Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-27 / 49. szám

6. OLDAL — 2001. FEBRUÁR 27., KEDD G A Z D A S Á G 1HKLÁP RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. február 27.) Borsodchem 5 350 Ft O Fotex 241 Ft O Matáv 986 Ft t Mól 4 865 Ft Ű OTP 14 200 Ft ű Rába 2 340 Ft Richter 16 200 Ft o Zalakerámia 2490 Ft Ű BUX: 7157,74 +1,51 % eltérés az előző záróértékhez képest BU 75DŰ.J X INDEX II. 20-26-IG lki; s§ * . :V r 7400_ 7391,75 4 I * 5 * í t « * 7300 $?«*; : ; i 7200 >V 7015.59: ’ 7157,74 7100 > ’’V ; 7051,43; Jk "pori Kedd Szetda Csütörtök fff Péntek 1|,. Hétfő TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.6. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 110-107 Mérséklődő Mérséklődő FOB francia kikötő Kukorica 94-93 Mérséklődő Ingadozó FOB Mexikóiéból Tak.-árpa 92 Tartott Tartott FOB európai któtó Napraforgó 380 Tartott Tartott Ex tank európai któtó Szójadara 195 Gyengülő Mérséklődő GIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 423,56 Cseh korona 7,69 Euró 266,15 Német márka 136,08 Osztrák schilling 19,34 Lengyel zloty 70,86 Svájci frank 173,30 Szlovák korona 6,08 USA-dollár 292,09 Ki legelteti a juhokat? Körösladányban mintegy harminc-negyven család juhtartással egészíti ki a jövedelmét. A nagyközség lakosságának juhállomá­nya mintegy 800-1000 bir­kára tehető. Mivel a szö­vetkezet már nem tudja felvállalni a legelő működ­tetését, a legeltetési gon­dok megoldása a ladányi önkormányzatra hárul. Körösladány — Április 15-én a juhokat ki kell hajtani a legelőre, de még nem tudjuk, hogy hová. Eddig a szö­vetkezet biztosította a legelte­tést, most viszont valamilyen megoldást találni kell, mert az idő sürget bennünket - vetette fel a lakosság részéről Makra Fe­renc a körösladányi falugyűlé­sen.- A mezőgazdaság átalakulá­sa folyamatban van. Sajnos, a la­kossági juhtartást a szövetkezet már nem tudja felvállalni, mert az évente mintegy 1,5 millió fo­rintba kerül. Régen a juhok többsége a szövetkezeti tagoké volt, ma viszont már nem így van - közölte Kovács Imre, a Ba­rátság Szövetkezet elnöke.- A legeltetéssel járó teljes költségeket az önkormányzat nem vállalhatja fel, de a lebo­nyolítást igen. Egy hektár legelő­re nyolc birkát számíthatunk, te­hát a 800 juh esetében 100 hek­tár legelőre lesz szükség. A föld­terület használati jogát az ön- kormányzat átadja legeltetésre. A juhtenyésztőknek pedig egy társulást kellene létrehozniuk, s az vállalhatná fel a működtetést- mondta Böjti János polgár­mester. M. B. „MINDEN EMBERNEK MEGVAN A MAGA ÁRA, AMIÉRT MEGVEHETŐ.” (Thomas Fuller) Az idén 52 milliárd forinttal több agrár- támogatást kapnak a gazdálkodók. Össze­sen 191 milliárd forinttal gazdálkodhat a földművelésügyi tárca - jelentette be Tamás Károly. Budapest A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási ál­lamtitkára elmondta: az idén a tavalyi­nál harminc százalékkal több, össze­sen 191 milliárd forint jut közvetlen agrártámogatásra. Ez lehetővé teszi a földalapú norma­tív támogatások 20-50 százalékos növe­lését. Szántóföldi növényekre például húsz hektárig hektáronként 12 ezer, húsztól öt­ven hektárig 8 ezer, ötven hektárig terjedő gyep­területre pedig 4 ezer forint állami forrás igényel­hető. A zöldség-, a gyümölcs- és szőlőterületek­nél - birtokméret-korlátozás nélkül - 8000-ről egységesen 12 ezer forintra emelkedett a hektá­ronkénti kompenzáció összege. Az öntözővíz használatához a tavalyi három forint helyett köb­méterenként 13 forinttal járul hozzá az FVM. A beruházási támogatások összege a tavalyi­nak a két és félszeresére, 68,1 milliárd forintra emelkedett. Több jut a termelési és ültetvény- telepítési támogatásra is: a tavalyi összeg dup­lája, 10 milliárd forint a keret ebben az évben. Az erdőtelepítésekhez nyújtott állami forrás 2,6-ról 6 milliárd forintra emel­kedik. Tamás Károly bejelentette: idén bevezetik a fiatal gazdák és pálya­kezdő szakemberek támogatását. Az érintettek 15 millió forint vissza nem térítendő állami pénzhez és 25 millió forint kedvezményes hitelhez jutnak. A termelők piacra jutását 37,7 milli­árd forinttal segítik, terület- és vidék- fejlesztésre pedig 23,3 milliárd forin­tot különítettek el. Hamarosan aláírásra kerül a SAPARD-pénzügyi megállapodás. Ennek kere­tében felhasználható lesz a tavalyról megma­radt 13,5 milliárd forint, amelyhez ugyanannyi járul az idén is. Tehát összesen 27 milliárd fo­rint uniós pénz áll rendelkezésre. A Nemzeti Földalap intézményrendszerének kialakítására 11 milliárdot irányzott elő az FVM. ____________________________________________________IUjvAhii Gyér a forgalom a sárréti ingatlanpiacon A foglalkoztatási lehetőségek nagy hatással vannak a szeg­halmi ingatlanárakra. Ami­kor egy jelentősebb cég meg­szűnik vagy nagyobb leépí­tést hajt végre, akkor a kö­vetkező két évben a városban biztosan nem emelkednek az ingatlanárak — mondta ér­deklődésünkre Zellei István építész, ingatlanszakértő. Szeghalom A Sárét fővárosában a telkek árai négyzetméterenként 200 és 1500 forint között változnak. Ha példá­ul valaki egy 1000 négyzetméteres telket az Újtelepen vásárol, akkor azért 200 ezer forintot kell fizetnie, amennyiben viszont ugyanez a te­lek a városközpontban található, akkor annak ára 1,5 millió forint. Az egyszobás tömblakások ál­talában 2-2,2 millió forintért cse­rélnek gazdát. A kétszobás laká­- Az utóbbi években többször előfordult, hogy az egyedül ma­radt idős személy, szép családi há­zat cserélt el, egy az egyben, jóval kisebb földszinti vagy első emeleti tömblakásra. Ez abból ered, hogy a magára maradt korosabb embe­rek a sokkal kisebb rezsiköltségek­kel fenntartható, és az esetleges lo­pások szempontjából is biztonsá­gosabbnak tűnő tömbházakba vágynak. Mindezek következté­ben a tömblakások felértékelőd­nek - tudtuk meg Zellei Istvántól. Az ingatlanszakértő elmondta azt is: a legfelső emeleti lakótele­pi lakások viszont egyáltalán nem keresettek. Előfordul, hogy a harmadik és negyedik emeleti lakásokra még 1,3 millió forintért sem talál vevőt az önkormány­zat. A szeghalmi ingatlanpiacra átlagosan a tömblakások terén stagnálás, a családi házaknál a túlkínálat a jellemző. Népszerűek a biotermékek Magyarország biotermékek exportjából származó árbevéte­le tavaly 3,3 milliárd forint volt, ez az összeg az idén várha­tóan húsz százalékkal emelkedik. Magyarország Szűts Menyhért, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium (FVM) felügyelete alatt működő Agrármarketing Centrum Kft. (AMC) főosztály- vezetője elmondtaf a hazai biotermékek 95 százalékát külföldön értékesítik,- belföldi fogyasztásuk még csekély, bár az elmúlt évben nőtt az érdek­lődés az ilyen élelmiszerek iránt. Az országban jelenleg 45 ezer hektáron termelnek bioélelmi- szer-alapanyagot. Ezt a területet az agrártárca öt éven belül 350 ezer hektárra tervezi növelni. Az AMC intenzív marketingtevé­kenységet folytat a biotermékek fogyasztásának ösztönzésére, valamint az ökológiai termesztés népszerűsítésére. Tavaly 36 mil­lió forintot fordítottak erre a cél­ra, idén 50 milliót kívánnak köl­teni. A biotermékekért a piacon a hagyományos termékek árának kétszeresét is elkérik. A termesz­tésükre igényelhető állami támo­gatások magasabbak, piacuk pe­dig mind belföldön, mind kül­földön korlátlan. Tavaly Magyarország bio­termékekből származó ex­portbevétele 3,3 milliárd fo­rint volt, ami 800 millióval ha­ladja meg az előző évit - kö­zölte Szűts Menyhért. Hozzá­tette: idén várhatóan 20 szá­zalékkal nőnek a bio­élelmiszerek kiviteléből szár­mazó bevételek.- A biotermesztésre igényel­hető állami támogatások is ma­gasabbak lettek, a termékek kül­földi és belföldi piaca szinte kor­látlan - emelte ki Szűts Meny­hért. Szólt arról, hogy az AMC tavaly bevezette az ökovéd­jegyet. Az állami ellenőrzést szolgáló védjegy immár 300-500 termékfélén található meg. Középtávú agrárprogram készül Felkészülés az európai uniós tagságra ÁTLAGOS INGATLANÁRAK SZEGHALMON: Megnevezés Árak telek: 200-1500 forint/négyzetméter egyszobás tömblakás: 2-2,2 millió forint kétszobás lakás: 2,5-3 millió forint családi házak: 2,5 millió forinttól 6 millió forintig Az ingat­lanszakértő álláspontját erősítette meg Kosa­ras Béla pol­gármester is. sok árai 2,5-3 millió forint között mozognak, emelettől és fűtési módtól függően. A családi házak áraiban a legna­gyobb az eltérés. Szeghalmon 2,5 mil­lió és 6 millió forint között lehet házat venni. Az ingatlan értéke nagyban függ attól, hogy a város melyik részén található, és hogy hány éve épült.- Az önkormányzat általában 1,8-2,8 millió forintért értékesítet­te lakóingatlanait. Ám gyakran előfordul, hogy az ingatlanszak­értő által meghatározott áron nem tudja eladni ingatlanát a vá­ros, mert alacsony a kereslet, ki­csi az érdeklődés - közölte a pol­gármester _________WAGYARI BARNA Haz ai építkezések 2000-ben KIADOTT LAKÁSOK ÁTLAGOS TERÜLETE (m’) ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEK \ 1997 95 Kinn 1998 97 fd^ÉÉÍjf üdülő "'X 1999 99,5 /iwljj \ 2000 98,4 / 25 500 !44W\ j lakóépület inlirt^pfllnf) MEGSZŰNT LAKÁSOK / 1997 6959 1998 4585 1 1999 5821 Új, középtávú agrárprogramot készít a Zöld Szalag Mozgalom. A Kupa Mihály-Raskó György-Nagy Tamás nevével fémjelzett tervezetet három hónapos társadalmi vitára bocsátják, hogy azután a koncepciót a pártok a 2002-es választásokig beépíthessék agrárelképzeléseikbe. felhasználva az aktív foglalkoztatás eszközeit. Ezt a réteget bedolgozóként lehetne bekap­csolni a minőségi árutermelésbe, az integráto­rok így végeredményben szociális feladatokat is ellátnának, a bedolgozók mégsem a munka- képtelenek elől vennék el a szociálpolitikai kedvezményeket. LAKÁSÁLLOMÁNY (ezer) 1990 1998 1999 2000 lakások száma 3853 4032 4048 4061 1 szobás 645 639 638 636 2 szobás 1681 1730 1734 1736 3 szobás 1527 1664 1676 1689 Budapest Raskó György szerint a tervezett reformok azt a célt szolgálják, hogy az agrárium megfelelő­en felkészülhessen az európai uniós tagságra. Ennek érdekében a Zöld Szalag Mozgalom tel­jes termeléspolitikai irányváltást javasol az ag­rárgazdaságban. Indítványozza a családi gaz­daságok megerősítését, a társas vállalkozások újraszervezését, a 300 ezer hazai agrár-kény­szervállalkozó termelési integrálását. Családi gazdaságok segítése A tanulmány kidolgozói átfogó birtokrefor­mot, annak kapcsán pedig a földtörvény mó­dosítását sürgetik. Foglalkoznak az optimális üzemmérettel, a földtulajdonnal, a termelési- értékesítési szervezetek fejlesztésével, a támo­gatáspolitikával, a piacszabályozással és a vidékfejlesztéssel. A szerzők olyan szerkezetet javasolnak a mezőgazdaságban, amelyben a nagygazdasá­gok mellett az árutermelő családi és kisegítő gazdaságok is érdemi szerephez jutnak. így lehetővé válna, hogy 300-400 ezer ember fő- foglalkozásban, ugyanennyi mellékfoglalkozá­sú vállalkozóként megélhessen a mezőgazda­ságból. A középtávú agrárkoncepcióban kiemelt helyet kap a családi gazdaságok segítése. A mozgalom szerint évente 10-15 ezer gazdasá­got lehetne életképes méretűvé fejleszteni. Gazdaságonként 5-50 millió forint tőkebefek­tetésre lenne szükség, amelyet részben állami forrásból, részben kedvezményes hitelekből kellene biztosítani. A program szerint a vidék csak úgy tudna sikeresen kilábalni a jelenlegi válságból, ha az árutermelői szféra szabályozását, támogatását világosan elválasztanák a szociálpolitikától. Ehhez el kellene érni, hogy az állam a mező- gazdaságban felszabaduló munkaerő foglal­koztatásában tegye érdekeltté a magánszférát, Átfogó birtokreform A mozgalom átfogó birtokreformot sürget, mert a jelenlegi földtulajdon-szerkezet mellett nincs reális esély versenyképes mezőgazdaság megteremtésére. Nem kerülhető meg a termő­földeladás piaci korlátainak feloldása sem. Ezért a birtokpolitikának még a földtulajdon­szerzési korlátozások fenntartása mellett is tö­rekedni kell arra, hogy a vállalkozó szféra még a csatlakozás előtt kialakíthassa a versenyké­pességhez szükséges optimális üzemmérete­ket. A mintegy kétmillió kisparcellás földtulaj­donos számára lehetővé kell tenni a termőföld szabad forgalmazását. Ezzel egy időben - le­hetőleg még a csatlakozás előtt - az állami tulajdonban lévő, döntően magántársaságok által bérelt földeket privatizálni kell. Ebben meghatározó szerepet kapna a parlament el­lenőrzése mellett működő Nemzeti Földalap. Szabályozni a földbérletet A földszerzést európai uniós mintára helybenlakáshoz, főfoglalkozású agrártevé­kenységhez és szakértelemhez kellene kötni. A vállalkozói tőke biztonsága érdekében szük­ség van egy földbérletet szabályozó törvényre, amely - ellentétben a jelenlegi előírásokkal - minimális bérleti időt határozna meg. A civil szerveződés szerint újra kell gondol­ni a támogatáspolitikát is. A közpénzekkel va­ló hatékonyabb gazdálkodás érdekében átlát­hatóvá kell tenni a támogatások folyósításá­nak rendszerét. A versenyszférában meg kell szüntetni a szociálissegély-jellegű támogatáso­kat, mint amilyen a földalapú támogatás. Sza­kítani kell a szektorsemleges támogatással, és az így felszabaduló pénzeket birtokfejlesztés­re, reorganizációra, a hatékonyságot javító technológiai fejlesztésekre kellene fordítani. A kiviteli támogatások helyett exporthitelek kamattámogatását és a közvetett piacrajutási támogatások bővítését javasolja a civil szerve­ződés. u. G. A TŐZSDE VILÁGA Újabb pénzügyi válság A héten mintegy 7,5 milliárdos na­pi átlagforgalom mellett összessé­gében 4% körüli mértékben esett a BUX index. Folyamatosan csök­kent a MÓL részvények ára, az OTP a hét eleji jó szereplés ellené­re péntekre mintegy 7%-ot veszí­tett értékéből. A szerdai jelentős áresésekre a magyarázatot a török- országi események adták. Törökországból komoly pénz­ügyi válság kitöréséről szóló hírek érkeztek már múlt pénteken, de az események szerdán gyorsultak fel igazán. A gazdaság egyensúlyta­lanságából adódó problémák már tavaly decemberben is aggodalom­ra adtak okot, de akkor az IMF közbeavatkozásának köszönhető­en a krízis elmaradt, azonban a gazdaság továbbra is törékeny ma­radt. Törökország az infláció le­szorítása érdekében a török lírát nem akarta leértékelni, ezért a hé­ten 7,6 milliárd dollárt költött arra, hogy a helyi fizetőeszköz a koráb­bi sávon belül maradjon. A külföldi befektetők akkor elégelték meg a bizonytalan helyzetet, amikor a gazdasági gondok mellett belpolitikai vál­ság is kibontakozott. A befekte­tők tömegesen fordultak a ban­kokhoz, hogy lírájukat dollárra váltsák, így hatalmas nyomás ne­hezedett a pénzügyi rendszerre. A török jegybank csak nehezen tudta tovább telje­síteni kötelezettsé­geit, a fokozódó pánik miatt az egynapos kamat­láb az egekbe szö­kött (7000%). A krízis hullá­mai beterítették a fejlődő piacokat, gyengült az euró, a közép-kelet-euró- pai tőzsdék indexei pedig az óva­tossá váló befektetők eladásai kö­vetkeztében 4-5%-kal csökken­tek. A helyzet tarthatatlanságára a kormány a líra egyszeri 20-25%os leértékelésével és szabad lebegte­tésével válaszolt. Bár igazi gazdasági összefüggés nem mutatható ki, a külföldi be­fektetők sajnos az egész régiót ille­tően pesszimistábbá váltak. Itthon az elmúlt napok áreséseit követő­en annyira olcsóvá váltak a részvé­nyek, hogy hosszú távra vásárlásra javasoljuk őket. (Szepesi László, CAIB) Bank Austria Creditanstalt Rt., | Békéscsaba, Kossuth L. tér 2/A. Telefon: (66) 446-346. 5 Harmadával nő a támogatás

Next

/
Thumbnails
Contents