Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-07 / 56. szám
6. OLDAL - 2001. MÁRCIUS 7., SZERDA G A Z D A S Á G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. március 6.) Borsodchem 5 260 Ft ü Fotex 251 Ft ö Matáv 997 Ft Ű Mól 4 845 Ft ö OTP 14 210 Ft ű Rába 2 270 Ft ű Richter 16100 Ft ü Zalakerámia 2 600 Ft ö BUX: 7186,53-0,18 % eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX II. 28-111. 6-IG 7400 ! ' i ' ! 7301. ! ! j 7)8653 7200 7089.57 ; 7199.75 : 7100 7116,83 705476 j 7000 : ! 1 (főnt 1 , Szerda - -j f Csütörtök I Péntek I Hétfő I Kedd TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.6. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 110-107 Mérséklődő Mérséklődő FOB francia kikötő Kukorica 94-93 Mérséklődő Ingadozó FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa '92 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 380 Tartott Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 195 Gyengülő Mérséklődő CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 421,41 Cseh korona 7,64 Euró 266,25 Német márka 136,13 Osztrák schilling 19,35 Lengyel zloty Svájci frank 71,96 173,29 Szlovák korona USA-dollár 6,07 287,40 „A MUNKAHELYI GYŐZELMEK NEM SOKAT ÉRNEK, HA OTTHON VESZTÉSRE ÁLLSl SIKERESNEK CSAK AZOK NEVEZHETIK MAGUKAT, AKIKNEK A MUNKÁJUK ÉS A MAGÁNÉLETÜK IS RENDBEN VAN.” (Vidor Kiain) Változások a műszaki főágazatnál A kisebb egységek vállalkozásba adását tervezik A Ménesbirtok Rt. műszaki főágazatának élén változás történt 2001. január 1-jével: a nyugdíjba vonult Varga Ferenc utódjául a javító ágazat eddigi vezetőjét, Petróczki Istvánt nevezték ki. Az ismert műszaki szakemberrel eddigi pályafutásáról, s a várható változásokról beszélgettünk. ___ Mezőhegyes Pe tróczki István 1956-ban született Mezőkovácsházán, ott végezte általános és középiskolai tanulmányait. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett mezőgazda- sági gépészmérnöki oklevelet 1981-ben. Gyakornokként Mezőhegyesen állt munkába, s hét hónap alatt széles körűen megismerte a vállalatot: dolgozott a gépjavítóban, a 21- es majorban és a vetőmagüzemben.- A vetőmagban viszonylag hosszabb időt, négy hónapot töltöttem. Ekkor zajlott az üzem első nagy rekonstrukciója, s a végrehajtásba engem is bevontak az ottani műszaki kollégák. Ezt követően még mintegy hat hetet az 1100-as sertéstelepen töltöttem, ahol karbantartó csoportvezetővé neveztek ki ideiglenes jelleggel - emlékezik a kezdetekre a műszaki főágazat új igazgatója. A véglegesítését követően, kerületi gépész- mérnökként, 1982. március 1-jével a bánkúti kerületbe helyezték. Bánkút — a lökösházi üzemegységgel együtt — akkor mintegy 4 ezer hektár szántón gazdálkodott.- A kerületnek volt egy 500 kocaférőhelyes állattartó telepe, egy 32 tonna/órás takarmánykeverője, egy szárítóüzeme és egy 500 vagonos gabonatárolója. Pontosan tíz évet dolgoztam Bánkúton, irányítva a műszaki, azaz az üzemeltetési és javítási munkákat. Friss diplomával nagyon nehéz volt egy ekkora kerületet irányítani. Utólag viszont azt mondom, hogy az itt töltött évtized nagyon hasznos időszak volt a számomra: felelős vezetőként kapcsolatba kerültem a mezőgazdaság minden egyes termelő ágazatával.- Mikor került vissza Bánkútról Mezőhegyesre?- Az 1992-es átszervezés során kaptam ajánlatot a központi gépjavító üzemnek, új nevén a javító ágazatnak a vezetésére. Tavaly, elődöm, Varga Ferenc műszaki igazgató megosztotta velem azt az elhatározását, hogy nyugdíjba vonulása miatt engem javasol a poszt betöltésére. Gondolom, széles körű szakmai tapasztalataim is közrejátszhattak abban, hogy rám esett a választása.- Várhatók-e változások a főágazat életében? — Úgy érzem, a 2001-es esztendő nevezetes év lesz a ménesbirtok történetében, mivel a helyzetünk lényegesen nehezebb az előző évekhez képest. A tavalyi katasztrofális aszály miatt nem értük el azt az eredményt, amivel számoltunk. Mi következik ebből? A műszaki főágazatra vonatkoztatva a kérdést, egyértelmű, hogy a költségeket minden körülmények között csökkentettünk kell. A vállalat hatékonyságának növelése érdekében belső és külső szervezeti változtatásokat kell előkészítenünk és végrehajtanunk. A belső változások közül már eldöntött tény a szálastakarmány-termelő ágazat áthelyezése az állattenyésztési főágazathoz. A cél az, hogy a saját termelésű tömegtakarmányok a vetéstől az állatok elé kerülésükig az állattenyésztők szakmai irányítása és felügyelete alá kerüljenek. Más: öntözőüzemünk költsége az 1 milliárdos össz-segédüzemági költségeknek körülbelül a 30 százaléka, azaz mintegy 300 millió forint. Ebből világosan látszik, hogy az öntözőüzem a költségek nagyságából adódóan eredménybefolyásoló tényező, ezért a korábbinál magasabb szintre kell emelni. Ez alapos előkészítést és komoly szakmai irányítást követel - jelentette ki Petróczki István, majd utalt arra is, hogy a ren- tábilisabb működés érdekében bizonyos egységek hamarosan vállalkozásba fognak kerülni, ám konkrét döntések még nem születtek, jelenleg az előkészítés időszakát élik. MÉNESI GYÖRGY Petróczki István műszaki igazgató húszéves szakmai gyakorlattal vette át a főágazat irányítását A SZERZŐ FELVÉTELE Mi mennyi 2001-ben? Minimálbér, nyugdíj és járulék A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege 40 000 Ft órabér alkalmazása esetén 230 Ft Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege 18 310 Ft A 2000. december 31-ét követően megállapított rokkantsági nyugdíj legkisebb összege: — a III. rokkantsági csoportban havi 18 310 Ft — a II. rokkantsági csoportban havi 19 220 Ft — az I. rokkantsági csoportban havi 19 900 Ft A 2000. december 31-ét követően megállapított baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege:-a III. rokkantsági csoportban havi 18 420 Ft- a II. rokkantsági csoportban havi 19 350 Ft- az I. rokkantsági csoportban havi 20 020 Ft A 2000. december 31-ét követően megállapított árvaellátás legkisebb összege 15 620 Ft A 2000. december 31-ét követően megállapított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások közül:- a rokkantsági járadék havi összege 17 700 Ft- a rendszeres szociális járadék havi összege 14 250 Ft- vakok személyi járadéka egységesen havi 8 000 Ft A munkanélküli-járadék- alsó határa (az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90 százaléka) 16 479 Ft- felső határa (az előbbi összeg kétszerese) 32 958 Ft Nyugdíj előtti munkanélküli-segély- mértéke (az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százaléka) 14 648 Ft Keresetpótló juttatás- összege (a munkanélküli-járadék alsó határa) 16 479 Ft- pályakezdők esetén (az előbbi összeg 20-40 százaléka) 3 296-6 592 Ft A még folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatásának- mértéke (az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százaléka) 14 648 Ft A rendszeres szociális segély mértéke- az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70, illetve 80 százaléka 12 817-14 648 Ft rn • • • / •• J / i //I Tej, sor es üdítők Mit iszik a magyar ember? Magyarország Egy magyar felnőtt naponta átlagosan nyolcszor iszik valamilyen italt. Leggyakrabban csapvízzel elégítjük ki folyadékszükségletünket, majd kávéval és teával - olvasható a GFK Piackutató Intézet felmérésében. A tanulmányból kiderül, hogy különösen a szódavíz, illetve az ásványvíz javított pozícióján az előző felméréshez képest. A rangsorban következő szénsavas üdítőitalok részesedése egyenletesen alakult az utóbbi években - állapította előtt, így nőtt a szénsavas fölénye. A négy italkategória közül legtöbbször alkoholmentes szomjoltót iszunk, aztán meleg italt, azaz kávét és teát. Utána a tej és a tejes italok következnek, megelőzve a szeszes italokat. Ez a szerkezet stabilnak látszik, az italfogyasztás tendenciái ugyanis az előző év hasonló időszakához képest csak némi növekedést jeleznek az alkoholmentes szomjoltók terén, kis mértékben pedig csökkenést a meleg italok fogyasztásának gyakoriságánál. A tej és a szeszes italok fogyasztáséA HETI ITALFOGYASZTÁS MEGOSZLÁSA A LEGGYAKRABBAN FOGYASZTOTT ITALFÉLÉKNÉL (SZÁZALÉKBAN) Ital 1999. október 2000. október Csapviz 20 19 Kávé 15 15 Tea 12 11 Ásványvíz 8 10 Szódavíz 5 10 Szénsavas üdítőital 8 8 Forrás: GfK Piackutató Intézet meg a többi között a piackutató cég. A magyar háztartások fogyasztása a különböző italokból értékben 250 milliárd forintra becsülhető. Ebből a legtöbb, körülbelül egyötöd rész jut a tejre, majd a sör és a szénsavas üdítőitalok következnek. Utóbbiból a felmérés szerint a kólát isszák leggyakrabban a válaszadók, többet, mint az összes többiből együttvéve. Gyümölcslevekből a fogyasztás gyakorisága szerint legelterjedtebb az őszibarack, majd a narancs és az alma következik. Az ásványvíznél a szénsavmentes változat terjedése megállt, tavaly ugyanis ritkábban ittuk, mint tavaly-. nak aránya egyforma maradt az utóbbi két évben. Tavaly a háztartásokban kiemelkedően növekedett az ásványvíz fogyasztása az előző évhez képest: mennyiségben 42, értékben pedig 32 százalékkal. A szénsavas üdítőitalok mutatója is pozitív irányba változott: 10 illetve 11 százalékkal emelkedett - állapította meg a GFK felmérése. Mennyiségben 3 és 9 százalék közötti mértékben csökkent a gyümölcslé, a sör, a kávé és a tej fogyasztása a háztartásokban. Értékben csökkent a kávéra és a gyümölcslére fordított összeg is, míg tejre és sörre valamivel többet költöttünk. Jr , ______________ ISTSI Óv intézkedések a határon Az angliai és belgiumi száj- és körömfájás Magyarországra történő behurcolásának megakadályozására a Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnoksága a határátkelőhelyeken vasárnap délelőtt megkezdte az említett országokból érkező utasok útipoggyászainak ellenőrzését - közölte Sipos Jenő szóvivő. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium állategészségügyi főosztályának döntését végrehajtva valamennyi közúti, vízi, légi és vasúti átkelőnél a VPOP munkatársai elkobozzák a nem hőkezelt tej- és tejtermékeket, továbbá a nem konzervhúskészít- ményeket, és az állategészségügyi hatóság közreműködésével megsemmisítik azokat. Közölte azt is: megkezdik a Nyugat-Euró- pából érkező gépjárművek fertőtlenítését. A következő napokban a repülőtéren is hasonló óvintézkedéseket vezetnek be. ■ Évelőrozs zöldtakarmánynak A tavaszi zöldtakarmányok közül a legkorábban vágható az évelőrozs. Április végére, május elejére a növény már elég nagy zöldtömeget fejleszt. Bár beltartalmi értékei nem túl jók (kevés benne a fehérje), koraisá- ga miatt érdemes termeszteni. Általa korábban beindítható a kérődzők folyamatos zölddel való takarmányozása. A rozs jól tűri a monokultúrát, így a másra nem hasznosítható gyenge talajokon évekig termeszthető. Nem gyomosodik, sőt elnyomja a gyomokat. Tekintettel arra, hogy korán lekerülő előveteményről van szó, kedvező feltételeket nyújt a kettős vetéshez. Ha szénát kívánunk készíteni az évelő rozsból, kalászhányásig vágjuk le. Ezt követően jobb ha meghagyjuk szemes takarmánynak. A takarmányrozs az őszi vetésű keveréktakarmányok egyik fontos összetevője. Bár szereti a hűvösebb, csapadékosabb időjárást, a rozs jól tűri a szárazságot is. Az őszi gabonafélék közül a legjobb a télállósága. Talajigénye szerény. Ott szokták vetni, ahol a búza sikerrel már nem termeszthető. Gyökérzete minden gabonafajtáénál erőteljesebb, ezért fejlődik oly jól a tápanyagokban szegényebb és a száraz talajokon. Megterem a futóhomokon, a sekély termőrétegű kavicstalajon, sőt a szikes kiszáradt réteken is, a pangó vizet azonban nem tűri. Mivel jól kiaknázza a talaj tápanyagtartalékait, megelégszik a hektáronkénti 14-20 tonna istállótrágyával is. Ez utóbbit különösen a kizsarolt homoktalajon hálálja meg. Ha nagy zöldtömegre vágyunk, ősszel nitrogén tartalmú műtrágyával alapozzunk és kora ta^ vasszal fejtrágyázzunk. Vetéskor ügyeljünk arra, hogy a rozs az őszi árpánál és a búzánál korábban (szeptember második felében) kerüljön a talajba. így még ősszel jól bokrosodik. A megkésett vetéssel sem lehet baj, mert még nulla közeli hőmérsékleten is csíraképes, és ha kikelt, a legkeményebb telet is jól átvészeli. Gabona-sortávolságra vessük, laza talajon 5-7, kötöttebb földeken 3-5 centiméter mélyre. A túl buja őszi vetést a kipállás ellen juhokkal meg lehet járatni. Fajtái: Kisvárdai legelő, Kriszta és Perenne. KIRÁLY LÁSZLÓ
