit a színpadon (is), jól szórakozhat. A Jókai színház előadását Merő Béla rendezte, és a színé­szek valamennyien meg­dolgoztak a sikerért. Békéscsaba Európát a második világháború pusztította, amikor az Arzén és régi csipkék (ez volt az eredeti cím) ősbemutatóját tartották Amerikában. Az 1941-es közön­ségsikert nem zavarták meg az öreg kontinens szenvedéseiről ér­kező hírek, a publikum jókat de­rült a háborús vicceken és a vé­rengző horroron. A lelkes fogad­tatást hamarosan világ körüli tur­né követte, és a vígjáték a mai na­pig hol itt, hol ott felbukkan a színházak műsorán. Budapesten először 1947-ben, majd 1969-ben játszották. Hátborzongató a történet: két bűbájosnak látszó idős hölgy él­degél a New York-i Brooklynban, köztiszteletnek örvendő testvér­pár Abby és Martha. Kiderül azonban, hogy 12 magányos öregembert öltek meg és az ál­dozatokat elmebeteg fivérükkel együtt a ház pincéjében temet­ték el! Azt mondják, jószívűség­ből cselekszenek, segíteni akar­nak a rászorulókon, akiknek a halál megváltás. Első kuncsaft­juk véletlenül hunyt el nálunk, s olyan „végtelen nyugalom” lát­szott a halott arcán, hogy ettől kaptak kedvet a sorozatgyilkos­sághoz. A megváltó halál gondolata persze különös hangsúlyt kap manapság, amikor Hollandiában éppen a közelmúltban emelték törvényerőre az eutanáziát, ha­zánkban pedig eléggé ellentmon­dásos hírek látnak napvilágot a Fekete Angyalként elhíresült ápo­lónő eseteiről, illetve az ellene folytatott bírósági eljárásról. A jó­zan ész és a jó ízlés is minden­esetre azt diktálja, hogy hullák­kal, gyilkosságokkal viccelődni nem éppen ildomos dolog, de hát ne legyünk túl szigorúak, elvégre játékról van szó, bűnügyi bohó­zatról! Kesselring az izgalmak érde­kében a maga részéről mindent latba vet, egyre csak bonyolítja a cselekmény szálait. A nénikék Frankenstein-Jonathan és Einstein doktor „berendezkedik” a vénkisasszonyok villájában. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET rémtettére rádöbben Mortimer, a színikritikus, próbálja értelmezni a történteket, őrült nagybátyját, Teddyt gyanúsítja, és főleg sze­retné megakadályozni a további öldöklést. Aztán vérbeli bűnöző­ket vonultat fel a szerző: Fran­kenstein, az amerikai rémfilmek főhőse képében visszatér Jonathan, a szökött rabot időn­ként átoperálja egy banditává züllött orvos. Megtudjuk továb­bá, hogy a nyomozó is megszál­lott krimiíró (szeretne lenni), és láthatóan nehezére esik a valósá­got megkülönböztetni a képzele­tétől. Hivatásos és műkedvelő gyilkosok tömege tehát a poron­don, akik vetélkednek, hogy ki tett el több embert láb alól! Az abszurditást - gondoljuk mi a nézőtéren -, már nem lehet to­vább fokozni, és mégis! Ezt a sze- retetet, melegséget, emberséget sugárzó villát rendszeresen láto­gatja a tiszteletes úr meg a rend­őrség, de mindenki elnéző Teddyvel szemben és rajong a hölgyekért, senki sem gyanak­szik semmi rosszra, egyszerűen nem hiszik el, hogy temető van a pincében. A darab végén aztán úgy tűnik, mindenki odakerül, ahová való, vagyis tébolydába. Bár ez sem teljesen biztos, hiszen a két nővér az utolsó pillanatban még gyorsan megmérgezi az el­meorvost is... Az előadás rendezője, Merő Béla átdolgozta, megrövidítette a darabot. Az idei évad utolsó pre­mierjét láttuk pénteken Békéscsa­bán. Könnyed szórakoztatáshoz kicsit sok volt a durvaság, a hulla; a színház után is velünk maradó élményhez meg {cevés a poénkodás. Háborús idők dúltak az Arzén és levendula ősbemuta­tójakor is, a közönség pedig igen­csak „megedződött” az azóta el­múlt évtizedek melodrámáin, horrorfilmjein. A valóságban ter­jedő erőszak, brutalitás azonban gyakran felülmúl minden korábbi képzeletet, tapasztalatot, mert a világ mára sajnos nem lett jobb, emberhez méltóbb, inkább még kegyetlenebb, életveszélyesebb. Éppen ezért nagyobb az esélye legalább a színpadon mindennek, ami emberi; a halk szó, a vissza­Mint feleség... fogott megnyilvánulás hihetőbb mozzanat, az egészséges humor hatásosabb, mint a túlhangsúlyo­zott, agyonaggatott, erőltetett bo­hóckodás. Az előadásnak azok a jelenetei gördülékenyek és élve­zetesek, amikor tényleg vicces helyzetek, jópofa poénok követik sűrűn egymást, és a humornak si­kerül felülkerekednie a rémtörté­neten. Azok viszont - hiába han­gosabb - gyengébb, hatástala­nabb, az igazi színháztól távolo­dó pillanatok, amikor túljátszás van, vásári komédiázás. Az első felvonás a rendezői rövidítés elle­nére még mindig túl hosszú, mégis a darab eleje tetszik addig, amíg Abby és Martha mesterke­dése uralja a színpadot, érezhető a feszültség, közeleg a robbanás. Később, ahogyan szaporodnak az őrültek a házban, úgy megy el a produkció a harsány mutatványo­zás felé. Felkai Eszter és Muszte Anna a vénkisasszonyok szerepében az előadás két legjobb alakítása: mindkettő szentfazék és mégis bűbájos, az összes szereplő kö­zött a legemberibb, mert annyira esendő és korlátolt figura. Fivérü­ket, aki Roosevelt elnöknek kép­zeli magát, Szőke Pál játssza ele- gánsan-bolondosan. Rokonszen­ves, hihető alakítás Marton Ró­bert Mortimerje. Talán az egyet­len ebbén a társulatban, aki nor­mális marad, Elaine, a tiszteletes lánya; kedves, aggódó szerelmest alakít Kara Tünde. Karczag Ferenc Einstein doktora már az ijesztő fi­gurák egyike, bár igyekszik visz- szafogni magát, legalábbis Fran­kensteinhez képest. Gáspár Tibor igazi rémet formál, undorító ábrá- zat, nyomorék test, eltorzult lé­lek, teljesítménye elismerésre méltó. Jancsik Ferenc O’Hara fel­ügyelőbe „belerakja” Columbót is; a régi filmhősökhöz egy mai sorozat szereplője társul, mit szá­mít? A brooklyni villa különös-sej­telmes hangulatát Székely László remek díszlete idézi, Pilinyi Már­ta igényes jelmezei a karaktereket erősítik. Kesselring Arzén és le­venduláját Szobotka Tibor fordí­totta magyarra, ezért a premierre nagyon kedves és rangos vendé­get köszönthetett a Jókai színház: Szabó Magda Kossuth-díjas író­nőt, a fordító feleségét. ____________________ NIEDZIELSKY KATALIN Az amerikai Joseph Kesselring bűnügyi bohózatát, az Arzén és levendulát Szobotka Tibor fordította magyarra, ezért a premier­re nagyon kedves és rangos vendéget köszönthetett a Jókai színház: Szabó Magda Kossuth-díjas írónő ezúttal nem háziszerzőként, hanem „mint feleség” látogatott Békéscsabá­ra. Mint ismert, az elmúlt években láthatta a Jókai színház kö­zönsége az írónő Az a szép, fényes nap, valamint a Kiálts, vá­ros! című drámáját. Két meglepetés és egy mérleg Finnországból A mezőgazdasági szakképző mikkeli iskolával tervez kapcsolatépítést Két meglepetés is érte dr. Komáromi Sándort, amikor nemrégiben, életében először Finnországban járt. Örült, hogy a skandináv államban nem isszák az al­koholt, és a vendégekbe sem tuszkolják ha kell, ha nem. A másik kellemes élmény: az országban nagy nőuralom tapasztalható, sok helyütt hölgy vezetővel találkozott, s ez, láthatóan és érezhetően jótékony ha­tást gyakorol a kisebb és nagyobb közösségek életére. Szabadkígyós Hogyan jutott a szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szakképző Intézet igazga­tója a messzi északra? Egyszerű a történet. A Békéscsabai Regio­nális Munkaerő-fejlesztő és Kép­ző Központ, hat intézménnyel konzorciumot alkotva, közös pá­lyázatot nyújtott be az Európai Unió Leonardo-programjára. A pályamunka célja a képzés és a munkaerőpiac összehangolása volt. Nyertek, melynek eredmé­nyeként tavaly egy nem uniós országban, a romániai Szé­kelyudvarhelyen gyűjthettek ta­pasztalatokat, a közelmúltban pedig az Európai Unió egyik tag­államába, Finnországba juthat­tak el. A látogatás szakmai része egy­értelműen sikeres volt - Összeg­Komáromi Sándor szerint a hasznos skandi­náv tapasztalatok idehaza is megvalósíthatóak ARCHÍV FOTÓ zett hazatérte után Komáromi Sándor. A békéscsabai munka­erő-fejlesztő központhoz hasonló intézmény, a Mikkeli Felnőttkép­zési Központ oktatási és képzési szerkezetét ismerték meg minde­nekelőtt, majd általában a finnor­szági oktatási rendszert, valamint a Mikkeli Szakoktatási Intézetet. S hogy a hölgyek se maradjanak ki: fogadta a megyénkbelieket Mikkeli városának tanácselnök asszoftya. Ugyancsak értékes szakmai tájékoztatást kapott a Békés megyei csapat, amikor a Mezőgazdasági Kutató Közpon­tot, s a karilai ökotermesztést mu­tatták be számukra. Sokat tanul­hattak, amikor a Mikkeli Politech­nikai Iskola oktatási rendszeré­vel, illetve a Dél-savoi Foglalkoz­tatási és Gazdaságfejlesztési Köz­pont szervezetével, munkájával ismerkedtek. Betekinthettek a Mikkeli Kereskedelmi Kamara és a Finnvera Régió üzleti életének rejtelmeibe is. Gazdag munícióval tértek haza a Békés megyeiek. Emberi és szakmai tapasztalatokkal. — A finn emberek barátságo­sak, nyitottak, melegszívűek, így fogadtak bennünket a családok. Nem véletlen, hogy mintegy öt­ven finn-magyar baráti társaság működik az országban - fogal­mazott az intézményvezető. Ki­fejtette: a finneknél 16 éves kor­ban kezdődik a középiskolai kép­zés, három évig tart, ezalatt érett­ségit, valamint szakmai képesítést szerezhetnek a fiatalok. Ezután dönthetnek, dolgozni vagy to.- vábbtanulni akarnak egyetemen, főiskolán. A gimnáziumokba és a középiskolákba járók aránya 50- 50 százalék. Jellemző még Finn­országra a munkaerő-átképzés. A munkanélküliség 12 százalékos az országban. Túlképzés tapasz­talható, nagyobb a kínálat a keres­letnél. A képzést még eredménye­sebbé teszi, hogy a különböző in­tézmények versenyeznek egy­mással. Végezetül: talán megbocsát­ható dr. Komáromi Sándornak, hogy a szakmai úton kellőkép­pen „hazadolgozott”, azaz gon­dolt intézménye önmagában sem lebecsülendő - nemzetközi kapcsolatainak bővítésére. Hasz­nosnak bizonyult megbeszélése a The Vocational School of Mikkeli iskola vezetőjével, Pirkko Hatara asszonnyal. Az in­tézménnyel kapcsolatot kíván­nak kialakítani, hogy a különbö­ző EU-s programokra együtt pá­lyázhassanak. Ugyancsak hasz­nos lehet a szabadkígyósi szak­képző számára az, hogy a finn tapasztalatok segíthetik az isko­la - munkaerőpiac által igényelt - szerkezetátalakítását, a piaci elvárásokhoz legjobban igazodó, széles általános műveltséggel, szakismerettel rendelkező szak­emberek EU-s szempontok sze­rinti képzését. L. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents