Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-12 / 86. szám
10. OLDAL - 2001. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK TÉR A címer Békésnek 1711— tői van meg a je- ' lenlegi címere. A legutolsó kitelepítés után, a Rákóczi szabadságharcot követően, a negyedik visszatelepítéskor vette fel a város ezt a címerét. Jelképezi, hogy Békés szabad hajdúváros, földesúr alá nem tartozó település. A címerpajzs kék mezőjében levágott, derékszögben behajlított jobb kar látható, vörös színű, négy ezüst ponttal díszített, arany nyelű és szegélyezett zászlót tart. Városleltár Lakosok száma: 22 ezer 363 (csökkenő). Legidősebb lakos Oláh Sándomé, született: 1901. március 1.; legfiatalabb lakos Vetési Szilvia, született: 2001. április 3. A városban élő kisebbség: cigány. Munkanélküliek száma: 1546. Ingatlanok száma (megközelítően): 8300; ivóvízvezeték hossza: 113,5 küométer; útburkolat hossza: 81,149 kilométer; járda hossza: 151,174 kilométer; gázvezeték (gerincvezeték) hossza: 98 kilométer; szennyvízvezeték hossza: 24 küométer (2003-ra 88 küométer); belterületi parkok területe: 61 ezer négyzetméter; villanyvezeték hossza: 256 kilométer. A legnagyobb adófizetők A település költségvetésébe az elmúlt esztendőben a legtöbb adót a következő tíz cég fizette: BÉTÁK Kft., Agro-Delo Kft., Optigép Kft., Vas-Ker Transz Kft., Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulat, OTP Bank Rt., Békési és Fia Bt., Olimpic Kft., Viharsarok Termelőszövetkezet, Maraton Sportszergyártó Kft. Történelmi morzsák A megyének több mint hat évszázadon át a legnépesebb települése, világi és egyházi igazgatás, valamint gazdasági és kulturális központja volt. Békés 1405-ben vásárjogot kapott, ami a további fejlődést segítette. Az 1848-as forradalom idején a népgyűlés deklarálta, hogy a 18 ezer lelkes település rendezett tanácsú város legyen. A település 1872-ben elveszítette városi rangját, a 20. század elején 30 ezret meghaladó lakosával az ország legnagyobb faluja. Békés 1973. április 15-én ismét városi rangot kapott. Néveredet Békés több mint ezer éves település, már I. István király reformjai, a kereszténység megszilárdulásakor lakott hely volt. A mai város földjein földvárat találtak a Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásánál. A település nevét a vár első ispánjáról, Bíkís nevű főúrról kapta. A város legjelentősebb beruházása Beszélgetés Pataki István polgármesterrel A peremkerület orvosa Békés évszázadokon át fontos szerepet töltött be a térség életében, napjainkban is jelentős természetes vonzáskörzettel rendelkezik az ezeréves település. Másodszor 1973. április 15-én kapta meg a városi rangot. Pataki István (képünkön) ‘94 óta, immár a második ciklusban irányítja a Kettős—Körös-parti várost. A település fejlődéséről, lehetőségeiről beszélgettünk a polgármesterrel.- Második ciklusban áll a város élén. Hogyan ítéli meg irányítása alatt a település fejlődését? - A képviselőNévjegy testület tudatos városvezetésének eredményeként az új évezredbe egy fejlődő, az elmaradottságát egyre inkább mérséklő településként lépett településünk. Különösen igaz ez az ön- kormányzati szférát illetően. A város külső arculata is előnyére változott, ez különösen érvényes a városközpontra, de a külső területekre is. Az 1995 óta megtett intézkedéseket egyre inkább érzékeli a lakosság, a városfejlesztésre vonatkozó erőfeszítéseket méltányolja, s mindinkább támogatja is. BÉKÉS VÁROS LAKOSSÁGÁNAK KOR SZERINTI MEGOSZLÁSA Név: Pataki István Született: Békés, 1949. január 11. Családi állapota: nős Felesége: Farkas Éva Gyermekei: Edina (főiskolás) és Tímea (egyetemista) Tanulmányai: a békéscsabai Út-, Híd- és Vízműépítési Technikumban érettségizett, később főiskolai és egyetemi tanulmányait munka mellett, levelező tagozaton végezte, az átszervezések miatt több munkahelyen, különféle beosztásokban dolgozott, '94 óta Békés polgármestere Hobbija: olvasás, horgászat- Pillanatnyilag melyek a legfeszítőbb gondjai Békésnek?- A legnagyobb probléma (annak ellenére, hogy az önkormányzat mindent megpróbál megtenni mérséklésére) a munkanélküliség magas aránya. Ezzel is összefügg a lakosság széles rétegének szegényedése, a szociális problémák szinte kezelhetetlen tehertételt jelentenek az ön- kormányzat számára. Jelentős gond, hogy a fiatalok lakáshoz jutásának lehetőségei szinte semmit nem javultak. Sok a teendőnk még a belterületi utak állapotának javításában is.- Soha nem volt akkora beruházása a városnak, mint most, a szennyvízhálózat építése során. Elkészültével mindez mit jelent Békésnek, illetve a lakosságnak? A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI Baukó József (MSZP) bizottsági elnök Belleli Lajos (Ipartestület) Bondár Gábor (MSZP) bizottsági elnök Csibor Géza (Fidesz-MDF) Dr. Farkas István (SZDSZ) Izsó Gábor (MIÉP) Jenei Sándor (FKGP) bizottsági elnök Mészáros Sándor (MIÉP) Kiss Ferenc (Fidesz-MDF) bizottsági elnök Miklós Lajos (Fidesz-MDF) bizottsági elnök Dr. Mucsi Gyula (Fidesz-MDF) Pallag László (FKGP) bizottsági elnök Dr. Pásztor Gyula (Ipartestület) alpolgármester Pataki István (MSZP) polgármester Dr. Rácz László (MSZP) bizottsági elnök Fleszelö Károly (kisebbségi kompenzációs lista) Sallai György (Ipartestület) Szalai László (MSZP) bizottsági elnök Varga László (MSZP) bizottsági elnök Jegyző: Molnárné dr. Tarkovács Márta Aljegyző: dr. Baji Mihály _____________ — Valóban, a jelenlegi időszakban a település életének az egyik legnagyobb beruházása a szennyvízhálózat teljes körű kiépítése. Ez azt jelenti, hogy kétmilliárd forint fejlesztés eredményeként a belterületi lakások mindegyike (ez mintegy 8 ezer 300 lakást jelent) rácsatlakozhat a hálózatra. Mindez a település életében a teljes körű infrastruktúra kiépítését - portalanított utak kivételével - jelenti. Ugyanakkor egy természeti katasztrófa elhárítása is, hiszen a talaj, illetve a talajvíz teljes elszennyeződésének megakadályozását szolgálja. Minden bizonnyal javul majd a belvízzel kapcsolatban a város helyzete. Kedvezőnek ítélhető az is, hogy a pénzügyi források rendelkezésünkre állnak, a lakosság rácsatlakozási hajlandósága meghaladja a 90 százalékot, ehhez nem kis anyagi áldozatot is vállalva. Fontos megemlítenem: az idei 800 millió forintos szennyvízhálózat építése mellett 120 millió forint jut egyéb fejlesztésekre.- Mennyit dolgozik naponta, jut-e ideje a családra, kikapcsolódásra, pihenésre?- Programjaimat alapvetően nem én szervezem, az élet diktálja a tempót. A különböző programok, rendezvények napi nyolc óránál több elfoglaltságot jelentenek, de szívesen csinálom, mert ezzel a tisztséggel ez együtt jár. Igyekszem arra is törekedni, hogy kellő időt töltsék a családdal... A kis unokám egyébként ezt meg is követeli. Ha van időm, akkor szívesen olvasok vagy veszem a pecabotomat és megyek horgászni.- A mostani ciklus lejártakor a városfejlesztést illetően milyen eredményekkel lenne elégedett?- Akkor lennék igazán elégedett, ha az itt lakók jól éreznék magukat, érzékelnék, hogy jól működik a város, az önkormányzat, a polgármesteri hivatal valóban a lakosságot szolgálja. Boldog lennék, ha még szebb, tisztább lenne Békés, csökkenne a baleset- veszélyes helyek száma, befejeződne az uszoda építése, egyre több helyi érték feltárása, megőrzése, ápolása történne meg, s a turisták kedvenc célpontja lenne a Körösök ezen vidéke. Már biztos: a választások előtt tett ígéreteim teljesülni fognak, bízom abban is, hogy a fejlődés nem torpan meg. Ez megnyugtat, és további erőfeszítésekre sarkall, mert látszik az elvégzett közös munka eredménye. A városban keveseknek kell bemutatni dr. Baranyai István háziorvost (képünkön). A Szegedi Orvostudományi Egyetemen végzett 1978- ban, majd két évig sebészeti osztályon dolgozott. Húsz esztendeje él és gyógyítja a betegeket Békésen. — Barátaim a csabai kórházban dolgoztak, ők csaltak ide. Egyrészük ma is a megyeszékhelyen gyógyít. A régi barátság azonban megmaradt közöttünk, amit máig is ápolunk - kezdi a beszélgetést a roppant szerény és szimpatikus orvos, aki, úgymond, él-hal hivatásáért. Minden bizonnyal ezért kapta a közelmúltban az elismerést az egészség- Megtudtuk: ügyi minisztertől. Egészen pontosan, dicséretbe részesítette a szaktárca vezetője. A városban Baranyai doktor körzete a legnagyobbak közé tartozik, közel 2800- an élnek benne. Naponta járja a peremkerületet, benne a cigányok lakta városrészt.- Körzetemet nem a pénzes családok lakják, naponta szembesülök emberi sorsokkal, tragédiákkal. Gyakran tapasztalom, hogy betegeim közül sokan a pénztelenség miatt nem váltják ki a gyógyszert vagy csak a receptre felírtak egy részét futja a pénzük. Ilyenkor az önkormányzatot hívom segítségül — meséli. Ezek után a hitvallásáról szól. Mint mondja, a betegei szeretete minden nehézségen átsegítik, feledtetik a napi 12-13 órás munka fáradalmait. (Azt már csak az újságíró teszi hozzá, hogy dr. Baranyai Istvánnál csak a rendelési idő kezdete biztos, a rendelést akkor fejezi be, amikor az utolsó beteg is elhagyja a rendelőjét. így aztán mindennap legalább 2-3 Dr. Baranyai István a békési orvosi kamara alenöke és a megyei kamara szakmai bizottságának tagja, felesége is orvos, fiuk a szegedi egyetemen harmadéves orvos- tanhallgató. Szülei nyomdokába szeretne lépni. órával megtoldja a rendelési időt.) — Vallom: a gyógyítás team-munka, Rozsnyainé Erzsiké asz- szisztens és Tomkáné Eszter körzeti nővér személyében kiváló segítőim vannak, fél mondatokból megértjük egymást. Az elismerést, amit kaptam, nélkülük nem érdemeltem volna ki - állítja beszélgető partnerem.- Mi volt a legnagyobb szakmai sikere?- Az oklevél átvétele. Az a néhány elismerő szó, amit a miniszter úr mondott, ez minden anyagi juttatásnál többet ért, s újabb erőt adott a sokszor fárasztó munka folytatásához - válaszolja.- Mennyire betegek az ön körzetének lakói? - faggatom tovább.- Az utóbbi évtizedekben nagyon sokat változott az élet, felgyorsultak az események, új betegségek kerültek előtérbe, amihez a gyógyító munkában is alkalmazkodni kell. Egyre több a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegem. Ahhoz, hogy versenyt tarthassak az élettel, szembe szállhassak a betegségekkel, sok továbbképzésen kell részt vennem. Enélkül nem tudnék lépést tartani a rohamos tempóban változó orvostudomány fejlődésével.- A napi munka után marad- e szabad ideje? Ha igen, akkor mit csinál szívesen?- Hétvégeken a feleségem és én a kutyánkkal sétálgatunk szívesen. Ha tehetem, komolyzenét hallgatok vagy olvasok - mondja búcsúzáskof dr. Baranyai István. A település neves fiai Békés neves személyek születésének, munkálkodásának adott otthont az elmúlt évszázadokban. Vitéz Durkó Antal református gimnáziumi tanár emlékét utcanév jelzi. A város központjában található a Szegedi Kis István Református Gimnázium, mely intézmény a híres prédikátor nevét viseli. Az iskola mellett épült középiskolai kollégium a városban menedékre lelő Németh László íróról kapta nevét. A városháza falán fedezhetjük fel Irányi Dánielnek, a márciusi ifjak egyikének mellszobrát. A politikus több mint két évtizeden át volt a település országgyűlési' képviselője. Jantyik Mátyás festőművész is szoros szálakkal kötődik Békéshez, képein a békési emberek életét örökítette meg, keze munkája látható az országház alsó házának falfestményein is. A múzeumban emlékszoba őrzi Banner János néprajzkutató, régész munkásságát. A református parókián szállt meg annak idején Arany János. Békésen gyakran megfordult és dolgozott Munkácsy Mihály festőművész. A városban tanított Karacs Teréz, a leánynevelő intézet megteremtője, nevét iskola és utca őrzi. Veress Endre Erdélykutató, életrajzíró szülőháza a Jantyik Mátyás utcában található. Dr. Hepp Ferenc sportdiplomata nevét iskola őrzi. Gulyás György a tarhosi Wenck- heim-kastélyban alapította meg a Békés-Tarhosi Énekiskolát. Van másik is Békésnek a szájhagyomány szerint van egy másik neve is, ez pedig: Madzagfalva. Ezen elnevezésnek van valóságtartalma, de az évszázadok során szövődtek hozzá legendák is. Az egyik történet szerint a vásárokat járó békési ember zsebében mindig volt valami madzagféle... A másik történet szerint: a tanyán élők nem adóztak, amikor a református templomot építették. Ezért a városlakók a települést madzaggal körülkerítették, mondván: aki nem fizet, az ne hallja a harangszót. Ezen történeteket elevenítik fel a hagyományos Madzagfalvi Napok rendezvényei. Az oldal a békési önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és a fotókat készítette: Szekeres András Milyennek képzelik el szülővárosukat ötven év múlva? Lázár Nelli 16 éves, a Szegedi Kis István Református Gimnázium 10. évfolyamos diákja:- Akkor már 66 éves leszek, s remélem, több unokámmal sétálgathatok a város virágos parkjaiban. Bízom benne, hogy a közelben húzódik majd az autópálya, ennek ellenére Békés megmarad csendes kisvárosnak, mely nyugalmat nyújt mindenkinek. Remélem, műemlékké nyüvá- nítják iskolánkat, a városházát, s még jó néhány, ma is réginek számító, ugyanakkor szép épületet. Jó lenne, ha a Kettős-Körös vize és partja tiszta maradna, természetvédelmi területté nyüvánítanák. Ehhez én is szeretnék hozzájárulni. Juhos János 22 éves, fényképész:- Már eddig is sok fotót készítettem a városról és régi épületeiről. Édesapám is legalább 35 éve fényképezi a várost, s ha a képeket összehasonlítjuk, biztos érdekes változásokat fedezhetnek majd fel gyerekeink. Szerintem a mostani városközpont megszépül, műemlékké nyüvánítják, sajátos hangulata idegenforgalmi vonzerő lesz, a nyugati turisták autópályán érkeznek hozzánk pihenni és pénzüket elkölteni. A kerékpárutak a zöld övezetben épülnek majd tovább, s parkokon, ligeteken kanyarognak keresztül. Püski János 53 éves, a Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Gimnázium szaktanára:- Remélem, hogy fél évszázad múlva Békés is legalább úgy fest majd, mint ma egy EU-s hangulatú kisváros. A település sajátos atmoszféráját, alföldi, mezővárosi jellegét, építészeti értékeit megőrzi. A külföldiek számára autópályán vonzerőt jelent a település és a Kettős-Körös vidéke. Ötven év múlva ünnepli majd iskolánk fennállásának 150. évfordulóját, s nagyon bízom benne: valamelyik főiskolának vagy egyetemnek rangos kihelyezett tagozata működik majd a Mezgében. Juhász Sándomé 64 éves, nyugdíjas:- Jómagam többet vártam az élettől. A jövőt illetően nem sok jót látok. Ha ilyen beszűkült marad az emberek gondolkodása, akkor a Viharsarokban erre a városra szomorú jövő vár. Abban biztos vagyok, hogy elkészül a várost elkerülő út, a közelben megépül az autópálya, a városközponton nem dübörögnek keresztül a nagy járművek, s több lesz itt is a munkalehetőség, emelkedik az életszínvonal. Remélem, az emberek becsületesek lesznek, a város mostani jellegzetes épületeit felújítják és műemlékké nyilvánítják majd. Szakmai siker A hét végén Kaposvár adott otthont a Guba Sándor Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjének. A verseny három - állattenyésztés, növénytermesztés és egyéb - kategóriában zajlott, s a végső értékelésnél szép békési sikert hozott. Az állattenyésztési kategóriában a Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Gimnázium végzős diákja, Szabó Ákos, az Awassi juh tenyésztését dolgozta fel. Munkájával második helyezést ért el, felkészítő tanára Szlota József szaktanár. A növénytermesztési szekcióban Bisztray Richárd és Gólya Zsolt - ők is az idén érettségiznek, felkészítő tanáruk Szűcs Katalin szaktanár -,,Biotermesztés az EU-ban és Magyarországon” című közös dolgozatukkal az ötödik helyet szerezték meg. < t
