Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-22 / 68. szám

10. OLDAL — 2001. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK T ÉR - KÉP A címer A település címe­rén a csárda látha­tó, továbbá a köz­ség múlt századi pecsétje nyomán a kondorkeselyű. Az átellenben lévő vízszintes vo­nalak a csárdához, a község köz­pontjához vezető nyolc utat szimbolizálják. A Nap és Hold párban való megjelenése az is­métlődés, az újjászületés jelképe. Települési leltár Lélekszám: 6137 (csökkenő) Lakosság nemzetisége: ma­gyar - szlovák A legfiatalabb lakos: Horti Nagy Aténa, született 2001. már­cius 2-án Békéscsabán, a legidő­sebb Závogyán János, született 1902. július 3-án Szarvason. Foglalkoztatás: a nyilvántar­tott munkanélküliek száma 207, az állás nélküliek aktív lakosság számához viszonyított aránya 8,3 százalék Infrastruktúra (a település egé­széhez viszonyítva): vezetékes ivóvíz 94%, szüárd burkolatú út 28%, szennyvízelvezető csatorna 5 kilométer, lakossági vezetékes gázellátás 77%, gázvezetékkel va­ló kiépítettség 90%, járda 54%, te­lefon 69%, kábeltévé 44,6%. Múltmorzsák A pusztában nyolc út keresztező­désében felépített vendégfogadó, a híres kondorosi csárda és a ké­sőbb vele szemközt emelt csend­őrlaktanya körül alakult ki a mai település az 1875-ös alapítást kö­vetően. A telepesek főleg Szarvas­ról és környékről verbuválódtak. A szabad földművesek 1886-ban szervezett összefogással megvá­sárolták és parcellázták az 1500 holdas Apponyi-földet, majd az 5000 holdas Károlyi-földet. . v Jelenleg a földterületek magán­kézben vannak. A község közel háromszáz vállalkozásának jelen­tős része mezőgazdasági jellegű. Honnan ered? A Kondoros név eredetére több­féle magyarázat ismert. Az egyik: egykori Kondoros nevű birtokosáról kapta a nevét. A másik nézet szerint a tatárjárás után a környékre telepített ku­nokról (Kun-Duros) nevezték el. A harmadik magyarázat szerint a név a kondor vagy kondorsas nevű madárra utal, ami megta­lálható a település első pecsétjé­ben és mai címerében is. ÁLLANDÓ LAKOSOK KORCSOPORTON­KÉNTI MEGOSZLÁSA 2000 VÉGÉN 0-2 éves 122 3-5 143 6-14 626 15-17 200 18-60 3582 60 évesnél idősebb 1464 Lakosság összesen: 6137 Hogy a lendület ne törjön meg Dankó Béla:,,kellett a kormányzat és a megye segítsége” A statisztika arról árulkodik, az elmúlt két évben Kondoros kiemelten szerepelt a támo­gatási listákon. Önmagáért beszél az a tény, hogy egy hete kezdődött el a község rend­szerváltás utáni történetének legnagyobb, félmilliárdos beruházása. Dankó Béla pol­gármester (képünkön) interjúnkban arról is beszélt, mit tesz a település vezetése azért, hogy ez a lendület ne törjön meg. Dankó Béla kilencvenkilencben katasztrófa- helyzetben lévő, belvízzel elöntött település irá­nyítását vette át. A polgármester az elmúlt Jcét év legnagyobb eredmé- . nyének azt tartja, Névjegy hogy következetes munkával, a végső megoldásra töreked­ve sikerült ezt a problémát megolda­ni. A kiépített védel­mi rendszer bizton­ságot jelent az itt élő embereknek, az ott­honoknak. Mindehhez kellett az összefogás: a kormányzat, illetve a megye hathatós segítsége, a Kondoroson élő emberek megértése, támoga­tása és az e folyamatban résztvevők munkája.- Felismertük, hogy nem százszázalékosan a saját bevételek felhasználásával kell próbálkozni a fejlesztéssel. Általános, hogy a településeken a sa­ját bevételek szűkösek, ezeket bővíteni csak adó­emelésekkel lehet, ami a lakosság közérzetét ront­ja. Arra törekszünk, hogy pályázzunk és lehetőleg nyolcvan százalékos állami támogatással készít­sük el a beruházásainkat. Ez eredményezhette azt, hogy küencvenkilenc óta dupla annyi támoga­tás érkezett, mint az előző tíz év­ben összesen. Ha a döntéshozói szándék minden szinten találko­zik, az vezethet egy település lendületes és látványos fejlődé­séhez - mondotta Dankó Béla, aki szeremé, ha ez a lendület nem szakadna meg. A visszate­kintés után az idei év teendőit vettük sorra. Mindenekelőtt azt, hogy éppen egy hete indult el a település rendszerváltozás utáni történetének legnagyobb beru­házása, a félmilliárd forintos szennyvízcsatorna-építés. — Huszonkét küométer szennyvízcsatorna épül meg még ebben az évben. Ezzel a be­ruházással erőn felül vállal az önkormányzat, de tudjuk, hogy fontos, mert része a belvízprobléma megoldásának - mondotta Dankó Béla. - Ezenkí­vül idén kisebb fejlesztések is lesznek. Egyebek mellett igyekszünk rendbe tenni a leromlott álla­potú ingaüanjainkat. A másik teendő a védelmi rendszer ki­alakításával kapcsolatos. Az övcsatorna építésének nagy része magántulajdonú földe­ken történt, amihez földvásár­lások, cserék és zöldkárren­dezések kapcsolódnak. Ezek­kel ugyancsak foglalkoznunk kell. Fontos az is, hogy az in­tézmények működése folyamatos és zavartalan le gyen. Az itt élők komfortérzetéhez hozzátartozik, hogy minden olyan alapszolgáltatást megtalálja­nak, ami lakhatóvá te­szi a települést.- Hosszú távon mi­lyen terveik vannak?- A végleges meg­oldásra törekedve szeretnénk folytatni és az egész települé­sen megvalósítani a megkezdett szenny­vízberuházást. A kö­vetkező választásokig tartó bő másfél évbe ez már nem fér bele. Hasonlóképpen ebben a cik­lusban csak előkészíteni lehet a tanuszoda meg­építését. Amíg a környező folyóparti települése­ken adott a lehetőség, hogy a gyermekek úszni tanuljanak, a mieinknek vidékre kell járni. Kö­zösségi érdek, hogy helyben legyen lehetőség az úszások­tatásra. Már folyamatban van, de a jövőt érinti a csárda helyzetének rendezése. Re­ményeink szerint a most már­ciusban kiírt pályázatok kö­zött találunk olyat, amivel előremozdítható lesz ez az ügy. Egy másik, azóta nyertes pályázatról is beszámolhatok. A Környezetvédelmi Minisz­térium százszázalékos pályá­zati támogatásával elkészítet­tük két belterületi záportáro­zó, volt bányató rendbehoza­talának terveit. Ismételten pá­lyázunk, immár a megvalósí­tásra. A tervünk, hogy az iskolával szemközti ta­vat sétánnyal körbevett csónakázótóvá alakítjuk.- Mit tehet a település azért, hogy ide kösse a fiatalokat?- Az európai uniós kapcsolatok, az ottani or­szágokban tapasztaltak nyomán elmondhatom, hogy a kistelepüléseknek is van jövője. A rohanó világban nem mindenki vágyüt vá­rosba. Az egyén szívesen választja a nyugodt vidéki környezetet, amennyiben ott megtalálja a nor­mális életvitel feltételeit. A már megkezdett és a még tervezett be­ruházásaink is ezt célozzák. Nem biztos, hogy valakinek érdemes el­költözni egy állás kedvéért, hiszen arra semmi garancia, hogy nyugdí­jas koráig ott lesz a munkahelye. Elképzelhető, hogy néhány év múlva egy másüt, majd egy har­madik városban kap munkát. Kon­doros a megye közepén van, szin­te az összes békési nagyvárostól egyenlő távolságra, harminc küo- méteren belül. Ez az adottság munkavállalás szempontjából is nagyon jó lakóte­lepüléssé minősíti. Erről árulkodik a község mun­kanélküliségi mutatója is. A célunk, hogy bérlaká­sok építésével lehetőséget biztosítsunk a fiatalok­nak az itt maradásra, a letelepedésre. Született: 1969. május 13-án Szarvason 1999. óta Kondoros polgármestere Nős, két gyermek édesapja Társadalmi funkciói: A Magyar Olimpiai Bizottság tagja, a Hungarotel Tomaklub elnöke, a Békés Megyei Labdarúgó Szövetség elnökhelyettese Érdeklődési köre: sport TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK Bárdon Mátyás független Beregszászi István Fidesz-MDF Csonka János Fidesz-MDF Dankó Béla Fidesz-MDF Harsányi Dezsőné független Kondacs Mihály Fidesz-MDF Lónai Sándomé Fidesz-MDF Dr. Melis János független Mravik Mihály Fidesz-MDF F’aluska Zoltán független Pijesovszky Mihályné független Sonkoly Mihály független Varga János független Vári Ferenc független _______ KISVÁ ROSIASABB KÖZPONTOT. Kondoros arra törekszik, hogy a település központja még szebb és kisvárosiasabb legyen. A község központi része, a főtér az utóbbi időben sokat fejlődött. Idén itt folytatják a díszburkolat-építést. Tervezik, hogy a katolikus és evangélikus templom felé eső részt teljes egészében leburkolják. Az önkormányzat igyekszik előteremteni ehhez a szükséges forrást. A lakosság és a civil szervezetek a községszépítés­ben folyamatosan részt vállalnak. Legutóbb a Nagycsaládosok Egyesülete szervezett tombo­lát és téglajegyeket árusított a díszburkolat-építés javára. Mindez azt mutatja, az itt élők igénylik, hogy változzék, szépüljön a település arculata. A felvétel a főtéren készült Szerencse is kellett hozzá Megállapítható, kik a tősgyökeresek Szerencsés véletlennek mondható, ahogy Kondo­ros 1875-ös újratelepítésé­nek legalapvetőbb iratai előkerültek. A dokumentu­mok alapján megállapítha­tó, kik a település tősgyö- [ keres lakosai. Dr. Szabó Ferenc nyugalmazott megyei múzeumi igazgató (ké­pünkön) három esztendeje egy más irányú levéltári kutatás so­rán akadt rá az újratelepítés do­kumentumaira. Az anyag egye­bek mellett tartalmazza a telepü­lésben résztvevők összeírását, vagyoni állapotát, a fizetett adó mértékét, továbbá a földvásárlás­nak és a háztelkek kimérésének az adatait. Dr. Szabó Ferencet arról kér­deztük, az adatok alapján visz- szakereshetők-e a most élő kondorosiak betelepült ősei? — Elképzelhető. A telepesek elhalálozása döntően a huszadik század első egy, kettő, három év­tizedére esik. Különösebben anyakönyv sem kell hozzá, hi­szen száz-százhuszonöt év távo­lából a családok könnyen vissza tudnak tekinteni. Izgalmas lenne megállapítani, melyek azok az 1875-ben telepített porták, ame­lyeken megszakítatlan a család ott-tartózko- dása. Meg­tudható, kik az abszolút tősgyökere­sek, akiknek a családja még a -hát- helyről sem mozdult el. Ez az arány becslésem szerint tíz-húsz százalék lehet — mon­dotta dr. Szabó Ferenc. - Az anyag tartalmaz térképeket is. Ezek a mai kondorosi állapotokra szépen rámásolhatók. A kutatás­hoz a helyiek közreműködése is kell majd. Ma sokat emlegetett fogalom a társadalmi mobilitás. Esetünkben megállapítható len­ne, a község területén belül volt- e nagy mozgás. A legelső telepí­tett rész ismeretében az is kide­rülhet, hogy Kondoros lakosságá­nak több irányból való gyarapo­dása milyen méretű. Ez igen ér­dekes, ritkán elvégezhető vizsgá­lat. Ehhez ugyanis ilyen fiatal te­lepülés kell, ahol ezt a folyamatot pontosan dokumentálhatóan vé­gig lehet követni. Dr. Szabó Ferenc a tervek sze­rint idén előadás tart Kondoro­son, ahol az érdeklődők további részleteket hallhatnak majd az 1875-ös telepítésről. A tíz legjelentősebb Kondoros önkormányzatának iparűzési adóbevétele tavaly 32,5 millió forint volt. Ennek 52,9 százalékát tíz cég befizeté­se adta. A tíz legtöbb iparűzési adót fizető cég betűrendben a következő: Agrimill-Agrimpex Rt. DÉMÁSZ Rt. , . §Sf Friz-tej Rt. Gabona Rt. Kondoros Hungarotel Fit. Magvető Mezőgazdasági Fit. Szárító és Tároló Mezőgazdasági Rt. Takarékszövetkezet Takev Fit. Verker Kft. Az oldal a kondorosi ön- kormányzat támogatásá­val készült. Szerkesztette: Csath Róza Fotók: Kovács Erzsébet Kondorosi civil szervezeti vezetőket kérdeztünk az év feladatáról Darida Ferencné nyugalmazott ta­nár, „Kon-tour” Kondomsi Falusi Turizmust Támo­gatók Közhasznú Egyesülete:- A célunk, hogy a települé­sen a falusi turizmust meghono­sítsuk, tovább népszerűsítsük az aktív kerékpáros turizmust. Ör­vendetes, hogy vannak már ma­gánszállásaink és működik a di­ákotthon is, mint szállás. Idén is bemutatkozunk az Utazás kiállí­táson. Május 12—13-án lesz a nyi­tó rendezvényünk. A mottója: Csárda túra a Körös körül. Két tú­raútvonalat ajánlunk, egy 56 és egy 80 kilométerest. Az évadnyitó túrák másnapján ügyességi kerék­párversenyt szervezünk. Különö­sen a családokra és az iskolás cso­portokra számítunk. Kasnyik Gá­bor vállalkozó, Faluszépítő Ba­ráti Társaság:- A kilenc év­vel ezelőtti meg­alakulásunk célja az volt, hogy a fi­ataloknak közös­ségi színteret teremtsünk és tartal­mas szabadidős programokat kí­náljunk. Reméltük, hogy ez hosz- szú távon közösségmegtartó erőt is jelent. Idén fel kell újítanunk a közösségi színteret jelentő tájhá­zat. Elkészítettük a községi szintű programtervezetet, elindítjuk a drogmegelőző programúnkat és a kézműves játszóházi foglalkozáso­kat. Tervünk még a teleház prog­ram megvalósítása. A céljainkat a vállalkozók támogatják, az önkor­mányzat is pozitívan viszonyul hozzánk és a minisztériumi pályá­zati lehetőségek is kedvezőek. Perei László vállalkozó, Szé­chenyi István Lo­vas Egyesület:-Az egyesüle­tünk a nyolcva­nas évektől gyűjti egybe a lótartó­kat, a tenyésztő­ket, a lósportot és a lovakat kedve­lőket. A falu minden megmozdulá­sán közreműködünk, gyermekko- csikáztatást tartunk. Kettes fogat­hajtásban évente meghívásos ama­tőr háziversenyt rendezünk. Idén részt veszünk a kondorosi Betyár­napokon, a szarvasi nemzeti lovas fesztiválon és ősszel a szarvasi főis­kola sárgulási ünnepségén. Az egyesületünknek negyvenkét tagja van. A célunk, hogy az elkövetkező években is megtartsuk ezt a szer­vezetet. Szerepléseinkkel szeret­nénk hozzájárulni a nemzeti lovas hagyományok felélesztéséhez. • Skorka György nyugal­mazott üzletve­zető, Polgári Ol­vasókör: — A hetven ta­gú olvasókör idén ünnepli az újjáalakulása ti­zedik évfordulóját. Az 1922-es régi szervezet nyomdokait követjük. Színházbérletünk van, kirándulni járunk és aktívan részt veszünk a kulturális rendezvényeken. Az idei centenáriumi évünk is bővel­kedik programokban: áprilisban a hódmezővásárhelyi mezőgazdasá- ' kiállításra készülünk, májusban pusztaszerre, a nyár elején Sop­ron és Kőszeg környékére kirán­dulunk. Hagyományos rendezvé­nyünket, a Mindenki karácsonyát idén is megtartjuk. Évente szerve­zünk ruhagyűjtést, idén az árvíz- károsultakon szeretnénk segíteni. Vári Ferenc pedagógus Nagycsaládosok Egyesülete:- A hatvan­hét tagcsaláddal működő egyesü­letünk tavaly volt 10 eszten­dős. A célunk az érdekképviselet, továbbá a családnak, az anyaság­nak, mint értéknek a felmutatás. A tavalyi siker után május 20-án ismét szervező házigazdái le­szünk a Centrumban az egészsé­ges család című országos rendez­vénysorozat területi döntőjének. Nyárra ifjúsági tábort szerve­zünk, a fiatalok közéletre nevelé­se témájában. Itt neves előadók tartanak majd előadásokat és tré­ningeket. A száz fős táborba az ország nagycsaládos egyesületei pályázat útján delegálhatnak 16- 26 év közötti résztvevőket.

Next

/
Thumbnails
Contents