Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-09 / 34. szám
6. OLDAL - 2001. FEBRUÁR 9., PÉNTEK G A Z D A S Á G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. február 8.) Borsodchem 6195 Ft ú Fotex 286 Ft ff Matáv 1175 Ft a Mól 5185 Ft ű OTP 15 490 Ft 0 Rába 2375R ü Richter 15 975 Ft Zalakerámia 2740R ű BUX: 7822,94 +1,02 % eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001,5. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 114-109 Mérséklődő Mérséklődő FOB francia kíkötö Kukorica 94-95 Ingadozó Tartott FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 93 Mérséklődő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 385 Emelkedő Gyengén nő Ex tank európai kikötő Szójadara 201 Gyengülő Mérséklődő CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 416,54 Cseh korona 7,67 Euró 265,46 Német márka 135,73 Osztrák schilling 19,29 Lengyel zloty 70,27 Svájci frank 173,13 Szlovák korona 6,08 USA-dollár 286,52 Kigazdálkodták Végegyháza önkormányzatánál tavaly forráshiány mutatkozott a költségvetésben, de a törvényi megszorítások miatt a község nem nyújthatott be úgynevezett „önhikis” pályázatot. Végegyháza Pau.Uk Katalin jegyző elmondta: — A forráshiány leküzdésére a testület kemény megszorításokkal módosította a költségvetést annak érdekében, hogy az évet hitel nélkül, de a megszokott intézményi működéssel és a szociális háló biztosításával lehessen kigazdálkodni. A korlátozás a fokozottabb költségtakarékosságra, a megfontolt elosztásra, valamint a fejlesztések rangsorolására irányult. A megalapozott döntéseket azóta igazolta az élet, hiszen hitel nélkül gazdálkodtak, az intézmények folyamatosan működtek, és a szociális keretek - bár nehéz döntések árán -, de elegendőek voltak a feladatokhoz. A 2001. költségvetés összeállítása sem lesz könnyebb — mondta a jegyző -, de a gázrészvények kiadásával remélik, hogy a gondok idén is megoldódnak. _______id Me nnyibe kerül a ruhatárunk? A kirakatok manapság egyre csábítóbb ruhakölteményekkel „izgatják” a gyengébb nem képviselőit. A keresetek, a lehetőségek azonban a legtöbb nőnél csupán azt engedik meg, hogy néhány pillanatra elábrándozzon a divatos holmik előtt. De nézzük konkrétan: kinek mire futja... Jó lenne valami olcsóbbat, ami bálba is, farsangra is felvehető... (archív felvételi- Régebben sokat költöttem öltözködésre, mert akkor még több jutott rá- mesélte a 43 éves T.-né Marika, aki mindig elegáns, ezt munkája is megköveteli, hiszen egy cégvezető titkárnője. - Ma már kétszer is meggondolom, hogy mire adok ki. Úgy alakítom a ruhatáram, hogy variálható legyen, így nem tűnik unalmasnak, egy blúzzal vagy egy sállal könnyű feldobni a régebbi holmit is.- Mennyit költ ruhára egy évben? — Az elmúlt évben vettem egy új, háromrészes — blézer, szoknya, nadrág — kosztümöt, ami majdhogynem alkalmi vétel volt, 18 ezer forintba került. Ugyancsak tavalyi szerzeményem két új blúz is, ami összesen 9000 forint volt. A télen tönkrement a csizmám, azt is veiíni kellett, ez újabb 9800 forint. Amiből sok kell, az a harisnya, azt a piacon szerzem be, általában 160 forintos áron. Ezek az új dolgaim. Télikabátra például már évek óta nem futotta. Ha jól számolom, ez a negyedik tele a régi kabátomnak, de még bírja magát. Időnként elmegyek a turkálóba is, ahol pár száz forintért lehet hozzájutni igen jó dolgokhoz. Csak kimosom, kivasalom, és nem mondja meg senki, honnan való. * * *- Ruházatból csak annyit vásárolok, amennyit muszáj, illetve ami a munkába járáshoz kell - mondta T. Ibolya, az egyik dél-békési önkormányzat technikai dolgozója. A cégtől kapott ruhapénz általában egy blúzra, nadrágra és egy cipőre elég. Legutóbb decemberben vásároltam egy csizmát és egy nadrágot, összesen 11 ezer forintért. De ezt is csak azért, mert Budapestre utaztam az unokámat meglátogatni. Új csizmát és télikabátot 5—6 évente tudok venni. A nyári cipőm is hároméves. Varratni csak akkor szoktam, ha valami olcsó, méteres anyaghoz jutok, de egy szoknya a felsőrésszel így is 4-5 ezer forint. Nem jellemző, hogy évente felújítom a ruháimat. A divatot képtelenség követni! Igazi kosztümre vagy különleges ünneplőre nem futja. Mivel nem vagyok fiatal, és az alakom változik, néha emiatt kell egy-két ruhadarabot átalakítani vagy lecserélni. Vásárolni elsősorban piacokon és a kínai üzletekben szoktam, mivel a butikok és az áruházak árai számomra megfizethetetlenek. * * * — Munkanélküliként nagyon szerény a jövedelmem, így abból ruházkodásra szinte nem is futja. Évente saját öltözködésre biztosan nem költők 5-6 ezer forintnál többet - közölte érdeklődésünkre a szeghalmi B. Mihályné munkanélküli. — Két gyerekem van, örülök, ha az ő öltöztetésüket szerényen biztosíthatom. Ők még növésben vannak, ezért náluk muszáj cserélni a ruhaneműket. Nem járhatnak ma is abban, amit, két-három éve vettünk nekik. Ruháik beszerzését úgy oldom meg, ahogy sikerül. Sokszor vásárolok kilós, használt ruhát, de ha tehetem, nekik azért igyekszem újat venni. Ám, hogy magamnak mikor vettem utoljára új ruhát, már nem is emlékszem, olyan rég volt. Régebben gyakran szoknyában jártam. Most viszont a téli hónapokban inkább nadrágba, melegítőbe bújok, mert anyagilag nem győzném a sok harisnyát. A nyári blúzokat, szoknyákat is elsősorban turkálom, hisz' újonnan csak egy szoknya vagy egy blúz 5—6 ezer forintba kerülne — mondta a középkorú hölgy. _______h. m.-k. e.-m. b. Eg yetlen forint sem veszhet el! A gyomaendrődi önkormányzat a városi utak és járdák építésére, javítására saját, illetve központi forrásból az elmúlt három évben 170 millió forintot költött. Gyomaendrőd A teljes összegből az utak és járdák javítására és üzemeltetésére fordított pénz eléri a harmincmillió forintot. Ennek az összegnek az áfáját az önkormányzat nem tudja visszaigényelni. A város így a javításra fordított pénz húsz százalékát elveszíti. Kedvező fordulatot hozott azonban az a törvénymódosítás, amely lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzat a törzsva- gyonába tartozó közutak működtetésére önkormányzati intézményt, illetve saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat vagy a működtetést koncesszióba adhatja. Mivel a Gyomaszolg Kft. a törvényi feltételeknek megfelel, az utak és járdák üzemeltetését és javítását a képviselő-testület a cégnek átadja. A testületi ülésen elhangzott, e lépés mellett szól, hogy az utak és járdák javítására idén mintegy húszmillió forintot kell fordítani, amelynek négymillió forint az áfája. Ezt az összeget kár lenne elveszíteni, hiszen ebből a pénzből egy kilomé- ter új járdát lehet építeni. ___im A legjobb akarattal sem... Ha drágább lenne, támogatnák „Még harmincmillió hibázik” című, február 5-én megjelent írásunkban olvasható, hogy a kevermesi önkormányzat nem tud részt venni a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumnak a lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás támogatására kiírt pályázatán, mert a Dél-békési Vízművek Kft. nem volt partner az anyag elkészítésében. Mezökovácsháza—Kevermes A Dél-békési Vízművek Kft. ügyvezetője, Kürtösi Zsigmond a cikk megjelenését követően alaptalannak minősítette a kft.-t elmarasztaló önkormányzati információt.- Az igaz — mondta —, hogy a kevermesiek 2001-ben nem tudtak támogatást igényeim a központi költségvetésből a lakossági ivóvízdíj mértékének mérséklésére. Csak az nem szerepel a cikkben, hogy mi a legjobb akarattal sem nyújthattunk segítséget a pályázat elkészítéséhez.- Miért nem?- Azok a csatornázatlan települések kérhetnek díjkiegyenlítést, amelyeken a vízszolgáltatás 2001. évre várható fajlagos ráfordítása meghaladja a 225 forintot köbméterenként. A csatornázott területeken akkor áll fönn a jogosultság, ha az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás 2001. évre várható együttes, összevont önköltsége meghaladja a 403 forintot.- Vagyis: Kevermes nem felel meg egyik feltételnek sem? — A kft. területén, melynek Kevermes is tagja, a fajlagos ráfordítás köbméterenként 144 forint. Ez az összeg nem azonos a vízdíjjal: az áfástul mindössze 122 forint. Úgy gondoljuk, ennek csak örülni lehet. Visszatérve a kérdésre: a 144 forintos fajlagos ráfordítás jóval alatta marad a pályázatban meghatározott 225 forintos mértéknek, ennél fogva Kevermes jogszerűen nem igényelheti a támogatást. — Nekem úgy tűnik, hogy ön a csatornázatlan települések közé sorolja a nagyközséget. A hálózat már megvan, műszaki hibák miatt egyelőre még nem működik.- A hálózat üzemeltetését a Békés Megyei Vízművek fogja végezni, így a díjtámogatásra is ő jogosult. Tudomásunk szerint a vállalat már be is nyújtotta igényét a tárcaközi bizottsághoz - mondta Kürtösi Zsigmond. MÉNESI GYÖRGY Mérsékelni a sportkiadásokon? Harminckétmillió forint hiányzik A vésztői önkormányzatnak a működéshez idén 673 millió 888 ezer forintra lenne szüksége. Ám ez az összeg nem áll hiánytalanul a nagyközség rendelkezésére. A költségvetés első olvasatának tárgyalásakor kiderült: Vésztő idei forráshiánya jelen pillanatban 32 millió forint. VÉSZTŐ- Át kell tekintenünk, hogy ezt a 32 millió forint forráshiányt miként tudnánk tovább csökkenteni. A településünk összes személyi kiadása 228 millió forint. Ha ezt sikerülne 2 százalékkal mérsékelnünk, akkor ott nyernénk 4,5 millió forintot. Persze drasztikus lépéseket nem szeretnénk tenni, csak az ésszerű lehetőségeket keressük — közölte Kaszai János polgármester a képviselő-testület legutóbbi ülésén.- A forráshiány valóban jelentős, de ez a 32 millió forint az utóbbi két esztendőben a legkisebb hiány. Önkormányzatunknak főleg az intézményi bérjellegű költségei és a szociális kiadásai a magasak - vélekedett Halasiné Kirizs Ildikó, a kulturális és sportbizottság elnöke.- A hiányzó összeg mind működési hiány. Ezért is nagyon nehéz lejjebb faragni ezt a költség- vetést — mondta Pákozdi Gábomé pénzügyi csoportvezető. Néhány képviselő felvetette, hogy esetleg a sportkiadásokon lehetne mérsékelni. — A futball olyan népbetegség, amit mindenütt támogatnak. Mint a mai világban mindenért, a futballért is fizetni kell. Ráadásul a foci sok embert érint, egy-egy mérkőzésen több száz ember szórakozik — reagált /Visegrádi Gyula képviselő. A legközelebbi ülésre a nagyközség vezetése az intézményvezetőkkel közösen próbál csökkenteni a 32 millió forintos forráshiányon. M. B. „LEGYEN SZÓ BÁRMIRŐL, POTENCIÁLIS ÜZLETFELED ÁLTALAD ISMERT NEGATÍVUMAIT SZOROZD MEG KETTŐVEL, A POZITÍVUMAIT PEDIG FELEZD!” (Lee Wallek) _______Röviden________ KÖZMEGHA LLGATÁS, (i) Körösladány képviselő-testülete február 12-én 17 órától a helyi Dr. Asztalos Miklós Művelődési Házban közmeghallgatást tart. A település vezetése ekkor tájékoztatja a lakosságot az idei költségvetés lehetőségeiről, valamint Ladány rövid és hosszú távú elképzeléseiről. SZÚNYOGRA KÖLTIK, (i) A Körös-Sárrét vizes élővilágban gazdag vidék, így a szúnyog is gyakrabban támad. Az ecseg- falvi önkormányzat az elmúlt esztendőben összesen 1 millió 243 ezer forintot költött szúnyogirtásra. Ezt a pénzt a község a megyei területfejlesztési tanácstól nyerte pályázat útján. HORGÁSZOKNAK, (i) Szeghalomnak hosszú idők óta egyik aktív civil szervezete a Vörös Meteor Horgászegyesület. A város vezetése ezt az egyesületet tavaly 100 ezer forint anyagi támogatásban részesítette. Ahol kérdezhet a vállalkozó Téma volt: az uniós csatlakozás várható következményei A Széchenyi terv pályázatairól tartott ismertetőt a Körös-szögi Területfejlesztési Társuláshoz tartozó települések vállalkozóinak Ungvölgyi János kistérségi megbízott (képünkön) és Hodálik Pál területfejlesztési szakember. A szervezők a közeljövőben megismétlik a fórumsorozatot, ahol újabb pályázati információkról tájékoztatják az érintetteket. Gyomaendrőd Ungvölgyi János utalt rá, a Szé chenyi terv idén pályázati forrná ban összesen 100 milliárd forinttal segíti a vállalkozások verseny- képességét, a turizmus fejlesztését, a lakásprogramot, illetve a régiós gazdaságépítési programokat. A terv ezen célokra a jövő évben még nagyobb forrást irányoz elő. A fórumokon a legtöbben a kézműves mikrovállalkozások támogatását, a beszállítói kis- és középvállalkozások fejlesztését, továbbá a minőségbiztosítási rendszer kialakítását segítő pályáTakarékosan jobb A Széchenyi terv a magánszemélyek törekvéseit is segíti, egyebek mellett támogatja a lakossági energia-megtakarítást. Pályázni lehet tetők, illetve nyílászárók utólagos hőszigetelésére, a meglévő fűtési, illetve melegvíz-ellátási berendezések korszerűsítésére, továbbá energiatakarékos berendezésre való cseréjére. zatokról kérdeztek. Másokat az európai uniós csatlakozás várható következményei, a felkészüléssel kapcsolatos feladatok foglalkoztattak. Ungvölgyi János szólt arról is, márciusban a kilenc településen újra megszervezik a fórumokat, ahol a megyei terület- fejlesztési tanács is tájékoztat, továbbá mező- gazdasági támogatásokkal foglalkozó szakemberek is jelen lesznek. A térségfejlesztési megbízotti fogadóórák Szarvason, a városházán műiden hétfőn 9— 13 óráig vannak, Gyo- maendrődön, a Vállalkozók Házában minden kedden 8— 12 óráig. ____ cs. r. A hazai juhászairól Ezeregyszáz éves Kárpát-medencei történelmünk során mindig is az egyik legfontosabb állatunk volt a juh. (Természetesen a lótartás és -tenyésztés mellett.) Különös, hogy napjainkban főként azok juhászkodnak, akik exportálják a bárányokat. Sajnos egyre kisebb szerepe van élelmiszer-gazdaságunkban a juhtejnek. Textilipar runkban is elenyésző mennyiségű gyapjút dolgozunk fel ahhoz képest, hogy mekkora lehetőségeink volnának, ha meglévő kapacitásainkat kihasználnánk. A kereslet ellenére azonban juhaink száma évtizedek óta csökken. Tíz évvel ezelőtt az anyák száma 1,4 millió volt, negyedével kevesebb, mint 20 éve. Juhaink 98 százaléka merülő. Kísérleti jelleggel néhány fajtából kosok behozatalára is sor került. A merinó nemesítése az utóbbi 40 évben a gyapjú- és hústermelés növelésére irányult. Ma elsősorban a hústermelésnek van jelentősége, mert az árbevétel 70-80 százalékát ez adja. A vágóbárány-kategóriák a következők: tejbárány (jerke és kos): 10-től 14, illetve 14-től 18 kilogrammig, választott bárány (jerke és kos): 18-tól 24 kilóig, gyors hízlalású pecsenyebárány (ebből exportálunk a legtöbbet): 24-től 35 kilogrammig a jerkék, 27-től 45 küóig a kosok esetében. Itt azonban mind a jerkénél, mind pedig a kosnál még 5 kategóriába sorolják a bárányokat. Annak érdemes juhot tartani, aki képes kielégíteni az állat igényeit. Az állomány nagysága szerint megfelelő legelőt kell biztosítani. Azonkívül gondoskodni kell a téli-nyári elhelyezésről, a jó minőségű Idegészí- tő takarmányról és az egészségvédelemről. A juhászkodás 365 napos feladat még akkor is, ha csak tanyák körül „sepregető” állományról van szó. _________ ■ i
