Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-06 / 31. szám

INTERJÚ 2001. FEBRUÁR 6., KEDD - 7. OLDAL IjjÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Szakmai munkája csúcsán az új megyei főügyész (Folytatás az 1. oldalról) Amikor őt kinevezték a Fővá­rosi Főügyészség élére, az akkori személyzeti és képzési osztályve­zető megbetegedett. A főügyész­nek olyan munkatársra volt szük­sége, aki meg tudja szervezni az irányítást, a továbbképzéseket. Engem kért fel erre a feladatra. Gondolkodnom kellett természe­tesen, hogy a klasszikus vádkép­viseleti munkából - amit addig nagy kedvvel és szeretettel csinál­tam - kiszakadjak-e. Aztán még­is elfogadtam az ajánlatot. Nem gondoltam, mi vár rám az új munkakörben, de utólag csak azt mondhatom, nem bántam meg, hogy elvállaltam. Nehéz időszak volt - majd' tíz esztendő az éle­temben. Az ügyészségre kevés fi­atal fogalmazó jelentkezett. Nem alakult ki a középvezetői réteg. Hiányzott egy generáció, melyre számítani lehetett volna. Az ala­csony fizetések miatt a jogászok inkább az ügyvédi hivatást vá­lasztották. Jó néhány mai sztár­ügyvéd valamikor a mi kollégánk volt.- Könnyen búcsút mondott a vádképviseleti munkának, a tár­gyalótermeknek?- Azzal a kéréssel vállaltam el a személyzeti és továbbképzési osz­tály vezetését, hogy továbbra is tárgyalhassak büntetőügyekben. Bócz Endre nem gördített elé aka­dályt, de nekem egyre ritkábban nyüt lehetőségem a tárgyalásokra. Most, amikor eljöttem, 570-en dol­goztak a Fővárosi Főügyészségen, ebből 235 ügyész és 70 fogalmazó. A szervezet vezetőségének egyik tagjaként dolgozni hatalmas fele­lősséggel járt. Mindezekkel együtt folyamatosan figyelemmel kísér­hettem a jogszabályváltozásokat, irányítottam a fogalmazóképzést, részt vettem szakmai konferenciá­kon, jogásznapokon, sok helyen megfordultam, tehát mindenre volt rálátásom. Átfogó kép alakult ki bennem az ügyészségről. Az 570 embert név szerint ismertem, közvetlen kapcsolat alakult ki kö­zöttünk.- Merész vállalkozásnak tű­nik, hogy a Fővárosi Főügyészség osztályvezetőjeként megyei fő­ügyészi állásra pályázott. Össze­függ-e az elhatározása Bócz Endre nyugdíjba vonulásával?- Nem. Régóta érlelődött ben­nem a váltás gondolata. Idegőrlő feladat volt a munkám. Mégis, a helyzet mindig úgy alakult, hogy maradnom kellett. Tavaly tavasz- szal határoztam el véglegesen, hogy felállók a székemből. Várha­tó volt Bócz Endre nyugdíjba vo­nulása, ezért úgy döntöttem, a tá­vozása körüli nehéz időszakban a helyemen maradok, hiszen a ve­zetőváltás mindig bizonytalan helyzetet eredményez. A tervem­ből az év végére lett valóság, ami­kor pályáztam a Békés megyei fő­ügyészi állásra.- A családi kötődései miatt gondolt eleve Békés megyére? A nyolc megyei főügyészi hely közül másikat is választhatott volna.- Kifejezetten a Békés megyei ügyészi szervezet élére pályáz­tam, hiszen valóban erős a kötő­désem. Tudom, hogy az egyik legnehezebb helyzetben lévő megye Békés, elég, ha az emberek bekapcsol­ják a tévét, olvassák az új­ságokat, kiderülhet szá­mukra, miért: az olaj­ügyek és sok minden más miatt. Mindezt tudva és vállalva pályáztam Békés­be. Hatalmas kihívásnak tekintem ezt a feladatot, s úgy gondoltam, tartozom magamnak azzal, hogy megpróbálom. A szakmai munkám csúcsának te­kintem, amit vállaltam.- A Békés Megyei Fő­ügyészség vezetőivel és a városi vezető ügyészekkel február l-jén találkozott először. A bemutatkozá­son mit tartott a legfonto­sabbnak megosztani kol­légáival?- Nem mondhattam még programbeszédet a munkatársaimnak. Janu­ár 31-én léptem ki a Fővá­rosi Főügyészség kapu­ján, másnap reggel pedig itt voltam, Gyulán. Előbb szeretném a kollégákat megismerni, úgy látom, partnere­im lesznek abban, hogy a célokat elérjük. Június közepéig kétlaki életet élek, visszajárok Budapest­re, utána viszont ide költözöm a családommal. Egy megyei fő­ügyésznek ott kell élnie, ahol dol­gozik! Fontos cél, hogy megszün­előadásokon vehetnek részt, a nyelveket beszélő fiatalok tanul- mányutakra jelentkezhetnek. Ta­valy szeptemberben Rómába hív­tak bennünket uniós továbbkép­zésre, így közelről ismerkedhet­tünk például Olaszországnak a Dr. Veress Gabriella: „Nem is tudnék más lenni, mint ügyész" D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET szervezett bűnözés elleni tevé­kenységével. Olaszország, Szicília mérhetetlenül szégyellj, hogy első­sorban erről híres, és mindent megtesz a maffia felszámolásáért. A maffiaellenes főügyészségen döbbenetes tapasztalatokat sze­reztünk. Az olaszok csodálatra Névjegy Született 1954-ben Orosházán. Középiskola: Szeged, Tömörkény István Gimnázium és Szak- középiskola, díszítőszobrász szak. Egyetem: Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Ál­lam- és Jogtudományi Kar. Az ügyészséghez 1984. február 1-jén került. A Fővárosi Fő­ügyészségen 1991 júniusától dolgozik. 1992 januárjában ne­vezték ki a Fővárosi Főügyészség személyzeti és továbbkép­zési osztályvezetőjének. Férje Kovacsics János épületgépész mérnök. Kislánya, Geor­gina 14 éves, nyolcadik osztályos tanuló. Hobbija az olvasás, a színház, az opera, a koncertek, és min­den, ami a művészetekkel kapcsolatos. tessük a létszámhiányt az ügyészi szervezetben. Meg kell találnunk, és ide kötnünk a fiatal jogászokat, akik Békés megyéből indultak, s nem tértek eddig vissza. Meggyő­ződésem, hogy ugyan olyan szin­tű szakmai munkát lehet itt is vé­gezni, mint máshol.- Az ügyészségi reform és az uniós csatlakozással kapcsolatos feladatok milyen lehetőségeket és tennivalókat hoznak az ügyészek látókörébe? — A reformmal egyre nagyobb lehetőségek nyílnak meg az ügyé­szek számára. Konferenciákon, méltóan fejlett számítógépes háló­zattal dolgoznak, ami persze ná­lunk is megvalósítható, de ettől még messze vagyunk. A lényeg, hogy minden ügyésznek át kell es­nie az uniós képzésen. Az ügyész­ségi reform a múlt évben indult el a Legfőbb Ügyészségen, szerveze­ti átalakulások történtek, többek között létrejött egy nemzetközi ügyekkel foglalkozó főosztály is. Hierarchikus szervezetről lévén szó, a reform lépcsőzetesen to­vább folytatódik. Ennek része a nyolc megyei főügyészi állás meg­hirdetése is. Nem gyökeres válto­zásról van szó, hiszen az ügyész­ség mindig jól működött tisztessé­ges, fegyelmezett ügyészekkel, csak a „külvilág” változásaihoz igazodva, átcsoportosításokkal jobb, hatékonyabb szervezetet kell kialakítanunk. Megszoktunk valamit, s ezért sokszor nem látjuk a fától az er­dőt. A módszerbeli vál­toztatásokkal az ered­ményesség, a jobb pro­duktum a cél. A nyertes pályázatomhoz a leg­főbb ügyész úr gratulált, s ígérte, hogy minden segítséget megad ahhoz, hogy terveink megvaló­suljanak. ígéretét komo­lyan vettem, és szeret­ném is igénybe venni a segítségét. Megteszek mindent, hogy Békés megyében hasonló tech­nikai, tárgyi feltételek között dolgozzunk, mint más megyékben, és jó ügyészek, sok fia­tal legyen közöttünk. Február 1-jétől elkezdte a munkáját a központi ügyészségi nyomozóhi­vatal Budapesten, kiváló felkészültségű kollégák részvételével. Kiemelt ügyekben dolgoznak, természetesen lehetsé­ges, hogy jelentős Békés megyei ügyekben is vizsgálódniuk kell majd. A legfőbb ügyész úr döntése volt, hogy min­den megyében egy ügyész kolléga foglalkozzék a környezetvédelem­mel kapcsolatos ügyekkel, február elsejétől Békésben is van ilyen munkatársunk. Az első benyomá­saim egyike volt, hogy nem megfe­lelő a megyei főügyészség számí­tógéppel való ellátottsága. A Leg­főbb Ügyészség ebben az évben sokat költ majd a fejlesztésre. Ide­ális lenne, ha minden ügyész asz­talán ott állna a számítógép, kü­lönben nem tudunk lépést tartani a fejlődéssel. A félév végéig szeret­nék megoldani az ügyészség internetes hozzáférhetőségét is.- Az emberek számára, akik valamilyen módon kapcsolatba kerülnek az ügyészséggel, talán a legfontosabb, hogy ügyeik a lehető leggyorsabban, megnyugtatóan befejeződjenek.- Minden ügy mögött ember van, családok sorsát érintheti. Békés megyében nincs különö­sebb probléma az időszerűség­gel, de az eredményeken mindig lehet javítani. Együtt kell működ­nünk a rendőrséggel, a bíróság­gal. Türelem és idő szükséges, hogy megismerhessem a társ­szervek vezetőit, a helyi viszo­nyokat, mindenekelőtt azonban a saját kollégáimat. A szekeret csak egyfelé lehet húzni, ha min­denki akarja, sikerülni fog. Eb­ben reménykedem.- Köszönjük a beszélgetést! LÁSZLÓ ERZSÉBET Ellenzik a polgármester kirohanásait Mindkét fél elmondja véleményét Az orosházi képviselő-tes­tület Fidesz-FKgP-MDF képviselői által alkotott Polgári Frakciója a város fejlődését elősegítő kezde­ményezéseket konstruktív módon támogatta a 2000- es esztendőben. Nem ér­tettek azonban egyet a vá­rosvezetés azon törekvése­ivel, melyek az intéz­ményszűkítésre vonatkoz­tak — olvasható Volencsik Zsolt frakcióvezető la­punkhoz eljuttatott évér­tékelő sajtóközlemény­ében. Orosháza A Polgári Frakció ellenezte a vá­ros legnagyobb múltú sport­egyesülete, az Orosházi MTK el­lehetetlenülését előidéző sport­támogatási rendszert is. - To­vábbra sem értünk egyet azok­kal a törekvésekkel - fogalma­zott Volencsik Zsolt -, amelyek az egyébként örvendetesen sza­porodó többletbevételek fel- használásával szűk csoportok érdekeit szolgálják és nem a polgárok többségének akaratát tükrözik. Ellenezzük és nem értjük, hogy a polgármester — vélhetően politikai érdekeinek sok esetben alárendeli a város érdekeit, érthetetlen és értel­metlen kirohanásokat produkál­va a megyei közgyűlés vezetői­vel és a köztársaság kormányá­val szemben. A Volencsik Zsolt által jegyzett sajtóközlemény szerint a helyi újság munkatársaira érzékelhető nyomás nehezedik, ezért az új­ság nem objektív. A Polgári Frakció szerint az idei esztendő már a közelgő vá­lasztások jegyében telik, a politi­kai csatározások fokozódására számítanak mindkét oldalról. A frakció továbbra is markáns el­lenvéleményének ad hangot. Tá­mogatnak minden olyan kezde­ményezést, melyek összhang­ban vannak a kormány elképze­léseivel, mint például a fiatalok lakáshoz juttatása, közalkalma­zottak béremelése és a városi ösztöndíjak összegének emelé­se. Fetser János, Orosháza pol­gármestere a fentiekkel kapcso­latban elmondta, a Volencsik Zsolt által jegyzett évértékelés már a választási kampány jegyé­ben született. A sporttámogatás­sal kapcsolatban a polgármester hangsúlyozta, az elmúlt 50 év­ben nem volt Orosházán olyan virágzó sportélet, mint most. A múlt dicsőségéből nem lehet megélni, csak a jelen eredmé­nyeiből - mondta. Fetser János kitért arra is, valóban nem egy esetben bírálta a kormányt, mi­vel a döntések egy részének meghozatalát nem a szakmai­ság, hanem a pártérdekek vezér­lik. Ezzel támasztható alá példá­ul az orosházi elkerülő út to­vábbépítésének megakadása is. Volencsik Zsolt helyi sajtóval kapcsolatos aggodalmát a pol­gármester cáfolta. - Abban mindkét oldal egyetért, hogy Orosháza dinamikusan fejlődik. Remélem, hogy így lesz ez a jö­vőben is, a közelgő választások ellenére is - mondta Fetser Já­nos. KOVÁCS ERIKA Közalapítvány információs irodával A pályázati lehetőségeket figyelik majd Füzesgyarmaton — csak­úgy, mint valamennyi kö­rös-sárréti településen — a magas munkanélküliség je­lenti a legnagyobb problé­mát. A témával legutóbbi ülésén a helyi képviselő- testület is foglalkozott. Ek­kor vetődött fel: a munka­helyteremtés támogatására egy közalapítványt kellene létrehozni. Füzesgyarmat- A munkahelyteremtés Füzes­gyarmaton mindenki szerint na­gyon fontos feladat. Az emberek segítséget várnak az államtól, a testülettől, a polgármestertől és mindenkitők aki megoldhatja -a problémát. Úgy gondolom, közös erővel, gondolataink elmondásá­val, ötleteink megvitatásával lé­pésenként előbbre juthatunk — fogalmazott Mészáros Zoltán képviselő. A témához többen hozzászól­tak. Közülük Furkó Sándor kép­viselő javasolta: az önkormány­zat hozzon létre egy közalapít­ványt, amely támogatná a füzes­gyarmati munkahelyteremtése­ket. A képviselő-testület egyetér­tett a kezdeményezéssel, ám az ezzel kapcsolatos forrásokat, csak a végleges költségvetés után lehet konkrétan meghatá­rozni. Információink szerint a köz- alapítvány egy információs irodát is működtetne Gyarmaton. Eb­ben az irodában egy személy interneten és egyéb számítógé­pes hírforrásokon figyelné a pá­lyázati lehetőségeket. Ezeket a pályázati felhívásokat az érdeklő­dő füzesgyarmati befektetők megkapnák, így a munkahelyte­remtő vállalkozók nem maradná­nak le egyetlen pályázati lehető­ségről sem. Dr. Köteles Lajos, a Tessedik Sámuel Főiskola Körös Főis­kolai Kara gyulai tagozatának főigazgató-helyettese (képün­kön) az előremenekülés győ­zelmeként értékeli, hogy azon minisztériumi állásponttal szemben, miszerint ne legye­nek kartól független oktatási intézmények, a főiskolai ta­nács mégis úgy döntött, már­cius elsejétől önálló intézet­ként működhetnek. Gyula- így jobban áttekinthetővé válik, ha valamilyen áldozatot vállal a város, abból mi születik meg - fo­galmazott dr. Köteles Lajos a gyu­laiak kérdésére, hogy miért jó önálló intézetnek lenni. - Úgy nem szívesen hoznak anyagi ál­dozatot, hogy az valamilyen meg­foghatatlan kalapba kerül és vagy visszajut vagy nem.- Ki kezdeményezte az egész­ségügyi főiskolai tagozat önállóvá válását?- Minden itt dolgozó ezt támo­Megfontolja pályázata benyújtását gáttá. A Tessedik főiskolához csatlakozás azt jelentette, hogy lé­nyegében önállóan működött az intézmény, mert a békéscsabai kar nem avatkozott be az itteni történésekbe gazdasági­lag és szakmailag sem. Az alapprobléma, hogy ez az iskola az egész­ségügyi felsőoktatás ré­sze, nem illeszthető a békéscsabai képzéshez, csak bizonyos szakok­nál lehet néhány eset­ben közös akciókról szó. Igazából egy gazdasági karhoz nem kap­csolható. A Körös Főiskolai Kar most válik szét egy pedagógiai és egy Békéscsabán működő gazdál­kodási karrá, a Tessedik ötödik le­hetséges karaként jelenik meg az intézet. Pillanatnyilag Egészség- ügyi Intézet elnevezésű, de hosz- szú távon egészségügyi, szociális és idegenforgalmi kart akarunk teremteni.- Mi kell ahhoz, hogy az egész­ségügyi főiskola intézetből karrá váljon és ez mennyi időbe telhet?- Legalább két alap­szak szükséges, most egy van, a diplomás ápoló­képzés. Minimum öt tan­széknek kell működnie, élükön minősített okta­tókkal. S persze olyan színvonalú munka szük­séges, amit akkreditálnak és ami bizonyítja, hogy arra az in­tézményre hosszú távon is szük­ség van, iránta kereslet mutatko­zik. A karrá válás öt éven belül Gyulán megteremthető. A Tessedik főiskola és a város önkor­mányzata között együttműködési megállapodás született. A város két módon nyújt segítséget a fej­lesztési programokhoz. Az egyik­nek már eleget tett, amikor nem­zetközi továbbképző központhoz a főiskola rendelkezésére bocsátott egy épületet a Béke sugárúton. Másrészt a városban néhány, ma­gasan kvalifikált szakembert le kell telepíteni, amit a főiskola önerőből nem tud megvalósítani. A város abban vállalt kötelezettséget, hogy alacsony számban, több év alatt le­nácsi döntés kérdése. Az ápoló­képzés többféle szakirányba nyi­tása az egészségügyi továbbképző központtal együttműködve lehet­séges. Az ápolóképzés megállapo­dás esetén nem csupán egy általá­nos egészségügyi kultúrát ad, ha­nem néhány irányban szakosod­hat, például az intenzív ellátás, a műtős szakirányok felé.- Pályázatot írt ki a főiskolai tanács az intézetigazgatói állás­helyre. Pályázik?- Megfontolom. Arra vállal­koztam, hogy megmentem a fel­számolástól a gyulai főiskolát és megkeresem azt a perspektívát, amivel a térségnek is érdekévé vá­lik, hogy fejlessze. Gyulán na­gyon sok támogatást kaptam és életemben ez egy nagyon fontos szakasz. Nehéz helyzetből kike­rülve volt számomra emberileg je­lentős az ittlét. Ugyanakkor nem biztos, hogy én vagyok a legkivá­lóbb szakembere az egészségügyi oktatásnak. így ha olyan pályázik, aki alkalmasabb, én nem indulok a pályázaton.________ szőke marsit telepíti őket a lakhatás valamilyen biztosításával, mert másképpen nem lehetne őket Gyulára hozni.- Az együttműködési megálla­podás szerint az egészségügyi kép­zés alap marad. Merre nyitnak?- Talán a legnagyobb érdeklő­dés a sürgősségi ellátás iránt van, mert itt van szükség a legtöbb szakemberre..., de ez főiskolai ta­I Iskolatörténet A gyulai egészségügyi főiskolát az 1993-94-es tanévtől hozták lét­re diplomás ápolóképzésre a Debreceni Orvostudományi Egyetem Nyíregyházi Főiskola Karának kihelyezett tagozataként. A DOTE a 2000-2001-es tanévtől a gyulai képzést megszüntette. Az egész­ségügyi főiskola 2000. április elsejétől a Tessedik Sámuel Főiskola Körös Főiskolájának tagozata. Dr. Köteles Lajost arra kérték fel, hogy dolgozza ki az integrálódás programját és a fejlesztési célkitű­zéseket. A főigazgató-helyettes szerint a Tessediken belül az önálló intézetté nyilvánítással célba ért. A gyulai iskola az országban az egyetlen, kartól független intézet. Egészségügyi főiskolai képzés a Tiszántúlon Nyíregyházán, Gyulán és Szegeden folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents