Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-14 / 62. szám

6. OLDAL — 2001. MÁRCIUS 14-15., SZERDA-CSÜTÖRTÖK TÉR -KÉP A címer Csabacsüd cí­merén a mező- gazdasági jelle­get hangsúlyoz­va zöld mező­ben búzaka­lászt tartó arany túzok látható. A pajzs külső oldalát díszítő le­velek arany színűek. A régi Csabacsüd területén honos volt a túzok. A puszták madara így lett a település jelképe. Települési leltár Lélekszám: 2190 (csökkenő). A településen a szlovák nem­zetiség jelen van. A legfiatalabb lakos: Tisljar Gyula, 2001. február 20., a leg­idősebb: Kovács Miksáné, 1901. május 11. Foglalkoztatás: a nyilvántartott munkanélküliek száma: 73, az ál­lásnélküliek aktív lakosság szá­mához viszonyított aránya: 8,3%. Infrastruktúra belterületen (a terület egészéhez viszonyítva): vezetékes ivóvíz 98%, szilárd burkolatú út 51%, szennyvízel­vezető csatorna 0%, lakossági vezetékes gázellátás 55%, gáz­vezetékkel való kiépítettség 100%, járda 85%. Telefonállo­mások száma 448, kábeltévés lakások száma 397. Múltmorzsák Az akkori település nevét egy 1456-os oklevél Hunyadi János birtokaként említi. A török pusztítás után újrate­lepített Csabacsüd puszta 1924- ig közigazgatásilag Békésszent- andráshoz tartozott. A nagyközség első bírója Janurik Pál, az első jegyzője Demcsák János volt. Az önállóságot kapott telepü­lés Magyarország első mintafa­luja lett, szabályos településszer­kezettel épült: jórészt adákozás- ból pontosan tervezett középüle­teket emeltek. A lakossági ház­építésekhez a Falusi Kislakásépí­tő Szövetkezet nyújtott kölcsö­nöket. A jellegzetes FAKSZ- házak — keskeny utcai homlok­zattal, az ablak fölött párkány­nyal, a ház hosszában tornáccal - ma a nagyközség belső magját alkotják. Az első artézi kutat, a Czárán-kutat 1931-ben fúrták. ( A település határában kister­melők és mezőgazdasági vállal­kozók gazdálkodnak, a nagyrátai kerületben a Szarvasi Agrár Rt. műveli a földeket. Jellemző a ga­bona- és takarmánynövény-ter­mesztés és a zöldségkertészet. Honnan ered? Nevének magyarázatára több ver­zió létezik. Egyik szerint a falu lét­rejötte előtt egy Csaba nevű va­dász helyezett el itt csalétket. Más leírás szerint a „csüd” az ősi „cső” szó származéka, amely előőrs he­lyet jelöl. Hajdan a csabai várnak lehetett előőrse ez a terület. A település vezetése gondol a jövővel Frankó János: ,,az intézményhálózat fejlesztésére törekszünk” A ciklusprogramban rögzített alapvető célt a település vezetése ma is szem előtt tartja: az intézmények működését nem korlátozza, a szükséges létszámfeltételeket biztosítja — mondotta a vele készült interjúnkban Fran­kó János (képünkön), Csabacsüd polgár- mestere. Hangsúlyozta, legyen bármilyen nehéz a napi gazdálkodás, az önkormány­zatnak a jövővel is gondolnia kell. A csabacsüdi önkormányzat gazdálkodásában az elmúlt két év komoly próbatételét a belvíz je­lentette. Az önkormányzat hétmillió forintos hi­ánnyal zárta a tavalyi esztendőt, ami az idei év gazdálkodását is meghatározza. Frankó János polgármester szerint - bár a idei év költségveté­se az elmúlt évihez képest növekedett - nagy biztonsággal nem tudja fedezni az önkormány­zat működési feltételeit. Adódik a kérdés: a szű­kös költségvetés mellett hogyan garantálható az Névjegy intézmények biztonsá­ga? — A költségvetés fő­összege 259 millió fo­rint, s közel negyven- millió a forráshiány. Részben a hitelfelvétel, részben a szigorú taka­rékossági intézkedések jelenthetik a megoldást kó János. — A hiány a működési költségvetés közel húsz százaléka. A takarékossági intézke­dések indokoltak, nehogy az intézmények mű­ködése veszélybe kerüljön. Született: 1949. augusztus 14-én Csabacsüdön. Tanulmányai: Államigazgatási Főiskola, okleveles igazgatásszervező. 1982-től 1990-ig a település tanácselnöke volt, 1990-től polgármestere. Nős, felesége Filyó Zsuzsanna, gondozónő. Két felnőtt lányuk van. Hobbija: kertészkedés, zenehallgatás. ■ kezdte válaszát Fran­fő 1500 ALLANDO CSABACSÜDI LAKOSOK KORCSOPORTONKÉNT! MEGOSZLÁSA 2000 VÉGÉN Összesen 2190 _____________ Nem ek aránya' férfi 1104, nő 1086 1200 900 600 300 51 ....52 22 8 1 % ... g4 42 3-5 6-14 15-17 18-60 kor (év)- Fejlesztésben mire számíthat a lakosság?- Elsősorban a település arculatának javításá­ra és az intézményhálózat fejlesztésére törek­szünk. Folytatjuk a külterületi csatornahálózat építését, ami hosszú távon megoldja a község belvízgondjait. Ehhez már ta­valy elnyertük a vidékfejleszté­si minisztérium támogatását. Szeretnénk folytatni a tanyasi járdahálózat építését is. A fej­lesztési elgondolások azonban csak akkor válhatnak valóra, ha a forrásukat pályázatokon elő­teremtjük. A Petőfi utcában szi­lárd burkolatú útépítést terve­zünk. A beruházás összértéke közel harmincmillió forint. A területfejlesztési tanácstól igyekszünk támogatást szerez­ni, de igényt tartunk a lakossá­gi hozzájárulásra is. Az intéz­ményhálózat fejlesztéséről két elgondolás szüle tett. A háromcsoportos óvodát áthelyezzük az e célra tavaly megvásárolt Pe­tőfi utcai ingatlanba. A ko­rábban vendéglátóegység­ként működő épület belső átalakítása elkezdődött. Szándékaink szerint szep­temberben az óvoda már az új helyén kezdi az évet. Ter­vezzük továbbá a tornaterem és az iskola épületének zárt folyosóval való összekötését, s egy számítógépes tanterem építését. A szociális otthont is bővít­jük, amely lehetővé teszi a dolgozók kulturál­tabb elhelyezését és a férőhelybővítést. Ez csak pályázati támogatással valósulhat meg, s vélhe­tően áthúzódik a jövő évre. Az idősekről más formában is gondoskodik a település. Működik a nappali ellátást nyúj­tó idősek klubja, házi szociális gondozást végzünk, továbbá szo­ciális étkezést biztosí­tunk. Ugyanilyen fon­tosnak tartjuk a család- segítő szolgálat mun­káját. Szakembereiktől a családok a problémá­ikra korrekt segítséget kapnak. Az önkor­mányzat tavaly több mint tízmillió forintot költött segélyezésre, s a segítségre a jövőben is számíthatnak a rászo­rulók. Ugyanekkora figyelmet érdemel az egész­ségügy. Az intézmények eszközállományának bővítésével és a környezetük feltételeinek javítá­sával kívánjuk ezt a fontos területet támogatni.- Az önkormányzat mennyire tud a jövővel gondolni? — Annak ellenére, hogy nehéz gazdálkodás előtt állunk, gondol­ni kell a következő évekre is. Sta­bilizálni kell a működésünket és számba kell venni a jövő fejleszté­seit. Az egyik kiemelt terület a szennyvízcsatorna-rendszer meg­építése és a szennyvízelhelyezés végleges biztosítása, Ezt pályázati forrásból, Szarvas várossal közös térségi beruházásként, a szarvasi új tisztító és szennyvízhálózat korszerűsítésével együtt kívánjuk megoldani. A másik fontos prog­wmmmmmmmM ram a kommunális hulladékkeze­lés, ami szintén a kulturáltabb la­kókörnyezetet és a lakosság egészségének meg­óvását szolgálja. A Gyomaendrődön tíz település­sel közösen létesítendő kommunális hulladéklera­kó végleges megoldást nyújt erre a problémára, egyben lehetővé teszi a község déli részén lévő szeméttelep megszüntetését. Hogy a változás ne jelentsen 2002-ben új és jelentős kiadással járó terhet, a szarvasi Komép Kft. idén áprilistól megkezdi Csabacsüdön a szilárd burkolatú utak melletti lakásokból és intéz­ményektől heti rendszerességgel a kukás szemétszállítást. Úgy gondolom, a függetlenekből álló képviselő-testület csabacsüdi szívvel és csabacsüdi elkötele­zettséggel tudja mindezt megva­lósítani úgy, hogy a munka során keletkező viták és nézetkülönb­ségek a döntésig mindenképpen jó hányba formálódnak és közösen tudunk kiállni céljainkért — mondotta Frankó János. 60­TELEPULESI KÉPVISELŐK (VALAMENNYIEN FÜGGETLENEK) Frankó János Gombár István Dr. Fejes Csaba Hajkó Andrásné Hován József Molnár József Simkovich Mihály Surina Györgyné Szebegyinszki János Szloszjár János __________ NA GY KINCSÜK A ZÖLDTERÜLET. Annyi bizonyos, jókora zöldterületet, sok parkot hagytak eleik a csabacsüdi lakosokra. A belvizes éveket a közterületek meg­szenvedték, ám a település azon van, hogy mielőbb helyreállítsa a károkat. A kipusztult fákat idén ősztől pótolják, parkosítást, virágültetést terveznek. A vasúton közlekedők örö­mére az önkormányzat felújította a Csabacsüd-felső megállóhely épületét. Tavasszal itt és a település további közterületein padokat helyeznek el. A község csinosításában a telepü­lés a cégekre is számít. Szép példa erre a Moroko-Farm Kft.-től kapott segítség. Az önkor­mányzat a kft. jelentős anyagi támogatásával vásárolt köztéri padokat. Felvételünk Csabacsüd központjában, a Czárán-kútnál készült A világ első túzokszobra Egri György (képünkön) csabacsüdi születésű szob­rászművész pár év ausztriai távoliét után három eszten­deje Tatabányán telepedett le. Az alkotó arra készül, hogy bronzba önti a világ első túzokszobrát. Egri Györgyöt tatabányai ottho­nában hívtuk fel telefonon. — Művész úr! Milyen gyakran látogat haza övéihez, Csaba- csiidre? — Havonta, kéthavonta. A szü­leim Csabacsüdön élnek, az egyik nővérem a családjával szintén ott, a másik Békésszentandráson. Nemcsak látogatóba járok, hanem azért is, mert a helyi önkormány­zattól sok megbízást kapok. Én terveztem, és évről év­re én készí­tem a „Csa- bacsüdért” kitüntető emlékpla­kettet és a díszpolgárok névre szó­ló plakettjét. — Ausztriában mivel foglalko­zott? — Korábban főiskolásként ren­geteget jártam ausztriai fesztivá­lokra rajzolni. Ezek után kaptam megbízást Felső-Ausztriában, ahol egy város archívumába kel­lett a polgármesterek portréit el­készítenem. Ezek életnagyságú ceruzarajzok voltak. Ennek kap­Névjegy Született: Csabacsüdön, 1958. április 20án Tanulmányai: Képzőművészeti Főiskola Kisplasztikáit közintézmények és ma­gángyűjtemények őrzik. Élettársa: Dimitrov Gitta. Hobbija: vadászat. csán újabb és újabb mun­kákat kap­tam. Később kisplasztiká­kat is készí­tettem fehér agyagból és folytattam a rajzolást. Közben többször megfordultam idehaza, Tatabányán. Itt ismer­kedtem meg a mostani élettár­sammal, Gitussal. Végül miatta jöttem haza. — Tatabányán megtalálta a számítását? — Egyéni vállalkozó vagyok, a rajzolásból, a szobrászatból, a grafikáimból élek. Kitaláltam egy új dolgot is, üveget kezdtem el festeni, ami belsőépíté­szeti elem­mé vált és nagyon ke­lendő lett.- A tú­zokszobrot mikor láthatja a csabacsüdi közönség? — A gipszszobrot, illetve a szo­bor készültéhez szükséges grafi­kákat Tatabányán kamara­kiállításon mutattam be, ahol a dévaványai túzokrezervátumban forgatott videofilmét is láthatta a közönség. A szobor bronzba ön­tése még jó két hónap előkészü­letet igényel, a csabacsüdi bemu­tatását júniusra tervezem. Megkérdeztük a lakosokat a Coop ABC felújításáról Ünnepeljünk együtt! A csabacsüdi önkormány­zat képvise- lő-testülete az 1848. már­cius 15-ei for­radalom és az azt követő szabadság- harc méltó megünneplé­sére március 14-én 14.00 órakor a csabacsüdi művelődési házba várja a lakosságot, ahol Frankó János polgármester mond ünne­pi beszédet. A művelődési ház­béli „Jöjj el szabadság!” című emlékműsort a községházánál koszorúzás követi. Az emlék­műsort összeállították és előad­ják a Jókai színház művészei. A térségi rendezvényre a házigaz­da önkormányzat Hunyáról, Kardosról és Orménykútról is várja az érdeklődőket. Manó Mó­nika vanónő:- Örülök neki, kívül- belül tetszik. Jónak tartom, hogy egy falu ilyen korsze­rű bolttal büszkélked­het. Igazából egy helyi kereske­désben sem vagyok törzsvevő. A vásárolni valókat ott szerzem be, ahol a legolcsóbban kínálják. A Coop ABC-be elsősorban a Coop- termékek miatt térek be. Az áruk kedvezőbb, mint másutt és a mi­nőségükkel is elégedett vagyok. Többnyire vajat, papírzsebken­dőt, mosóport szoktam itt venni. Az akciós áruk között is érdemes körülnézni. Az akciós félkész ter­mékek közül a baromfitallért sze­retjük a legjobban. Jelen Istvánná nyugdíjas:- A kiste­lepüléseknek az a hátrá­nya, hogy a lakosság sok­féle dolgot csak a kör­nyező városokban tud beszerezni. Régen nálunk még voltak olyan ke­reskedések, ahol a kisszéktől a pet­róleumig mindent árultak. Bizony, elkelne az ilyen bolt ma is! A Coop ABC-t azért szeretem, mert élelmi­szeren kívül sok mindent kínál: üvegárut és egyéb konyhai dolgo­kat. A múltkor festéket is tudtam venni, s nem kellett miatta bemen­nem Szarvasra. S ami még fontos, az ember szívesen vásárol ebben a boltban, mert az eladók kedvesek és előzékenyek. Sárszögi György nyugdíjas:- Örülök a felújított ABC-nek, de a lényeg mégis az, hogy az áru mennyibe kerül. Mert a vásárláshoz pénz kell, azt a kis nyugdíjat meg per­cek alatt el lehet költeni! Az ember kénytelen beosztón élni. Meg­mondom, sokszor nagy a kísértés, mert az akciók, az árengedmé­nyek vásárlásra csábítanak. A ke­reskedőnek az a célja, hogy minél többen járjanak oda, és minél több pénzt vigyenek hozzá az emberek. Én magam igyekszem a legszüksé­gesebbekre költeni, nagy néha azért kedvezek magamnak, és egy szelet jobb csokoládét is veszek. Válkovsz- ki Mária ke­reskedő:- Három éve dolgo­zok ebben az ABC-ben, a húsos pult­nál szolgá­lom ki a ve­vőket. A felújítással az üzlet, mint munkahely is kellemesebb lett. Egy vásárló sem állta meg szó nél­kül a változást! Dicsérik, mennyi­vel világosabb, tágasabb. A vá­laszték a régi, ám a gondolákon elhelyezve áttekinthetőbb lett. Az akciós termékeket, a Coop- termékeket is jobban a vásárlók figyelmébe tudjuk ajánlani. Az el­ső napokban szokni kellett a ve­vőknek az új berendezést, ám né­hány alkalom után már könnyen boldogultak. A tíz legjelentősebb Csabacsüd önkormányzatának tavaly közel tízmillió forint volt az iparűzési adó bevétele. Ennek az összegnek a hatvankettő százalé­kát tíz vállalkozás befizetése adta. A tíz legtöbb iparűzési adót fizető cég, illetve vállalkozó a következő (a sorrend betűrend szerint valój: Art-Farm Bt. Galli-Eggs Csabacsüd Kft. Milesz Farm Misa Farm Moroko-Farm Kft. Szarvasi Agrár Rt. Szarvasi Agrota-Alcsired Terényi János Tisljar Mihály Worktrans Kft. _________ Az oldal a csabacsüdi ön- kormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Csath Róza Fotók: Kovács Erzsébet * 9 M 1848 - AS FORRADALOM 150 EVES ÉVFiiROUlÓja alkalmából TfiEFORT ÁGOSTON EMLÉKÉRE Mt. DECEMBER 04

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents