Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-28 / 73. szám
#EliStlffifflltÍAP ■■■■ RIPORT 2001. MÁRCIUS 28., SZERDA — 7. OLDAL Apadó víz, áradó szegénység a beregi Tiszaviden Békés megyeiek vöröskeresztes adományát rakták,,hűvös halomba” Ha a tiszavidiek nem „fogják meg” a falujukat karéjban szorongató Tiszát, nagyobb a ricsaj körülöttük, s nyilván parttalanabból érkeznének az adományok is. De megfogták. Mert szegények, mert össze tudtak fogni a bajban. Egy biztos: ha a Békés megyeiek címzetten őket akarják segíteni, jó helyre megy minden. Kell is, érdemlik is. Jön-megy arrafelé a Tisza, Videt történelme során csak egyszer tessékelte odébb párszáz méterrel, ott kötöttek ki, ahol most vannak. írás először 1298-ban emlékezett meg róluk. Visszajöttek a tatárár múltával is. Az „átkosban” beolvasztották őket a szomszédos településbe, a rendszerváltáskor be is nyújtották a „válópert”. De nem haraggal váltak, most közösen építették a két falu körgátját, együtt védték a javaikat. Az ár által bevenni nem tudott „szigetet” napokig csak gármester. - Tiszaszalkával közösen építettük, erősítettük a gátakat. Ha Tarpánál nem szakad a töltés, át is csordul a víz. Csak a gátakon dolgozó 106 ember maradt a faluban, 50 katona, 25 vízügyes érkezett segítségünkre. A hivatal és a „művház” közös bejáratát a helybeliek lázas munkája torlaszolja el: a Békés megyeiek vöröskeresztes adományát rakják „hűvös halomba”. Kézről kézre adják, míg minden csomag az ideiglenes raktárba nem kerül. (Már összehívták a Az 1298 óta ismert Tiszavíd mai címere: a hétágú korona a régmúltból került bele, a kút az itteni ősi állattenyésztésre utal, a két hal a halászelődöket idézi, a középen, alul látható komp emlékeztet arra, hogy Vid átkelőhely volt a közelmúltig- Két nap és két éjjel építettük a gátat, s mire elért bennünket az ár, elkészültünk vele - mondja Gergelyiugornya Tiszavid felé néző szélén a nyíregyházi tűzoltók a visszavezetett víz által életveszélyessé tett házat bontanak helikopterrel láthatták el. Mármint az ott maradtakat, mert a nőket, gyerekeket, öregeket jobbnak látták mielőbb kimenekíteni. Mint egy félszigetet, rendes időkben is körbe nyaldossa a Tisza a vidi partot. A homokzsákok egy része még szerte fehérük. Március 5-én éjfél előtt tíz perccel „ugrasztották” a polgármestert: meg kell védeniük házaikat, földjeiket. Petróczki Lajos harmadik ciklusban polgármester, ő volt Tiszavid utolsó - másik két faluval közös - tanácselnöke is.- A kapott információkból tudtuk, ha jön a minden korábbinál nagyobb víz, könnyen „meghághatja” a gátat - emlékezik a polCsak a közmunka! A polgármester most 61 éves, tősgyökeres vidi, azelőtt állattenyésztőként kereste kenyerét. A téesz maradványai e hónapokban enyésztek el. Hogy milyen munkaalkalom adódik a vidieknek? - kérdez vissza, majd meg is válaszolja: csak a közmunka. A munkanélküliség közel 40 százalékos, a kis falu idei költségvetéséből 10 millió forint eleve hiányzott. Az önkormányzat pénzének zömét a segélyek viszik el. A vidiek háromnegyede létminimum alatti jövedelemből él. A fiatalabbak közül többen is eljárnak a nagyobb, távolabbi településekre, a helybéli romák kedve és lehetősége mérsékeltebb. őr: nincs baj? Nincs, de maradjon még egy kicsit a házban, hogy ne is legyen - marasztalja a falu első embere. szemmel látható s kiérdemelt büszkeséggel Petróczki Lajos. Valaki megkérdezi tőle: igaz, hogy a gazdagabb dunántúli megyék kevésbé adakozó kedvűek, mint az e vidékiek? Nem tagadja, de követelőzőnek sem akar mutatkozni. Dr. Jeszenszky Gézából, a Békés megyei közgyűlés alelnökiből „kitör” a politikus.- Hogyan látod, indokolt volt a kárpátaljaiaknak sok szomorúságot okozó átvágás a 41- es úton? - fordul a polgármesterhez.- Talán én is így döntöttem volna - válaszolja. - Tény az is, hogy az átvágás után arra ment a víz, amerre akart. A vidiek napokon át élőerővel, gépekkel segítették Tiszadonyt, hogy a víz ne törhessen rájuk hátulról. A Tiszán átkelve a nyomok árulkodnak: nemrégen még tenger volt ez a táj. Jó két év alatt öt árt éltek meg, kettő ebből tragikus volt.- Beregben folytatnia kellene az FVM-nek azt a gyakorlatot, hogy önerő nélkül is adnak pénzt a belvízelvezetésre - folytatja a polgármester. - Tavaly hat kilométer árkot mélyítettünk, tisztítottunk a határban. Ez munkaalkalmat is jelentene, s talán még a közteher befizetésétől is eltekinthetne az állam. A segélyek harminc százalékát az önkormányzatnak illene állnia: önhibánkon kívül erre sincs fedezet. Hiába, ez az ország Gyöngyösnél kezdődik, s Mosonmagyaróvárig tart... Megakad a szemünk az iroda falán függő címeren. Mutatós, nemrégen csináltatták. Az ősiből csak a hétágú koronát emelték át. A régi pajzsán erőtől duzzadó kar levágott fejet tartott kardhegyen. Brr! - vélekednek, jámborabbak ennél a vidiek, el is vetették. Ott tartunk, hogy manapság müyen messze esik a szabolcsi, szatmári, beregi alma a fájától, amikor előbb a békéscsabai önkormányzat telefonjához hívják ki a polgármestert, aztán a gyulai húskombinát felajánlását nyugtázzák örömmel. Halk sóhaj valamely helybéli kebelből: a falu rövidlejáratú hitel visszafizetésével adósa az OTP-nek, vajha az ő hívásukra is megcsörrenne a telefon... Petróczki Lajos azt mondja: sok környező településnek hozzájuk hasonló segítségre lenne szüksége, az elöntött falvaknak náluk is nagyobbra. Aztán megköszöni Békés megye lakóinak, hogy eszükbe jutottak a bajban. Dr. Biri István főjegyző emlékeztet: ez természetes, mi is állandóan bajlódunk a vízzel, tudjuk, mi mivel jár. Beszélgetünk: ez lett a hivatalos megbeszélésből. Pampuchné Vásárosnamény Tiszán túü (vagy innenső?) oldalán fekszik a külváros, Gergelyiugornya. Tűzoltók bontanak egy megroggyant vályogházat, melyet - üyen a sors - a víz a levezetésekor áztatott el. Erre tudták a legkisebb károkozással medrébe terelni a Tiszát. A telepüA Békés megyei vöröskeresztesek adományát Petróczki Lajos polgármester (bal szélen) irányításával élőlánc juttatta a raktárba Kázmér Irén, Tiszaszalka és Tiszavid körjegyzője meséli: egy öreg vidi nem akarta elhagyni a házát, inkább nekiindult a víznek, olyannyira, hogy egy honvéd ezredesnek kellett kimentenie. Szegények, de itthon vannak... Jövünk haza, a levegőt megszűrő eső után felsejlik a beregi táj műiden szépsége: a síkság peremén őrt állnak a távoli hegyek. lés határát védő gát az úton is átível, egy fahíd-félét ácsoltak fölé, hogy a kocsik ne nyomják agyon idő előtt. Már elbonthatnák, de máshol szorítóbb a szükség. Például szippantókkal merik a vizet egy csatomanyílásból: ez a mélypont, ide folyik a víz mindenhonnan. Bár a segítségnek is ilyen egyszerű lenne a fizikája. KISS A. JÁNOS Gergelyiugornya és Tiszavid között az utat is borító víz állt, ameddig a szem ellátott D-FOTÓi LEHOCZKY PÉTER Az ár magas, de ki a hibás? Szeghalmon a kábeltelevíziós hálózatot a Kábel-Elektro Kft. még 1999 decemberében eladta a budapesti székhelyű Fibemet Rt.-nek. A hétfő esti képviselő-testületi ülésen a jelenleg magas árakért mégis többen a Kábel-Elektro Kft.-n akarták „elverni a port”. Am ennek a cégnek, mint szolgáltatónak, nincs beleszólása a dolgok mai alakulásába. Szeghalom- A Fibernet Rt. ígéretet tett arra, hogy programcsomagokban, a csatornák számától függően különböző árakon biztosítja a szolgáltatást. E helyett most mindenkinek egységesen havi 1250 forintot kell fizetni. Ebből komoly viták adódtak - közölte Kosaras Béla polgármester. Az újtelepi gerincvezeték kiépítéséhez 1997-ben 1 millió 920 ezer forint támogatást kapott a KábelElektro Kft., mint az akkóri hálózat tulajdonosa. A pénzért cserébe a Sárrét Televízió 2002-ig közvetíti a testületi üléseket, tudósít a nagyobb városi eseményekről. A polgármester most azt is sérelmezte, hogy az Újtelepen eddig nagyon kevesen csatlakoztak a kábelhálózatra. Szóvá tette, hogy a gerincvezetéket eladták. Az 1997-ben kötött szerződést többen többféleképpen értelmezték. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy a mostani kábeltelevízió-díjak nagyon magasak. Erről nem a régi tulajdonos tehet, amely - mint szolgáltató - csak végrehajtja a jelenlegi tulajdonos utasításait. A testület végül úgy döntött, javasolja a Fibemet Rt.-nek, hogy az új szolgáltatói szerződéseket ne március 31-ig, hanem május 31-ig kössék meg. A szerződés pedig tartalmazza a szociális cso- mag biztosítását is. ________kb. So kan pályáznak, lépni kell! Cigányreferens a jövő hónaptól Négy garzonlakás és húsz személy elhelyezésére alkalmas idősek otthona építésének támogatására a Széchenyi-terv keretében nyújt be pályázatot a vésztői önkormányzat. Erről a körös-sárréti nagyközség képviselő-testülete a legutóbbi ülésén döntött. Vésztő A képviselők többek között eldöntötték, hogy Sinka István Művelődési Központ és Művészeti Iskola elnevezésre változzék a művelődési intézmény neve. Bagó Tünde megbízott igazgató elmondta: a zeneiskola kifejezést azért kellett művészeti iskolára változtatni, mert az intézmény művészeti oktatásának már csak 15 százalékát jelenti a zenei tanítás. A Széchenyi-terv keretében négy, 30 négyzetméter alapterületű „fecskeházat” szeretne megvalósítani az önkormányzat. A fiatalok számára bérlakásnak szánt otthonokat egy kétszintes épületben képzeli el a testület. A Kossuth és a Wesselényi utcák sarkán megvalósuló ingatlan földszintjén üzlethelyiségeket alakítanának ki. Ezeket az üzleteket csak szerkezetkész állapotba hoznák, a befejezésbe helyi vállalkozókat, az üzletek bérlőit, megvásárlóit is bevonnák. A húsz személy elhelyezésére alkalmas idősek otthonát a Kossuth utca 40. szám alatt építenék meg.- Sokan pályáznak, ezért mielőbb lépni kell, mert a minisztérium által a célra szánt pénzeszsák előbb-utóbb kiürül — hangoztatta Kaszai János polgármester. Mindkét épület építési engedély színtű terveit - az április 18- i ülésre - Kmetykó János békéscsabai tervező készíti el. MAGYARI BARNA Májusban megkezdődhet — nettó 653 millió forint költséggel — a szennyvízhálózat további bővítése, a közelmúltban ugyanis a Köz- beszerzési Tanács döntése nyomán a pályázók sorából formai hibák miatt kizárták a Hídépítő Vállalatot. Mezőberény A kivitelezésre négy pályázó közül április végére dől el, hogy melyik cég nyeri el a munkát - kezdte tegnap sajtótájékoztatóját Cservenák Pál Miklós, Mezőberény polgármestere. A legutóbbi testületi ülés döntése értelmében a cigányreferensi munkakörre középiskolai végzettséggel rendelkező személyt alkalmaznak. Az érettségi nélküli önjelölttel szemben a helyi roma közösségben mégis vannak olyanok, akik alkalmasak az állás betöltésére, s minden bizonnyal a jövő hónaptól munkába is állhat a cigányreferens. Az önkéntes tűzoltó egyesületet néhány hónapja a megszűnés veszélye fenyegette. A város cégei, a református egyház és az önkormányzat felkarolja a több mint száz esztendős múltra visszatekintő egyesületet, s úgy tűnik, a működés anyagi feltételei rendeződnek. A polgármester több pályázat benyújtásáról is szólt. A Képző és Iparművészeti Lektorátushoz nyújtanak be pályázatot Szabó Árpád iskolaigazgató, később politikus és földművelésügyi miniszter szobrának felállítására. Az 1,3 millió forintba kerülő szobor költségeinek felét az önkormányzat fedezi, s amennyiben sikeres lesz a város pályázata, akkor a szobrot a városhoz szoros szálakkal kötődő Széri Varga Géza szobrászművész készíti el, s az Orlay Petries Soma Általános Isko- la előtt állítják fel. ________-szre ndkívüli testületi ülést, ahol képviselőkből, más polgárokból bizottságot hoznak létre az igazságos elosztásra.) A polgármesterhez bekukkant egy fiatal rend-
