Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-21 / 93. szám
2001. április 21-22., szombat-vasárnap Kovács József kedvencei örökzöldek A Békés Megyei Hírlap Melléklete Reggeli Ábel Anitával Bécsi mintára hozta létre az Interoperettet 8 A Szomszédok Julcsijaként ismerték meg a nézők 8 Világszerte hódít a roUemiánia Üzletemberek és kosztümös hölgyek is használják 9 Németh László, a szép és jó élet hirdetője Németh László április 18-án lett volna 100 éves. Életműve mennyiségre, műfaji változatosságra nézve is lenyűgöző'. Gondolatai, politikai hitvallása olykor szélsőséges megítéléseket váltott ki, írói rangját azonban soha nem vitatták. A huszadik század szerencsés csillagzat alatt kezdődött a magyar irodalom számára' 1900-ban született Márai Sándor és Szabó Lőrinc, 1901-ben Németh László, 1902-ben Illyés Gyula, majd néhány év múlva József Attila. Bármelyikük megérdemelte volna a Nobel-díjat, s talán meg is kapta volna, ha nem magyar nyelven alkot. így maradt számukra a hazai elismerés — s nem egyszer bizony annak az ellentéte, sőt a bántás, az elhallgatás. Mind az ötük Kossuth-díjas, de József Attila az első díjosztáskor már csak posztumusz részesülhetett ebben az elismerésben, és Márai Sándor is — bár ő hosszú életű volt —, emigráns léte miatt ugyancsak halála után kapta meg ezt a díjat Az elmúlt század második felében József Attilát sokáig leegyszerűsítették, félreértelmezték, Márait pedig elhallgattatták, kiiktatták. Németh Lászlónak ebben is, abban is volt része. Sokan megírták már, hogy üldözési mániája volt. Olyannyira, hogy 1944-ben a német megszállás időszakában, majd az 1945 utáni években is mérget tartott, hogy letartóztatása esetén végezhessen magával. Az életpálya ismeretében belátható, hogy az üldözöttség tudatát a művek és a bennük rejlő eszmék szélsőséges fogadtatása hívta életre. Németh László életműve mennyiségére, műfaji változatosságára nézve is lenyűgöző. Fikciós és nem fikciós epika (önéletrajz), dráma, esszé, kritika, műfordítás a fő területei, s csak a legutóbbi években vált nyilvánvalóvá, hogy a levelezés is ide sorolandó, miután négy hatalmas kötetben megjelent az, ami megmaradt. Az irodalomtörténészek többnyire a regényeit minősítették a legmagasabbra. Ha ezek viszonylag szép külföldi visszhangjára is gondolunk, szinte vitathatatlannak tetszik az állítás. Maga az író azonban következetesen esszéit tartotta a legfontosabbnak, s köztük is kiemelten az 1945 előttieket. Azokat is, amelyek 1945 után hosszú ideig Orvosból vált íróvá Németh László'1901. április 18-án született Nagybányán. A család 1905-ben költözött Budapestre. Érettségi után, 1919- ben magyar-francia szakos bölcsészhallgató, 192Ö tavaszán átiratkozott az orvosi karra. Az egyetem elvégzése után a Szent János Kórház orvosa lett, házasságot kötött Démusz Ellával. Első pályadíjas novellája, a Horváthné meghal a Nyugatban jelent meg. 1929-ben adták ki első regényét, az Emberi színjátékot. Babits barátságába fogadta, a Nyugat vezérkritikusa lett. 1932-ben kiadta egyszemélyes folyóiratát, a Tanút. 1934-ben elindította a Választ, a rádióban az irodalmi osztály vezetője lett. 1938-ban volt első színházi bemutatója, a Villámfénynél. 1945-48-ig Hódmezővásárhelyen tanított. Az ötvenes években némaságra volt ítélve, csak műfordításai jelentek meg. 1957-ben Kossuth-díjat kapott. Budapesten hunyt el 1975-ben. Legismertebb regényei: Iszony, Gyász, Égető Eszter, Irgalom. Történelmi drámái: Húsz János, Széchenyi, Galilei, Az áruló, II. József, A két Bolyai, VII. Gergely. nem jelenhettek meg ismét, még az életműsorozatban sem. Csak a rendszerváltozás közeledte engedte 1989- ben nyilvánosság elé a Sorskérdések nagyszabású gyűjteményét. Nyilvánvaló, hogy miért: Németh László ideológiája és politikai szemlélete más, mint a bolsevik típusú marxizmusé. Bár nem volt marxista, rokonszenvezett a szocializmusnak az emberiség sorsát jobbítani szándékozó elképzeléseivel. Nem gyakorolta vallását, mégis egyetértett azzal a keresztényekre is jellemző felfogással, hogy az embert és cselekedeteit nemcsak a léte, hanem a tudata is meghatározza. Az ember személyiségjegyeinek tökéletesedése nélkül nem tudta elképzelni a jövő jobb társadalmát. Ezért hirdette meg a harmincas években a minőségszocializmus gondolatát. Utópia lett volna ez? Minden bizonnyal, ám elsősorban nem azért, mert nem a proletár- forradalomtól várta a megoldást, hanem azért, mert még ő is viszonylag gyors sikert remélt, az öntudatosodó kis minőség-szigetek gazdagon burjánzó hatását feltételezve. Abban tökéletesen egyetértett József Attilával, hogy „dolgozni csak pontosan, szépen, / ahogy a csillag megy az égen, / úgy érdemes”. De nem a munka termékének minősége foglalkoztatta elsősorban, hanem az emberé. Akit formál a munka, formál társadalmi környezete, de formál világszemlélete, erkölcsi habitusa is. Úgy gondolta, hogy az ember jobbá tehető. Az egyén is, közösségei is. Reménykedett ebben mindhaláláig, ugyanakkor folytonos volt kételkedése is. Pedagógiai éthoszát rendre kikezdte az „olyan, amilyen” valóság. Olvasóinak hatalmas táborát évtizedeken át a mégis, a kudarcokon is átsugárzó remény vonzotta. A hatvanas évek elején egy szlovákiai folyóirat újévi körkérdést intézett a világirodalom több jeles alkotójához: mit üzennek az emberiségnek? Németh Lászlót is megkérdezték. Az ő válasza — ha nem is a legtökéleteNyUGDÍJRENDSZER - ILLÚZIÓK NÉLKÜL Jön a Kánaán! Holnap vagy holnapután bizonyosan — gondolják sokan a kormányfői bejelentés után, miszerint mindenki akkor mehet majd nyugdíjba, amikor akar. Hallottam ötvenéveseket, sőt negyveneseket is, akik úgy nyilatkoztak, ha Orbán Viktor állja a szavát, bizony leteszik a kalapácsot. (Az más kérdés, hogy utána mindjárt fel is veszik feketén vagy maszekban.) Idővel tehát, ha az átlagmagyar fejével gondolkodunk, a nyugdíjasok országa leszünk. Ezzel szemben én azt gondolom, biztosan nem leszünk — mármint a nyugdíjasok országa. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a dolog — divatos szóval élve — nem Európa-kompatibilis. Vagyis nem illeszkedik a Lajtán túli gyakorlathoz, ahol bizony hatvan év körül vagy afölött mennek nyugdíjba a népek. Igaz, a miénknél jobb egészségi állapotban érik meg a hatvanat. Szóval úgy néz ki, nagyon kevesen gondolták végig a miniszterelnök kijelentését. Nyilvánvaló ugyanis, hogy olyan országban, ahol követő a nyugdíjrendszer, vagyis az aktív dolgozók teremtik elő a nyugdíjak fedezetét, nem hoznak olyan törvényt, amely lehetővé teszi, hogy tömegek vonuljanak ki idő előtt a termelésből. Nem nehéz belátni, a nyugdíjasok számának néhány százalékos növekedése egyik Ne legyen egymásra mutogatás. Az író az 1945 utáni években is mérget tartott, hogy letartóztatása esetén végezhessen magával \ sebb, de számára a legkedvesebb — regénye, az Égető Eszter volt: „A regényben életem egyik nagy alapérzését (vagy érzékcsalódását) írtam meg. Hogy a szép és jó élettől egy hajszál választ el bennünket, azt kellene csak átlépni; ez a hajszál azonban az emberi természet, vagy ha optimisták, pedagógusok akarunk lenni, a nehezen száműzhető múlt maradványa.” Szép és jó életen természetesen nem a kána- áni világot kell érteni, hanem az embertársainkkal és önmagunkkal egyaránt harmonikus együttélésre való törekvést. Bizonyos vagyok benne: ha élne, ma is ugyanezt üzenné Németh László mindannyiunknak. Vasy Géza m mmm «fl napról a másikra megroppantaná a nyugdíjrendszert, ami a nyugdíjak leértékelődésével járna. A kormányfő kijelentése természetesen lehet kampányfogás — miként az ellenzék állítja —, hiszen, mint említettem, sokan hiszik: jön a Kánaán. Valójában azonban arról van szó, hogy átláthatóvá kívánják tenni a nyugdíjrendszert, hogy mindenki csak addig nyújtózkodhasson, ameddig a saját maga szőtte takarója ér, hogy megszűnjön a kisnyugdíjasok köpködése a nagynyugdíjasokra, hogy ne legyen egymásra mutogatás, miszerint „mi dolgozunk, mások meg ötvenévesen élősködnek rajtunk”, végül hogy mindenki csak annyit vehessen ki nyugdíj címén a köz kosarából, amennyit oda betett. Ebben a felfogásban már akár harminc évesen is elmehet valaki nyugdíjba és élvezheti a nyugdíjat akár hatvan éven keresztül — feltéve ha telik rá a harminc éves koráig befizetett nyugdíjjárulékából. Könnyű kiszámolni, hogy a negyven évig fizetett járulékból jó ha nyolc-tíz esztendei nyugdíjra futja. Hogy eljön-e ezek után a Kánaán? Azoknak bizonyosan, akik a tisztes öregkor reményében hajlandók még aktív korukban áldozatot hozni. Árpási Zoltán Csorvás, 1921. A „Magyar arczképfestészeti művállalat” által kibocsátott képeslap a település malmát örökíti meg
