Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-05 / 30. szám

6. OLDAL - 2001. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ G A Z D A S Á G A minimálbér emeléséről, őszintén A kényszerhelyzet miatt,,kiskapukat” kell keresnünk A minimálbér 40 ezer forintra emeléséről már több megközelítésben szóltunk lapunk­ban. Számos munkaadó elmondta, milyen nehéz, olykor lehetetlen helyzetbe került az új felállás miatt. Arról azonban, hogy ki mi­ként oldja meg ezt a problémát, nem szíve­sen vállaltak nyilatkozatot. Mostani írá­sunkban, éppen ezért, név nélkül, ám őszin­te válaszokat kértünk... Észak-Békés; Dél-Békés — Mindig törvénytisztelő ember voltam, de most odajutottam, hogy kénytelen vagyok „kijátszani” a legális utat. Ez a hirtelen meg­emelt minimálbér akkora terhet ró a magam­fajta kisvállalkozásokra, hogy azok vagy össze­roppannak a közterhek súlya alatt vagy kény­telenek „kiskapukat” keresni — kesergett la­punk munkatársának egy észak-békési kisvál­lalkozó. Hivatalosan négy órában Miután garantáltuk az illetőnek, hogy lapunk­ban még a monogramját sem jelentetjük meg, a középkorú férfi elmondta: 2000. december 31-ig hat hivatalosan bejelentett al­kalmazottal végezte tevé­kenységét. Dolgozói közül négyen kerestek a most ja­nuár elsejétől érvényes új minimálbér alatt. Az ő béremelésüket és azok közterheit sajnos a kisvál­lalkozás ilyen hirtelen nem tudja megtermelni. Hiszen az észak-békési térség továbbra is szegény térségnek számít: a piaci lehetőség nem bővült a kötelező minimálbér emeléssel azonos mérték­ben. így fájó szívvel tette meg a drasztikus lé­pést, de muszáj volt: január elsejétől ezt a négy dolgozót hivatalosan csak négy órában foglal­koztatja. Ha ennek a négy alkalmazottnak a munkájára esetleg a négy órán túl is igény tart, akkor azt igyekszik másként honorálni. Hogy miként? A vállalkozó azt felelte: ez azért mégsem publikus... Becsületesnek maradni csőd?- A vendéglátóiparban dolgozókat is kedvezőt­lenül érinti a minimálbér kötelező bevezetése, mert az ezzel járó pluszköltségeket nem tudjuk kigazdálkodni - mondta egy dél-békési étterem vezetője, aki jelenleg 6 alkalmazottat foglalkoz­tat. A vidéki vendéglátást jogtalanul sújtja példá­ul a bruttó árbevétel után fizetendő turisztikai járulék, pedig a mi térségünkre nem jellemző az idegenforgalom. Ugyancsak komoly kiadást je­lent a helyi adó és a szakképzési hozzájárulás. A jövedelmezőséget terheli a munkaruha, a sza­badságok és a korszerű munkakörülmények biztosításának költsége, ám ezt senki nem veszi figyelembe. A tulajdonosnak viszont mindennel számolnia kell. Éves szinten a 6 alkalmazottra vetítve az új minimálbér bevezetése számomra 340 ezer forint plusz bérjárulékot jelent - mondta az étterem vezetője. - Nagyon sok le­vest kellene eladni ahhoz, hogy visszatérüljön. És még nem szóltam a nyersanyagok magas ára­iról. Ezt úgy lehet kompenzálni, hogy vagy ára­kat emelek, vagy elküldök 1-2 dolgozót, vagy esetleg csökkentett munkaidőt alkalmazok, illet­ve rövidítek a nyitva tartáson. A dolgozók vagy a vevőkör mindenképpen károsul. A rendelet hát­ránya, hogy „kiskapuk” keresésére kényszeríti a becsületes vállalkozókat is, ami valószínűleg senkinek sem jó. _____________h. m. - m. b. A M INIMÁLBÉR BEVEZETÉSÉVEL JÁRÓ KIADÁSOK A MUNKAADÓ ÉS A MUNKAVÁLLALÓ OLDALÁRÓL 25 500 FT, VAGY 40 000 FT ESETÉN Munkaadó terhei Egészségügyi hozzájárulás (EHO): Ft/fö/hó 200 volt 300 lesz Munkaadói járulék: 765 volt 1200 lesz Nyugdíjjárulék: 5610 volt 8000 lesz Egészségbiztosítási járulék (tb): 2805 volt 4400 lesz Munkavállaló terhei Ft/fő/hó Szja: 2040 volt 4200 lesz Munkavállalói járulék: 382 volt 600 lesz Nyugdíjjárulék: 2040 volt 3200 lesz Egészségbiztosítási járulék (tb): 765 volt 1200 lesz (Az adatok a cikkben szereplő kisvendéglőre számolva készültek) Forráshiány nélkül gazdálkodnak Ecsegfalva az idén sem lesz forráshiányos. A képviselő-tes­tület a napokban első fordulóban tárgyalta az idei költség- vetést. A település vezetői igyekszenek úgy osztani-szorozni minden forintot, hogy a rendelkezésükre álló összegből még némi fejlesztésre is jusson. Ecsegfalva Nem forgalmazható A Budapest Főváros Közigazgatá­si Hivatal Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelősége mintavétellel egybe­kötött ellenőrzést végzett a Sze­pesi Zsolt vállalkozó által működ­tetett, 1153 Budapest, Pázmány Péter úti piac P C2/A pavilonjá­ban lévő elárusítóhelyén. A Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség laboratóriumában elvégzett vizs­gálatok szerint az EUROTEC® Germany EU-5280 típusú, 7 se- bességes kézi mixer áramütés-ve­szélyes és a DOMOTEC® Ger­many MS—4331 típusú, 7 sebes- séges kézi mixer tűz- és áram­ütés-veszélyes. A Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség a fenti termékek forgalma­zását az áruk és szolgáltatások biztonságáról és az ezzel kapcso­latos piacfelügyeleti eljárásról szó­ló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rende­let 6. § d) pontja alapján megtiltja. A kereskedelmi egységek a fogyasztók által a vásárlás he­lyére visszaszállított termékeket kötelesek visszavásárolni. ■ KÖZHASZNÚAK. (1) A végegy­házi önkormányzat idén is terve­zi a munkaügyi központ közvetí­tésével a közhasznú munkások alkalmazását, ám a minimálbér megemelt költségei miatt keve­sebb létszámot (9-10 személyt) tudnak fogadni. A foglalkoztatás 4—6 hónapra és 6 órás munka­időre szól, melynek költségét 30 százalékban az önkormányzat fe­dezi. A feladat várhatóan hasonló a tavalyihoz, mely kiterjed a köz­terület, a játszótér, a temető, az utak és utcák karbantartására. ESZKÖZFEJLESZTÉS. (1) A nagykamarási általános iskola a Békés Megyei Közoktatási Közala­pítványtól közel 200 ezer forint tá­mogatást nyert az oktatási eszkö­zök fejlesztését célzó pályázaton. Az intézmény a pályázati pénzből a közelmúltban egy elektromos zongorát vásárolt, amely nagy se­gítséget jelent az énekórákon, illet­ve gyakorlási lehetőséget nyújt mindazoknak, akik kedvet érez­nek a zenetanuláshoz. ÖSSZEKÖTŐ ÚT. (i) Az észak­békési térséget érintő fontos be­ruházásként tavaly elkészült az Ecsegfalva és Bucsa közötti ösz- szekötő út első szakasza. Az 1550 méter hosszú útszakasz építésére 50 millió forint támo­gatást adott a szakminisztérium, 23 millió 887 ezer forintot a Bé­kés Megyei Területfejlesztési Ta­nács. Ezeket az összeget egészí­tette ki az ecsegfalvi önkormány­zat közel egymillió forinttal. A költségvetés első olvasatát a gazdasági, pénzügyi bizottság terjesztette a képviselő-testület elé. Az anyag ismeretében közöl­hetjük: már most biztosra vehető, hogy a racionális gazdálkodás eredményeként Ecsegfalva ebben az esztendőben sem nyújt be „önhikis” pályázatot, azaz nem lesz forráshiányos. Persze azért némi gazdasági nadrágszíj szorításra szükség lesz, mert a község dologi kiadá­sai 10,5, a személyi juttatások pe­dig 18 százalékkal nőnek az elő­ző esztendőhöz viszonyítva. A megszorító intézkedés részeként az önkormányzati intézmények­től idén összesen három dolgozót építenek le. A fejlesztési tartalékot pedig a testület úgy álltja be, hogy abból a pályázati saját erő (fiatalok bér­lakásépítéséhez, az Ecsegfalva— Bucsa összekötő út folytatásá­hoz, a szennyvízcsatorna kiviteli terveire) biztosítva legyen. _____________________________(MAGYAR!) VÉLEMÉNY Béremelés feszültségekkel „A XXI. század kezdetén megértük, hogy egy takarítónő ugyan­annyit keres, mint egy kezdő pedagógus” - kesergett egyik isme­rősöm, aki tavaly végzett a békéscsabai főiskolán. Vidéken van ugyan kereslet a tanári és tanítói szakmák iránt, viszont a falusi is­kolák bérezése messze elmarad a nagyobb városokétól vagy a fő­városban kapható fizetésektől. Elkeseredését a kormány kötelező minimálbér bevezetésével kapcsolatban nyilvánította ki, mert mint mondta: mit ér egy diploma, a tanulás, a sok lemondás, ha a nagy­betűs életben való elindulás egyenértékűvé válik a végzettség nél­kül is betölthető szakmákkal.- Nem a minimálbér sok, hanem a megyénkben tapasztalható átlagfizetés a kevés - mondta egyik dél-békési polgármester, aki azt fejtegette, hogy a 40 ezer forint bevezetése különböző foglalkozta­tási és bérfeszültségeket okoz a munkahelyeken. Különösen ott, ahol a dolgozóknak 10-15 évi mun­kaviszony után is a most törvény­be foglalt bérhatár körül mozog a keresete. A minimálbér ugyanis kétélű fegyver. Azok a kisiparosok, magánvállalkozók, akik saját magukat foglalkoztatják a minimál­béren, azok az adóelőleget és a járulékokat is az emelt összeg után fizetik. Ehhez a bruttó bevételüket is növelni kellene, amire kevés a remény. A kiadások pótlására több cipősarkot, rossz órát kellene megjavítani vagy annyival több frizurát készíteni. De mit tegyenek, ha nincs vendég? Ugyanez tapasztalható az 1-2 alkalmazottat fog­lalkoztató üzemekben, kereskedelmi- és vendéglátóegységekben is. A felülről jött regula megint a „kicsiket” sújtja. Aki nem bírja a versenyt, kénytelen bezárni az üzletet, visszaadni az ipart, esetleg otthon feketemunkával pótolni a megélhetést. A kormány jobban járna, ha egyoldalú béremelés helyett a gazdaság jövedelemterme- lő képességét tenné kiszámíthatóvá és biztonságossá, halasi maria Újfajta jövedelemigazolás A munkaviszony megszűnésekor csak ezzel távozhatunk Egy új jogszabály értelmé­ben 2001. január 1-jétől a munkaviszonyát bármilyen okból megszüntető biztosí­tott munkavállalónak kéz­hez kell kapnia egy jövede­lemigazolást, amely az egészségbiztosítási ellátá­sok későbbi megállapításá­hoz nélkülözhetetlen. A megyei egészségpénztáraknál — külön értesítés nélkül — jelent­kezhetnek a munkáltatók azért az újfajta nyomtatványtömbért, amely az igazolások kiállításához szükséges. Az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP) Jogi Főosztályának munkatársa la­punknak elmondta, hogy a táp­pénz, a terhességi — gyermek­ágyi segély, valamint a gyermek- gondozási díj (gyed) megállapítá­sánál van fontos szerepe az iga­zolásnak, a korábban befizetett járulékok alapját képező jövedel­mi adatoknak. A nyomtatványtömb kétpél­dányos és — miután szigorú számadású - a munkáltató kép­viselőjének aláírása szükséges ahhoz, hogy a megyei egészség- biztosítási pénztárak kétszázöt­ven forintos egységáron kiadják. Kitöltéskor az első példányt a munkavállalónak kell átadni, akinek a következő munkahe­lyén, vagy az illetékes megyei pénztárnál - ha egészségbiztosí­tási ellátást igényel — be kell azt mutatnia. Fontos, hogy az igazolást minden munkavállaló magánál tartsa. Mind a munkavállalók­nak, mind a foglalkoztatóknak kellemetlensége származhat ab­ból, ha ezt a jövedelemigazolást nem állítják ki. Egy későbbi be­tegség, illetve gyermek születé­se esetén a megyei egészségbiz­tosítási pénztárak egyedileg ku­tatják fel a mulasztó munkálta­tót. ___________ NÉMETH ZSUZSA Ne m nőhet gally a villanyvezetékbe! A Démásznak dolgozó csapatra az önkormányzatok is fölfigyeltek Négy öt férfi összehangoltan, jókedvűen nyesi a fákat, hete- ken-hónapokon át. Előbb Mezőhegyes határában láttam őket dolgozni, utána Battonya belterületén. „Egyenruhájuk­ból”, technikai felszereltségükből látszik, hogy nem alkalmi munkások...- Csak a Démásznak és az ön- kormányzatoknak szolgáltatnak? — Gyakorlatilag igen, Békés me­gyén kívül immár Csongrádban is. Kezdetben csak az áramszolgáltató­nak dolgoztunk a nagyfeszültségek Battonya A mindössze hét alkalmazottat foglalkoztató Feed-Org Bt. tulaj­donosával, Pertich Antallal Batto- nyán, a Köztársaság utcai „vér- szilvafák” gallyazása közben be­szélgettünk.- A bt. 1998 áprilisában ala­kult. Mint a nevéből is sejthető, kezdetben elsősorban takar­mányszervezéssel és szaktanács- adással foglalkozott. Később ga­bona- és műtrágya-kereskedelem­mel, illetve kecsketartással bővült a tevékenysége. Magyarországon a Feed-Org rendelkezik a második legnagyobb fajtatiszta számentáli törzstenyészettel. Tavaly a szol­gáltatás irányában is nyitottunk. A Démász Rt., illetve a polgár- mesteri hivatalok megbízásából kül- és belterületen a nagy-, a kö­zép- és a kisfeszültségű vezetékek alatt gallyazást, illetve nyiladék- tisztítást végzünk - kezdte vállal­kozása bemutatását Pertich An­tal. Négyén a Feed-Orgosok közül: Rádai Imre, Fejes Zsolt, Höhn Antal, Janovics István- Mi indokolta az ilyen irányú tevékenységbővítést? — A gallyazás és a hozzá kap­csolódó munkák a téli időszak­ban a bt.-nek folyamatos árbevé­telt, az itt dolgozó embereknek pedig folyamatos kereseti lehető­séget biztosítanak. D-FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE alatt. Az önkormányzatok - látva, hogy milyen munkát végzünk—fel­figyeltek ránk, s nem egy közülük négy évre szóló szerződést kötött velünk. Több településen most ké­szítjük elő a szerződéseket.- Említene néhány helységet, ahol már letették a névjegyüket?- Hogyne, nagyon szívesen! Pitvaros, Tótkomlós, Battonya, Magyarbánhegyes, Magyardom- begyház. Most tárgyalunk Ku- nágotával, Kaszaperrel, Csanád- apácával.- Úgy gondolná az ember, hogy minden faluban sorban állnak a közmunkára váró helybeliek...- A gallyázás-fűrészelés, külö­nösen elektromos vezeték közelé­ben, meglehetősen veszélyes üzem, megfelelő technikai háttér szükségeltetik hozzá, beleértve az előírt védőfelszereléseket is. Dolgozóink munkavédelmi okta­tásban részesültek, tevékenysé­güket rendszeresen ellenőrzi a bt. által foglalkoztatott munkavédel­mi megbízott.- Milyen gépeik, berendezéseik vannak?- A hagyományos kézi szer­számokon kívül teleszkópos és motoros fűrészekkel dolgozunk. Munkánkat segíti, ugyanakkor rendkívül biztonságossá is teszi egy Multi-Car kisteherautó. En­nek a létrája 9 méterre húzható ki, ami azt jelenti, hogy a földtől 10-11 méterre növő ágakat is le tudjuk vágni - válaszolta Pertich Antal. MÉNESI GYÖRGY A veszélyes hörcsög — I. Az elmúlt évben jó néhányszor jelzést adtunk róla, hogy me­gyénket is veszélyezteti a hör­csög. A szomszédos megyékben (pl. Szolnok, Csong­rádi már évek óta küszködnek a kárte­vő visszaszorításával, de teljes sikert még nem hozott a sok munka. Nyilvánvaló, hogy össze kell fogni mind a területtulajdo­nosoknak, földhasz­nálóknak, mind a ha­tóságoknak, hogy kö­zös munkával eredményes gyen a védekezés. Elsőként néhány gondolatban a kártevő biológiájára térnénk ki. A hörcsög (Cricetus cricetus) olyan rágcsáló, mely elsősorban a kötött talajokon szaporodik fel (erdős, köves, vizes területeken és a laza homokokat nem kedveli). Kedvező számára, ha a talajvíz 5- 8 m mélyen van. Külsőre nem té­veszthető össze más rágcsálóval, mert a has oldala koromfekete, a háta vörösesbarna, oldala világos foltokkal. Teste zömök, rövid lá­le­bakkal és farokkal, fején két nagy pofazacskóval (egy-egy pofazacs­kóba 20-30 g, sőt, 50 g búza, vagy kukorica is elfér). A súlya átlag­ban 250 gramm, de a hí­mek elérhetik az 500 grammot is. Évente 2-3- szor fial 8-12 egyedet, de csak 8-at tud felnevelni, mert 8 emlője van a nős­ténynek. A hörcsög 4-6 évig él, de egyesek sze­rint 10 évig is elélhet. Éj­szakai állat, a nappalt a növényi részekkel kibé­lelt fészkében tölti, csak alkonyaikor jön elő és kora hajna­lig aktívan „dolgozik”. Nagyon sok tápnövényen megél, mert ve­gyes 'táplálkozású állat. Elsősor­ban magvakat, búzát, kukoricát, borsót hord össze a földben lévő éléstárába, de előszeretettel fo­gyasztja a lédús növényeket és a pillangósokat is. Tavasszal képes kikaparni az elvetett kukorica- és borsószemeket, de jobb híján egyes gyomnövényt (gyermek­láncfű, pipacs, vadrepce, belén- dek stb.) is táplálékul fogyaszt. __________(Folytatjuk.)______■ „A PÉNZ ÉS AZ IDŐ AZ ÉLET LEGNAGYOBB TERHEI, ÉS A LEGBOLDOGTALANABBAK AZOK, AKIKNEK MINDKETTŐ­BŐL TÖBB VAN, MINT AMIVEL ÉRTELMESEN KEZDENI TUD­NAK VALAMIT.” (Sámuel Johnson) A minimál­bér kétélű fegyver.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents