Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-13 / 61. szám
Lapunk tartalmából Vélemény Igazat tenni a franciák sem tudtak — állapítja meg a zámolyi romákról írt jegyzetében Váradi Krisztina. (3. oldal) Heti TVR-műsoR 10 + 4 oldal melléklet Holnapi számunkban BEMUTATKOZIK JgL CSABACSÜD W A költségvetés hiányos Körösújfalu idei költségvetését 22 millió 92 ezer forint működési forráshiánynyal fogadta el a napokban a helyi képviselő-testület. A hiányzó összeg pótlására a település „önhikis” pályázatot nyújt be. Körösújfalu A község idei költségvetésével kapcsolatban az ülés előtt közmeghallgatást is taitott volna a képviselő-testület. Ám a közmeghallgatás érdektelenség miatt (egy lakos sem jelent meg) elmaradt. Az egyik képviselő felvetette: talán célszerű lenne délután tartani az üléseket. A javaslatot a testület elvetette. Az elöljárók elfogadták az ön- kormányzat lakáskoncepcióját. Ez alapján a község pályázatot nyújt be két szociális bérlakás építésére a Gazdasági Minisztériumhoz. Módosult a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendelet is. A legújabb változat alapján a körösújfalui képviselők havonta 13 150 forint tiszteletdíjat kapnak, más juttatás nincs számukra. Az ülésen szóba került a háziorvosi szolgálat is. A képviselők felvetették, hogy a rendelési idő rövid. Ezért megbízták Kincses István polgármestert, hogy tárgyaljon a rendelési idő növeléséről dr. Giczei Ilona háziorvossal. m. b. Ki kártalanítja az üzleteket? Gulyás József, a kulturális bizottság elnöke a gyulai Szabadság-szobor újbóli felállítását kezdeményezte a választókerületében, lakótelepi környezetben a képviselő-testület tegnapi ülésén. Dr. Erdei Zoltán jelezte, Gyulaváriban is helye lenne a szobornak. Míg Gulyás József 200 ezer forintot ajánlott egyéni képviselői alapjából az újbóli felállításhoz, dr. Erdei Zoltán 300 ezret... Gyula Gulyás József kifejtette, a szobor felállítása pénzbe kerül, mivel talapzatát már felhasználták. Dr. Erdei Zoltán hozzátette, már az első önkormányzati ciklusban kérte a szobrot, melynek talapzatát a Bay-emlékműhöz használták fel. A szobor alkotója bármely helyszínnel egyet értett Váriban, csak Dénesmajor ellen tiltakozott. Később kijelentette, nem akar Gulyás József ajánlatára rálicitálni, csupán jelezte, többet tudna a célra adni, ha a bizottsági elnök ajánlatának árából nem jönne ki a szoborfelállítás. Juhász János a Városház utcai tervezett lezárás állásáról kérdezett, mivel a gyulai vállalkozók egy része tiltakozik. Danes László polgármester elmondta, azért is folyik aláírás- gyűjtés, hogy zárják le az utcát. Jelenleg a forgalom-szabályozási véleményezés folyik, ennek birtokában előterjesztés készül és a képviselő-testület dönt. Előtte azonban lakossági fórumokat tartanak. Lehet, május elsejétől nem tudják megvalósítani, sőt az is, hogy egyáltalán nem. Sánta László javasolta, inkább egy- irányúsítsák a Városház utcát, Nagy István még ezt sem. Azt kérdezte, ki kártalanítja az elesett haszon miatt az üzleteket? Talán a város? Sánta László arra kérte a polgármestert, hogy Baranyó Géza alpolgármesteri lemondásáról tájékoztassa a testületet. Baranyó Géza megerősítette, valóban benyújtotta lemondását, melyet fenntart. Gazdasági oka van, s nem törekszik arra, hogy polgármester legyen. Cséfán Lajos a Gyulai Hírlap utóbbi két számát egyoldalúsággal illette, ám többen jelezték, inkább arról kellene szónak esnie, miféle pályázati projektet készített a fürdő. SZ. M. Villanysújtotta lakóházak? Kötelező tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat otthonainkban Iskola hatvanmillióból Együtt helyezik el az iskola alapkövét, jobbról, ásóval a kezében a helyettes államtitkár, balról a polgármester wotó: lehoczky péter Más kárán tanul az okos, igaz, sokan meg a magukén. Egy közelmúltbeli, Békéscsabán történt tűzeset tanulságain valamennyiünknek érdemes elgondolkodnunk. Békéscsaba Legutóbb a minap esett meg, hogy a megye- székhely egyik régi építésű családi házában a „mester" úr által valaha a gerenda felső részére rögzített villamos vezeték elhasználtsága, túlterheltsége komoly anyagi kárral járó tüzet okozott. Vajon megelőzhetők-e az ilyen esetek? - fordultunk Szendi Géza alezredeshez, Békéscsaba tűzoltóparancsnokához.- Ennek alapfeltétele az elektromos berendezések, ide értve a vezetékeket és egyebeket is, rendszeres tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálata — mondja a parancsnok. - Ez a szabványban megjelenő, jogszabályi kötelezettségként is végrehajtandó feladat nem csupán a cégek, intézmények dolga, hanem a kisvállalkozások, sőt a lakások fenntartóinak meghatározott időnként ismétlődő tennivalója is.- Milyen időközönként kell az elektromos rendszer tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatára sort kerítenünk ?- Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, tűzés robbanásveszélyes — mondjuk egyszerűen így - helyeken három-, tűzveszélyeseken hat-, mérsékelten, illetve — szakmai kategorizálás szerint — nem tűzveszélyes helyeken kilenc- évenként. Ez azt jelenti, hogy lakásainkat ki- lencévente szükséges ilyen szempontból szakemberrel átvizsgáltatnunk. Persze sokszor előfordul, hogy lakóházi környezetünkben olyan - például - ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási tevékenységet folytatunk, mely a hat-, illetve akár a háromévenkénti ellenőrzést is igényelheti. — Mi változhat e téren az idő múlásával? — Sok konkrét okot sorolhatnánk. Általánosságban azt mondhatjuk: elöregednek, elfáradnak az elektromos rendszereink, berendezéseink elemei, illetve az eredetileg „kényelmesre” tervezett áramellátási kapacitásnál jóval nagyobb fogyasztást eredményező villamos berendezéseket alkalmazunk. Annak idején bizonyára nem számoltak például az automata mosógépek, a mikrohullámú sütők, a hűtőgépek, a számítógépek és egyebek ilyen arányú elterjedésével, egyidejű használatával, s nem gondolták, hogy sokak lakása a megélhetést biztosító „kisüzemmé” alakul. Ha pedig az elöregedett, netán eleve szabálytalanul kialakított villamos rendszert túlterheljük, megnő a tűzesetek keletkezésének veszélye. Sokszor ráadásul felügyelet nélkül is működtetjük gépeinket, eszközeinket. (Folytatás a 3. oldalon) A 2000-BEN PUSZTÍTÓ TÜZEK KELETKEZÉSI OKA (BÉKÉSCSABA ILLETÉKESSÉGI TEBÜLETÉH) Elektromos energia: 15 eset Nyílt láng: 76 Technológiái hiba: 9 Dohányzás: 51 Öngyulladás: 4 Hőtermelő berendezés: 4 Egyéb: 22 Összesen: 181 eset „Azt gondolom, hogy az élet visszatért normális medrébe, hisz' az egyház, állam és önkormányzat együtt fáradozik a nemzet építése, jobbítása érdekében" — hangsúlyozta köszöntőjében dr. Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) egyházügyi ügyekért felelős helyettes államtitkára tegnap Sarkadon. Sarkad A magas rangú köztisztviselő a hajdúvárosban — ünnepélyes keretek között — az egyházi kárpótlás jegyében megvalósítandó hattantermes, speciális tantervű iskola épületének alapkövét helyezte el a házigazda település polgármestere, Tóth Imre ország- gyűlési képviselő segédletével. A kormány alapfilozófiája, hogy az egyházak betölthessék történelem szabta szerepüket. A történelmi egyházaknak vissza kell adni azon ingatlanokat, melyeket elkobzott tőlük a kommunista rendszer — hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Dr. Semjén Zsolt köszöntőjében kiemelte: a kereszténység és a magyarság elválaszthatatlanok egymástól. Szent István tudta, hogy a magyarság csak akkor marad fenn, ha a kereszténység fundamentumára építi fel a nemzet katedrálisát. Az európaiság és a kereszténység gondolata szintén elválaszthatatlan. „Aki nem ismeri a keresztény kultúrát, nem ismeri a Bibliát, az nem európai, s nem érthet meg egy Rach-művet és esélye sincs megérteni egy Ady vers mondandóját" — érvelt dr. Semjén Zsolt. Tóth Imre polgármester megköszönve a tárca és a helyettes államtitkár segítségét ekként fogalmazott: egy régi álom, egészen pontosan, egy egyházi és egy iskolai, álom válik valóra a mai ünnepélyes alapkőletétellel. A ma hattantermes speciális iskolának otthont adó, de a sarkadi belvárosi református egyházközség tulajdonát képező ingatlan ellentételezéseként 57,6 millió forint kártalanítást biztosít a NKÖM, s a hajdúvárosban 2002 elejére javarészt ebből a pénzből épül fel az új iskolarész. A belvárosi egyházközség szintén a köz javára fordítja a kártalanítás mentén visszaszerzett ingatlant, hisz' a tervek szerint idősek otthonává alakítják. Az ünnepélyes alapkőletételt követően a helyettes államtitkár helyi és térségi egyházi képviselőkkel folytatott eszmecserét.- BOTH Esperes úr visszaindult... Ma reggel újra, talán végleg felül a vonatra Táborszky László evangélikus esperes, hogy délelőtt leszálljon Budaörsön, ahonnan annak idején elindult... Békéscsaba Mielőtt azonban erre a búcsúintésre a vonat ablakából képletesen sor kerül, tegnap délután fogadta őt Domokos László, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke. Az ilyesfajta protokolláris találkozók általában nem szoktak tovább tartani néhány percnél, a mostani azonban kivétel volt. Domokos Lászlónak és vendégének, Táborszky Lászlónak ugyanis egyaránt annyi mondanivalója, egymással megosztanivalója volt, hogy az elnöki kerékasztalnál jóval tovább időztek. Mindketten felidézték egymáshoz fűződő emlékeiket, amelyekből kiviláglott: a köztiszteletben álló Táborszky László - több évtizedes kondorosi, maid békéscsabai papi szolgálata alatt — igazi közéleti ember is volt. Minden időben ugyanazt akarta és prédikálta a szószékről: hogy az ember soha nem akarhat mást, mint földi életét és majdan az azon túlit is Istennek szentelje, élete közepében álljon a megbékélés, földrajzilag magyar, szlovák vagy éppen román földön. Az a fontos, szíve legyen igaz és tiszta! _________________________________F. I. Domokos László megyei közgyűlési elnök Pataj Pál Körös-parti hangulatot megörökítő festményével köszöntötte a Békésnek ma reggel búcsút intő Táborszky László evangélikus esperest IWJTÓi LEHOCZKY PÉTER Minden gödörnek van alja A KSH szerint gazdasági állapotunk tavaly stagnált A korábbi évekkel ellentétben kedvezőbb tapasztalatok fogalmazhatók meg Békés megye 2000-es gazdasági teljesítményéről, jellemzőiről. Legalábbis nem folytatódtak általában a negatív tendenciák, amelyek távolítanak bennünket az országos színvonaltól — sommázta Végh Zoltán, a statisztikai hivatal megyei igazgatója. Békés megye Közreadták tegnap a Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatóságának tavalyi évet értékelő kiadványát, amely térségünk gazdasági és társadalmi helyzetét, folyamatait elemzi. Végh Zoltán ismertette az új adatokat: Békés megye továbbra is az ország éléskamrája, az élelmiszer-gazdaság nagyobb jelentőségű, mint más területeken. A gabonatermelés 22 százalékkal csökkent tavaly, nagyobb mértékben mint országosan, ez elsősorban a kukorica számára kedvezőtlen időjárási körülményeknek köszönhető. A legtöbb búzát azonban még mindig itt termelik. Az állatállomány megőrizte pozícióját, a sertések száma stagnál, szarvasmarha-állományunk növekedett is; mindkét esetben emelkedett a felvásárlás. Jelentősen nőtt az ipari termelés, de valamelyest elmarad az országostól. Érdekes, hogy az építőipar 16 százalékkal erősödött 2000-hez képest, messze jobban teljesített az országosnál. (Folytatás a 3. oldalon)
