Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-12 / 86. szám

12. OLDAL - 2001. ÁPRIUS 12., CSÜTÖRTÖK T É R • K É P A címer , Hullámos vonal- vezetésű, a pajzs (közepén fűcSo- mót formázó vá­gással két részre . osztott, egyenes állású, csücskös talpú pajzs, melynek felső, kék színű meze­jében az alföldi táj jellegzetes madara, a természetes színű, balra forduló gólya áll. Az alsó, zöld színű mezőben, a mezőgaz­daságot jelképezve, a gabonater­mesztés velejáróra, három ösz- szefonódó arany búzakalászt, a község kultúrnövénye, egy-egy arany paprika fog közre. Települési leltár Lélekszám: 1665 (csökkenő). Nyugdíjasok száma: 413 Lakosság nemzetisége: ma­gyar - szlovák (30%) A legfiatalabb lakos: Zatykó Zoltán, született 2001. március 30-án, Orosházán, a legidősebb Csiffáry Lukácsné, született 1906. szeptember 12-én, Vágfarkasdon. Foglalkoztatás: regisztrált munkanélküliek száma 118, jö­vedelempótló támogatásban ré­szesül 29, közhasznú foglalkoz­tatásban vesz részt 52, szociális ellátásban részesül 741 személy. A község közigazgatási terü­lete 4226 ha, melyből belterület 186 ha. Infrastruktúra (a telepü­lés egészéhez viszonyítva): ve­zetékes ivóvíz 70%, vezetékes gáz 75%, telefon 89%, aszfalto­zott út, járda kiépítettsége 100%. Kábeltévé nincs, szennyvízháló­zat építése kistérségi összefo­gással 2001-től kezdődik. Múltmorzsák A község Békés megye déli ré­szén helyezkedik el. Különleges arculatát a jó talajviszonyok ad­ják. Vasútja nincs. A XV. század­ban már lakott volt, de a törökdú- lás mindent elpusztított. Nagyla­ki szlovák telepesek 1843-ban alapították újra, majd magyar, ro­mán és német családok érkeztek. 1909-ben a Tótbánhegyes nevet viselte. A falu 1950-ig Csanád, az­óta Békés megye része. A földek magánkézben vannak, a megél­hetést a mezőgazdálkodás és a fóliás kertészet biztosítja. Honnan ered? Nagybánhegyes nevének kelet­kezéséről kétféle feltevés van. Az egyik szerint egy Bán család ala­pította. A másik feltevés alapján Maróthy János macsói bán birto­kaihoz tartozó sással és jó minő­ségű fűvel rendelkező terület. A bán 1420 körül kezdte el betele­pítését. Ekkor kapta először a Bán-hegyes elnevezést, amit ok­leveles adatok is bizonyítanak. Az oldal a nagybánhe- gyesi önkormányzat tá­mogatásával készült. Szerkesztette: Halasi Mária Fotók: Lehoczky Péter Közösen végzett munkával a faluért Előrehaladás csak hosszú távú fejlesztésekkel várható Nagybánhegyes életében a tavalyi eszten­dő fordulópontot jelentett, mivel az őszi helyhatósági választásokon az állampol­gárok új polgármestert választottak. A képviselő-testület összetétele két tag kivé­telével megegyezik a korábbival. Az idő­közi választás vihara után úgy tűnik, most olyan testület áll a település élén, amely­nek tagjai közös erővel és csapatszellem­ben végzik a munkát. Jancsó Ottót (képünkön) az időközi választáson a szavazók többségének akarata alapján válasz­tották polgármesterré. Mint mondta, ezt a tiszt­séget olyan szolgálatnak tekinti, mellyel segít­heti a falu előre­haladását. Nagybánhe- gyesen született és élt, így alkal­ma, lehetősége volt figyelemmel kísérni a község fejlődését. Mű­szaki végzettsé­ge, tevékenysége során személyéhez kötődik az összes belterületi út tervezése és különféle pá­lyázatok készítése. Az intézmények (orvosi rendelő, egészségház, szolgálati lakás, napkö­zis konyha, óvoda, sportöltöző) épületei szin­tén keze munkáját dicsérik. — Mindig nagy örömmel töltött el, ha valami újat hoztunk létre a községben. Az 1980-as években Nagybánhegyes Békés megye leggyor­sabban fejlődő települése volt. Bármerre men­tünk, mindenhol elismeréssel szóltak a faluról. Elsők voltunk, ahol a belterületi utak 99 száza­léka szilárd burkolatot kapott. A rendszerváltás utáni két ciklusban a megválasztott testületek sem tétlenkedtek, mivel ekkor fejeződött be a napközis konyha, megépült a helyi vízmű, sportöltöző, és elkezdő­dött az iskola rekonstruk­ciója. Az elmúlt években viszont a beruházások te­rén nem sok esemény tör­tént, ezért is fontos az idei fejlesztési célok megvaló­sítása - fogalmazott Jancsó Ottó polgármester.- Milyen nagyobb beru­házások szerepelnek a ter­veikben? — A falu központjában levő iskolaépület befejezé­se áthúzódó beruházás­ként vár megvalósításra. Az ígérvények szerint a források adottak, jelenleg a pályázatok elbírá­lására várunk. A programomban is szereplő, rendszeresen megrongált buszvárót - mely a bekötő úton található — az első fél­évben egy, tájba illő bizton­ságos építménnyel váltjuk fel, valamint a központban is kialakítunk egy új busz­várót. A bekötőút felújításá­nak kezdeményezésére is szóbeli ígéretet kaptunk. Örömmel mondhatom, hogy idén 10,4 millió forintot nyertünk a kormány energiaracionali­zálási pályázatán, ami kedvezően érinti vala­mennyi intézményünket. A legnagyobb volu­ment a szennyvízberuházás pályázata jelenti, melyet 3 település­sel együtt nyújtot­tunk be. A jelzés alapján a Környe­zetvédelmi Alap cél- előirányzatából 475,5 milliót kap a térség, és a napok­ban adtuk be igény­lésünket az állami céltámogatásra. A pályázatokat egyébként a hi­vatalon belül készítjük, mivel olyan szakembe­reink vannak, akik az európai normák szerint is megállják a helyüket a közigazgatásban. Sze­rencsére a testület segítőén áll a célok megva­lósításához, illetve a szakapparátusban is min­denki tudja, hogy mi a dolga. A tervek között szerepel a településközpont korszerűsítése, a homokbányagödör horgász- és szabadidőköz­ponttá alakítása, az elha­gyott házak turisztikai hasznosítása, illetve a te­mető ravatalozójának át­építése, amelyhez a képvi­selők nagy része tisztelet­díját ajánlotta fel. Sorolhat­nánk még a szeméttelepek rendbetételét, a világítás­korszerűsítést és sok más tennivalót, melyekre szin­tén pályázni kívánunk. Természetesen mindent nem lehet máról-holnapra, csak szépen sorjában meg­valósítani. — A családok megélheté­si gondjai egyre nagyobb feladatot rónak az önkor­mányzatokra. Mi a helyzet a községben?- A település lakosságmegtartó ereje csök­ken. A szövetkezet kft.-vé alakult, és a külföl­diek tulajdonába került tejüzem is kevés dolgo­zót foglalkoztat. A címerünkben szereplő pap­rikatermesztésének mind nagyobb a jelentősé­ge, hisz az életszínvonal megtartásához ez nyújthat családi bevételt. A fiataloknak azon­ban ez nem jelent perspek­tívát, ezért a tanulmányaik után nem jönnek vissza a faluba. Gond, hogy a legkö­zelebbi munkát adó város 30 kilométerre van, melyet súlyosbít a közlekedés megoldatlansága. Vasút nincs, a busz az egyetlen tömegközlekedési eszköz. Kitörési pontot csak a hosz- szú távú fejlesztésben lá­tok, mely a falusi turizmus köré csoportosítható. Bár a félidős választási ciklus igen rövidnek tűnik, de úgy szeretnék dolgozni - mondta a falu elöljárója -, hogy ne legyen szégyenkezni valónk. Névjegy Született: 1948. május 6-án, Nagybánhegyesen Polgármester 2000. november 5-e óta Nős, három gyermek édesapja Társadalmi funkció: a helyi sportklub vezetőségi tagja Iskolai végzettség: építőipari technikus Érdeklődési kör: sport és a zöldségtermesztés TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK Jancsó Ottó független Bada András FKGP Csizmadia László független Dohányosné Gulyás Zsuzsanna független Hammer Vendelné független Dr. Pásztor Koméi független Nyist Ottó független Oláh Vilmosné független Oravecz Mátyás független (alpolgármester) Tátrai László független Tímár Istvánná jegyző_______________ MŰEMLÉK. Nagybánhegyes központjában álló evangélikus nagy­templom 1895-ben épült Krimm József nagylaki építész ter­vei alapján. Az ak­kori vezetés 19 999 forintért kötött szer­ződést a tervezővel. A munka tavasszal kezdődött és késő ősszel (alig egy fél­év alatt) fejeződött be. Tetőzete 1922- ben új palafedést kapott, ekkor került a toronytörzsre a je­lenlegi erkély. Stílu­sa: eklektikus. A to­ronykupola barokk, a toronytest és a hajó klasszicista. A belső tér akusztiká­ja szinte tökéletes. Szép hangzású or­gonáját három éve újították fel Lányok, asszonyok napja Még ilyen nem volt a faluban — mondták többen is az idei nőna­pi műsort követően. Az előző években a gazdaságok, vállalatok tartottak ugyan nőnapi rendez­vényt saját dolgozóiknak, de a rendszerváltás óta még sosem in­vitálták meg a település minden leányát, asszonyát egy közös nagy ünneplésre. Az idén márci­usban azonban a nőnapot követő hét végén az önkormányzat ün­nepi műsorral kedveskedett a fa­lu lakóinak. A művelődési házba érkező női nem képviselői belé­pőként egy-egy sorsjegyet kap­tak, amely a tombolahúzáson va­ló részvételre szolgált. A jelenléti ív szerint 216-an szórakoztak a dallal, tánccal és zenével fűszere­zett műsoron, amelyet Sásné Balda Dorottya vezetésével a mezőhegyesi együttes képvisele­tében Nótári Andrea, Sápszki At­tila és Pintér Vilmos adott elő. A jó hangulatú, több mint egy órás előadás végén a 4 éves kisleány­tól a 70 éves hölgyekig mindenki egy szép cserepes virágot kapott ajándékba. Táncosok sikeres fellépése A tavasz egyik látványos kulturá­lis rendezvényeként láthatták az érdeklődők a nagybánhegyesi is­kolások haladó társastánc-tanfo­lyamának záró vizsgabálját már­cius végén, a művelődési házban. A zsúfolásig telt teremben Antali Zoltán tánctanár irányítása mel­lett pompázó ruhába öltözött lá­nyok és daliás ifjak bemutatója kápráztatta el a közönséget. A rendezvényt Jancsó Ottó polgármester nyitotta meg, aki el­mondta, hogy a tánctanulás azért fontos, mert közben figyelmet, önfegyelmet és illemet is tanul­nak a résztvevők. A zene ritmu­sára való mozgás, a tánclépések összhangjának elsajátítása nem könnyű, de vélhetően bátorítást .ad a jövőben a rendezvényeken is a táncra perdüléshez. Az estet a pitvarosi junior és felnőtt for- mációs csoport bemutatója szí­nesítette, mely végül jó hangula­tú bállal zárult. Fiatalok a környezetvédelemért A nagybánhegyesi általános isko­la tanulói idén második alkalom­mal vesznek részt a Csongrád megyei Vackörte Természetvé­delmi Egyesület által kiírt vetél­kedőn. A megmérettetés három írásos fordulóval indul, melyben a védett növények, állatok, vala­mint a környezet- és természet- védelem témakör kérdéseire kell válaszolni. A tanulók a megjelölt szakirodalom alapján kis csopor­tokban dolgozzák fel a tudnivaló­kat. Emellett minden forduló egy-egy kreatív megoldást kívánó (rajzok, képek készítése, megfi­gyelés a természetben) feladatot is tartalmaz. A komoly elfoglalt­ságot jelentő munka után április 21-én 6 tagú csapatban 18 diák utazik Szegedre, a Vadasparkban tartandó versenyre, ahol 200-300 gyermek méri össze tudását. Megfelelő pontszám elérésével a csoport továbbjut a júniusi dön­tőre. A jól teljesítők természetvé­delmi táborban vehetnek részt, de valójában a felkészülésen szerzett ismeretekkel senki sem lehet vesztes. A megye döntésén sok múlik, mert a támogatással remélhetően idén befejezhetnék az építkezést Elsőbbség az iskolaépítés, befejezésének Nagybánhegyes fejlesztésének előterében az évek óta megol­datlan iskolaépítés áll, melyet pályázatok segítségével sze­retnének befejezni. A jelzések szerint minden remény meg­van ahhoz, hogy a beruházást idén folytatni lehet — tudtuk meg Jancsó Ottó polgármestertől, aki a választási programjá­ban is az iskolaépítést jelölte meg egyik fontos célként.- Milyen megfontolásokkal in­dult az építkezés? — A településen évtizedek óta két épületben történik az általá­nos iskola alsó és a felső tagozatá­nak oktatása. Ám ez szakmailag és a fenntartási költségek szem­pontjából sem volt jó megoldás, ezért úgy gondolta az önkor­mányzat, hogy célszerűbb az is­kolát egy épületben, egy 8 tanter­mes intézményben kialakítani. A felső tagozatos épület rossz állaga és az eddig is szűkösnek bizonyu­ló tantermek miatt célszerűbbnek látszott a falu központjában levő alsó tagozatos intézményt átala­kítani. A tervek szerint ide került volna a gyakorlati terem, a szertár és az iskolakönyvtár is. Mindez anyagi megfontolásból idővel mó­dosult. A település a 2 millió fo­rintos saját erő mellé vis major pályázaton 10 millió forintot nyert, és a megyei önkormányzat is jelezte a második ütemhez tör­ténő hozzájárulását. A kapott pénzből mígerősítették az alsós iskola épületét, amellyel alkal­massá vált a tetőtér beépítésére. Az első ütem 1998-ban befejező­dött, de továbblépésre nem került sor. 1999-ben ugyanis három pá­lyázat volt a megyei területfejlesz­tési tanács asztmán, ám az előző vezetés a termálfürdő rendbeté­telét jelölte meg prioritásként. — Az idén kizárólag az iskola beruházását szerepeltetjük a pá­lyázaton, és nagyon örülnénk, ha támogatást kapnánk - hangsú­lyozta a polgármester. Elhatároz­tuk, hogy elutasítás esetén is ke­ressük a lehetőséget, mert félme­goldásba nem megyünk bele. A pályázatokat az önkormányzat dolgozói készítették, mely tartal­milag és formailag is megfelelt az előírásoknak.- Milyen forrásokból tervezik a 60,8 millió forintos beruházás költségeinek fedezetét? — A 30 millió forintos saját erő mellé kérjük a megyétől a lehetsé­ges 20 milliós támogatást, továbbá a szlovák kisebbségi önkormány­zat közreműködésével 6 milliót kapunk a Nemzeti és Etnikai Szö­vetség Minisztériumától. ígérvé­nyünk van még az Országos Szlo­vák Önkormányzattól, valamint jelentkeztünk a budapesti Wienerberger Téglaipari Rt. pá­lyázatára, amely 1,3 millió forint értékű burkolóanyag vásárlására ad lehetőséget. A tetőtér szigetelé­séhez házibrigádunk 4,8 millió fo­rintnyi saját munkát ajánlott fel, amit a közbeszerzési eljárás során a pályázóval egyeztetve szeret­nénk érvényesíteni. A megyei ta­nács döntésén sok múlik, mert a támogatással remélhetően idén befejezhetnénk az építkezést.

Next

/
Thumbnails
Contents