Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-20 / 92. szám

6. OLDAL — 2001. ÁPRILIS 20., PÉNTEK R I P ŐRT Tízévesen megjárta a veszedelmet A reklámhoz mindenki ért? A másolat soha nem olyan, mint az eredeti Apáti Nagy Ferenc szerint az emberiség nem okult a történtekből Tízévesen nagyobb utat tett meg, mint más egész életében. Megjárta az emberi kegyetlenség igazgatta legsötétebb tar­tományokat, de példát kapott arra is, a bajban mekkora áldás a szolidaritás. A békésszentandrási Apáti Nagy Ferenc egyike volt a vészkorszak idején elhur­colt sokmillió zsidónak. Békésszentandrás A családi ház barátságos ebédlőjében öt­venöt év távolából gombolyítjuk vissza az idő fonalát. Apáti Nagy Ferenc szabadko­zik, nézzem el neki, hogy a dátumokra tel­jes pontossággal már nem emlékezik. Gyer­mek volt még akkor, alig tízesztendős...- Tősgyökeres békésszentandrási va­gyok, már a dédapám is itt élt. A szüleim vegyeskereskedést vittek. Megbecsült em­berek voltak, az édesanyámat a faluban a mai napig Franciska néniként emlegetik. Kisgyerekként együtt játszottam a többiek­kel. Se a társaim, se a szüleik nem éreztet­ték velem, hogy zsidó vagyok. Hogy a nagypolitika ellenére Szentandráson nem uralkodott el az ellenséges hangulat, abban nagy érdeme volt a tanároknak, az itt szol­gáló két lelkésznek és a település elöljáró­inak - kezdte Apáti Nagy Ferenc. A folyta­tásból hamar kiderült, a tragikus történé­sek sorától ez a környezet sem kímélte meg a családját.- 1940-ben édesapámat munkaszolgá­latra vitték. Soha többé nem kaptunk hírt felőle. Az édesanyám vezette tovább a bol­tot, amit azután negyvenháromban elvettek tőlünk. A bátyám Pestre ment ipari tanuló­nak, a nővérem velünk maradt. Hármunkat 1944 májusában vittek el. A házunk teljes berendezéssel hátramaradt.- Volt sejtésük, hogy hová viszik Önöket és mennyi időre?- Semmit nem tudtunk. Pár napig Szar­vason, a már lebontott Bolza-kastélyban, majd a neológ templomban gyűjtötték ösz- sze a zsidókat. A falubéliek utánunk jöttek, élelmet hoztak, s a csendőrök többsége en­gedte is, hogy átadják. Marhavagonokban vittek tovább a szolnoki cukorgyárba. Ott már embertelenül bántak velünk. A tábort őrző nyilasok -18-20 éves suhancok - válo­gatott kínzásokat eszeltek ki. Tíz-tizenöt napot töltöttünk a gyárudvaron, majd újra bevago- níroztak. Egy-két vödör ivóvíz­zel nyolcvan embert zsúfoltak egy vagonba, az ablakokat be- deszkázták. Napokig utaztunk így, s közben egyszer sem szán­hattunk le. Onnantól, hogy a ha­tárnál az osztrákok átvették a szerelvényt, az állomásokon né­ha megállt a vonat, s egypár em­ber leszállhatott vízért. Strasshofba, az SS-ek őrizte tá­borba kerültünk, ahol mezőgaz­dasági munkára fogtak. A leg­rosszabb a bizonytalanság volt, mert sose tudtuk, hogy reggelente, amikor elindulunk, hová visznek bennünket. Rossz koszton nehéz fizikai munkát végez­tünk. Tízévesen én is cipeltem a kévéket. Eljött az ősz, azután a tél, s mert cipőm nem volt, mezítláb jártam. A fagyott lábam később idehaza sokáig kezelték az orvo­sok. Negyvenöt tavaszán már a németeken látszott a kapkodás. A tábort kiürítették, az embereket ökrös fogatokon Theresienstadt- ba vitték. Ez hírhedt tábor volt, megérkezé­sünk előtt még működtek a gázkamrák. Auschwitzból, Bergen-Belsenből és DaChauból is hoztak ide foglyokat, 25-30 kilósra fogyott meglett férfiakat. Sokan már útközben meghaltak. A tábor Mária Teré- zia-korabeli katonai bázisra épült. Mi az emeleten laktunk. Május 8-án éjszaka a földszintről felhalló sikolyokra ébredtünk. Mint kiderült, ezek örömkiáltások voltak, s a szovjet páncélosoknak szóltak, akik át­törték a kőkerítést. Felszabadultunk.- Idehaza hogyan alakult a sorsuk?- Negyvenöt augusztusában hazatérve üres ház fogadott minket. Az első itthon töltött éjszaka arra ébredtünk, hogy valaki mászik befelé az ablakon. A bátyám volt az. Őt a fővárosból hurcolták el. Hamarabb visszajött, egy családnál húzta meg magát. Újra együtt voltunk. Amikor a visszatéré­sünknek hírét vették az emberek, az elvitt tulajdonunknak, a berendezéseknek egy részét visszahozták, sőt a magukéból is ad­tak. A nulláról kezdtük. Édesanyám a bá­tyámmal járt áruért, sikerült felfuttatni a boltot. Ötvennégyben azonban újra elvet­ték a kereskedést. A sors fintora, hogy mind a kétszer ugyanaz az ember végezte a végrehajtást. Rá egy évre érettségiztem. A katonaság után a szarvasi vasipari szövet­kezetben kezdtem dolgozni. Először a bá­dogosságot, később még több szakmát ki­tanultam. A cégtől 1980-ban váltam meg. Azóta maszek vagyok, autóalkatrészekkel kereskedem.- A rokonságából hány embert hurcol­tak el?- Több mint hetvenet. Közülük volt, aki Auschwitzba került. Onnan két unokatest­vérem jött vissza. ' - Auschwitzba, a hatvanas években, tu­ristaként Ön is elvitte a családját. Nem félt felszakítani a sebeket? — Látnom kellett. Különben nem vagyok az a lelkizős típus. Úgy is mondhatnám, nagyon tudok uralkodni az érzelmeimen.- Az Önnel történteket hányszor mesélte már el?- Csak párszor. Ha valaki megkérdez, be­szélek róla, de e nélkül sosem hozom szóba. Nem érdemes vele dicsekedni.- Érez-e haragot vagy keserű­séget?- Ellenkezőleg, sok szeretet­tel tartozom a szülőfalumnak, az embereknek, akik segítő kezet adtak. Talán ebből sikerült visz- szaadnom valamennyit. Minden­esetre, két éve a falunapon meg­kaptam a „Békésszentandrásért” kitüntető címet. De ez nem je­lenti azt, hogy valaha is el tu­dom felejteni a történteket.- A világ nem okul. Nincs há­ború, nincs emberiség elleni bűn­tett, amit ne követne egy másik. Ön szerint miért van ez így? — Nem vagyok vallásos, de annyit tudok, a tízparancsolat egyetlen pontja sem uszít arra, hogy öld meg a másikat. Sőt, egyetlen politikai rendszer, még a kommunista sem bátorít rablásra, gyilkolásra. Ezt már az em­berek beszélik bele. Hatalomvágy. Az egész történelem erről szól. csath róza A zsidóság tragédiája * A holokauszt görög eredetű szó; eredeti jelentése égő áldo­zat. Tágabb értelme: „ami a tűzben pusztul el”. A szó a zsidó­ság tragédiájának megnevezéseként a hatvanas években je­lent meg az angol nyelvben. Széles körben a Holocaust cí­mű, Maryin Chomsky rendezte, először 1978-ban vetített amerikai tévéfilmsorozat hatására terjedt el. A holokauszt an­nak a nemzetiszocialista (náci) programnak a következménye, amelynek szervezői és végrehajtói az Endlösung (végső meg­oldás) fedőnevet adták és a zsidóság teljes megsemmisítését célozta. A vészkorszak hatmillió áldozatának csaknem tizede honfitársunk volt. Magyarországon a holokauszt emléknapja április 16. A német megszállást követően 1944-ben ezen a napon állították föl Kárpátalján az első magyarországi gettót. A vészkorszak családokat szakított szét, sokszor örökre. A kegyetlen világa az asszonyokat és a gyerekeket sem kímélte. (Képünk illusztráció) A gyulai Tuti Reklámiroda három évébe az utóbbi idő­ben az öröm közé üröm is vegyült. Sok szép kiadvá­nyuk jelent meg itthon és külföldön, amelyek ki tudja miért, a székhelyvárosban kevésbé ismertek. Ráadás­ként újabban ötleteiket rendre másolgatják, ami külön „szomorúságot” okoz az itteni szakembereknek. Nem értik, hol tartják má­sok a saját kreativitásukat. Gyula tőt a tájegységek turisztikai kíná­latáról. A kiadványaink külföldre is eljutnak az adott nyelvterüle­ten, így népszerűsítve a hazai vendéglátást. Ebben az évben nagy sikere volt az Utazás kiállí­táson katalógusainknak. A nagy fürdővárosok közül rendszeres megrendelőnk Hajdúszoboszló. Szívesen készítenénk „hazai pá­lyára” is kiadványainkból, ám úgy látszik, senki sem próféta a saját hazájában... Pedig szeret­nénk szakmai tudásunkat itthon is megmutatni. Egyik grafikus munkatársam például az Év ter­vezőszerkesztő-grafikusa volt.- Honnan tudják, hogy másol­ják a kiadványaikat?- A napokban több régi ügyfe­lünk jelezte, hogy meglehetősen ha­sonló projektekkel keresték meg őket. Kissé csodál­koztak, hány bőrt is lehet lehúzni valamiről? Mi ké­pesnek tartjuk magunkat arra, hogy a reklám te­rületén új ötletek­kel jelenjünk meg, hiszen folyamato­san ezt tesszük, de szabad akara­tunkból szeret­nénk és nem kényszerből, mi­vel mások a pro­jektjeinkkel arat­nak babérokat. Más választásunk nem marad, mint kikaparni mások­nak a sült geszte­nyét? A Gazdasági Versenyhivatal el­lenőrzi a vissza­éléseket, s a rek­lámtörvény is sza­bályoz, de a tapasztalatok szerint mégis figyelmen kívül lehet hagyni a jogszerű magatartást. SZŐKE MARGIT — Irodánk három évvel ezelőtt alakult meg, mert láttuk a hiá­nyosságokat a reklám területén, elsősorban az idegenforgalom te­rületén, mely­nek jelentőségét Kiskapuk tengere egyre szélesebb- - Egy gyermeket sokfe­körben ismerik fel — kezdte Tö­rök Miklós, a Tuti Reklámiro­da vezetője. - Az idegenforga­lomban a falusi turizmus Euró- pa-szerte egyre népszerűbb és az ilyen vendég­látóhelyek tulaj­donosai lassan nálunk is kezdik felismerni, hogy valójában csak az a vendéglátó- hely létezik a pi­acon, melyet a köztudatba visz­nek. Nyolc me­gyében - Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Jász- Nagykun- Szolnok, Bor- sod-Abaúj leképpen fel lehet öltöz­tetni, ugyanígy másnak az ötletét is. Ha például egy kislány fehér sapká­val és rózsaszín kabát­ban megy az óvodába, egy másik leányka ró­zsaszín sapkában és fe­hér kabátban, az öltöze­tük ugyanazt a gondola­tot, harmóniát sugároz­za. Ha egy kiadványnak változtatnak kissé a mé­retén, a címében sza­vak helyet cserélnek, a szellemi termék ugyan­az marad. A másolat so­ha nem lesz olyan, mint az eredeti. Ki tudja szűr­ni vajon a piac azokat, akik egy-egy, másoktól származó szellemi ter­mékkel a sajátjukként rendelkeznek? — talál­gatja ma még a reklám­iroda vezetője. Zemplén, Hajdú- Bihar, Heves - és a Balaton kör­nyékén évente egy alkalommal adunk ki kétnyelvű - német és magyar nyelvű - képes ismerte­Hadigondozottak közgyűlése Jubilál az egyesület, nem csak a tagokat várják Tízéves a Gyulai Hadigon­dozottak Érdekvédelmi Egyesülete. Felhívással for­dulnak a volt hadiárvák­hoz, jöjjenek el a jubileumi közgyűlésre, melyre nem csak a tagságot várják. ____________Gyula____________ A Gyulai Hadigondozottak Ér­dekvédelmi Egyesülete április 25-én, szerdán 13 órától tartja tízéves fennállása alkalmából ju­bileumi közgyűlését az Esze Ta­más 2. szám alatti székházban. A közgyűlés nyitott. Kérik a volt hadiárvákat, jöjjenek el a köz­gyűlésre, ahol a tagok sorába léphetnek, hiszen a harctereket és fogolytáborokat is megjárt bajtársak létszáma koruknál fog­va erősen fogyatkozik. Füredi Ferenc elnök beszámol a tíz év eredményeiről, kudarcairól és az elmúlt év végén a volt hadiár­vákat érintő egyszeri térítés megváltoztatásáról a törvény módosításával. Szó lesz a város­ban létesülő Hősök és áldozatok emlékművéről és bemutatják a képviselő-testület által elfoga­dott emlékmű makettjének fény­képét is. SZ. M. Fiú létére helytállt a varrónők között A főiskolára felvételi nélkül került be, szeptembertől műszaki menedzsernek tanul A békéscsabai Aleksa István, a Ruhaipari és Iparművészeti Szakközépiskola diákja már most élvezheti a nyári szüne­tet, méghozzá megérdemelten. Hogyan lehetséges ez április közepén? Úgy, hogy a tizenkilenc éves fiú az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny budapesti döntőjében nem­régiben harmadik helyezést ért el, ezzel mentességet ka­pott a további középiskolai tanulmányok alól, sőt felvéte­liznie sem kell a főiskolára. Békéscsaba S ha még azt is elmondjuk, hogy Aleksa István női ruha varrásban diadalmaskodott, a meglepetéstől végképp elkerekedhet az olvasó szeme. A majd' két méter magas fiatalembert arról kérdeztük: mi­ért éppen ezt a szakmát választot­ta?- Szüleimnek varrodája van, és én is ebben látom a jövőt. Per­sze szeretek is varrni, anélkül nem megy. A versenyen elért eredményemmel a budapesti Könnyűipari Műszaki Főiskolára felvételi nélkül kerülhettem be, szeptembertől műszaki mene­dzsernek tanulok, természetesen ruhaipari vonalon. Ha végeztem, mindenképpen haza jövök, itt szeretném hasznosítani tudáso­mat. — Sokat kellett a versenyre ké­szülni?- Az öt év alatt megszerzett is­mereteimet ismételtem át, a ver­seny előtti egy hónap volt a legke­ményebb, akkor rengeteget gya­koroltam. A kelet-magyarországi döntőről elsőként jutottam to­vább, Budapesten a gyakorlati fordulóban négy óra alatt kellett elkészítenem egy női blúzt.- Aki fiú létére ilyen magasan műveli ezt a szakmát, szokott-e magának is készíteni ruhákat?- A nadrágot, ami most rajtam van, én varrtam. 194 centiméteres magasságomra nem nagyon lehet nadrágot kapni, hát megvarrom magamnak.- A tizenkilenc éves fiatalem­berekről nem az él a köztudat­ban, hogy a varrógép mellett gör­nyedve töltik a szabadidejüket...- Én sem csak ott töltöm, sze­retek sportolni, a legkülönfélébb sportágakat kipróbálni, és érde­kel a számítástechnika is. V. K. A kemény munkának meglett az eredménye. Aleksa István mellett felkészítő tanárai: Oláhné Csík Klára és Kondácsné Samu Gabriella D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents