Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-22 / 68. szám

ALAPÍTVA: 1945-BEN A HAZA MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP ■* ’ KÖZÉLETI NAPILAP (T) AMFORA üveg porcelán szaküzlet amtoba Békéscsaba, Kinizsi u. 5. 2001. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK ARA: 53 FORINT LVI. ÉVFOLYAM 68. SZÁM Tavaszi bevásárlónap március 23-án (pénteken) M az üzlet teljes választékából! Nyitva: 9-17.30-ig. fiüTÓHENTÉS, (KITÓSZÁLLiTéS Sonkoly Mihály, s 5553 Kondoros, Ady E. u. 53. s Telefon: (66) 388-075,06 (30) 9434-689. E-mail: msonkoly@mail.datanet.hu Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu Vélemény Bede Zsóka azon töpreng, hol rejtőznek a társadalomgyó­gyító, hormon- kezelést feltalá­ló tudorok. (3. oldal) Interjú Az ügyészi kar a legkiválóbb jogászokból áll Magyarorszá­gon - véli dr. Polt Péter leg­főbb ügyész. (7. oldal) Sport Befejezte aktív labdarúgó pá­lyafutását a Békéscsabáról indult, 25-szö- rös válogatott, Bánfi János. (16. oldal) Bemutatkozik Kondoros A vizek tranzitmegyéjében a parlamenti bizottság Gyulán tartotta tegnap kihe­lyezett ülésének első napját az Országgyűlés Környezet- védelmi Bizottsága az Erkel Hotelben, ma pedig Sarka­don, a víz világnapján ün­nepi fórummal folytatódik a program. Danes László, Gyula polgármestere arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a város az idegenforga­lom, a gyógy-idegenforga- lom és az egészségturizmus irányába szeretne fejlődni. Gyula Cséfán Lajos, a Gyulai Várfürdő ügyvezetője kifejtette, ma a jegy­zett tőkéjük egymilliárd forint fe­letti. Eddig 870 ezer köbméter gyógyvizet használtak fel évente, jelentős része termálvíz volt. A közműrekonstrukció révén a ter­málvíz-felhasználás 100 ezer köb­méterrel csökkent. A Széchenyi- tervi pályázathoz egészségturiz­mus projektet készítettek, a 460 millió forintos önrész a város erő­feszítései révén rendelkezésre áll, a felújítások után a fürdő az ős­parkjával a Dél-Alföld legnagyobb turisztikai látványossága lesz. Sziklai Zoltán, a megyei terület- fejlesztési tanács titkára megyénk környezetvédelméről elmondta, a megyegyűlés elfogadta a komplex kistérségi programot. Hét tár­cával kell megvalósítására megállapodást kötni, nagy­részt ez megtörtént. Dr. Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság elnöke megkérdez­te — mivel a várfürdő hasz­nált vizét az Élővíz-csatorná­ba engedik -, ez milyen meg­terhelést jelent az élővízre. Kiderült, a flóra és a fauna már nem a régi. Tóth Imre or­szággyűlési képviselő a me­gyei szüárd- és folyékonyhul- ladék-kezelés ütemesebb ha­ladása, a forráskoordináció érdekében jogi szabályozást javasolt. Bak Sándor, a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság igazga­tója szólt arról, hogy a vizek tran­zitmegyéje vagyunk. Az ivóvízbá­zisunk, a Maros hordalékkúpja is nagyrészt Románia területén van. Az európai uniós normáknak meg­felelően folyik a vízgyűjtőelven kö­tendő egyezmény előkészítése. A Körösök vidékén folytatni kell az előírt mutatóknak megfelelő töl­tésépítést, s fontos lenne a románi­ai szükségtározók további épülése. Természetvédelmi szempontból kedvezőtlen a Körösök szintje: néhány halfaj ezekben a hó­napokban kezdi az ívást, és a szaporodáshoz használt árterületeken csak a Tisza vissza­duzzasztó hatása miatt van víz Az Európai Unió szennyvíz-elhe­lyezési és ivóvíz-ellátási irányelvei­nek nem felelnek meg a magyar vi­zek - jelezte Szabó Lajos, a Közle­kedési és Vízügyi Minisztérium fő­tanácsosa. Ismét megjelenik az ar­zén-, az ammónium-, a nitrát-, a vas- és a mangánprobléma. A meg­Konkurencia nélkül Dr. Haraszthy László szólt arról, hogy a ha­lastavak mint élőhelyek természetvédelmi, szempontból kiemelt jelentőségűek. A hal­gazdaság tulajdonosai csak a felépítményt birtokolják, s ez nem elég garancia a ban­koknak. A halastavak a vizet pénzért ve­szik, melynek ára emelkedik, miközben a halfelvásárlási ár csökken. A halterméktanács a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztériumnak támogatást javasolt, ezzel szemben az agrártámogatási rendszerben egy fillér sincs halgazdálko­dásra. Pedig az unió országai tengerihal-fo- gyasztásra rendezkedtek be, tehát ez ne­künk konkurenciamentes terület lenne. oldáshoz az első 9 évben 90 milli­árd forintra lesz szükség. Az ülé­sen szó volt a Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlásáról, s a ter­mészetvédelem és a halgazdálko­dás összefüggéseiről is. Ez utóbbi­ról dr. Haraszthy László, a nemzet­közi természetvédelmi alap hazai igazgatója elmondta, hogy a hal­gazdaságok a csökkenő halárakból nem tudják fedezni az emelkedő költségeket. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Biharugrára látogatott tegnap dél­után az Országgyűlés Környezet- védelmi Bizottsága. A vendégek el­sőként megtekintették a Körös- Maros Nemzeti Parknak a telepü­lés határában található területeit. A bejárást megtisztelte jelenlétével dr. Túri-Kovács Béla környezetvé­delmi miniszter és Tardy János természetvédelmi áüamtitkár is, akik az ezt követő bizottsági ülésen is jelen voltak. A környezetvédelmi bizottság a biharugrai községházán tartotta ülését, ahol Tirják Lász­ló igazgató a Körös- Maros Nemzeti Parkról adott átfogó tájékozta­tást. Az igazgató han­goztatta a határ menti- ségből eredő magyar- román természetvédel­mi kapcsolatok szüksé­gességét, valamint meg­említette az Európai Unióhoz va­ló csatlakozásból eredő feladato­kat. Tirják László szólt a Körös- Maros Nemzeti Park területein a közeljövőben megvalósuló fej­lesztésekről, valamint ismertette a távlati elképzeléseket. A tájékoztatót követően az or­szággyűlési képviselők érdeklődő kérdéseire a Körös-Maros Nem­zeti Park jelenlévő szakemberei válaszoltak. m. b.-sz. m. A tőkeerősök pályázatai Ezúttal a közép- és nagyvál­lalkozások számára rendez­tek a Gazdasági Minisztéri­um (GM) előadóinak segít­ségével pályázati konzultá­ciós napot kedden Békés­csabán, a Garzon Szállóban. Békéscsaba A Széchenyi tervben foglalt, kife­jezetten a tőkeerős cégek részére megalkotott pályázati lehetősége­ket ismertették a GM és a Foglal­koztatási Helyettes Államtitkár­ság szakemberei a megyei vállal­kozás-fejlesztési alapítvány, ipar­kamara és iparszövetség szerve­zésében. Megyénk mindössze néhány száz ilyen társaságának megjelent képviselői számára a terv idei 55 pályázata közül négynek a tartalmi és formai kö­vetelményeit elemezték az alko­tók: a versenyképes beruházások és az európai regionális vállalati központok kialakításáét, a minő­ség- és környezet-irányítási rend­szerek bevezetésének és tanúsít­tatásának támogatásáét, valamint kiegészítőként az aktív foglalkoz­tatáspolitikai rendszerét. Az első három a vállalkozáserősítő pályá­zatok közé tartozik, amelyekből egy kiválasztásával folyamodhat­nak a tervezett beruházás legfel­jebb húsz százalékos támogatá­sáért a cégek. Ezek a pályázatok a feldolgozóipart érintik, tehát nem részesülhetnek belőlük a kereskedelemmel és a nyers­anyag-kitermeléssel foglalkozó vállalkozások. A negyedik, kiegé­szítő kiírás további, maximum 10 százalékos állami hozzájárulást jelent, ha a bővítés munkahelyte- remtéssel is együtt jár, ______yj. Vá rosfejlesztés a megyeszékhelyen 3,5 milliárd helyett 69 millió fordítható felújításokra Békéscsaba költ­ségvetésének 11 milliárd forintos főösszegéből 417 millió forint áll rendelkezésre vá­rosfenntartásra, 100 millió forint jut a fejlesztések­re és 69 millió fo­rint a felújításokra — hangsúlyozta tegnapi sajtótájé­koztatóján a köz­gyűlés Városgaz­dálkodási és Vá­rosfejlesztési Bi­zottságának elnö­ke, dr. Ferenczy Attila. Békéscsaba A 417 millió forintot parkok, köz­utak, hidak fenntartására fordítják, ebből 25 millió forintot közmunka- programra különítenek el. A bizott­ság javaslata, hogy a közgyűlés és a Körös Volán között megkötött szer­ződésben vállaltakat - a város 27 millió forint értékű autóbusz-vásár­lásának tervét — a jó partneri kap­csolat fenntartása érdekében min­denképpen teljesítse az önkor­mányzat, erre forrást kell találni. A fejlesztési keretből a bizott­ság 24 millió forintot javasol a na­gyon rossz állapotú utak felújítá­sára (Franklin, Madách, Veres Péter utcák, Hunyadi tér, Penza lt. utcái), 33 millió forintot az összekötő utakra (Erdélyi sor, Er­kel, Schweidel, Zrínyi, Franklin, Lipták, Báthori utca egyes szaka­szai), 2 millió forintot járdaépí­tésre, 4,3 millió forintot a belterü­letekbe vont utcák ivóvízvezeté­keinek kiépítésére, 4,5 millió fo­rintot a közvilágítás minőségé­nek javítására, 6,5 millió forintot parkfejlesztésre, 20 milliót a la­kossági útalapok leaszfaltozásá- ra, 5 milliót a külterületek közvi­lágítási gondjainak enyhítésére, 15 milliót a külterületi utak rend­betételére. (Folytatás a 3. oldalon) Idegenforgalom: jó befektetés Csónakázótavat a Holt-Sebes-Körösből Körösladány központjában csónakázótavat szeretne kialakítani az önkormány­zat. Ha ez a beruházás megvalósul, javítja a tele­pülés turisztikai adottsá­gait______________________ Körösladány A jövő nagy jövedelemszerzési lehetőségét a szakemberek az idegenforgalomban látják. Az el­következő évekre a prognózisok világszerte a turizmus erőteljes növekedését jósolják. Ha ez való­ban így történik, akkor Körös- ladányban is jó befektetésnek tűnhet az idegenforgalomra for­dított pénz. A településnek már most több kedvező lehetősége van, sőt, a turisztikai repertoár hamarosan csónakázótóval bő­vülhet.- A református templom mel­lett, a volt Holt-Sebes-Körös ré­szén csónakázótavat alakítunk ki. A tó tervezésére már meg­nyertük a szükséges pénzt. Ha a tervek elkészültek, pályázha­tunk a kivitelezés támogatására - mondta Böjti János polgár- mester a nemrég tartott falugyű­lésen. A turizmus felértékelődésével a Sárrét Falusi Turizmusáért Egyesület — amelynek elnöke a körösladányi Hideg Róbert — a Körös-Sárrét egyik legjelesebb ci­vil szervezetévé lépett elő. A ko­moly szakmai munkát végző egyesület nyitott mindazok szá­mára, akik szolgáltatásaikkal, termékeikkel, lehetőségeikkel előbbre mozdíthatják a turiszti­kai ágazatot. Környezetvédelemről az unió előtt Március idusán Erdélyben Trianon óta először ünnepeltek a testvértelepülésen Pusztaföldvári delegáció járt március idusán Erdély­ben. A település az elmúlt évben vette fel a kapcsola­tot az olthévizi önkor­mányzathoz tartozó Datkkal. Pusztaföldvár—Datk Az alig 500 lelket számláló, 80- 90 százalékban magyar ajkú fa­luval testvér-települési kapcsolat létesítését tervezik — tudtuk meg Pusztai Lajostól, a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatójától.— Erdélyi látogatásunk során már­cius 15-én délelőtt Halmágyon jártunk, délután pedig Foga- rason. Mindkét településen részt vettünk az ünnepségen. Iskolánk irodalmi »színpada ünnepi mű­sorral lépett fel, Dancz Gyula címzetes igazgató, intézmé­nyünk pedagógusa pedig az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc eseményeire emlé­kezett. — Datkra március 16-án ér­keztünk, ahol Trianon óta elő­ször ünnepelték meg március 15-ét. Örömömre szolgált, hogy a nem mindennapi rendezvény szónokaként méltathattam a 153 évvel ezelőtt történteket. Isko­lánk irodalmi színpada itt ugyancsak fellépett — vette át a szót Dancz Gyula, aki arról is beszámolt, hogy a földvári dele­gáció, hazautazása előtt elláto­gatott Erdély több nevezetes helyszínére is. Baranyi István polgármestertől pedig megtudtuk, Datkkal várha­tóan a nyár folyamán válik hiva­talossá a testvér-települési kap­csolat^ K.E.

Next

/
Thumbnails
Contents