Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-02 / 28. szám

6. OLDAL — 2001. FEBRUAR 2., PÉNTEK G A Z D A S Á G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. februári.) Borsodchem 6 300 Ft 8 Fotex 285 Ft 8 Matáv 1272 Ft 8 Mól 5 230 Ft 8 OTP • 15845 Ft 8 Rába 2430 Ft ű Richter 15360 Ft 8 Zalakerámia 2 665 Ft ___Q BUX: 7986,50-1,95% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX 1. 26-11. 1-IG | 8200 £145,81 ; ; | 8100 B028.54' ; j 8000 * í 'í-fk * 7900 f#* 8080.94 7800 7929.17; >7986.50; pont| 1 Péntek ! Héttő Kedd s Szerda j Csütörtö TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.4. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 113-114 Mérséklődő Tartó# FOB francia kikötő Kukorica 97-93 Mérséklődő Ingadozó FOB Mexikówböl Tak.-árpa 97 Mérséklődő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 385 Mérséklődő Gyengén nő Ex tank európai kikötő Szójadara 210 Gyengülő Mérséklődő CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 414,11 Cseh korona 7,61 Euró Német márka ■ 265,27 135,63 Osztrák schilling 19,28 Lengyel zloty 69,22 Svájci frank 172,88 Szlovák korona 6,06 USA-dollár 281,19 Nem forgalmazható A Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség (FVF) balesetveszély miatt megtiltotta az Unistar GTM- 068(CM-961) típusú kávéfőző, valamint az O.K.RCY-IIC 1200 tí­pusú hajszárító forgalmazását - tudatta a főfelügyelőség lapunk­kal. Kiderült, hogy a Baranya megyei közigazgatási hivatal fo­gyasztóvédelmi felügyelősége a Baumax-x Rt. pécsi, 415. számú áruházában tartott ellenőrzést, [ amelyet laboratóriumi vizsgála­tok követtek. A vizsgálat megál­lapította, hogy a két termék nem felel meg az élet- és vagyonbiz­tonsági követelményeknek. A kereskedelmi egységek a bal­esetveszélyes termékeket köte- lesek visszavásárolni. ici Tíz százalékkal Zsadányban rendkívüli képviselő-testületi ülést tartottak a napokban a napközis konyha nyers­anyagnormáinak megálla­pítása céljából. Zsadány- A térség települései 10-15 szá­zalékban emelték meg a napkö­zis konyhák nyersanyagnormá­it, Zsadányban a 10 százalékos emelést lenne célszerű alkal­mazni. A bizottságunk is úgy látja, ekkora emelés kivitelezhe­tő - közölte Birizdó István, a pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke. A testület is a 10 százalékos | emelés mellett döntött. Ezek alapján február elsejétől a zsadányi napközis konyhán az időskorúak ebédjének 124 fo­rint, az óvodások háromszori ét­kezésének 129 forint, az általá­nos iskolások háromszori étke­zésének 192 forint, az iskolások ebédjének 125 forint, a munka­helyi ebédnek és a vendégebéd­nek egyaránt 151 forint a nyers­anyagnormája. Gazdálkodik az önkormányzat A Körös-Sárrét térségében Dévaványán van a legnagyobb mezőgazdasági gazdálkodást folytató önkormányzat. A város több száz hektáros földterülettel, komoly gépparkkal, valamint mezőgazdasági terménytárolóval és szárítóval is rendelkezik. Idén csak búza, kukorica és napraforgó termesztéséből több mint 14 millió forint hasznot remél a ványai önkormányzat. Dévaványa A dévaványai önkormányzat összesen 2700 hektáros földterülettel rendelkezik. Ebből a hatalmas területből több száz hektár a szántóföld. A szántóterület egy részét az önkormányzat maga műveli, a többi termő­földet bérbeadás által hasznosítja a város. A dévaványai önkormányzat idei költség- vetésének tárgyalásakor kiderült: a helyi polgármesteri hivatal idén gazdálkodási te­vékenységekből összesen 38 millió 479 ezer forint bevételre számíthat. Ennek az összegnek bő egyharmadát, több mint 14 millió forintot a mezőgazdasági termelésből méli a város vezetése. A dévaványai önkormányzat ebben a mező- gazdasági évben 198 hektáron termel búzát, s ebből várhatóan 11 millió 322 ezer forint bevé­telhez jut. Most tavasszal kukoricát és naprafor­gót 44 hektár nagyságú területen vet az önkor­mányzat. Ez a két kultúrnövény a tervek szerint 2 millió 846 ezer forint hasznot hozhat a körös­sárréti városnak. Azt, hogy a bő 14 millió forintra tervezett me­zőgazdasági termelésből végül mennyit realizál­hat az önkormányzat, az nagyban függ majd az időjárás szeszélyeitől is. A technikai adottságon viszont semmi sem mú­lik majd. Ványa nemcsak komoly mezőgazdasági gépparkkal rendelkezik, hanem ezeket a gépeket, mezőgazdasági eszközöket az önkormányzat mű­helyében javítják. így ez a tevékenység sokkal ol­csóbb, mintha más műhelyekkel dolgoztatnának. Sőt, az önkormányzati műhelyben azokat az átala­kításokat is elvégzik, amelyek mindig az adott cél- nak megfelelően szükségesek.______________mj. re­Ötvenmilliós pénzmaradvány Magyarbánhegyes elöljárói a harmadik évezred első testüle­ti ülésén a 2001. év bevételi és kiadási lehetőségeit vitatta meg a napokban. Magyarbánhegyes ____ Sz okola Béla polgármester el­mondta: a község a központi nor­matívák és az önkormányzat sa­ját bevételei tekintetében 164,7 millió forintból gazdálkodhat. A településen, mivel sok az idős ko­rú lakos, illetve a családok teher­bíró képessége évről-évre csök­ken, ezért idén sem vezetnek be helyi adót. A kormány által előírt 40 ezer forintos minimálbért, va­lamint a szintén kötelező 8,75 százalékos béremelést az önkor­mányzat intézményeinél minden dolgozónak biztosítani tudták. A település megfelelő anyagi háttér­rel rendelkezik, így az intézmé­nyek működésére és a dologi ki­adásokra van fedezet. A szeptem­beri béremelésekhez szükséges összeget, illetve az általános isko­lánál az előírt szakmai készlet be­szerzésére 1,6 millió forintot kü­lönítettek el. Szennyvízberuhá­zásra - amit Nagybánhegyes, Medgyesbodzás és Pusztaottlaka községekkel kívánnak megvalósí­tani — 8,4 millió forintot helyez­tek a tartalékalapra. Szociális el­látásra 34 millió forintot tervez­tek, mellyel a szociálisan rászo­rultakat szeretnék támogatni. A falu további fejlesztése szem­pontjából kedvező helyzetet te­remt a tavalyról áthozott közel 50 milliós pénzmaradvány, melynek felhasználásáról a márciusi ülé­sen döntenek. h. m. Béres: egészséges növekedés Számos egészségvédő alapítványt, karitatív szervezetet támogatnak Eseménydús évet zárt a Béres vállalat- csoport 2000-ben: januárban gyógyszerré törzskönyvezték a híres cseppeket, szeptember végén megalakult a Béres Gyógyszergyár Rt., egy hónap múltán pedig a valamennyi Béres-érdekeltséget koordináló holdingközpont, a Béres Befektetési Rt. Közben újabb Béres-termé­kek jelentek meg a piacon, decemberben pedig Budapesten informatikai logisztikai és központot avattak. A 2001. év első napjaira beérett a szolnoki gyár­tóbázis - két éve több mint félmilliárdos beru­házással megkezdett - korszerűsítési és fejlesz­tési programja is, elnyerte az ISO 9002 nemzet­közi minőségbiztosítási tanúsítványt. Történt mindez úgy, hogy a magyar gyógyszeripar és -piac szereplői vélhetően a rendszerváltás utáni legrosszabb évüket zárják ezekben a hetekben. Ez egyaránt igaz a gyártók, a nagykereskedők és a patikák tavalyi forgalmára. Közismert a gyógyszerárak befagyasztása, valamint az is, hogy a Hungaropharma késleltetett privatizáció­ja miatt várat magára a gyógyszer-nagykeres­kedelmi piac konszolidációja. A negatív tendenciák ellenére a Béres-válla­latcsoport menedzsmentje nem csak a fogyasz­tók, de a saját ellenálló képességét is erősíteni kívánja. Ennek eszköze a növekedési stratégia, forrása pedig a korábbi évek nyereségének folyamatos visszaforgatása. A növekedési stratégia három irányú: termékfejlesztés a Béres Gyógyszergyár Rt.-nél, piacbővítés itthon és külföldön, a Bellis Gyógyszerkereskedelmi Rt.-nél a piaci terjeszkedés. Stabil helyzet A Béres-vállalatcsoport konszolidált árbevétele 25 milliárd forint volt. Helyzetük stabil, hiszen az alaptevékenység, a kutatás-fejlesztés, a gyógyszergyártás és -forgalmazás mellett érde­keltségeik vannak a nagy- és kiskereskedelem­ben is, bár a piaci helyzet negatívumai éppen ez utóbbi területeken éreztették leginkább a ha­tásukat. A Béres Gyógyszergyár Rt. 2000-ben 3,5 milliárd forintos forgalmat realizált, adózás utáni nyeresége megközelíti az egymilliárd fo­rintot. Folyamatosan növelik a gyógyszerkuta­tásra és fejlesztésre szánt összeget, amely 2000- ben már 200 millió forint volt, de a szolnoki gyár folyamatos korszerűsítése, bővítése is 700 millió forintos fejlesztési ráfordítást igényelt az utóbbi három évben. Jelenleg 40 új Béres-készítmény van fejlesz­tés, törzskönyvezés alatt, illetve a piaci beveze­tés különböző fázisaiban. Nem kívánnak csak az általános roboráló vitamin-, nyomelem-ásvá- nyianyag komponensű készítmények területén maradni, konkrét gyógyítást célzó készítmé­nyek fejlesztése is megkezdődött, elsősorban a vény nélküli gyógyszerek tekintetében. Az egészségvédő készítmények piacán tartják piacvezető pozíciójukat, főként a legendás cseppeknek köszönhetően. A nagy gyógyszergyártók és -forgalmazók fokozták a piaci versenyt, ennek következtében növelniük kellett termékeik marketing- és rek­lámbüdzséjét: a Béres Gyógyszergyár az OTC- piac legnagyobb reklámozója. Komoly verseny- előnyük a megbízható Béres név, amely már régóta kivívta a fogyasztó bizalmát, elismerését. Kisebb-nagyobb mennyiségben csaknem hetven országba szállítanak Béres Cseppet, és rövid távú cél, hogy más készítményeikkel is - például az Actival termékcsaláddal - jelentős sikereket érjenek el a külpiacokon. Piaci lehetőségek A Béres Cseppet és a Béres nevet jól ismerik például Oroszországban vagy Ukrajnában, de számos lehetőség mutatkozik más, kelet-közép- és kelet-európai gyógyszerpiacokon is. A Bellis Gyógyszer-kereskedelmi Rt.-t - Kelet-Magyar- ország legnagyobb regionális gyógyszer-nagy­kereskedőjét - piaci terjeszkedésének alapja­ként negyedmilliárd forintos tőkeinjekcióval látták el. A Béres az egészségmegőrzés szakértőjeként kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a magyar lakosság mielőbb elsajátítsa a strukturált beteg­ségmegelőzés korszerű módszereit és alkalma­zását. Közismerten jelentős, önálló karitatív tevé­kenységet folytat az általuk létrehozott Béres Alapítvány révén, s ennek legfőbb támogatója a Béres Gyógyszergyár Rt., amely tavaly csaknem 100 millió forintnyi támogatást nyújtott a rá­szorulóknak. Számos egészségvédő alapítványt, karitatív szervezetet támogatnak, többek között a Magyar Vöröskereszt első számú szponzorai. L. K. VÉLEMÉNY Üzleti vita az árampiacon Amikor sötétedéskor szobánkban felkapcsoljuk a villanyt vagy es­ténként a tévékészülékek előtt foglalunk helyet, természetesnek vesszük, hogy lakásunkban jelen van a villamos energia. Azt is szokványos eseményként értékeljük, ha reggelente egyetlen kap­csolásra működik az elektromos kávéfőzőnk, s túlzottan akkor sem lepődünk meg, amikor a hajszárító meleg levegőt fúj hajkoro­nánkra. Egyszerű áramfogyasztóként csak néhányunknak jut eszé­be a hazai áramszolgáltatók és a Magyar Villamos Művek Rt. kö­zötti árvita. Pedig a két partner között ez az üzleti nézetkülönbség már hosszabb ideje tart. A hazai áramszolgáltató cégek azt szeretnék elérni, hogy a Ma­gyar Villamos Művek Rt.-től rövid időn belül olyan ajánlatot kapja­nak, amely versenyképes lesz a más forrásokból beszerezhető vil­lamos energia árával. Ugyanakkor a Magyar Villamos Művek Rt.-nek is komoly igénye van: bírósági el­járás helyett tárgyalásokon kívánja elérni, hogy az áramszolgáltatók kifizessék 1,7 milliárd forint villamosenergia-tartozásukat. A Magyar Villamos Művek Rt. szerint a jogvita abból ered, hogy a hat áramszolgáltató kartellszerűen összefogott, és a Gazdasági Minisztérium rendeletét semmibe véve a számlák közül csak az ál­taluk jónak tartott összeget utalták át. Az áramszolgáltató cégek ugyanis kevésnek tartják, hogy január elsejétől csak 6 százalékkal emelkedett az áram ára. Ezért az áramszolgáltatók csak a tavalyi áron hajlandók átvenni a Magyar Villamos Művek Rt.-től a szerző­dés szerint leszállított villamos energiát. Jani bácsit túlzottan nem foglalkoztatja a hat hazai áramszolgál­tató és a Magyar Villamos Művek Rt. közötti üzleti nézetkülönb­ség. A derék öreg úr biztos benne, ha otthon feleségére a jövőben rájön a „veszekedhetnék”, akkor ő Mari nénitől továbbra is mindig ingyen kapja majd a feszültséget... ________________magyari barna Ha táridő előtt elkészül a híd A január enyhe volt, hajnaltól estig dolgoztak az építők Tiszaug Akár két hónappal az október 23- ra tervezett határidő előtt elké­szülhet az épülő tiszaugi közúti híd. Ezt Gál Endre mérnök, a híd fémszer­kezetén dolgo­zó szakembe­rek vezetője nyilatkozta. A mérnök el­mondta, a tete­mes előny a jó munkatempó­nak és nem utolsó sorban az idő­járásnak köszönhető. A januári, szokatlanul enyhe időben kora hajnaltól késő estig dolgoztak a hídépítők. Az immár parttól par­tig érő hídtestet, a középső pillér fölötti szakasz kivételével, 12 milliméteres acéllemez borítja. Erre kerül, megfelelő előkészítés után a végső aszfaltréteg. Az új köz­úti híd teljes szélessége 12 méter lesz, ebből a gép­járműsáv nyolc és fél, az északi ol­dalon kialakí­tott kerékpár­sáv pedig mintegy három méter széles lesz. A hídtestet a munkálatok végén engedik le végleges helyére, je­lenleg kilencven centiméterrel magasabbra van emelve. __■ a hí d adatai Tisza mederhíd: 301,6 m ártéri híd: 31,2 m közúti aluljáró: 13,9 m összes földmunka: 90.000 m3 beton és vasbeton: 5.5001 acélszerkezet: 1.5001 építési költség: 4,3 milliárd Forrás: Pn-info „ÉN HISZEK A MUNKA MÉLTÓSÁGÁBAN, LEGYEN AZ FIZI KAI VAGY SZELLEMI, ÉS HOGY A VILÁG MINDEN EMBERNEK TARTOZIK AZZAL, HOGY MÓDOT AD NEKI SAJÁT MUNKÁ­JÁVAL MEGKERESNI A KENYERÉT.” (John D. Rockefeller) Milyen kecskét tartsunk? A tegnapi gazdasarokban Kecske- tartás faluhelyen címmel megje­lent írásunk élénk érdeklődést keltett. A témával kapcsolatban két településről is érdeklődtek te­lefonon. Azt kérték olvasóink, ír­juk meg, milyen kecskét ajánlunk. Ké­résüknek örömmel teszünk eleget. Ha­zánkban ugyanis fogy a kecskeállo­mány. A kilencvenes évek eleje óta a meg­felelő apaállatokban különösen nagy hi­ány mutatkozik. Azonkívül a jelenlegi kecskeállomány meglehetősen vegyes, összevissza keresztezett. Kitartó munkával talán sikerül összeállítani egy-egy fajtiszta te­nyészetet. A szánentáli kecské­ből van a legtöbb nálunk. Már csak azért is, mert a II. világhábo­rú háború előtt sok szánentálit behoztak. A svájciak e világszer­te ismert, fehér szőrű és bőrű kecskéje kitűnő tulajdonságok­kal rendelkezik. Széles a homlo­ka, füle oldalt álló, lehet szarvait vagy szarvatlan (suta), szakállas vagy anélküli. Általában 1-3 gidát ellik. Istállós tartásra és legelte­tésre egyaránt alkalmas. Európa- szerte elterjedt. Voltaképpen kite­nyésztett, nemesített fehér kecs­kefajták sokaságáról van szó, me­lyek alapfajtája a szánentáli. Hús- és tejtermelésre egyaránt kiváló­an alkalmas. A toggengurgi kecs­két ugyancsak Svájcban tenyész­tették ki. Szürkés, kávé­barna szőrű, lábvégei fe­hérek, füle tarka, fehér­rel szegélyezett. Fülétől szájszögletéig sötét csík húzódik. Ere­detileg hegyi kecske, legelőre való, tej- és hústermelés terén ha­sonló a szánentálihoz. Az alpesi kecske rövid szőrű, közepesen igé­nyes, robosztus, dongás mellka- sú, drapp vagy barnás színű, a lábvégei sötétek. Olykor sötét a feje és a hátcsíkja is. Fülkagylója befelé hajló. Gyengébb tejterme­lő az előző fajtáknál, húsa azon­ban kiváló. A német őzszínű kecskét a toggenburgiból alakí­tották ki. Sötét csík húzódik vé­gig a hátán és a lábfejei is sötétek. Jól tejel, de a takarmány iránt je­lentősen igényesebb mint az elő­ző fajták. Nincs adatunk arról ho­gyan vált be az angóra- és a kas­mírkecske, melyek nyírhatók, il­letve kifésült szőrük értékes nyersanyagnak számít. ■ Egyes ' feszültség ingyen van. I

Next

/
Thumbnails
Contents