Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-19 / 42. szám

6. OLDAL - 2001. FEBRUÁR 19., HÉTFŐ G A Z D A S Á G MILLIÓKAT SPÓROLNAK. (i) Körösladányban három év alatt valósult meg a közvilágítás kor­szerűsítése. Azóta a település ön- kormányzata a korábbi 4 millió forint helyett évente csak 1,2 mil­lió forintot költ közvilágításra. Tehát a nagyértékű beruházás jócskán megtérül, mert az éves megtakarítás 2,8 millió forint. SZÁZMILLIÓ FÖLÖTT, (i) Dévaványán, a Ványai Ambrus Általános Iskola idei működésé­hez összesen 145 millió 217 ezer forintra lenne szükség. Ebben az oktatási intézményben jelen­leg kilencven személy dolgozik, a tanulók létszáma pedig csak­nem nyolcszázra tehető. EGÉSZSÉGÜNKÉRT. (1) A mezőkovácsházi mentőállomás a helyi Mentőalapítvány nevében a közelmúltban pályázatot nyújtott be az Egészségügyi Minisztéri­umhoz 2,8 millió forintos eszköz- beszerzésre. Sikeres elbírálás ese­tén az alapítvány egy defibrillátort és egy EKG-berendezést szeretne vásárolni a hozzá tartozó kiegé­szítőkkel a mentőgépkocsik jobb felszereltsége érdekében. _____■ Zu hanórepülésben az agrárium A földművelésügyi tárca körüli válság, az agrártámogatási rendelet megjelenésének késlekedése miatt soha nem látott bizony­talanságba kerültek a mezőgazdaságból élők - hangzott el egyebek között a Mezőgazdasá­gi Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének (MOSZ) tegnapi tájékoztatóján. Magyarország Horváth Gábor főtitkár elmondta: az agráriumban a vagyonfelélés tavaly elérte az inflációs ráta mér­tékét, miközben a termelés öt százalékkal csök­kent. Az FVM által ez évre előirányzott agrártámo­gatás 191 milliárd forint, ami látszólag 50 milliárd- dal több a tavalyinál, valójában azonban - figye­lembe véve a múlt évről áthúzódó kötelező kifize­téseket - kevesebb. A MOSZ számításai szerint 2001-ben valósan rendelkezésre álló forrás 32 mil­liárd forinttal csökken. A korábban költségvetési forrásból finanszírozott jogcímek alapján az idén az agrártámogatási keretből fizetik ki a kötelezett­ségeket. Ilyen például az agrárhitelgarancia­beváltások, amit a Pénzügyminisztérium 23,8 mil­liárd forintra kalkulált, ezzel szemben az FVM 9,7 milliárd forintot tervez erre a célra az idén. Az agrár-érdekképviselet szerint a sokadszor át­dolgozott támogatási rendelet tervezete továbbra NÉHÁNY FONTOSABB AGRÁRTÁMOGATÁS (MILLIÁRD FT) Megnevezés 2000. évi 2001-ben és 2001-re rendelkezésre áthúzódó források álló forrás Földalapú 16,4 18,0 Agrárfinanszírozás 19,2 18,6 Állattenyésztés 5,7 5,3 Minőségi termelés­8,5 Piacra jutási támogatásból Exporttámogatás 30,1 ;0,3 Agrárpiaci támogatás 17,4 17,8 Beruházási támogatásból Gépvásárlási támogatás 21,2 9,3 Ültetvénytelepítési támogatás 15,1 14,1 Forrás: MOSZ sem kezeli az agráriumban mélyülő válságot, nem ösztönöz a hatékonyságra, a versenyképesség javí­tására. Alkalmatlan az ágazat növekedési pályára állítására, a termelés stabilitására, a piacra jutási esélyek javítására, a technikai, technológiai lema­radás csökkentésére. Összességében véve a támo­gatások felhasználásának hatékonysága várhatóan tovább romlik, miközben nyomon követhetetlen, átláthatatlan a pénzek felhasználása. _________u.g. A falu ereje a gyökereiben rejlik Kistelepülési számvetés választási félidőben, nyilatkozik a polgármester Évről-évre nehezebb gazdasági helyzetben kell megol­dani a mindennapi feladatainkat, de a falu és az itt la­kó emberek is élni akarnak — mondta Varga Gábor, Medgyesbodzás és Gábortelep polgármestere, akivel a falu helyzetéről és lehetőségeiről beszélgettünk a köz­ségházán. Medgyesbodzás-Gábortelep Varga Gábor köztudottan fut­ballkedvelő ember, így a falu sorsa feletti számvetést „bo- dzási félidőnek” is nevezhet­nénk. Mint mesélte, polgármes­teri pályája kezdetén egyes poli­tikai körökben megjegyzések hangzottak el a falu „leke­zelésére”, amit azóta is intő pél­daként idéz maga elé. Arra tö­rekszik, hogy vezetése alatt olyan döntések szülessenek, hogy 8-10 év múlva se kelljen szégyenkeznie. Magánember­ként saját bőrén érzi a gondokat, melyekben - mondta - csak kö- römnyi lépésekkel lehet előbbre jutni. Ha lassan is, de úgy gon­dolja, megmozdult az állóvíz, és a községben is jól látható fejlő­dés kezdődött.- Hol találhatóak a problémák gyökerei? - kérdeztük.- A legnagyobb gond, hogy a rendszerváltást követően a falu­nak nem volt kapaszkodója, a rendelkezésre álló pénzek pedig egyre fogytak. A kis község ál­landóan költségvetési forráshi­ánnyal küzd. Az elmúlt évtize­dekben könnyebb volt a hely­zet, mert a két településen mű­ködött egy jól prosperáló szö­vetkezet, ami biztos kenyeret adott az embereknek. Külön óvoda, iskola üzemelt, mely utóbbit a létszám csökkenésével Bodzásra vontak össze. A falu­részeken mindig mozgalmas élet zajlott, bálákat, összejöve­teleket tartottak. Sokáig mozi is volt. A megélhetés forrását a mezőgazdaság jelentette, ahol a gabona-, később a dinnyeter­mesztés jelentette a fő termelést - emlékezett a polgármester. A változást a munkahelyek meg­szűnése és a kilátástalanság hozta. Voltak, akik elköltöztek, a fiatalok máshol keresik a bol­dogulást, így a községben sok Varga Gábor polgármester: „Mindent megte­szünk a falu fejlődéséért, mert be szeret­nénk hozni a lemaradást” D^OTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET az idős, segítségre szoruló em­ber. Akik maradtak, azok vi­szont a gyökerekhez való ra­MEDGYESBODZAS ES GÁBORTELEP fő LÉLEKSZÁMÁNAK ALAKULÁSA (1996-2000) 1298 Összesen 61 év felett: 1318 1400 1360 1317 1200 1000 1996 1997 gaszkodással itt szeretnék meg­találni a boldogulást.- Milyen változás történt az el­múlt években?- Szemléletváltásra van szük­ség, de az elmozdulásnak máris van egy-két látványos eredmé­nye. Szerintem az otthonosság szemléletét kell átültetni a gya­korlatba, miszerint legyünk igé­nyesek és törekvők. Örömmel mondhatom, hogy a több kor­osztályból álló testületben sike­rült összhangot találni, és aktí­vabbá vált a munka. Több pályá­zatot adtunk be és nyertünk, kö­zülük egyik a 15 személyes kis­busz. Három utcában új út épült, melyet folytatni szeret­nénk. Parkolót, a falu központjá­ban emlékparkot alakítottunk ki, bevezettük a gázt, a telefont, és biztosított a település egészsé­ges ivóvízzel való ellátása. Ren­deztük a templomkertet, a teme­tőt, valamint gondoltunk az is­kola fejlesztésére is. Mindez csak a falu összefogásával, az emberek támogató segítségével valósulhatott meg, amelyért kö­szönet jár. Gábortelep a múlt évben ünnepelte a 80 éves fenn­állását, ahol az új címer felava­tásával a településrészek ősi összetartozása nyilvánult meg. Ezt az összetartozást szeret­nénk erősíteni, mert együtt kell élnünk úgy - emelte ki Varga Gábor -, hogy a mindennapok apró téglájának egymásra raká­sával közösen boldogulhassunk a jövőben is. HALASI MÁRIA Sok a feladat, kevés a pénz A Baross-kastély újjászületik Cél: az önkormányzat talpon maradása A régi épület visszakapja méltó fényét Nagykamaráson nagy fejtö­rést okozott a képviselő-tes­tületnek a költségvetés első fordulós tárgyalása. A pénz­ügyi egyensúlyban mutat­kozó mintegy 6 millió forin­tos hiány lefaragásaként ugyanis félő, hogy létszám- leépítésre lesz szükség. Nagykamarás- Az önkormányzat dologi kiadá­sokra idén egy fillér közponü tá­mogatást sem kapott. A béreknek is csak egy részére van fedezet, ezért a bevételek és kiadások ará­nya jelentős eltérést mutat - fogal­mazott Pelle István polgármester Nagykamaráson a legutóbbi ülé­sen. Mint mondta, alig van költ­séghely, amelyet ne kellene plusz pénzzel kiegészíteni. Nincs más megoldás, mint a bevételekhez igazítani az igényeket, és megke­resni a legkisebb fájdalommal járó intézkedéseket. A minimálbér be­vezetése, az illetmények és más törvényi előírások tovább súlyos­bítják a helyzetet. Hogy az önkor­mányzat talpon tudjon maradni, félő, hogy létszámleépítésre lesz szükség. Sok a feladat és kicsi a pénz - hangsúlyozta Pelle István. A községnek a kormány szerint nem jár a gázvagyonból, illetve „önhikis” pályázatra is csak akkor jelentkezhet, ha csökkend a mű­ködés kiadásait. Idén nincs esélye támogatásra. Az elöljárók hosszas vita után a költségvetés tervezetét visszaadták átdolgozásra, amit el­sősorban a bér és járulékai vonat­kozásában kell átvizsgálni. Emel­lett átszervezésként határoztak a két épületben lévő óvoda egy hely­re történő integrálásáról. Végleges döntés a február 28-ai ülésen vár­ható. H. M. Évtizedek alatt rendkívül leromlott állapotba ke­rült a bánkúti közösségi ház, melynek felújításá­ra a medgyesegyházi ön- kormányzat 8,5 millió fo­rint támogatást nyert a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Miniszté­riumtól. Bánkút A hatalmas fákkal körülvett, kel­lemes környezetben álló bánkú­ti kastély a visszaemlékezések szerint a múlt század elején, 1905-1907-ben épült. A történel­mi időkben József főherceg tu­lajdona volt, aki intézőjének lak­helyéül építtette a szép épületet. 1945-ben az önálló Bánkúd Álla­mi Gazdaság irodájául szolgált. Leghíresebb lakója Baross Lász­ló búzanemesítő volt, akinek emlékszoba őrzi munkásságát. Az 1980-as években a Mező- hegyesi Mezőgazdasági Kombi­nát vette át, majd a kilencvenes években a Ménesbirtok Rt. kivo­nulásával az önkormányzat tu­lajdonába került. Ettől kezdve a kultúra, a közösségi összejöve­telek és nyári táborozások céljá­ra szolgált. A patinás épület az évtizedek alatt megkopott, állaga leromlott, ezért felújítása elengedhetetlen­né vált. Az önkormányzat több­ször pályázott a kastély renoválá­sára, mely az FVM vidékfejleszté­si célelőirányzataként idén való­sulhat meg. A tervek szerint fel­újítják a kastély tetőszerkezetét, a nyílászárókat, valamint az épü­let új vakolatot kap. H. M. A modern bolttípusok öt év alatt úgy elterjedtek Ma­gyarországon, hogy a fo­gyasztási cikkek kétharma­dát ma már ezekben a kor­szerű üzletekben vásárolja meg a lakosság. Az idén el­sőként hozta nyilvánosságra a 2000. év adatait a GFK Nemzetközi Piackutató Inté­zet, amely a lakosság össze­tételét reprezentáló 2000 háztartás napi vásárlásait vizsgálta. Budapest A 3,8 millió magyar háztartás több mint fele vásárolt legalább egyszer a nagy üzletláncok vala­melyik hipermarketjében, bár az egy vásárláskor kifizetett összeg nem volt túl magas, nem érte el a háromezer forintot. A hazánkban található ezer szupermarket zömmel a vásárlók lakóhelyéhez közel található, vi­szonylag széles választéka és nem túl magas árszínvonala miatt nagy forgalmat bonyolít le. Hozzá kell azonban tenni, hogy a vevő­kört főleg a fővárosi és nagyváro­si háztartások alkotják. Egy-egy vásárló havonta hat-hét alkalom­mal keresi fel ezt a bolttípust, de átlagosan alig több mint ezer fo­rintot hagynak ott egy-egy alka­lommal. A diszkontok is a gyakran fel­keresett bolttípushoz tartoznak. Annak ellenére, hogy néhány száz cikkből áll a választékuk, a vásárlók havonta négyet alka­lommal látogatják és az ott elköl­tött összeg magasabb, mint a szupermarketek esetében, majd­nem ezernégyszáz forint. Nem várt képet mutat az önál­ló kisboltok részesedése a forga­lomból. Húszezernél több kis ve­gyes élelmiszerbolt működik az országban, számuk évek óta szinte változatlan. A piaci és utcai árusok része­sedésének csökkenése is alig volt észrevehető tavaly. Érdekes je­lenség, hogy az elmúlt öt év ada­tai szerint a hagyományos nagy­áruházak már nem számítanak az élelmiszer-, háztartási vegyi áru és kozmetíkum számottevő beszerzési helyének. __ ikoósi Az országgyűlési képviselők vagyonáról Az internetről, a Fidesz honlapjáról vettük át Domokos László jelenlegi vagyoni helyzetét és a változásokat tükrö­ző vagyonnyilatkozatát. Megyénk többi képviselőjének adatait is szívesen közöljük, amennyiben rendelkezésünk­re bocsátják, az interneten vagy egyéb nyilvános helyen megtaláljuk. Domokos László vagyonnyilatkozata 1998-as állapot (Internetes űrlap) Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon: 1995-ben vásárolt, 50 m2-es óbudai lakás teljes része Értékpapír: 2 535 000 Ft össznévérték Foglalkozása (csak, ha nem szünetelteti): Elemző-szervező köz­gazdász Gazdasági társaságban fennálló tisztsége és érdekeltsége (a cég neve is): RENOMÉ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (tulajdonos 90%) Levél egy kertész noteszából A múlt héten alkalmam volt az Alföldön tájékozódni az őszi ka­lászosok fejlődési állapotáról. Örömmel hallottam Csongrád és Békés megyei gazdáktól, hogy a csapadék és a viszonylagos eny­he téli időjárás hatására ígérete­sen javult a vetések helyzete. To­vábbi sorsukat azonban nagy­mértékben fogja meghatározni az, hogy kora tavas­szal milyen ápolás­ban részesülnek majd. A gyengén bokrosodon búza- és ősziárpa-vetések nagyon rászorulnak a fejtrágyázásra és a gyomirtásra. Vala­mikor ennek egyet­len eszköze a foga­solás volt, ma azon­ban igen sok, hatásos gyomirtó vegyszer áll a gazdák rendelkezé­sére, ilyen például a Dikamin, a Banvel, a Lintur és a Medalion. Valamennyi alkalmas a legelők gyomirtására is! Itt az ideje, hogy a fagymentes órákban nekilássunk a gyü­mölcsfák tisztogatásának, mert a későbbi, télvégi, lemosó perme­tezés csak akkor lesz eredmé­nyes, ha előzőleg eltávolítjuk a fákról a fertőzést okozó, áttelelő képleteket. A munka a törzs és a vastagabb ágak kaparásával kez­dődik. Ezekről nyeles fakaparó- val választjuk le a felváló kéreg­pikkelyeket, amelyek alatt igen sok kártevő tojása és a gombabe­tegségek spórái teleltek át. Át kell vizsgálni a gyümölcsfák koroná­ját is, és el kell távolítani az alma­fák vértetves és lisztharmatos vesszőit, a cseresznye, a meggy, a kajszi, az őszibarack és a szil­vafákról le kell szedni a moníliás gyümölcsmúmiákat, a hernyó­fészkeket, a gyapjas- és a gyűrűs­pillék tojáscsomóit. Ha a fák alatt még sok, ősszel lehullott levél ta­karja a talajt, azokat is gyűjtsük össze és a fákról leszedett fertőző anyagokkal együtt égessük el. Újfent át kell vizsgálni a pincé­ben tárolt burgonyát. Amennyi­ben a gumók csírázni kezdtek, a hajtásokat le kell tördelni, mert azok igen sok vizet és tápanyagot vonnak ki a gumóból, amely en­nek következtében töp- pedt és kellemetlen ízűvé válik. A betárolt zöldség­féléket is át kell válogat­ni, mert a romló, pené­szes, rothadó gyökerek a mellettük levőket is meg­fertőzik. Aki téli retket is ter­melt a veteményes kertjé­ben, az most fogyaszt­hatja ezt a rendkívül egészséges étket, amely elősegíti az emésztést és kedvezően hat a veseműködésre is. Jó volna, ha ebben a vitaminszegény időszak­ban több retek kerülne a csalá­dok asztalára! A cserepes növények levelén (a tavasz kellemetlen hírnökei­ként) megjelentek a levéltetvek. Ha a szívogató kis rovarokat nem is látjuk, jelenlétüket egyértelmű­en bizonyítja az, hogy a növé­nyek levelei fényesek, ragadósak lesznek. Igen gyakori, hogy a te­lelőben levő leanderek levelein is levéltetvek, illetve a levelek fonákán pajzstetvek észlelhetők. A fagymentes órákban állítsuk a szabadba a szenvedő növényeket és permetezzük meg őket Mospilan nevű rovarölő szerrel. A permetezés hatékonyságát nagymértékben növeli, ha a per­medébe Bio Film nevű, tapadást fokozó szert is kevernek. Néhány órával a kezelés után a növények ismét az eredeti helyükre állítha­tók. OR. BÁLINT GYÖRGY Megváltoztak a vásárlási szokások

Next

/
Thumbnails
Contents