Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-14 / 88. szám

2001. április 14-16., szombat-hétfő HÉTVÉGI MAGAZIN 9 _______ AZ ÍRÓ HALÁLA MÁIG MEGFEJTHETETLEN REJTÉLY__________ Sai nt-Exupéry TITOKZATOS REPÜLÉSE Antoine de Saint-Exupéry könyvei világszerte a toplistákon szerepelnek. Az író halála viszont máig rejtély. Exupéry Lightning P—38-as repülőgépét 1944. július 31-én lőtték le a francia partoknál, s eddig a legvalószínűbb ver­ziónak az látszott, hogy Agay városka közelében, a parttól csupán 10 kilo­méterre zuhant a tengerbe. Két éve találták meg az író ezüst karkötőjét és a gép roncsának egyik darabját. A kincskeresők azóta is kutatnak a környé­ken. A felfedezést sokáig titkolták. A Comex cég azért hallgatott hetekig, mert időt akart nyerni, hátha még több relikviára.bukkan. Szakértők szerint a teljes roncs megtalálására nem sok az esély. A karkötőre egyébként egy ha­lász talált rá Bandol és Marseille kö­zött, a roncs darabjait pedig Marcel Camillerio fedezte fel a Lecques- öbölben, meglehetősen messze az elő­került ékszertől. Camillerio is úgy nyi­latkozott, hogy egy gombostűt is ke­reshetnénk a szénakazalban, nem sok esélyt lát bármilyen újabb emlék fel­kutatására. A környéken azóta sok kincskereső tűnt fel, akik számára sen­ki sem tilthatja meg, hogy to­vább kutassanak a tengerben. Pedig egyes vélemények sze­rint a Comex titkolózásának fő oka éppen az volt, hogy egyelőre nem lehet pontosan tudni, kit illetnek meg az elő­került kincsek. Exupéry 26 éves korában szerezte meg a kereskedelmi pilóta képesí­tést. Éppen ekkoriban jelent meg az egyik folyóiratban A pilóta című elbeszélése. Fiatal repülőként a Latécoere társa­sághoz jelentkezett pilótának. A vállalat a Toulouse- Barcelona és a Toulouse- Dakar útvonalon közlekedte­tett járatokat. A kezdő íróról már akkor azt tartották, hogy mindene a repülés, és igazá­ból semmi más nem érdekelte. Két évvel később Exupéryt tették meg szaharai állomásuk főnökévé, ahol korábban sok probléma adódott a helybeli arabokkal. Az írónak sikerült Cap-Juby állomáson rendet tartani, pe­dig az igencsak mostoha vidéknek szá­mított. A déli futárgépben így ír erről: „A szavak itt lassacskán elvesztették azt a fedezetüket, amit emberségünk­től kaptak. Már nem tartalmaznak mást, csupán homokot.” Viszont ott, a Szahara szélén tün- döklőbben ragyogtak a csillagok, mint bárhol másutt. Nem csoda, ha világhí­rű alkotása, A kis herceg is itt született meg. Később az Aeroposta Argentína lé­gitársaság egyik igazgatója lett. Új já­ratokat indított Patagóniába a Tűzföl- dig. Ezután a harmincas évek elején reklámfilmeket készített az Air- France-nak. Többek között a Mar­seille—Algír útvonalat népszerűsítette. Amikor 40 éves korában tartalékos repülőszázadosként bevonult, már is­mert pilóta és író volt. Ám a hadirepü­lő vizsga nagyon szigorú követelmé­nyeket támasztott mindenkivel szem­ben. Exupéryt ki is selejtezték. Protek­cióval mégis beosztották az I. hadásza­ti felderítő osztályhoz. Főleg a német haderő felvonulási területeit és had­mozdulatait figyelte, s jobbára raktára­kat filmezett. Amikor a németek bevonultak, Exupéry egységét is leszerelték. Min­denféle bajai voltak, a korábbi repülő- balesetei nyomot hagytak rajta fizikai­lag és a lelkében egyaránt. Majdnem mindennap fájt a mája, sokszor volt hányingere, és a guatemalai balesete óta éjjel-nappal zúgott az egyik füle. Azonban 1943 tavaszán mégis Észak- Afrikába repült, és sikerült visszake­rülnie hajdani egységéhez, az amerikai parancsnokság alatt újjáalakult 11/33­as osztályhoz. Exupéry nem adta fel. Egy De Gaulle mellett dolgozó tábor­nok eljárt az érdekében Eisenhower- nél, hogy ismét repülhessen. Még így sem ment könnyen, hogy visszakerül­jön régi egységéhez, a II/33-as hajó- zókhoz. Szardíni­án szolgált, és több bevetést is szeren­csésen túlélt. A második akciójá­nál például kigyul­ladt az egyik mo­torja, majd az oxi­génkészüléke rom­lott el. Bajtársai hiába várták nagy lakomával a 43. születésnapján, be­vetéséről nem tért vissza. Aznap is bedöglött a gépe, ám Korzikán még le tudott szállni. Aztán néhány héttel később éppen Korzikára, a Bastia mel­letti borgói reptérre helyezték át. Pa­rancsnoka és bará­tai óvták a repülés­től, szerették volna, ha abbahagyja, hi­szen már balesetre- kordemek számí­tott. Gavoille kapi­tány egyik éjjel be­ment az író szobá­jába, és arra kérte, hogy legyen óvato­sabb, sőt hagyjon fel a repüléssel, hi­szen az ő korában már nem repülnek a pilóták. Ám ő to­vábbra is makacs- kodott. „Nem hagyhatom abba. Olva­sóim otthon gyűjtőtáborba kerülnek. Csak azért, mert az én könyveimet ol­vassák. Nem maradhatok papucsban. Gyávaság lenne. Tudom, kevés esély van rá, hogy megússzam a háborút. Sokszor néztem szembe a halállal. Nem félek tőle...” — mondogatta. És elérkezett az utolsó felszállás. Előző este, vagyis 1944. július 30-án egy vendéglőben vacsorázott társaival, s ahogy máskor, most is kártyatrükkök- kel szórakoztatta őket. Sőt, még táncra is perdült, pedig nem számított a táncparkett ördögé­nek. Az ügyeletes tiszt ki is jelölt egy helyettest a másnapi Lyon környéki re­pülésre, mivel Ex meglehetősen ké­sőn feküdt le. Ám az író vállalta a re­pülést, és 8 óra 45 perckor a 3200 ló­erős gép felemelke­dett. Társai többé nem látták a Föld­közi-tenger fölött eltűnő gépet. Amikor keresni kezdték, már 13 óra is elmúlt. Hiába riasztották a radarállomásokat, 14 óra 30 perckor a Lightning P—38- ast és pilótáját (No. 223) eltűntnek nyilvánították. Igaz, még sokáig reménykedtek, hogy — mint min­dig — egyszer csak előkerül, ha a halálhírét költöt­ték. Az egység naplójába is azt ír­ták be, hogy „Természetesen mindnyájunk nagy reménye, hogy nemsokára vi­szontlátjuk. A végzet nem bánhat így egy emberrel, aki 7 ezer órányi repülő­tapasztalatot szerzett, és oly sok súlyos csapást kihevert. Lehet, hogy Svájc­ban leszállt vagy a savoyai partizántá­borokban bújt meg, de ha fogságba esett, az sem tarthat sokáig!” Ám semmi hír nem jött felőle. Egy levelet találtak az asztalán, amely talán az utolsó írása lehetett. Ebben is arról írt, hogy talán ő a világ legöregebb ha­direpülője, és nem bán már semmit sem, legfeljebb lelövik. De Gaulle tábornok, az ideiglenes kormány elnöke posztumusz hadike­reszttel tüntette ki, sőt irányításával még hosszú ideig kutattak utána. A ge­nerális még a németek segítségét is kérte, sőt felhívást tett közzé a lapok­ban. Több száz levél, tucatnyi tanúval­lomás érkezett, amelyeket a hadtörté­nészek is górcső alá vettek, ám minden hiábavalónak bizonyult. Az első való­di, mindmáig meg nem cáfolt nyomot a németek szolgáltatták. Jelentkezett Günther Stedfeld német orvos, aki a második világháborúban vadászrepü­lőként szolgált, s tudomása volt aznap egy gép lelövéséről. Elmondása szerint 11 óra 56 perckor két Focke-Wulfot tá­madott meg egy amerikai gép, amely ezer méterrel magasabban repült. Robert Heichele zászlós vezette a vas- keresztes masinát, ám először nem ta­lálta el a célpontot. Megfordult és újra tüzet nyitott a Lightningra. Az ameri­kai gép jobb oldali motorja kigyulladt, majd megpördült és belezuhant a ten­gerbe. Heichele néhány héttel később maga is találatot kapott és meghalt, de a jelentése megmaradt. E szerint Mar­seille és Menton között pillantotta meg a gépet, s az 10 kilométerre Agay vá­roskától zuhant le. A szakértők többsé­ge hajlott arra, hogy a német zászlós Exupéry gépét találta el, hiszen azon a napon és abban a körzetben egyetlen más gép sem zuhant le. Ugyanakkor George Pemmer, aki 1944-ben Toulonhoz közel teljesített szolgálatot, hat évvel ezelőtt cikket írt a német*légi­erő lapjában (Luftwaffen-Revue). Nos, ő viszont állítja, hogy Heichele téve­dett. Exupéry gépe fegyvertelen volt, tehát miért támadt volna két német va­dászgépre, s egyébként is, ha úgy törté­nik minden, ahogy Robert Heichele ál­lítja, akkor a francia író gépe a száraz­földre zuhant volna. A rejtély tehát aligha fog már valaha is megoldódni. Egy baráti házaspárral a buenos airesi vidámparkban A BAJTÁRS EMLÉKÉRE Az író egykori bajtársa, Mermoz emlékére írta, amikor az lezuhant: „...megtörte a si­vatagot, a hegyet, az éjszakát és a tengert, de eltökélten műve mögé rejtőzött, mint az arató, aki derekasan megkötötte a ké­vét, s lefekszik aludni a tarlón”. Saint-Exupéry is addig repült, míg a gépe bírta. Saint Exupéry utolsó fényképei egyikén CD-sikerlista . 1. Latin szenvedély (válogatás) 2. Zámbó Jimmy: Csak a jók mennek el 3. Modem Talking: America 4. Délhúsa Gjon: Dalok a szélben 5. Snowdance 2001. 6. Mix XL 7. United: A Nap felé 8. Eminem: The Marshall Mathers 9. Thalia 3. 10. Hypérspace 2001. (Musicland Hanglemezbolt) Filmajánló Taxi 2. A Luc Besson bábáskodása mellett készült habkönnyű akcióvígjáték folytatásában egy titokzatos nind- zsacsapat rabolja e! a Marseillesbe ér­kezett japán védelmi minisztert. A problénía megoldására ismét az első részből megismert taxis segítségét kell kérnie a rendőrségnek. Holly­woodi recept szerint a folytatásban minden nagyobb és hosszabb, mint az első részben volt. Könyv Kádár A könyv címe csak ennyi: Kádár. Az alcím ezzel szemben felér egy könyvismertetővel: Kádár János po­litikai életrajza 1912-1956. Nos, aki nem sajnál 2 400 forintot a Szabad Tér és a Kossuth Kiadó közös, r00 oldalas kötetére, az — bizton ílít- hatjuk — az esztendő legiZj? ma­sabb politikai sikerkönyvé!) jut hozzá. Huszár Tibor monog > ■■ ■■a az első átfogó, tudományos ig ; ■ let­rajz a század egyik leg; * ' bb alakjáról, egy korszak tv í ól, Kádár Jánosról. A kétköt' te e- zett munka most megjek ■ rze az ‘56 előtti belügymim .ti, a Rajk-per egyik főszerep for­dulatokban gazdag életé. < ózza fel születésétől az 1956-os 'me­nyekig. A szerző elsősorban, 'vádár zárkózottságára és visszaf -gottságá- ra kereste és találta meg a válasz» s olyan titkokat lebbent fel a kotr és magáról Kádárról, amelye eddig jobbára ismeretlenek voltak v .tg-. : - litikai okokból eltorzítva jelenick meg a közvélemény előtt. Legyen a vendégünk! Vásároljon a gyulai Bárdi Autó szaküzletben KIP-AUTÓ BT. Tel.: (66)562-020 tel./fax: (66)562-021 mobil: 30/326-8707 Április 3-án új üzlet nyílt a gyulai piacté­ren, a Honvéd utca 8/10. szám alatt. A „Bárdi Autó” japán és nyugati autóalkat­részek, karosszériaelemek forgalmazá­sával foglalkozik. Emellett autófelszerelési cikkeket, TOTAL kenő­anyagokat, akkumulátorokat és kiegészítőket is találhatunk üzletükben. A nyitás alkalmából a „Bárdi Autó” valamennyi vásárlójának 15 száza­lékos árengedménnyel kedveskedik. (Az akció - mely minden termékre érvényes - jelenleg is tart!) Az üzlet a taxisoknak, az oktatóknak, az au­tóklubtagoknak állandó kedvezményt kínál. Az autószerelők és a viszonteladók számára szin­tén hasznos lehet a piactéri autósbolt, hiszen fo­lyamatosan nagykereskedelmi áron kaphatják meg a szükséges termékeket. Amennyiben igény van rá, a megvásárolt alkatrészeket ház­hoz szállítják. A vásárlás értékétől függően pe­dig további kedvezményekre is lehet számítani. _________________________ <■*) Nyú lhoz nyúltam Nyűlon Nyakunkon a húsvét, a locso­lással, a tojásfestéssel, a nyu­szival. Irány tehát: Nyúl. Győrtől csupán húsz kilomé­terre található a 3600 lelket számláló Nyúl község. Aki azt hiszi, hogy legnépsze­rűbb, leginkább tenyésztett álla­ta a tapsifüles, téved. Komoly nyomozást kell folytatni, hogy az ember találjon egy nyúlte- nyészetet. Jungvirt Józsefné a Nyúl nyulasa. Eredeti foglalkozása ruhafestő, hús vét táján szorgal­masan festi a tojásokat is. Nyolc évvel ezelőtt kezdett el nyulakkal foglalkozni. Mint mondja, esze ágában sem volt nyúltenyésztőnek állni, de em­ber tervez, a nyúl meg végez. Ez utóbbi kijelentés, némi ma­gyarázatot kíván. „Egy ismerő­sünktől kaptunk egy pár nyulat, hogy csináljunk belőle jó nyúl­paprikást. Nem volt szívem ezeket az aranyos jószágokat megölni és megenni. Úgy gon­doltam, inkább elnézegetem őket a kertben. Aztán egyszer a hölgy nyuszi gömbölyödni kez­dett, majd nemsoká­ra megszü- lettek az ap­róságok is. Nos, valahogy f mf ij, így kezdő- fggw dött a nyúlte- / nyészetem. \ J A szorgal­mas nyuszik szépen szaporod­tak." Nyúl község napjai csende­sen telnek, akkor volt nagyobb mozgás, amikor nemzetközi mezőgazdasági kiállítást ren­deztek a faluban. Ez alkalomból több politikus is felkereste őket. Nyúlon igazán arra büszkék, hogy itt a munkanélküliség az országos átlag alatt van, mind­össze kéttucatnyi polgár szorul szociális segélyre. Húsvét táján a faluházban hagyományos ki­állítás nyílik a helyi népművé­szek munkáiból, stílszerűen fa­ragott nyulakat, hímes tojásokat is lehet látni. Nyúl három ismert embert adott az országnak. Pusztai Er­zsébet politikust, Csendes Béla költőt és Herczeg Miklós, sok­szoros válogatott futballistát. A település címerében ter- ’mészetesen a nyuszi a fősze­replő, mellette egy fürt szőlő és málna. Ez utóbbi kettő Nyúl fő terméke, kilencven százaléka exportra megy. Az újságíró már csak egy jó poénon gondolkodik, ehhez ci­pőboltot keres a faluban. Sokszor milyen jól jönne egy nyúlcipő... K. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents