Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-26 / 71. szám

OLDAL 2001. MÁRCIUS 26., HÉTFŐ — 9. OLDAL CSALÁDI Metal koncertek A Szinkron Közhasznú Egyesü­let szervezésében március 30-án este kilenc órától három zene­kar lép fel Békéscsabán a FÉK bárjában. Kilenckor a budapesti Land of Charon kezd Láz című új al­bumának lemezbemutató kon­certjével. Majd őket követi a szintén budapesti De Facto ze­nekar nemrég megjelent Anti­que című albumának bemutatá­sával. Az est vendége az ecseg- falvi Garden of Eden. A koncer­tek után dark-goth-blackmetal party lesz hajnalig. _______iwi Na gycsaládosoknak Gádoros több, mint fél évti­zeddel ezelőtt kapcsolódott be a szociális földprogram­ba. Az önkormányzat ezzel a községben élő három, illet­ve annál több gyermeket ne­velő családokat támogatja.- Önkormányzatunk minden év­ben pályázik a Szociális és Csa­ládügyi Minisztériumhoz a föld­program támogatására. Az elmúlt évben például 1,7 millió forintot nyertük. Pályázatunkat idén is benyújtjuk - tudtuk meg Prozäk Lászlótól, Gádoros polgármeste­rétől. - Az elmúlt évben mintegy 30 család vett részt a szociális programban. Idén is minden - a kritériumoknak megfelelő - je­lentkező igényét fogadjuk, kivéve azokét, akik az elmúlt évben nem művelték meg a kért földet. Utób­biak száma egyébként elenyésző volt, A többség örömmel vállalta a földdel járó munkát. A jelentke­zők számától is függ, hogy a csa­ládoknak mekkora terület jut. Ta­valy közel fél hektárt tudtunk biz­tosítani, amit felszántva adott át az önkormányzat a gazdálkodást vállaló családoknak. A gádorosi szociális földprog­ramra a jövő hónap közepéig je­lentkezhetnek a nagycsaládosok. ' K. E. Tíz év a bennszülöttek között A holland református lelkész a feleségével vállalt missziót A családjával tíz évet szolgált misszionáriusként Új-Guineá- ban az a holland református lelkész, aki a közelmúltban Szarvason, a református egyházközség zenés áhítatán köz­reműködött. Peter Rolf Baas (képünkön) a szigeten eltöltött időről több könyvet írt. Szarvas Peter Rolf Baas holland reformá­tus lelkész kilencvenötben járt először Magyarországon. Azóta évente jön, hogy ezzel is erősítse Hollandia és a magyar reformátu­sok kapcsolatát. Az ötvenegy esztendős lelkésszel a szarvasi református imaházban, a kórus­próbán beszélgettünk. Először azokról a korai élményekről szólt, amelyek az egyházi pálya felé irányították.- Az őseim mind vallásos em­berek voltak, de pap nem volt kö­zöttük. Az édesapám éveken ke­resztül a gyülekezet presbitere­ként dolgozott. Kisgyermek ko­romban szívesen lettem volna lelkész, ám felcseperedve, más tudományok vonzottak, legin­kább a biológia érdekelt. Tizen­nyolc éves lehettem, amikor a szívembe azt a gondolatot adta az Úr, hogy szolgáljam, mint lel­kész.- És hogyan lett misszionári­us?- Már nős voltam és elvégez­tem a teológia első évét, amikor egy előadáson arról hallottam, hogy a teológusok közül sokan nem gondolnak a missziós mun­ka lehetőségére. Ekkor határoz­tam el, hogy Isten szolgálatára ezt választom. A feleségem eleinte nem tudott azonosulni a gondo­lattal. Azt mondta, jobb lett vol­na, ha a tervem még a házassá­gunk előtt elmondom. De nem te­hettem, mert akkor még nem hí­vott az Úr. Időbe tellett, amíg a fe­leségem azonosult a szándékkal. Ám később nagyon boldog volt, hogy ő is részt vehetett a misszió munkájában.- A felesége mivel foglalkozik?- Ápolónő. Ez a végzettség na­gyon jól felkészítette a missziós munkára.- Nem volt alaptalan a felesége aggodalma, hiszen három gyer­mekkel indultak a nagy útra. Ön nem aggódott a családjáért?- Abszolút biztonságot sehol sem lehet teremteni. Mindenütt Isten kezében vagyunk.- Mi volt a dolga a szigeten?- A fő feladatomnak a gyüle­kezet alapítása bizonyult. Új- Guineában az emberek szétszór­tan élnek, sokan a vizekre telepí­tett cölöpházakban. Össze kel­lett őket gyűjteni, falvakat nyit­ni. Ebben az ottani segítőinkre, az evangélistákra is számíthat­tunk. Tanítóként is működtek, a gyermekeket a legalapvetőbb is­meretekre okították, a felnőttek­nek pedig hirdették az evangéli­umot.-Tíz év után milyen volt a bú­csú?- Nehéz volt otthagyni őket és hazautazni. Akkorra már meg­épült a templomuk, volt egy új- guineai lelkészük és presbitériu­muk is.- Gondolom, ezek után új cé­lok és feladatok után nézett.- Ott-tartózkodásom idején ta­nulmányoztam a bennszülöttek gondolatvilágát, hagyományait és dalait. A hazaérkezésem után összegezni kellett az eltöltött évek munkáját. Erről egy könyvet is írtam. Két másik regényem is megjelent, amely az új-guineaiak életéről szól. Ezek után hívtak meg a Hasselt-i gyülekezet lelki- pásztorának, ahol a mai napig szolgálok.- Gondolom, Hollandiában is szembesül azzal, milyen sokan fordulnak ma a szekták felé. Ön szerint mivel magyarázható ez a népszerűség?- A történelmi egyházaknak Hollandiában nagy múltja van. Ezek közül a hagyományok kö­zül sajnos néhány megürese­dett. Egyetlen hagyományra kell csak támaszkodni, a Bibliá­ra. Sok szektáról tudok Hollan­diában is, de nem feladatom ezeket megítélni. Jó néhányat ismerek, amelyek attól vonzó­ak, hogy a történelmi egyhá­zaktól eltérően nem az embe­rek életét akarják az evangéli­umhoz illeszteni, hanem meg­fordítva: az evangéliumot for­málják az emberek életéhez. Et­től pillanatnyilag nagyon nép­szerűek, de nem kell magyaráz­ni, melyik út hová vezet. CSATH RÓZA A nők és az egészség Az orosházi városi kórház­ban tavaly év elején állítot­ták munkába a mintegy 25 millió forintos mammográfi­ás berendezést, amivel a mellben észlelhetők a kéz­zel nem tapintható nagysá­gú, problémát még nem okozó rákos daganatok is. Ebben a stádiumban még 90 százalékos biztonsággal, a mell és a hónalj-nyirokcso­mók eltávolítása nélkül gyó­gyítható a betegség. Az oros­házi nők azonban, a statisz­tikai adatok szerint, nem él­nek a szűrés lehetőségével. a szűrésekre. Ezt bizonyítják a több évtizedes külföldi tapasztalatok is - mondta dr. Csemay László pro­fesszor, egyetemi tanár Orosházán. Az orosházi kórházban az el­múlt évtől végeznek szűréseket. 2000-ben összesen 3500 asszony vett részt a vizsgálatokon. 2001- bqp eddig 623 olyan nőnek kül­dött ki a kórház levelet, akik ta­valy részt vettek a szűrésen. Kö­zülük 327-en, vagyis a behívottak alig ötven százaléka(l) ment el az egyébként fájdalommentes mammográfiás vizsgálatra. A né­pesség-nyilvántartó szerint az orosházi kórház vonzáskörzeté­ben 21 ezer 40-65 év kor közötti nő él. Közülük a kórház 700 - eddig még szűrésén részt nem vett - oros­házi hölgy­nek is „behívót” küldött. A 700 fő közül 38 (!) nő, va­gyis mind­össze 5,4 százalék je­lent meg a kórházban. A mam­mográfiás szűrés ingye­nes, fájda­lommentes, beutaló sem kell hozzá, mindössze a tb-kártyáját Orosháza A rendszeres önvizsgálat akár kötelező lehetne, de a mammográfiás ^ a ®zlar^s‘ ellenőrzés nagyobb biztonságot jelenthet (képünk illusztrációi re jelentke­zőnek maga­— Magyarországon évente 6000 nő val vinnie. Amennyiben előre hal meg mellrákban. A legveszé- időpontot kérnek a hölgyek, úgy lyeztetettebbek a 40 és 65'év közöt- még várakozniuk sem kell - tud- ü hölgyek. A halálozási szám óriá- tűk meg dr. Palotai Marianntól, a si, amit azonban csökkenteni lehet- kórház röntgenosztályának ve ze­ne, ha az asszonyok egy-másfél tőjétől. évenként rendszeresen eljárnának ___________ kovács erika

Next

/
Thumbnails
Contents