Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-15 / 39. szám
4. OLDAL - 2001. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK HAZAI Minden fillért kifizetnek Az egészségügyben érdekellentétekre kell számítani Budapest Nagy változások előtt áll az egészségügy, amelyek kapcsán komoly konfliktusokkal, érdek- sérelmekkel is számolni kell. A legfontosabb, hogy szakmailag megalapozott döntések szülessenek - mondta lapunknak Mikola István miniszter a csütörtökre összehívott országos, ágazati érdekegyeztető fórumot megelőzően. Az érdekképviseletek által leginkább feszegetett kérdésről, a béremelésről szólva Mikola István elmondta, hogy a fizetések érdemi rendezése elválaszthatatlan az ellátórendszer teljes felülvizsgálatától. A miniszter szerint semmi alapja nincs annak a hírnek, amely szerint a tárcánál az idei béremelésre szánt központi forrás 10 százalékát visszatartanák. A költség- vetési törvénynek megfelelően a finanszírozás törvényes csatornáin keresztül minden béremelésre szánt forint eljut az érintettekhez. A minisztérium vezetése tisztában van azzal, hogy a minimálbér 40 ezer forintra történő felemelése - az érintett, alacsony jövedelmű dolgozók igen magas száma miatt - szinte felemészti a 20 százalékos ágazati béremelésre szánt keretet. A miniszter bízik abban, hogy az intézmények vezetői is kellő figyelmet fordítanak arra, hogy a dolgozóik az adott intézmény lehetőségeihez mérten a legmagasabb bérekhez jussanak. A kormányzati tartalékok terhére várható további fizetés- emelésekről szólva Mikola István elárulta, hogy tavasszal születhet döntés az egészségügy helyzetének javítására. A Központi Statisztikai Hivatal március elejére ígért adatai alapján mérlegeli majd a kormány a bértartalékok felszabadításának lehetőségét. Az utóbbi időben a kórházi teljesítmények mintegy 6-10 százalékos emelkedése miatt ugyancsak finanszírozási nehézségek támadtak. A miniszter szerint ebben sajnálatos módon komoly szerepük van az ellenőrizhetetlen, csupán bevétel- szerzésre kitalált diagnózisoknak, valamint az intézményekben indokolatlanul felhalmozott „presztízs” műszereknek. NÉMETH ZSUZSA Célegyenesben a népszámlálás (Folytatás az 1. oldalról) Az első település - Kisdomb- egyház - is bejelentette már, hogy 100 százalékban teljesítette a feladatot. Békéscsabán 60 százalékot jelentettek. A megtagadók száma 13-ra növekedett, a számlálóbiztosok létszáma viszont már stabilizálódott és biztosan kitart a február 21-ei végső határidőig. Gyula Míg a népszámlálás első időszaka jól indult Gyulán, azóta negatív jelenségek is felbukkantak. Előfordult, hogy nem engedték be az összeírókat többszöri megkeresésre sem. A gyulai népszámlálók egyre gyakrabban jelzik gondjaikat a polgármesteri hivatalban. Személyiségi jogokra hivatkozva nem válaszolnak a kérdésekre vagy egyszerűen nem engedik be a számlálóbiztosokat. Holott a kérdőíveket úgy állították ösz- sze, hogy azok ne sértsék a személyiségi jogokat és törvény írja elő a válaszadási kötelezettséget. Azokat, akik ez elől elzárkóznak, beidézik a polgármesteri hivatalba. Ha így sem sikerül a kérdőívkitöltés, szabálysértési eljárást indítanak. A válaszadási elzárkózás, bár nem nagy számú, az egész város területén előfordul. A népszámlálás február 21-éig tart, az adatokat a polgármesteri hivatalban február 28-áig összesíteni kell a KSH-nak. Emiatt megkezdték tegnaptól az idézések összeállítását. A kérdőívekben, ami személyiségi jogokat érint, azokra nem kötelező a válaszadás. Vagyoni gyarapodásra utaló kérdés nincs köztük. Az adatok nem kerülnek nyilvánosságra, a házasságkötés iránt érdeklődő kérdés is például azért van, mert megpróbálnak választ kapni arra, hogy megvannak-e a klasszikus családformák. Gyulán közel 160 összeíró dolgozik, a héten nagyrészt elkészülnek a munkával. A kitöltendő kérdőíveket akár a lakásban hagyják, és majd be kell hozni azokat a polgármesteri hivatalba. A szabálysértési ösz- szegek nem a várost gazdagítják... SZ. M.-V.J. TŰKOR Életcél lesz közalkalmazottnak lenni Áprilisig valószínűleg kifizetik a közszféra elmaradt bérkiegészítéseit A közalkalmazotti bérek versenyszférához közeli felzárkóztatásának konkrét számairól nem született döntés, ezzel együtt előrelépésnek tartja a Miniszter- elnöki Hivatal és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF) is a most egyeztetett megállapodástervezet létrejöttét. Április 1-jén minden bizonnyal kifizetésre kerülnek a közszféra tavaly beígért bérkiegészítései alágazatonként. Budapest A tárgyalóküldöttség megegyezésre jutott, s remélhetőleg március elején aláírásra kerül a kormány és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma közötti megállapodás - összegezte a Stumpf István kancelláriaminiszter hivatalában tartott, immár másfél éve húzódó tárgyalás mostani eredményét Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára. A tervezet február végéig a kormány elé kerül, addig a SZÉF is egyeztet a szakszervezetekkel és a tanácsadó testülettel. A korábban tervezett középtávú, tehát minimum három évre szóló megállapodás a mostani elképzelések szerint csak a jelenlegi kormányzati ciklusig terjedne, azonban létrejönne két olyan bizottság, amely 2003-ra vonatkozó terveket is megfogalmazna. Az egyik a közszféra bérrendszerét venné vizsgálat alá, tekintettel az inflációs adatokra és a versenyszférához történő felzárkóztatásra, a másik bizottság pedig a KIÉT megszűnésével mintegy ágazatközi egyeztető fórumként működne - mondta Ory. A bizottságok feladata lenne a bértábla felülvizsgálata, s a javaslatok alapján készülne el egy olyan törvénytervezet, amely 2002-ben kerülhetne a parlament elé. A tárgyaláson szóba került a tavalyi Másfél éve húzódik a közalkalmazotti bérrendszer rendezése bérek kiegészítése is: eszerint alágazatonként megvizsgálják a fizetéseket, s ahol az emelés nem érte el a 13 százalékot, ott utólag kipótolnák a különbséget. Reális időpontnak április elseje látszik. A szak- szervezetek el szerették volna érni, hogy ez a 3 százalék ne egyszeri bérkiegészítés legyen, hanem beépüljön az alapbérbe. Őry Csaba elmondta, a kifizetések a korábbi évek gyakorlata szerint történnek. Szabó Endre, a SZÉF elnöke elmondta, a közalkalmazotti bérrendszer ma már gya korlatilag használhatatlan. Az elfogadott kétéves költségvetés azonban keretet szab a további egyeztetéseknek. Abban ugyan megállapodtak a felek, hogy elsődleges cél FOTÓI EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE a közalkalmazotti bérek felzárkóztatása a versenyszférához, ám konkrét számokról, mint amilyenek már napvilágot láttak a köztisztviselői bérek emeléséről, nem született megegyezés. Az tény, hogy a 2002- ben parlament elé kerülő törvényjavaslat már a közalkalmazottakra vonatkozóan is új életpályát és új bérrendszert fog felvázolni. Új eleme az érdekegyeztetésnek, hogy áprilisig kiépül egy olyan közös figyelő- rendszer, amely az idei béremelés tapasztalatait beépítve követi figyelemmel a közszféra helyzetét és fogalmaz meg ajánlásokat a jövőben. _____________________________________(CIERNYÁNEIKYI A nagymamák is mehetnek gyesre A tervezet elősegíti a generációk együttélését A Fidesz újabb reklámfogásáról vagy a családok érdemi megsegítéséről van-e szó? Ez volt a fő kérdés abban a parlamenti vitában, amelyben a nagyszülők által igénybe vehető gyermekgondozási segélyről tárgyaltak. Budapest A kormánypárti előterjesztők elmondták, hogy javaslatuk ugyan nagy tömegeket nem érint, de ott, ahol a nyugdíjkorhatárt még el nem ért nagymama vagy nagypapa munkanélküli, illetve azoknál, akiknek nincs nyugdíjuk vagy az ellátásuk kisebb ösz- szegű a gyesnél, minden bizonynyal segítséget jelent majd. Gyarapíthatja a nagyszülő nyugdíjba beszámító szolgálati éveit is, miközben az édesanya a szülés után egy évvel visszatérhet a munkájához. A szocialista és a szabaddemokrata képviselők fölöslegesnek ítélték a törvényt, egyrészt azért, mert most is lehetőség van nagyszülői gyesre (igaz, csak speciális élethelyzetben, méltányossági alapon), másrészt pedig azért, mert a gyes havi összege olyan alacsony (jelenleg 18 310 forint), hogy az senkinek semmilyen problémáját nem oldja meg. Szerintük az sem várható, hogy ez és az ehhez hasonló intézkedések lényegesen javítják a demográfiai helyzetet. Azt javasolták, hogy a kormány teremtse meg a nagyszülők számára a nyugdíj és a gyes együttes folyósításának a lehetőségét, ebben az esetben valóban jelentős előterjesztésről vitatkozhatnának. Erkel Tibor, a MIÉP részéről kiemelte, hogy a törvényjavaslat szövege szerint a gyermek nem emelhető ki a szűkebb családi környezetéből, nem fordulhat tehát elő, hogy a szülők rábízzák a kicsit a több száz kilométerre lakó nagymamára. Nagy pozitívum képviselőnk szerint, hogy a tervezet elősegíti a generációk egymásra utaltságának, összefogásának gyakorlati megvalósítását. Arra az SZDSZ-es véleményre, miszerint ez a törvényjavaslat súlytalan, úgy reagált Erkel Tibor, hogy egy kis ék is súlytalan a hatalmas fatörzshöz képest, de az előző évtizedek elviselhetetlenül vastag, nemzetpusztító családpolitikáját ilyen ékekkel lehet széthasítani. SIMONFFY ÁGNES ÁSZ-vizsgálat Pozitív eredménnyel zárult a gyulai polgármesteri hivatalban az ÁSZ-vizsgálat. A megállapítás szerint az adóhatóságnál jól szabályozott, törvényes munka folyik. Csupán az országos gyakorlatban is elterjedt, adminisztrációs gondot jeleztek. Gyula Vizsgálatot tartott a gyulai polgármesteri hivatalban az Állami Számvevőszék. Teljeskörűen vizsgálták a helyi adó kivetési, beszedési rendszerét, az adóhatóság munkáját. A vizsgálat pozitívan zárult, minimális, adminisztratív problémát tártak fel. A polgármesteri hivatal adóhatóságának munkájában az ellenőrzéseket kívánják segíteni, mert ez tapasztalat szerint az adófizetési morált javítja. Nyáron az idegen- forgalmi adófizetést kísérték figyelemmel a hivatal munkatársai, az idén ugyancsak tervezik a szállásadók ellenőrzését. Mentőöv a legszegényebbeknek Segíts magadon - és az önkormányzat, az állam is megsegít Budapest Tegnap keretszerződés formájában megállapodott a Szociális és Családügyi Minisztérium és az Országos Takarékpénztár, amelynek értelmében 1,4 milliárd forinttal támogatják a lakáshitelüket legalább egy éve, önhibájukon kívül törleszteni nem tudókat. A szociális tárca kezdeményezése nyomán a 700 millió forintos állami segítséget a hitelt nyújtó pénzintézet ugyanekkora összeggel egészítette ki, amelyből az 1989 óta lakáshitelt felvettek kamattartozásainak visszafizetését kívánják támogatni. Amint azt Harrach Péter szociális miniszter elmondta, azért csupán az 1989 után hitelhez folyamodók számára nyílik meg ez az új lehetőség, mert akik korábban vettek fel hiteleket, azok után a banknak állami garanciavállalása van. Hangsúlyozta: nem pénzosztásról van szó, hanem a kamattörlesztésekben kívánnak segíteni a rászorulóknak. Ennek módja lehet a fizetés átütemezése, vagy egy részének átvállalása. Azt azonban le kell szögezni - tette hozzá -, hogy csak azok előtt nyitott ez a rendszer, akik maguk is részt vesznek adósságaik visszafizetésében. Hogy mekkora az „önrész”, s mekkora a támogatás mértéke, erről még nem állapodtak meg a felek, de ehhez a pénzügyi tárcának is hozzá kell szólnia. Az már bizo- Talán nem kell félbehagyni.... fotó, europress/diósi imre nyos, hogy az a kérelmező, akinek az önkormányzata is részt vállal a tör- mondta, várhatóan 2-3 héten belül egy eljárá- lesztésből, előnyt élvez az elbírálásnál. Erre si rendet is tartalmazó dokumentumot is el- azonban nem kötelezik, de még csak nem is készítenek, s akkor már a fizetési, törlesztési ösztönzik a településeket. A miniszter el- arányok is kicsiszoltabbak lesznek, iszalókyi Betonba döngölt cementgyár Budapest A gazdasági miniszterhez fordul ma Horváth László fideszes képviselő azért, hogy Matolcsy György vesse latba befolyását, és próbálja megakadályozni a bélapát- falvai leállított cementgyár szétszerelését. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnap ült össze először, hogy képviselői indítványra feltárja a Bélapátfalvai Cementgyár privatizációja körüli visszásságokat. Az érintett cégek vezetőinek meghallgatása után Horváth László lapunknak elmondta: a cementgyár ügyeit feltárni szándékozó négy vizsgálat ellenére fennáll az a veszély, hogy a már nem működő gyárat leszerelik, s véglegesen megszűnik a 100 éves múltra visszatekintő bélapátfalvai cementgyártás. A tulajdonosok ezen döntését példanélkülinek, udvariatlannak nevezte, és ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz legalább a jelenlegi állapotok fenntartása érdekében. A bizottság egyébként több ellentmondást is talált a meghall- gatottak nyilatkozataiban arra nézve, hogy miként jutottak a cementgyár megvételéhez szükséges hitelekhez. Továbbra sem tisztázódott az sem, hogy miért kellett a mindvégig nyereséges gyárat bezárni. Rejtély övezi azt is, hogy miként privatizálta a gyárat az a kft., amelyet a ma- gánosítási tender eredményhirdetése előtt két héttel alapítottak. A bizottság ellenzéki és kormánypárti képviselői egyetértettek abban, hogy az eladók, illetve az adásvételt jóváhagyók meghallgatására is szükség van, így a következő ülésen meghallgatnák Bőd Péter Ákost, az Antall-kor- mány ipari miniszterét is. istsi
