Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-24 / 95. szám

KÖRKÉP 2001. ÁPRILIS 24., KEDD - 5. OLDAL MEGYEI BÉKÉS KÉK EGE ALATT, (s) A Csaba Tv környezetvédelmi filmsorozatának ötödik része az ártéri erdők növény- és állatvilá­gát mutatja be. Főként a megye legnagyobb erdejében, a mályvádiban készült képek il­lusztrálják a témát. A bemutató a Csaba Tv-ben ma 18 óra 25-kor lesz. Szombaton délután 16 óra 35-kor ismétlik az adást. SZOCIALISTA ADOMÁNY, (s) A közelmúltban vehette át Petróczki Lajos, Tiszavid polgár- mestere a Békés megyei szocialis­ták által összegyűjtött adományo­kat. Az árvíz sújtotta település­nek kiskamionnyi ruhaneműt, 650 kilogramm lisztet, száraz tar­tós élelmiszereket és készpénzt gyűjtöttek össze a szervezők. Az utóbbi felajánlást a szocialista ön- kormányzati képviselők tették. Az 514 lakosú beregi kistelepülés első embere megköszönte Földesi Zoltánnak, az MSZP me­gyei irodavezetőjének az adomá­nyokat. A párt elnöksége szintén hálás a támogatók segítségéért. VERSENY, (s) A békéscsabai Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola adott helyet a közelmúltban a Vöröskereszt te­rületi szervezete által rendezett elsősegélynyújtó és csecsemő­gondozási versenynek. Az első­segélynyújtás témakörében álta­lános iskolai kategóriában a Jó­zsef Attila általános iskola sze­rezte meg az első helyet, míg a középiskolák között a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközép- iskola. Csecsemőgondozási té­mában általános iskolai kategóri­ában első helyezett a 2-es Számú Általános Iskola, a középiskolák között pedig a Gépészed és Szá­mítástechnikai Szakközépiskola jutott tovább a megyei versenyre. TETTENÉRÉS, (c) Békéscsabán, a Lencsési-lakótelepen érték tetten a rendőrök tegnapra virradóra a 26 éves, megyeszékhelyi B. K.-t, amint egy Trabant gépkocsiból próbált meg üzemanyagot lopni. A fiatalembert a rendőrség őrizetbe vette. KIÉGETT A FIESTA, (s) Elektromos zárlat „hozta el a végét” annak az idős Fordnak, amely Kétegyháza kül­területén kapott lángra tegnap dél­után. A két helyszínről, Békéscsabá­ról és Gyuláról érkező tűzoltók már nem segíthettek, a baleset következ­tében 200 ezer forint körüli kár ke­letkezett. BALESETEK, (s) Lapzártánkig há­rom baleset történt tegnap a megyé­ben. Reggel hatkor Mezőberényben személygépkocsi kerékpárossal üt­között, utóbbi súlyos sérülést szen­vedett. Két hasonlóan végződő teher­autó balesettel zárul a krónika: 5 óra 30-kor Szarvas és Kardos között, ko­ra délután pedig Gyomaendrőd és Csárdaszállás között csúszott árokba egy-egy tehergépjármű. Előző sú­lyos, utóbbi könnyű sérüléssel vég­ződött. ■ Elismerések a rendőrség napja alkalmából Dr. Kurucz Ferenc ezredes, megyei rendőrfőkapitány adott át tegnap elismeréseket, kinevezési és előléptetési okmányo­kat a főkapitányságon. Ugyanitt, a harmadik emeleti aulá­ban Várkonyi János festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás. Békéscsaba A belügyminiszter 80. születés­napja alkalmából emléktárgyat adományozott Köles Pál nyugál­lományú rendőr ezredesnek. Ha­sonló belügyminiszteri elismerés­ben részesültek 50. születésnap­juk alkalmából Szabó József és Szabó Józsefné közalkalmazot­tak, mindketten az anyagi-ellátó osztály dolgozói. Dr. Pintér Sán­dor tanácsosi címet adományo­zott Auer György alezredesnek, a gyulai kapitányság osztályvezető­jének. A belügyminiszter soron kívül zászlóssá léptette elő Sánta Sándor főtörzsőrmestert, a szeg­halmi kapitányság csoportvezető­jét, dicséretben és jutalomban ré­Köles Pálnak (képünkön balra) 80. születésnapja alkalmából a belügyminiszter emléktár­gyat adományozott, melyet dr. Kurucz Ferenc megyei rendőrfőkapitány adott át tegnap D-FOTÓs KOVÁCS ERZSÉBET szesítette dr. Olajos Károly alezre­dest, békési rendőrkapitányt. Az országos rendőrfőkapitány soron kívül századossá léptette elő Gubucz Imre főhadnagyot, a megyei nyomozó osztály főnyo­mozóját, Tóth-Molnár Antal fő­hadnagyot, a felderítő osztály fő­nyomozóját, Jakusovszki Zoltán főhadnagyot, a mezőberényi rendőrőrs csoportvezetőjét, Ma­darász Géza főhadnagyot, az orosházi kapitányság alosztályve­zetőjét és Lós István főhadna­gyot, a szarvasi kapitányság fő­vizsgálóját. Dr. Orbán Péter altá­bornagy rendőr főhadnaggyá lép­tette elő soron kívül Halmágyi Antal hadnagyot, a megyei köz- rendvédelmi osztály főelőadóját, Dandé János hadnagyot, a gyulai kapitányság alosztályvezető-he­lyettesét és Németh Ildikó hadna­gyot, a békési kapitányság nyo­mozóját. Az országos főkapitány dicséretben és jutalomban része­sítette Kutyej Lajos századost, a megyei főkapitányság hivatalá­nak főelőadóját. A megyei főkapitány tanácsosi címet adományozott Varga Mi­hály közalkalmazottnak, a mű­szaki osztály főelőadójának. Mindemellett Kurucz ezredes a rendőrség napja alkalmából egyéb elismeréseket, dicséreteket és jutalmakat is átadott a tegnapi ünnepségen. ___________ ny. l. Harruckemnekre emlékeztek — A Harruckern emléktábla avatása a magyar és az osztrák baráti kapcsolatok megtisztelő jele és jó példa az együttmű­ködésre Felső-Ausztria és Békés megye, illetve Schen- kenfelden és Orosháza között — mondta hétfőn az orosházi Szántó Kovács Múzeum falán elhelyezett Harruckern em­léktábla avatásán Martin Pammer, az Osztrák Nagykövetség ügyvivője. Az ünnepséget a helyi Német Kisebbségi Önkor­mányzat és a települési önkormányzat szervezte. Orosháza A Harruckern ünnepség emlék­üléssel kezdődött a polgármesteri hivatalban. - A Német Kisebbségi Önkormányzat vetette fel, hogy emlékezzünk meg arról az ember­ről és családjáról, aki hozzájárult ahhoz, hogy a 18. század közepén, 1744-ben, a törökdúlás után népte- lenné vált orosházi pusztán letele­pedjenek a Zombáról hitük miatt menekülő telepesek — mondta megnyitó beszédében Fetser Já­nos, Orosháza polgármestere. A Harruckern család történetét Alfred Weichtrager schenken- feldeni helytörténész ismertette. Harruckern György egy takács fi­aként született 1664-ben Schen- kenfeldenben Felső-Ausztriában. A spanyol örökösödési háború­ban, mint az osztrák hadsereg al­ezredese szolgált. A kincstár 24 ezer forinttal tartozott Har- ruckernnek, ennek fejében fel­ajánlották számára a budai vízi­malmot, de ő a gyulai birodalmat választotta. 1729-ben kapott ma­gyar bárói rangot. A birtokuk be­népesítése 1722-ben Szarvas vá­ros telepítésével kezdődött és 1744-ben az orosházi puszta be­népesítésével zárult, ami már Harruckern György fia, Ferenc nevéhez fűződik. Harruckern Fe­renc örökségként 95 települést kapott apjától Békés, Csongrád és Arad vármegyékben, amik összterülete több, mint 4600 négyzetkilométer volt. Harruckern Ferenc érdemeit dr. Szabó Ferenc, nyugalmazott múzeumigazgató méltatta. A bá­ró figyelembe vette a betelepülők érdekeit, apja szellemiségét kö­vette, ami Orosháza lassú, de fo­lyamatos fejlődéséhez vezetett. Az emléktábla-avatón Martin Pammer, az Osztrák Nagykövet­ség ügyvivője hangsúlyozta, a Harruckern család gondolkodás- módja az európai gondolkodás- mód előfutára volt. Az ügyvivő kitért Magyaror­szág közelgő Európai Uniós csat­lakozására is, amit 2004-re való­színűsített. KOVÁCS ERIKA Aszfaltozási vita Szabadkígyós Ingerülten, türelmetlenül kérték számon az egyik szabadkígyósi utca lakói a tegnapi képviselő- testületi ülésen útjuk aszfaltozá­sának elmaradását. Az érintettek - bár közmeghallgatás nem volt betervezve — engedélyt kértek arra, hogy kifejthessék prob­lémájukat a közgyűlésen. A De­ák utcabeliek még 1992-ben sa­ját erőből készítették el az alépít­ményt, és ígéretet kaptak az ak­kori önkormányzattól, hogy a burkolatot a falu elkészítteti szá­mukra. A jelenlegi vezetés az ügy korrekt rendezése érde­kében meghívta az abban az időben illetékes polgármestert, Filó Jánost is az eseményre, aki elmondta: a lakosok mindent megtettek, de a községnek nem volt pénze a befejezésre. Balogh József, az azóta már harmadüt érát képviselő, jelen­legi polgármester más, rosszabb állapotban lévő utcák fejleszté­sét részesíti előnyben. _______________________v. J. „H A EGY GONDOLAT NEM VESZÉLYES, NEM ÉRDEM­LI MEG, HOGY GONDO­LATNAK NEVEZZÉK.” (Elbert Hubbard) A gyulai ketyegő bomba Szeghalmi rendőrök pere A legutóbbi megyei köz­gyűlésen a „Két ülés kö­zötti fontosabb rendezvé­nyek, tárgyalások” címszó alatti tájékoztatóba utólag bekerült egy Markó István által figyelmünkbe aján­lott kiegészítő tájékozta­tó. A kisgazda képviselő megfogalmazása szerint ketyegő bombáról van szó. ____________Gyula___________ Az április közepén tartott, a gyulai városi és a megyei önkor­mányzat közötti, Várfürdő-re- konstrukciót érintő tárgyalások­ról van szó. Kiderült, hogy a für­dő vezetése nem a megállapo­dásban rögzített hitelkonstruk­cióra alapozott fejlesztési meg­oldásban gondolkodik, hanem - a Széchenyi-terv kínálta lehe­tőségeket is kihasználva — egy bővebb tartalmú felújítást ter­vez. Ennek része a reumatoló­giai szakrendelést kiszolgáló épületrész felújítása is. Az egyez­tető megbeszélésen az „eltérő ál­láspont” is szóba került, miután a megyei közgyűlés ezt nem hagyta jóvá. Ahhoz viszont, hogy a kérdést — közgyűlési szinten - tisztázni lehessen, minde­nekelőtt Gyula városának hi­vatalosan jeleznie kell a mó­dosítás igényét a „megyé­nél”. Ez eddig nem történt meg. Ezek alapján a megyei köz­gyűlés gyulai egyeztető tárgyalá­sa után úgy foglalt állást, hogy a korábban elfogadott megállapo­dás érvényes az abban szereplő fizetési feltételekkel és határ­időkkel. Tegnap kilenc tanú meg­hallgatásával folytatódott Kucsera Lajos, a Szeghalmi Rendőrkapitányság volt bűnügyi osztályvezetője és három társa ügyében hiva­talos személy által elköve­tett bűnpártolás bűntett­ének tárgyalása a Szolnoki Városi Bíróságon. Szolnok Mint ismert, a Füzesgyarmat mel­letti „Macskási-telepen” 1995. május 25-én történt olajszárma­zékkal kapcsolatos ügybe kevere­dett néhány szeghalmi vezető rendőr, akikkel szemben felme­rült a bűnpártolás gyanúja. A vád szerint az ügy I.-II.-III. rendű vád­lottjai egy-két befolyással rendel­kező, olajforgalmazásban érintett vállalkozó ismerőseinek kétes ügyleteit úgy fedezték, hogy aka­dályozták Karancsi nyomozását. A történetben érintett volt az akkori nyomozó százados, Karancsi Tibor, aki társai szerint kopóként eredt a bűncselekmé­nyek után, így tette ezt akkor is, amikor úgymond szimatot kapott a Macskási-telepen folyó olajsző­kítéssel kapcsolatosad. A hétfői tárgyalásra idézett kilenc tanú kö­zül - az esemény idején-öt BM-es dolgozó volt Szeghalom-Fü- zesgyarmat térségében, ma már közülük csak egy maradt az állo­mány kötelékében. A másik négy civil tanú az olaj szakmában, vagy perifériáján -biztonsági őrként- dolgozott az említett elhíresült környéken. A tárgyalás menete során egyébként a tanúk többsége mintha tökéletes amnéziában szenvedett volna. Ez az élet me­netrendje szerint „érthető” annál a tanúnál, aki még állományban, függőségben van az érintett vád­lottaktól. P. T. VÉLEMÉNY KOVÁCS ERIKA „Rózsaillatú” az országimázs? Szerintem az emberek többségének fogalma sincs arról, hogy mi is az a magyaros hangzású országimázs. Legfeljebb arról van sejtésü(n)k, hogy ez az „izé” piszkosul sokba kerül: a hírek szerint 4,2 milliárd forintba. Országkép-építés gyanánt eddig nem sok mindent tudna felsorolni a földi halandó. Leszámítva persze az ál­lítólag 150 millió forintos költségvetési kiadványt, a 987 milliós au­gusztus 20-ai ünnepséget, a 600 milliós szilveszteri álomalapítást, vagy a millenniumi országjárót, potom 500 millióért. No meg a durva férfirendőr-talppal versen­gő, sárga rózsával mórikált ápolt női lábat. Ha hihetünk a „zuhanyhíradónak”, az a néhány másodperces ciróka-maróka is 23 millió forintot emésztett fel. A fel­soroltak többsége szerint az Országimázs Központ (OK) tulaj­donképpen nekünk, Magyarorszá­gon élőknek akarja „eladni” az or­szágot. Szerintük lehet, hogy ettől imázs az imázs. Röpke közvélemény-kutatást végeztem a napokban szűkebb környezetemben arról, hogy ki hogyan javítaná (és persze kinek) az országképet. A megkérdezettek mindegyike azt válaszolta, ne nekünk akarja bemutatni, megszerettetni, szebb színben feltűntet­ni az országot ez a központ, mert mi enélkül is szeretjük kis hazán­kat, úgy ahogy van, a szépségeivel, örömeivel, gondjaival, problé­máival együtt. De mit gondol rólunk a külföld? Van róla sejté­sünk... Ezen a képen viszont nem ártana javítani, méghozzá úgy, hogy abból, mi itt élők profitáljunk! Közvélemény-kutatásom sze­rint sok-sok milliójából áldozhatna az OK például a települések vi- rágosítására, fásítására, portalanításra, díjazhatná a városok, falvak vendégcsalogatásra tett erőfeszítéseit, segíthetné színvonalas tele­pülési kiadványok megjelentetését, szervezhetné a diákcsereprog­ramokat, a tehetséges civil művészeti csoportok külföldi bemutat­kozását és sok minden mást, amire futná abból az évi négyezer­A külföldiek gondolatairól van sejtésünk... kétszázmilliárd forintból... Arany-napok — művészekkel A kollégium egyszerre tö­rekszik a sport- és művé­szeti élet felvirágoztatására. Utóbbi cél elérésére rende­zik az intézmény névadójá­ról, Arany Jánosról elneve­zett napokat, amelyek teg­nap kezdődtek a békéscsa­bai egykori KISZ-tábor szép környezetében elhelyezke­dő diákszálláson. Békéscsaba Magas nívót tűzött ki célul a Laduver Ferenc igazgató vezette tantestület. Réti Attila, a Szegedi Nemzeti Színház operaénekese három ismert, közkedvelt áriát adott elő, miközben a békéscsa­bai színi stúdió delegáltja a szá­mok között Arany János versek­kel szórakoztatta a közönséget. A rendezvény súlyát jellemzi, hogy dr. Jeszenszky Géza, a közgyűlés alelnöke nyitotta meg. A napok­kal párhuzamosan látható Prekop János és Varga János kép­zőművészek festészeti, kerámia- és tűzzománc-kiállítása. A tegna­pi műsor végén - a kollégium ze­neművészeti tanulóinak előadása után - a Balkán Néptáncegyüttes pattogó déli ritmusokat adott elő. Ma tartják a városi kollégiu­mok közötti vers- és prózamon­dó versenyt, utolsó nap pedig a vetélkedőkön a sor. Jeles kezdeményezése az in­tézménynek a sporttehetség-gon- dozó csoport megszervezése, amely idén részlegesen működik, de jövőre már 20 fővel szeretnék üzemeltetni. Ennek lényege, hogy az élsportban résztvevő középis­kolás tanulók - egyéni kollégiumi szabályzat mellett — minden se­gítséget megkapnának az intézet­től a minél jobb sportteljesítmény eléréséhez. Az igazgató tervei sze­rint néhány év elmúltával a végle­ges létszámra, 60 főre duzzaszta- nák a csoportot. ______-vanpuk­Ön gyilkos lett a gyilkos Emberölés bűntett alapos gyanúja miatt vette őrizetbe idén január 22-én a rendőr­ség T. Krisztinát. Békéscsaba A rokonainál Tótkomlóson tar­tózkodó 27 éves, miskolci nő ja­nuár 22-ére virradóra egészséges gyermeket szült, akit ezt követő­en meggyilkolt. A rendőrség T. Krisztinát emberölés bűntett ala­pos gyanúja miatt őrizetbe vette, a bíróság pedig előzetes letartóz­tatásba helyezte. A harminc nap leteltét követően az előzetes le­tartóztatás meghosszabbítását a megyei főügyészség nem kezde­ményezte, mert az eljárás során ennek indokai már nem álltak fent. A rendőrség a bűncselek­ményt újszülött megölésének bűntettére minősítette át. A nő visszatért Miskolcra, és a közel­múltban öngyilkosságot követett el, kiugrott egy nyolcadik emele­ti lakásból. A tegnapi békéscsa­bai rendőrségi tájékoztatón meg­tudtuk azt is: T. Krisztina halála következtében értelemszerűen a rendőrség megszüntette az elle- ne folytatott vizsgálatot. ny. l. Vádemelés emberölésért Tegnap a rendőrség vád­emelési javaslattal elküldte a megyei főügyészségnek egy biharugrai emberölési ügy vizsgálati anyagait. Biharugra—Békéscsaba Dr. Tábi Tibor őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályvezetője tegnapi tájékozta­tóján elmondta, hogy a biharugrai, 38 éves B. T. ellen tavaly júliusban indult eljárás. A gyanú szerint a férfi feleségét lakásukban addig verte, bántalmazta, míg az asz- szony bele nem halt. Az orvos­szakértői vizsgálat megállapításai alapján a bűncselekményt a rend­őrség különös kegyetlenséggel el­követett emberölésnek minősítet­te. Tábi őrnagy hozzátette: a nyo­mozás során fény derült arra is, hogy néhány hónappal korábban a 38 éves férfi az egyik biharugrai szórakozóhelyen összeszólalko­zott ismerősével. B. T. elrohant, majd egy késsel tért vissza. Isme­rőse a veszélyt észlelve elmene­kült, de a gyanúsított utánafutott, és a késsel meg akarta szúrni a sér­tettet. A támadót járókelők fogták le. Ebben az ügyben emberölés előkészületével gyanúsítja a rend­őrség B. T.-t. _______________io

Next

/
Thumbnails
Contents