Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-24 / 70. szám
2001. március 24-25., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 9 Most lenne hetvenéves a hat éve elhunyt rendező Sík Ferenc igazi reneszánsz ember volt Március 25-én lenne hetvenéves Sík Ferenc, a békéscsabai születésű, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színházi rendező, kiváló művész, a Gyulai Várszínház egykori művészeti vezetője. Színészeit szabadon hagyta dolgozni és lélegezni, maximális tehetséggel és hozzáértéssel irányította őket A hat évvel ezelőtt, hatvannégy éves korában elhunyt rendező 1953-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát. 1950—58 között az Állami Népi Együttes szólótáncosa, koreográfusa, 1963—65 között pedig az egri, majd 1965-től 81-ig a pécsi színház rendezője, illetve főrendezője, 1973-tól a Gyulai Várszínház művészeti vezetője volt. 1982-től a Nemzeti Színház rendezőjeként, 1991-től haláláig főrendezőjeként dolgozott. Hosszú rendezői pályáján a magyar és külföldi klasszikusok egész sor nagy sikerű alkotását vitte színpadra. Az általa rendezett Advent a Hargitán című Sütő András-dráma több, mint kétszázhetvenszer szerepelt a Nemzeti Színház műsorán. Rendezett a határon túl is, például Szabadkán, Temesváron, Helsinkiben és Aachenben. Főbb rendezései: Brecht-Weil: Koldusopera, Goldoni: Két úr szolgája, Arbuzov: Irkutszki történet, Shakespeare: A vihar, Tévedések vígjátéka, Lear király, Antonius és Kleopátra, Illyés Gyula: Dániel az övéi között, Weöres Sándor: A holdbéli csónakos, Tersánszky Józsi Jenő— Örkény István: Kakuk Marci, Márai Sándor: A kassai polgárok, Sütő András: Az álomkommandó, Advent a Hargitán, Gyurkovics Tibor: Halálsakk. (Magyar Színházművészeti Lexikon) 1994-ben kapta meg a Kossuth-díjat „a magyar dráma színpadra állításában végzett több évtizedes, magas színvonalú rendezői munkásságának elismeréseként.” Kállai Ferenc színművész (képünkön) nagyon sokat dolgozott együtt Sík Ferenccel a Nemzeti Színházban és a Gyulai Várszínházban egyaránt. A művészt telefonon kerestük meg, megkérve őt arra, hogy idézze fel a kitűnő rendező emlékét. — Sík Feri volt az az ember, akinek a légkörében a legjobb volt dolgozni a Nemzetiben. Nagy kanállal ette az életet. Színészeit szabadon hagyta dolgozni és lélegezni. Mindig mindent együtt valósítottunk meg, közösen alkottunk. Maximális tehetséggel és hozzáértéssel irányított bennünket, a próbák során egy goromba hangja nem volt. Ha hívott, örömmel mentünk le Gyulára játszani. Olyan erőt és inspirációt adott az élethez, amelyből mindenki meríthetett. Igazi reneszánsz ember volt. Nagy veszteség, hogy nincs már közöttünk, a Gyulai Várszínház fénykora kétségtelenül az ő nevéhez kötődik — emlékezett Kállai Ferenc. V. K. Új jogintézmény az egészségügyi közvetítői eljárás Eljött a mühibaperek alkonya? Az úgynevezett orvosi „műhiba- perekről tudni lehet, hogy tengeri kígyókhoz hasonlatosak, mert se végük, se hosszuk, mindkét felet igénybe veszik — idegileg és anyagilag is. Évente több százan indítanak pert kórházak, egészségügyi szolgáltatók ellen. A nemrégiben életbe lépett betegjogi törvény sok, addig magát kiszolgáltatottnak érző pácienst ébresztett jogaira, s hála a sajtó nyilvánosságának, no meg egy nemrég megjelent, az orvosi műhibákról szóló könyvnek, kevésbé marad már titokban, ha az orvos, vagy az ápoló súlyos mulasztást követ el hivatása gyakorlása közben. Ha az orvosi műhiba bebizonyítható, akkor a bíróság dolga, hogy ítélkezzen, s a károsodott egészségéért, netán az élet elvesztésért kártérítést ítéljen meg. De nem kell minden orvosi mulasztást bírók elé citálni, ha létezik jogorvoslat peren kívül is. Ennek a lehetőségét kívánják intézményesíteni annak a törvényjavaslatnak a megalkotói, amelynek lényegéről, céljáról Tamáné Nagy Erzsébetet, az Igazságügyi Minisztérium civilisztikai főosztályának helyettes vezetőjét kérdeztük. Megtudtuk, hogy — hivatalosan szólva — egészségügyi közvetítői eljárásról van szó. Az új jogintézmény lényege a közvetítés a peres felek között, döntési felhatalmazás nélkül. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa számos országában már régóta alkalmazzák a közvetítői szolgálatot, amely mindenütt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ha a törvényjavaslatot szentesítik a honatyák, nálunk is egészségügyi közvetítőhöz fordulhat majd, aki „perben-haragban” ugyan nem kíván állni az általa elmarasztalt egészségügyi intézménnyel, de jogosnak vélt sérelmének érvényt akar szerezni. A minisztérium szakértője szerint mindkét félnek érdeke a peren kívüli megegyezés a vitás esetekben. Ilyesmire ugyan korábban is volt lehetőség és akadtak példák is, csak nem intézményesített formában, holott az ügy elintézése így sokkal gyorsabb, szakszerűbb és olcsóbb. Ami nem mellékes: a közvetítés a legnagyobb titoktartás mellett történik, tehát az esetlegesen elmarasztalt kórház, egészség- ügyi intézmény jó hírnevén nem ejt csorbát a nyilvánosság. A beteg pedig a hosszú évekig tartó pereskedés, idegeskedés helyett néhány hónap alatt megkapja azt a kártérítést, amiben peren kívül sikerül megegyezni. A civilisztikai főosztály helyettes vezetője elmondta, hogy a közvetítőket — a mediátorokat — egy hivatalos névjegyzékből választhatják majd ki az érdekeltek, amit önkéntes jelentkezés alapján, az orvoskamara segítségével állítanak össze. A közvetítő lehet orvos, jogász, pszichológus vagy más, e körbe illő felsőfokú végzettségű személy. Ő csupán segíti a megegyezést a felek között, de nem dönt, nem ítél, nem keres felelősséget, jogellenességet és nem állapít meg kártérítési összeget sem. Az egész eljárás alapvető lényege, hogy az érintettek önként válasszák ezt a lehetőséget, és rugalmasan, mielőbb megegyezésre jussanak. A felek kezdeményezhetik a vita közvetítői tanács előtti rendezését is. Az eljárás adminisztrációját a területi igazságügyi szakértői kamarák végzik, ezek mellett állnak fel majd a közvetítői tanácsok. Korábban sok sérelmet elszenvedett beteg azért nem fordult jogorvoslatért sehova, mert nem volt pénze ügyvédre. Ez a közvetítői szolgáltatás, bár nem lesz teljesen ingyenes, a tervek szerint 10-20 ezer forintba kerülhet majd esetenként — sokkal megfizethetőbb, mint az ügyvéd által képviselt peres eljárás. A díjban általános eljárási költségek, a kamara költségei és a jogi képviselő óradíja is benne foglaltatik és azt a szemben állók fele-fele arányban fizetik, de az egészségügyi szolgáltató előlegezi. Amennyiben az egészségügyi intézmény elismeri a felelősséget az egyeztetés során, akkor a teljes eljárási díjat neki kell állnia. Tamáné Nagy Erzsébet hangoztatta a törvényjavaslat humánus, betegcentrikus jellegét, hozzátéve, hogy természetesen, ha a megegyezés a közvetítő segítségével nem jön létre, akkor a jogsérelmet szenvedett beteg még mindig kezdeményezhet bírósági eljárást. Leopold Györgyi Mint minden ember, az orvos is tévedhet. Az lenne a jó, ha egyre kevesebb- szer maradna titokban, ha az orvos vagy az ápoló súlyos mulasztást követ el hivatása gyakorlása közben (Képünk illusztráció ) CD-SIKERLISTA 1. Ennio Moricone: Very Best Of 2. Havasi Balázs: Vallomások zongorára 3. Limp Bizkit: Chocholate... 4. V-tech: Álmodtam 5. Zámbó Jimmy: Karácsony Jimmyvel 6. Csonka András: Ding dong 7. Presszer Gábor: Angyalok és emberek 8. Zámbó Jimmy: Dalban mondom el 9. Gigi D'Agostine: Chansons For The Heart 10. Craig David: Bom To Do It (Musicnad Hanglemezbolt) Filmajánló Erin Bronckovich zűrös természet Érint (Julia Roberts)— akit fiatalabb korában még szépségkirálynőnek is megválasztottak — átverték gyermekei apjai és most egyedül neveli mind a hármat. Életébe egyszerre érkezik az újabb szerelem és a végre komoly szakmai kihívást jelentő munka: környezeti szennyezés miatt megbetegedettek peréhez gyűjt bizonyítékokat. k Könyv A Bajor Gizi-rejtély UW Of Hit fért «|t#E mögött $ ><*?**> Fél évszázada már, hogy 1951. február 12-én a reggeli órákban holtan találták fekvőhelyén századunk egyik legnagyobb színésznőjét, Bajor Gizit. Lábánál, félig a rekamiéra borulva a földön feküdt férje, Germán Tibor orvos- professzor. A sajtó először kettős ön- gyilkosságról adott hírt, de hamarosan kiderült, hogy a férj előbb végzett a feleségével és csak azután lett öngyilkos. Vajon Bajor Gizi is a kegyes halál áldozata lett? Germán Tibor meg akarta őt kímélni a szenvedésektől? Liska Dénes Zárt ajtók mögött — A Bajor-rejtély című könyvében erre keresi a választ. Az ötven évvel ezelőtt történt titokzatos tragédia szálait igyekszik kibogozni, ami egyrészt azért érdekes, mert manapság egyre inkább előtérbe kerül az eutanázia kérdése, másrészt pedig megismerkedhetünk egy legendás színésznő életével. A Kaloprint Kft. gondozásában megjelent könyv 186 oldala lebilincselő, izgalmas olvasmány. (w) illa Embernő Most tanultam a kifejezést, kicsit furcsa, de tetszik: „embemő”. Mert szeretem emberben a nőt, avagy a nőben az embert. Az „asszony” vagy „kisasszony” tulajdonképpen rendben volna, (nagyné- ném a miniszterasszony — miként Ratkó írta), de használatuk nem annyira természetes, mint a németeknél, franciáknál vagy akár angol nyelvterületeken. A „hölgy” használatával kapcsolatban meg a legnagyobb zavarokat tapasztalhatjuk. „A gyilkos hölgy édesanyja” — mondá minap a sztárriporter, s igyekszik (miután ez kicsúszott a száján) kicsit ironikussá tenni fogalmazását. Mindezt azért említem, mert nagy hatást tett rám, szinte megbabonázott egy embemő, akit nem szívesen neveznék sem asszonynak — mert csak több jelzővel lehetne —, sem hölgynek. De amúgy szimplán nőnek sem, mert — noha nemének minden külső és belső tulajdonságaival rendelkezik — nem csak egy nő a sok közül. Pedig nem lehetett egyszerű dolog nőnek maradnia, merthogy közéleti személyiség. De úgy közéleti ember, hogy közben nagyon is nő. Mindazonáltal nem női mivoltával akar elsősorban hatni — ám leplezni sem akarja azt. Ugye, milyen bonyolultnak tűnik, aminek a legtermészetesebbnek kellene lennie. Hát persze, mert a nagy szerep- játszások reneszánszát éljük. (Hogy mást ne mondjak, tucatnyian játsszák, hogy ők államférfiak, pedig...) Nos, az én emberem (embemőm) azzal vált, válhat sokunk életében főszereplővé, hogy nem játszik szerepet. Nem akaija (tán nem is tudná) elmaszkírozni magát, nem „viselkedik”, nem mond frázisokat, nem szólal meg ex katedra, aztán nemcsak mosolyogni mer, hanem nevetni is, a szoknyája pedig pontosan olyan hosszú, hogy jól érvényesüljenek szépvonalú lábai. Egyszóval vállalja önmagát. Vajon tudják-e, hogy ezzel a vállalással mennyit használ a pártjának? Mert az emberek (a választók) semmitől sem viszolyognak jobban, mint a kincstári magatartástól és szövegtől, szövegeléstől. A közöiiség — a dogmatikusok, meg a bigottok kivételével — nem szívlelik az uniformizált embereket és szövegeket. (De hát ezek már nem is emberek és nem is szövegek, hanem „próféták” és kinyilatkoztatások.) Beszélgetek az embemővel, mert lehet vele beszélgetni. Nem mond téziseket,’ nincsenek prekoncepciói, viszont tud figyelni és mer jókedvű lenni. Pedig a közeg, amiben leledzünk, igencsak ünnepi és hivatalos. Finoman meg is intenek bennünket, hogy kicsit csendesebben kommunikáljunk. Elhalkulunk, mint a tetten ért diákok, de belül nevetünk. Mindebben nincs semmi, azaz van valami örök emberi. Valami természetes, valami csináltság nélküli. Valami őszinte — ebben a hazug világban. Félszázada figyelem a nőket, mert fontosak nekem. (Mindannyiunknak fontosak!) Ismertem buta és vonalas emendéesz asszonyokat, égre néző apácákat, kékharisnyákat, sznobokat, szabados magatartásé mozgalmi lányokat, akik csak korosodván váltak szemérmessé, és ismertem férfifaló némbere- ket, üresfejű próbakisasszonyokat, civil primadonnákat etc. -— hogy tovább ne is soroljam. S csak kevés, nagyon kevés embemőt ismertem. Pedig de nagy szükség volna rájuk! Szükség a parlamentben, a családban, a katedrán — mindenütt. „Helyet a nőknek a közéletben!” — hirdették a szocializmust építő Magyarország plakátjai. Ez is egy volt a sok frázis közül. A nők a közéletben legfeljebb statisztikailag voltak fontosak. Talán még ma is kísért ez a szemlélet. Pedig csak nők jelenlétében tudunk férfiak (persze nem csak hímek) maradni. És nem annyira csinibabák, mint az em- bemők jelenlétében, akiknek — akarva akaratlanul — legjobb formánkban szeretnénk mutatkozni, mert jelenlétük is inspirál. Gyarmati Béla HÚSVÉTI AKCIÓ a MEZŐKER Kft. raktáráruházában, csak március 24-én! ÍZHÍTŐ KÍNÁLATUNKBÓL • RÁMA kocka, 250 g 99 Ft • Étolaj, Vénusz, 1/1 217 Ft • Torma, 200 g 108 Ft • Majonéz, 80 g 84 Ft • Mustár, 80 g 66 Ft • Pirosarany, csemege, 80 g 94 Ft • Nestlé nyúl, 70 g 142 Ft • Nestlé tojás, 15 g 35 Ft • Cézár üdítőital, rostos, 2 I 124 Ft • Olympos narancslé, 1,5 I 130 Ft • Olympos üdítőital, sárgarépa, narancs, 1,5 1 130 Ft • Zöldség és déligyümölcs nagy választékban f t MEZŐKER 1 p££a VO Cím: Mezőker Kft., Békéscsaba, Orosházi út 32. Tel.: (66) 444-344/23, 24, 25-ös mellék, (66) 327-405. Nyitva: hétfőtől péntekig 7-17-ig, szombaton 7-12-ig.
