Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-30 / 75. szám

6. OLDAL - 2001. MÁRCIUS 30., PÉNTEK G A 2 D A S Á G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. március 29.) Borsodchem 5150 Ft 9 Fotex 243 Ft Matáv 888 Ft 0 Mól ' 4 230 Ft OTP 13 825 Ft 8 Rába 2 070 Ft Richter 15 700 Ft tf Zalakerámia 2 275 Ft BUX: 6692,18-1,61 % eltérés az előző záróértékhez képest BU 6900 X INDEX III. 23-29-IG ÍS61,92| \ ; 6600 I jsft, ! 6700 >676,33 ,f l \ > j 6600 f " ' [ 6500 ! j * :6622,70, | » ; ! ; í l ~P1f mmm? j* ni tr & 50 -0 TE* S i IS 3= TJ 0> S -<r> -<i> q> rsj 10 0- X S* C/5 O \ TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.12. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 111-104 Csökkenő Lanyha FOB francia Hűtő Kukorica 89-93 Csökkenő Ingadozó FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 95 Mérséklődő Tartó# FOB európai kikötő Napraforgó 420 Emelkedő Emelkedő Ex tank európai kikötő Szójadara 203 Gyengülő Mérséklődő ÖF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 433,86 Cseh korona 7,73 Euró 266,70 Német márka 136,36 Osztrák schilling 19,38 Lengyel zloty 73,60 Svájci frank 174,41 Szlovák korona 6,11 USA-dotlár 301,05 Százhuszonöt éves a Henkel Ma a világ egyik legnagyobb vállalatának, a Henkel Csoportnak a története 125 esztendő­vel ezelőtt egy 28 éves, a természettudo­mányok iránt érdeklődő kereskedővel, Fritz Henkellel kezdődött. A hatalmas cégnek ma már a világ több mint hetven országában van leányvállalata. A legnagyobb közép-eu­rópai Henkel-gyár évek óta Körösladányban működik. Az üzem 400 embernek ad mun­kát, biztos megélhetést. Körösladány is ré­szese annak a gazdasági sikernek, amit az utóbbi időben a Henkel Csoport elért. Körösladány-Düsseldorf Fritz Henkel Aachenben 1876-ban alapította meg a Henkel&Cie-t. Két évvel később jobb fel­vevőpiaci esélyek és szállítási útvo­nalak után kutatva a fejlődő Düssel­dorfba, a növekvő Ruhr-vidék kapu­jába helyezték át cégét. A vállalat 1899-ben végérvé­nyesen letelepe­dett Düsseldorf elővárosában, Holthausenben, ahol nagy, kiépí­tésre alkalmas te­rület, vasúti csatla­kozás és közeli rajnai kikötő állt rendelkezésre. A Henkel köz­pontja és az időközben világszerte kiépült vál­lalatbirodalom központi képvise­lete még ma is itt található. A Henkel már 1964-ben Düssel­dorfban berende­zett egy ökológia szakrészleget, majd 1987-ben nyilvánosságra hozta környezetvédelmi irányel­veit, amely a környezetvédelmet a vállalatnak éppolyan rangú feladatává tette, mint a nyere­ségtermelést. A cég mai világpiaci jelentősége kutatásfejlesztési eredményein, exportján és nemzeti, valamint nemzetközi leányváratok ala­pításán nyugszik. Végrendeletében a cégalapító Fritz Henkel úgy rendelkezett, hogy a cég tőkéje gyerme­keire szálljon és a vállalat a család tulajdoná­ban maradjon, méghozzá 40-40 százalékban a vállalatban aktív szerepet betöltő ifjabb dr. Fritz Henkel és dr. Hugo Henkel, valamint 20 százalékban leánya, Emmy Laps nevén. Ebből a felosztásból adódik a három család üzleti ré­szesedése. A családok négy generáció óta ve­zetik a Henkel vállalatait, és ma is meghatáro­zói a felügyelő-bi­zottságnak és az igazgatóságnak. A Henkel 1975-ben betéti részvénytár­sasággá alakult, és a Henkel Csoport konszernjévé vált. Ez utóbbi akkor mintegy 70 leány- vállalatot és kap­csolt vállalatot fo­gott össze. A nemzetközi Henkel Csoport ma a márkatermé­kek és üzleti rend­szerek világszerte tevékeny specialistája, amelynek több mint 70 országban működnek leányvállalatai. A Henkel Cso­port a 2000. év­ben 12,8 milliárd euró forgalmat ért el, ami 12,5 szá­zalékkal haladja meg a megelőző év értékét. Ladányi helyzetkép Az egykori Metakémia Szövetkezetből kifejlődött körösladányi gyárban a Henkel Ausztria 1990. szep­tember elsején szerzett 51 százalékos részesedést. Akkor Henkel-Metakémia lett a gyár neve. A Henkel 1993 elején 100 százalékra növelte részesedését, s még ebben az esztendőben a körösladányi gyár in­tegrálódott a Henkel Magyarország Kft.-be. A világcég megjelenésével rendkívüli fejlődés kezdő­dött Ladányban. Például 1990-ben 118 dolgozója volt a körösladányi gyárnak, ma pedig 400 alkalma­zottja van. Tizenegy éve napi három kamionnyi árut (amit két országban forgalmaztak) termelt a gyár, ma egy nap akár huszonkilenc kamionnyi termék (ami ti­zenhét országban kapható) is elkészül. TERMELÉSI VÁLTOZÁSOK KÖRÖSLADÁNYBAN: 1990-ben DOLGOZÓI LÉTSZÁM 118 dolgozó 2001-ben 400 dolgozó 1990-ben NAPI TERMELÉSI MENNYISÉG 3 kamionnyi áru 2001-ben 29 kamionnyi ám „A VITA NEM MINDENKI SZÁMÁRA JELEN- SZA ÉS FEGYELMEZETLEN ELMÉK SZÁMÁ- TI UGYANAZT. A KIMŰVELT, HIGGADT EL- RA CSATA, AMIT MEG KELL NYERNI, MÉG MÉK SZÁMÁRA IZGALMAS JÁTÉK, MELY- HA AZ IGAZSÁG BELE IS PUSZTUL.” NEK CÉLJA AZ IGAZSÁG FELTÁRÁSA, A KU- (Frank Crane) VÉLEMÉNY Napi háromezer egy örömlány Gondolná-e valaki, hogy az örömlányok naponta háromezer forint­ba kerülnek?! No, nem a szolgáltatást igénybe vevő férfiaknak, ha­nem a magyar államnak. Manapság egyre gyakrabban előfordul, hogy az ősi mesterséget tiltott helyen űző hazai hölgyet nem pénzbírsággal, hanem többna­pos elzárással sújtják. Ezeknek a „bájosztogató macáknak" a rácsok mögötti napi ellátása háromezer forintot vesz ki az államkasszából. Nemrég azt olvastam, hogy csak Budapesten meghaladja a két­százat azoknak a lányoknak, asszonyoknak a száma, akiket az utóbbi hetekben ítélt a bíróság 10-30 nap közötti elzárásra. A türel­mi zónákon kívül tetten ért kon- zumnőket általában a pálhalmi börtönbe szállítják. Egyes informá­ciók szerint ebben a büntetés-vég­rehajtási intézetben a fogva tartot­taknak már a negyven százaléka örömlány. Ám ezek az elzárt „násznap­számosok” a fogva tartás ideje alatt nemcsak az országnak termelnek veszteséget, hanem saját családi költségvetésüket is deficitessé teszik. Hisz1 a börtönben töl­tött napok, hetek komoly jövedelemkiesést jelentenek a testükből élő nőknek. Ezért a budapesti utcalányok a korábban saját érték­ítéletükben üzleti szempontból frekventáltnak számító helyeket mostanság messze elkerülik. Aki teheti, igyekszik naponta más- és másfelé „üzletet kötni”. Az örömlányok egyesületének elnöke vi­szont nem budapesti kolléganőit, hanem a főváros vezetését (élü­kön a főpolgármesterrel) zárná börtönbe, amiért mind a mai napig elmulasztották a türelmi zónák kijelölését. A Körös-Sárréten - a fővároshoz hasonlóan - eddig még egyet­len település sem jelölt ki türelmi zónát. Az ősi mesterség viszont teljes mértékben itt sem halt ki. Jani bácsi már el is határozta: ha a begyűjtött lányok számára a térségben nyílna egy alkalmi börtön, ő nyugdíjkiegészítés gyanánt szívesen elmenne oda fegyőrnek... MAGYARI BARNA Csamokbővítés közkívánatra Medgyesegyháza A képviselő-testület elfogadta a lakossági kezdeményezést, dön­tött az általános iskolánál levő tornacsarnok több ütemben tör­ténő bővítéséről. Az építkezés ér­dekében egy mikrocsoportot hoztak létre, akik csak a beruhá­zás teendőivel foglalkoznak. A csarnokbővítés első ütemé­nek becsült költsége 17 millió fo­rint. Az önkormányzati saját erő mellett eddig 7,5 millió forint fel­ajánlást nyújtottak be a helyi vál­lalkozók és cégek, ám a teljes munkálatokhoz további pályáza­ti pénz szükséges. A beruházás engedélyezési tervét a Korin­thosz Beruházásszervező Kft. ké­szítette ugyancsak támogatás­ként. A medgyesegyházi testület jelenleg a minisztériumi kiírásra vár, amely után a megfelelő kivi­telező kiválasztására pályázatot hirdetnek meg. _____________iy Ag rárfórum az üzletrészekről AMIRE A GAZDANAK SZÜKSÉGE VAN Új mezőgazdasági technológiákkal és szolgáltatásokkal ismerkedhet meg kiállításunkon AQD+MMHBVO A piacgazdaságban is megélnek Az országos elnök szerint jó éve lesz az áfészeknek A piacgazdaság kiépülése az áfészeket is megújulásra ösztönözte. Hogy mennyire volt sikeres az új körülményekhez való alkal­mazkodás, arról Bartus Pált, az ÁFÉSZ-ek Országos Szövetségének elnökét (képün­kön) kérdeztük, aki a közelmúltban vett részt a Szarvas Coop Rt. felújított csabacsüdi Coop ABC-je ünnepélyes átadásán. CSABACSÜD Magyarországon már egy évtize­de piacgazdaság van. A nemzet­közi cégek, illetve az élénkülő hazai privát kereskedelem egy­aránt kemény kihívást jelent az áfészek számára, aminek megfe­lelő átalakulással és struktúravál­tással sikerült megtalálni az el­lenszerét - szögezte le a beszél­getés elején Bartus Pál, az ÁFÉSZ-ek Országos Szövetségé­nek elnöke. Emlékeztetett rá, a kilencvenes évek elején, amikor a lakosság élet­színvonala alacsonyabb volt, na­gyon sok kereskedő kivonult a fal­vakból és kisvárosokból. Ezzel szemben az áfészek alapfilozófiája a vidéki kereskedésről, az ottani rendszer átépítéséről és megtartá­sáról szólt. Az egész országra kiter­jedő nagykereskedelmi hátteret hoztak létre, s ehhez rendelték a Coop-láncot. Utóbbi nem más, mint az áfészek és a volt áfészek üzleteinek egységes formába fésült kereskedelmi lánca. Ma kétezer ilyen bolt van az országban. Ezek­nek immár tagja a csabacsüdi élel­miszerüzlet, ami színvonalában, rendezettségében és technikaüag megfelel a lánc követelményeinek. Az átalakulást követően, a kétezres év után az áfészek, illetve üzletcso­portjaik forgalma országos szinten meghaladta a 230 milliárd forintot. A múlt évben az áfészek négyszá­zalékos volumen növekedést könyvelhettek el. Alapvetően nőtt az eladott áruk mennyisége. Bartus Pál hozzátette, e biztató szám el­érésében a térségben dolgozó szar­vasi áfész is kivette a részét. A szar­vasiak intenzív üzletpolitikát, kor­szerű kereskedelmet folytatnak, így nemcsak Szavason jelentek meg új boltokkal, illetve felújítá­sokkal, hanem Csabacsüdön, Tót­komlóson és más településeken. Kíváncsiak voltunk, ilyen előzmé­nyek után az elnök mit remél az idei esztendőtől? — Az idei év első három hónap­jának adatai alapján biztatók a ld- látások. Amennyiben a fogyasz­tást gyöngítő negatív események nem történnek, az ország az inflá­ciót kordában tudja tartani, továb­bá a fogyasztás színvonalát képe­sek leszünk megőrizni, illetve fo­kozni, akkor a tavalyi esztendő­höz hasonló vagy annál jobb éve lesz az áfészeknek - nyilatkozta lapunknak Bartus Pál, csath rőza 20. NEMZETKÖZI MEZŐGAZDASÁGI ÉS MEZŐGÉP KIÁLLÍTÁS 2001. ÁPRILIS 3-8 KÖZÖTT naponta 10-18 óráig ANAK Hág Medgyesegyhaza képviselői kedden este közmeghallga­táson tárgyalták a helyi sze­métszállítás, mint kötelező közszolgáltatás bevezetésé­nek a lehetőségeit. M EDGYESEGYHÁZA Nagy Béla polgármester elmond­ta: csaknem két évtizedig a tele­püléshez tartozó László-telepen levő bányagödör szolgált szemét­települ. A nyolcvanas évek végén a tanács és a környezetvédelmi hatóság a jelenlegi helyén - a Medgyesről Kétegyháza felé ve­zető út mellett - határozta meg a szeméttelepet, melyet 1989-től vettek használatba. Az önkor­mányzat a mindenkori lehetősé­geknek megfelelően igyekezett működtetni. A községtől 7 kilo­méterre található lerakóhely va­lójában senkinek sem volt jó, bár a nyitáskor a körülmények ren­dezettek voltak. A közbiztonság romlásával eltulajdonították a ke­rítést és az épületet, majd a ren­dezetlenné vált teret két éve föld­sánccal vették körül. Ez sem ho­zott végleges megoldást. A testü­let többször tárgyalta a témát, de egy új lerakó építése 30-50 mil­lió forint. Az önkormányzatnak erre nincs pénze, a kormány pe­dig csak a regionális lerakót tá­mogatja. A nemrég megjelent környezetvédelmi törvény az EU- s normáknak megfelelően 2002- től előírja a lakossági kommuná­lis hulladék megfelelő gyűjtését, a kötelező közszolgáltatás beve­zetését. Medgyesen külön figyel­met érdemel a kertészeti hulladé­kok kezelése is, ezért úgy hatá­roztak, hogy jövőre bevezetik a közszolgáltatást és a működte­tést pályázat útján vállalkozók­nak vagy társaságoknak adják át. H.M. Matematikaverseny az Erkelben Ötödik alkalommal adott otthont a közelmúltban a gyulai Erkel Ferenc Gimná­zium a Hajnal Imre mate­matika tesztversenynek, amely egyúttal módszertani nap is volt. A rendezvény résztvevőit dr. Hajnal Péter, a verseny névadójának fia is köszöntötte, s levélben dr. Pokomi Zoltán oktatási miniszter. Gyula A versenyen megyénk legjobb kö­zépiskolás matematikusai tesztla­pot töltöttek ki,. A zsűrielnök, dr. Németh József, a Szegedi Tudo­mányegyetem docense értékelte a versenyt és adta át a helyezettek­nek, s felkészítő tanáraiknak a tá­mogatók által felajánlott értékes jutalmakat. A legjobb versenyző­nek az Euro-Profil Rt. fődíját, egy Texas Instruments grafikus szá­mológépet Gyöngyösi András nyújtotta át, s dr. Czeizel Endre orvos-genetikus a győztes taná­rát köszöntötte. Az elő helyet Baur Eszter érte el (Rózsa Ferenc Gimnázium, ta­nára Szabó Zsófia), a második lett Kmellár Béla (Kner Imre Gimnázium, tanára Tóthné Szak- álas Margit), a harmadik helyen végzett Tóth János (Rózsa Ferenc Gimnázium, tanára Szabó Zsó­fia), míg a negyedik-ötödik he­lyet Jelenka József és Kádas Atti­la (Rózsa Ferenc Gimnázium, ta­náraik Pocsai Zoltánné, illetve Szabó Zsófia) érdemelték ki, a hatodik helyet pedig Nadabán Já­nos (Széchenyi István Közgazda- sági és Külkereskedelmi Szakkö­zépiskola, tanára Rókáné Rózsa Anikó). A Legjobb erkeles külön- díjat Boros Péter vehette át (taná­ra Marczis György). _______________________IM.M.) A börtönna­pok csak veszteséget termelnek. Fekete László, az FKGP agrárkabi­netének elnöke és Roszkos Zoltán, a Növényvédelmi és Talajvédelmi Állomás megyei igazgatója az ag­rárgazdasági célok 2001. évi támo­gatásáról tart tájékoztatót. A szer­vezők pártállástól függetlenül min­den érdeklődőre számítanak, ikei Az FKGP orosháza-szentetomya alapszervezete március 30-án, pén teken 18 órától agrárfórumot tar Orosházán, a Pacsirta utcai pártol házában. A rendezvényen dr. Kul csár László, a Gazdakörök országos alelnöke a szövetkezeti üzletté székről szóló törtvényt ismerteti Kötelező lesz a szemétszállítás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents