Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-19 / 91. szám

TÜKÖR 2001. ÁPRILIS 19., CSljTÖRTÖK - 3. OLDAL H A Z A I Mindenki azt épít, amit akar Kaposvár Kaotikus a helyzet az épí­tésügyi hatósági munka területén. Egyebek közt ez derült ki tegnap „A jegyző” elnevezésű országos konfe­renciasorozat kaposvári ál­lomásán, ahol a téma a ké­szülő építésügyi törvény- módosítás volt. A rendszerváltozást követően hét éven át hazánk valamennyi jegy­zője egyben elsőfokú építésügyi hatóság is volt. Ez meglehetősen kaotikus állapotokat idézett elő, amit az 1998. évi törvény sem tudott teljes egészében megszüntetni. Ma már ugyan „csak” mintegy 550 elsőfokú hatóság működik, ám még ez is sok. A 2002-2003-ra tervezett törvény- módosítás egyik célja számuk to­vábbi csökkentése, ezzel együtt ezek az önkormányzati helyett állami hatáskörbe való helyezé­se. Erről Szaló Péter, az FVM he­lyettes államtitkára beszélt. Az önálló építésfelügyeleti hi­vatalokból 150-170 jöhetne létre országosan. Dr. Kara Pál, a Bel­ügyminisztérium helyettes ál­lamtitkára a változások szüksé­gességéről szólva elmondta: az építési felügyelettel jelenleg Ma­gyarországon összesen 35(!) szakember foglalkozik. Nem cso­da, ha akad olyan megye, ahol két éve egyetlen építésfelügyeleti ellenőrzést sem tartottak, azaz gyakorlatilag mindenki azt épít, amit akar. Ugyanakkor az építési hatóság munkája is hagy kívánnivalót maga után: tavaly a megtáma­dott elsőfokú határoza­tok 17,3 százalékát saját hatáskörben visszavon­ták. A másodfokra ke­rült ügyeknek mindösz- sze az 57 százalékát hagyták helyben a köz- igazgatási hivatalok.- Egyértelműen szükség van a törvénymódosításra, mert sok a szabályozatlanság - mondta dr. Kara Pál. - Ez pedig alkalmat ad arra is, hogy szétválasszuk az önkormányzati és az állami fel­adatokat. VARCA OTTÓ Kínaiak a zöldhatáron Kiskunhalas Napok óta egy huszon­kilenc kínaiból álló mene­kültcsoport tartózkodik Magyarországon; a jugo- szláv-magyar zöldhatáron szöktek át. Az embercsem­pésznek az éj sötétjében sikerült kereket oldania. Az idegenek ügyeik elintézé­séig a kiskunhalasi közös­ségi szálló lakói lesznek.- Két éve tömegesen szöknek be kínaiak hazánkba, megkerülve a hivatalos határátkelést. A két leg­forgalmasabb határszakasz a déli és az ukrán sáv - mondta el la­punknak Krisáti Attilü ezfedes, a határőrség országos sajtószóvi­vője. - Minden esetben ember- csempészek kísérik az átkelő csoportokat. Jugoszláviában Belgrádtól Szabadkán keresztül fejenként 500-1000 amerikai dol­lárért. A Afitoseuícs-diktatúra ide­jén a kínaiak ideiglenes tartózko­dási engedélyt kaptak az akkori jugoszláv kormánytól, Szabad­kán például külön piacpavüon épült számukra, de benépesítése a belgrádi változások után abba­maradt. Az új kormány az idege­nek tartózkodási engedélyét fo­lyamatosan ellenőrzi és bevonja, így a kínaiak egy országgal odébbállnak. Ling Yu is egy hasonló cso­porttal jött.- Belgrádból egy férfi hozott bennünket addig, amíg elkaptak a magyar határőrök. A férfi min­denkitől előre kért 500 dollárt, s azt mondta, elvisz minket Né­metországba. így amikor elfogták a bennünket szállító kisbuszt, azt hittük, németföldön vagyunk. Most itt, Magyarországon kérünk menekültstátust. Valahol marad­nunk kell. Kínában érezhetően túl sokan vagyunk, nincs munka, ennivaló is szinte alig. Akikkel jöttem, tanyasi emberek, jó ré­szük írástudatlan. De aki nem bu­ta, az is azt érzi, hogy rajtunk csak az embercsempész keresett jól. Az összes pénzünket neki ad­tuk, és lehet, hogy ennek ellenére is hazaküldenek bennünket. A kínai férfi rátapintott a való­ságra. Hazánk a hozzá hasonló határsértőket általában 24-48 órás ügyintézés után kitoloncolja az országból. Pontosan oda, ahol előzőleg érvényes tartózkodási engedéllyel, annak híján állam- polgársággal rendelkeztek. Az ezzel járó költséget pedig hazánk az illetékes külképviselet útján próbálja behajtani. BERKI ERIKA TT • # •• •• •• "I Közös ügyünk a környezetvédelem Budapest A környezetvédelmi tárca és a zöldszervezetek között a minisztérium korábbi ve­zetése idején kialakult hi­deg viszony felengedni lát­szik. Legalábbis erre utalt az a szakmai fórum, ame­lyet tegnap a Környezetvé­delmi Minisztérium (KÖM) az Európai Uniós csatlako­zás témájában szervezett. Az EU-csatlakozás környezet- és természetvédelmi vonatkozásai címmel a KÖM a hazai civil szer­vezetekkel együttműködve fó­rumsorozatot indított. A tervek szerint az uniós csatlakozás re­mélt 2004. évi dátumáig a termé­szet- és környezetvédelem min­den jelentős kérdésében kidol­gozható a csatlakozás feltételei­nek megfelelő szabályozás. A tegnapi találkozó alkalmával szó esett az előcsatlakozási ala­pok, a regionális fejlődés, vala­mint a hulladékgazdálkodás ak­tuális kérdéseiről. Újabb hulla­déklerakók kijelölése, a meglé­vők korszerűsítése mellett a kör­nyezetvédelmi tárcának a szelek­tív gyűjtést és az újrahasznosí­tást is támogatnia kellene - jelen­tette ki az egyik zöldszervezet képviselője. A tárca vezetője - nem elvetve a gondolatot - arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg nincs Magyarországon megfelelő háttéripar az újrahasznosítás megvalósításához, addig nehéz az előállítókat a környezetkímélő technológiára rábírni. Tan- Kovács Béla szerint megoldást je­lenthetne, ha a termékdíj emelé­sét az újrahasznosítás megszer­vezéséhez kötnék. Vagyis az a termelő vállalkozás, amelyik el­végzi vagy megszervezi termékei újrahasznosítását, mentesülhet­ne a termékdíj megfizetésének egy része alól. Egyes vélekedések szerint a környezetterhelési díj bevezetése is megoldást jelent­het környezetünk védelme szem­pontjából. Az alternatív energiahordo­zókban rejlő lehetőséget Magyar- országnak is ki kell használnia, így szélerőművek építését is fon­tolóra veszi a tárca, de csak rész­letes környezettanulmány után - oszlatta el az aggályokat a miniszter. HORVÁTH MAGDOLNA ORBÁN VIKTOR PÜSPÖKÖKKEL. A kormányfő tegnap a Parlamentben találkozott az egyházi létesí- tésű erdélyi magánegyetem alapító püspökeivel. Orbán Viktor megerősítette a történelmi egyházak veze­tőit abban, hogy a magyar kormány „teljes mellszélességgel támogatja” azt az igényüket, miszerint kap­ják vissza a kommunista időszakban elkobzott ingatlanjaikat. A megbeszélésen részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Reizer Pál szatmárnémeti me­gyéspüspök, Martin Ross temesvári püspök, Tőkés László, a királyhágó-melléki református egyházkerü­let püspöke, Pap Géza, az erdélyi református egyházkerület püspöke, Mózes Árpád kolozsvári evangéli- kus püspök és Szabó Árpád kolozsvári unitárius püspök. ____________ fotó, europress/kallus györgy Vi ta a jegybanktörvényről Az ellenzék a pénzintézet függetlenségét félti a kormánytól Az Országgyűlés szerdán a pénzügyminiszteri expozéval, valamint a frakciók vezérszónokainak hozzászólásával megkezdte a jegybanktörvény-javaslat általános vitáját. A kormánypártok támogatták az előterjesztést, az ellenzéki frakciók elutasították azt.- A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényjavaslat, amelyre az uniós jogharmoni­záció miatt van szükség, a jegy­bank függetlenségére, átlátha­tóságára és ellenőrzésére helye­zi a hangsúlyt - mutatott rá ex­pozéjában Varga Mihály pénz­ügyminiszter. A törvényjavaslat kimondja az MNB függetlensé­gét a kormánytól, és megtiltja a jegybank döntéshozóinak, hogy bármiféle külső befolyás­nak engedjenek. A miniszter ki­fejtette: az átláthatóságot az szolgálja, hogy a jegybank rendszeres tájékoztatást nyújt az Országgyűlés és a kormány­zat számára. Véleménye szerint az átláthatóság szükséges ah­hoz, hogy a jegybank megfe­lelő jelzéseivel - befolyásolni tudja a gazdasági folyamatokat, s az üzleti élet számára a pénz­ügyi feltételek kiszámíthatóak legyenek. Varga Mihály kitért arra, hogy az Állami Számvevő- szék bevonásával nő az Ország- gyűlés ellenőrző szerepe. Hoz­záfűzte: az ÁSZ képes arra, hogy a jegybank gazdálkodását teljes mélységében átvilágítsa, és erről pártatlan véleményt ad­jon az Országgyűlésnek. A Fidesz vezérszónoka sze­rint az új jegybanktörvény-ja­vaslat a kollektív irányításra és bölcsességre, valamint az MNB függetlenségének erősítésére helyezi a hangsúlyt. Bogán An­tal kiemelte: a monetáris tanács tervezett létrehozásával érdemi irányítás alá kerül az ország monetáris politikája. „A felü­gyelőbizottság helyett azért in­dokolt az ÁSZ kezébe adni a jegybank ellenőrzését, mert így a mindenkori hatalomtól füg­getlen szervezet végezheti a munkát” - közölte Rogán Antal. Az MSZP úgy látja, hogy a törvénytervezet tartósítja az in­tézmény függőségét a kor­mánytól. Bárány Sándor, a párt vezérszónoka arról beszélt, hogy a törvényjavaslat sem az intézményi, sem a működési, sem pedig a személyi függet­lenséget nem biztosítja az MNB-ben. „Nincs ok arra, hogy a felügyelőbizottság megszün­tetésével az Országgyűlés saját jogkörét csorbítsa” - vélekedett az ellenzéki képviselő. Hozzá­fűzte: az MSZP jelenlegi formá­jában elfogadhatatlannak tartja az előterjesztést, és módosító javaslatok sorát nyújtja be a kö­vetkező napokban. A MIÉP és az SZDSZ nem tá­mogatja a jegybanktörvényről szóló előterjesztést, az FKGP vi­szont teljes egészében, az MDF pedig alapjaiban egyetért a ja­vaslattal - derült ki a javaslat ál­talános vitája során. Tardos Márton, az SZDSZ vezérszóno­ka úgy fogalmazott, hogy az SZDSZ általános vitára sem tartja alkalmasnak a javaslatot, Rozgonyi Ernő (MIEP) pedig felszólította képviselőtársait, hogy ne szavazzák meg az elő­terjesztést. Font Sándor (MDF) a jegybank ellenőrzési rendsze­rének továbbgondolását indít­ványozta, Danka Lajos (FKGP) viszont elfogadhatónak nevez­te, hogy a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását a jövőben a felügyelőbizottság helyett az Állami Számvevőszék ellen­őrizze. ■ Nincs egységes büntetőtarifa Közterület-felügyelők hiányos törvényi hátországgal A nemrégiben bevezetett büntetőpontrendszer alkalmazásá­ról, valamint a helyszíni bírságolás tapasztalatairól is szó esett azon a szakmai tanácskozáson, amelyet Szolnokon tar­tottak tegnap a közterület-felügyelők országos szervezetei. Szolnok A felügyelőket kormányrendelet hatalmazza fel arra, hogy milyen szabálysértés elkövetésekor oszthatnak pontot - mondta el Cseh Ferenc, a Megyei Jogú Váro­sok Szövetsége Közterület-fel­ügyeleti Szakmai Bizottságának elnöke. - Itt mellébeszélés nem lehet, a felügyelő a gyalogátkelő­hely, illetve az útkereszteződés előtti ötméteres védőtávolság meg nem tartása miatti szabály­talan parkolás esetén egy bünte­tőpont adására jogosult az or­szágban bárhol - tette hozzá. Cseh Ferenc nem titkolta, hogy a rendelet végrehatásával problé­mák vannak, s nincsenek meg a tárgyi feltételek. Hiányzik az or­szágosan egységes helyszíni bír­ságolási nyomtatvány, a pontok továbbítására hivatott megyei rendőr-főkapitányságok pedig még nem kapták meg azt a bel­ügyminiszteri utasítást, amely meghatározza a jogszabály vég­rehajtásának módszerét. A helyszíni bírságolással kap­csolatban egyébként országosan egységes tarifákat meghatározni nem szabad, sőt tilos. A rend­őrökhöz hasonlóan minden egyes közterület-felügyelőnek jo­ga és kötelessége, hogy maga ítél­je meg a szabálysértés súlyát, az elkövető személyi körülményeit, így a bírságolásról, annak mérté­kéről is maga dönt, függetlenül attól, hogy éppen melyik város­ban tevékenykedik. Az országos szervezet képvise­lője úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a közterület-felügyelők kényszerítő eszköztárának bővü­lése csupán névleges. Nem is­mert előtte, hogy az országban bárhol is alkalmaznának szolgá­lati kutyát, s nincs információja arról sem, hogy testi kényszer ré­vén intézkedtek volna a felügye­lők. Inkább védekezésre volt szükségük, ha megtámadták őket - tette hozzá. AGRÁRBAJOK. A múlt évben tovább romlott a magyar mező- gazdaság helyzete, amit az is jelez, hogy a mezőgazdaság aránya az összes GDP-termelé- sen belül az 1999. évi 4,9 szá­zalékról tavaly 4,5 százalékra mérséklődött - hangsúlyozta tegnap a Magyar Agrárkamara elnöke, Csikai Miklós Budapes­ten. Az agrárgazdasági folyama­tok negatív trendjét jól mutatja, hogy a magyar gabonatermelés a múlt évben nem érte el a tíz­millió tonnát, pedig az ország szántóterületeinek termőképes­sége 14-16 millió tonnás terme­lést is lehetővé tenne. ÁRVÍZKÁROK. Az eddig ösz- szesített adatok szerint 59 mil­liárd forint kárt okozott a már­ciusi árvíz Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében - jelentette be Helmeczy László, a térségi ön- kormányzat, illetve a helyreállí­tási és újjáépítési bizottság el­nöke szerdán Nyíregyházán. El­mondta: a kár végleges össze­gére még várni kell, hiszen pél­dául az eddig lebontott 560 lakóház mellett további 110 otthon sorsa kérdéses. NÉPSZAVAZÁS? A lelkiisme­reti és vallásszabadságról szóló törvény módosításának keddi parlamenti elutasítása után az MDF elnöksége megvizsgálja a népszavazás kezdeményezésé­nek lehetőségét. Erről a testület szerdai ülését követően Heré­nyi Károly szóvivő beszélt. Hozzátette: az MDF szükséges­nek tartja a határozott fellépést a kártékony és destruktív, sze­mélyiséget és családokat rom­boló szekták ellen. ÖSZTÖNDÍJ. Háromezer-két­száz település közül több mint ezerkétszáz vett részt az első évben a Bursa Hungarica felső- oktatási önkormányzati ösztön­díjpályázaton; összesen tizen­nyolcezer diák pályázott, közü­lük tizennégyezren kapnak tá­mogatást - közölte szerdán Miskolcon Pokorni Zoltán. Az oktatási miniszter hangsúlyoz­ta: az ösztöndíj célja, hogy a hátrányos szociális helyzetű fiatalok számára is elérhetővé váljon a felsőoktatási képzés­ben való részvétel. HIÁNYOK. A szocialisták tá- . mogatják egy olyan törvény el­fogadását, amely bizonyos ked­vezményekkel segíti a határon túli magyarok szülőföldjükön való megélhetését, de hiányos­nak tartják a kormánynak a szomszédos államokban élő magyarokról szóló előterjeszté­sét. Erről Nagy Sándor frakció- vezető és Tabajdi Csaba, az MSZP-képviselőcsoport emberi jogi és kisebbségi munka- csoportjának vezetője beszélt szerdán, Budapesten. FEJLESZTÉS. A Széchenyi- terv lakásfejlesztési, turizmus­fejlesztési, vállalkozáserősítési és regionális gazdaságfejlesztési programjai közvetlen pályázati lehetőségeket kínálnak az ön- kormányzatoknak - mutatott rá Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes állam­titkára szerdán, Budapesten. Hangsúlyozta: a kormányzat a pályázatokkal arra kívánja ösz­tönözni az önkormányzatokat, hogy az állami támogatás mel­lett a fejlesztésekbe vonjanak be külső befektetőket is. BENZINÁR. A közeljövőben ismét emelkedik a benzin ára - erősítette meg a Mól Rt. szó­vivője. A drágulás oka az ame­rikai készlethlány, továbbá egy észak-angliai finomítóban bekö­vetkezett robbanás híre. A gáz­olaj árára az eddigi információk szerint nem hatott a finomító­ban történt baleset. Hazai ár­emelés ezen a héten még nem várható, de a közeljövőben ko­molyabb drágulásra is fel kell készülni.

Next

/
Thumbnails
Contents