Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-12 / 36. szám
OLDAL 2001. FEBRUÁR 12., HÉTFŐ — 9. OLDAL CSALÁDI Kevés halfélét fogyasztunk Szeghalom A hal az egyik legegészségesebb táplálékunk, mégis keveset fogyasztunk belőle. A hal mellőzését általában azzal magyarázzák, hogy ez a hús viszonylag drága. Pedig általában egy kilogramm hal sem drágább, mint egy kilogramm sertéskaraj. Ha e két húsféleség között kellene választani, a többség bizonyára mégis a sertéskarajt részesítené előnyben. halászat) manapság mennyi halat fogyasztanak? Egy szeghalmi családanyát megszólaltatva kiderült: ebben a családban az éves halfogyasztás személyenként csupán 2,5 kilogramm. Tehát az egészséges táplálkozáshoz előírt mennyiségnek éppen a fele, ami a hazai átlag alatt van. — Folyó közelében lakunk, de nem horgászik a családunk egyik tagja sem, ezért néha a horgászoktól vásárolunk halat vagy az élelmiszerboltból veszünk. A családunk nagyon szereti a halat: a kisebbeket megsütve, a pontyot rántva. A csuka és a busa Magyarországon, évente egy ember átlagosan 2,8 kilogramm halat eszik. Az egészséges táplálkozáshoz viszont évente legalább 5 kilogramm halat kellene fogyasztanunk. Mi most arra voltunk kíváncsiak, hogy a körös-sárréti emberek (akik múltjában köztudottan nagy szerepet játszott a HALFOGYJ ÁSI AGATOK pedig halászlé formájában kerül az asztalra. Szívesen fogyasztanánk hetenként legalább egyszer, de elég drága, a baromfihús sokkal olcsóbb. Férjemmel és két gyermekünkkel négyen élünk együtt, s családi fogyasztásra évente körülbelül tíz kilogramm halat vásárolunk. Tehát személyenként évente 2,5 kiló halat eszünk - mondta érdeklődésünkre a szeghalmi N. Sándomé. N.-ék egyik kedvenc halétele a halászlé. Ez alkalmanként 1450 forintjába kerül a családnak. Ami négy személyre számítva nem is tűnik soknak, ám ez csupán egy fogás. A halászlé után legtöbbször túrós csuszát (amit 815 forintos költséggel állít elő) tálal fel N.-né. A halászlé főzéséhez 1 kilogramm pontyot (800 forint) és 60 deka apróhalat (500 forint) vásárol a családanya. Az elkészítés során szükség van két fej vöröshagymára, egy zöldpaprikára, két paradicsomra, egy cseresznyepaprikára, egy evőkanál őrölt paprikára, a belefőzött tésztához pedig két tojásra, 14 deka lisztre, némi sóra (ezek együttes értéke 150 forintra tehető). magyari barna Pályaválasztás gyermekszemmel A Békés Megyei Munkaügyi Központ „Álmodtam egy világot magamnak...” címmel rajzpályázatot és „Segítség, felnőttem” címmel cikkírói pályázatot hirdetett általános és középiskolás tanulók részére, az ünnepélyes díjkiosztót és az alkotásokból nyílt kiállítás megnyitóját tegnap rendezték a békéscsabai kirendeltségen. Békés megye A rajzpályázatra a megye huszonöt iskolájából 186 alkotás érkezett. Különdíj kategóriában első helyen végzett Lakatos Mihály (Egyesített Gyermekvédelmi és Gyógypedagógiai Intézmény, Tarhos). Csoportos munkák közül megosztott első díjat kapott Kovács Tímea és Balonka Anetta Vágyálmom című munkája, valamint Rucz Árpád és Dobroczki Balázs Energiaváros című alkotása (mindannyian a békéscsabai Evangélikus Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulói). Egyéni kategóriában alsó tagozatosok közül a legszebb rajzot Kiss Zoltán (1. Számú Általános Iskola, Sarkad) és Tóth Ildikó (Fő Téri Általános Iskola, Szarvas) küldte be. Felső tagozatosok közül egyéni kategóriában Csapó Tamás (1. Számú Általános Iskola, Sarkad) és Varsány Anna (Fő Téri Általános Iskola, Szarvas) végzett az első helyen. A legtöbb rajzot beküldő iskolák - 1. Számú Általános Iskola, Sarkad; Fő Téri Általános Iskola, Szarvas; Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba - dicséretben részesültek. A cikkírói pályázatra 16 írásmű érkezett, az első helyezést Budás Anikó (Karacs Teréz Általános Is- kola, Békés) érdemelte ki. <wi Kilencvenezer nem kívánt terhesség Egyre többen vannak azok, akik házasságon kívül estek teherbe, nem tudják vállalni gyermeküket, s kénytelenek a terhesség-megszakítást Választani KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ A termékenység és a születésszám erőteljes visszaesése súlyos demográfiai helyzetbe sodorhatja Magyarországot, az a tény azonban kedvezőnek mondható, hogy a népesség csökkenése nem az abortuszok számának növekedése miatt következik be — mondta Dombainé Arany Vera szociológus. Magyarország Az Egészségfejlesztési Kutatóintézet társadalmi krízisek egészségügyi vetületei munkacsoportjának vezetője rövidesen megjelenő tanulmányában összegzi az elmúlt évtizedekben végrehajtott terhesség-megszakítások számszerű adatait, illetve a művi vetélések egészségügyi és társadalmi hatásait. Dombainé Arany Vera kutatása szerint Magyarországon a terhesség-megszakítások száma 1989-90-ben érte el maximumát, évente több mint 90 ezer műtéttel. A művi vetélések 1999-es, mintegy 65 ezres száma már csaknem 28 százalékkal volt kevesebb, mint 10 esztendővel azelőtt. A kutató szerint társadalmi, egészségügyi és szociális szempontból egyaránt figyelmet érdemel, hogy az abortuszok gyakorisága szempontjából a tizenévesek a legveszélyeztetettebb korosztály, akiknek terhességei — az 1998-ból rendelkezésre álló adatok szerint - 48 százalékban végződtek megszakítással. Dombainé .Arany Vera figyelemre méltónak tartja a családi állapot szerinti gyakoriságról folytatott vizsgálata eredményét is. Eszerint az 1950-es évek végén az abortuszon átesett nők 90 százaléka volt házas, majd az 1970-es évek közepén ez az arányszám 70, az 1990-es évek elején pedig 60 százalékra csökkent. Az elmúlt két év adatai szerint - a hazai abortuszok történetében először - a művi vetélésen átesett nők között kisebbségbe kerültek a házasságban élők. A kutató úgy vélekedik, hogy a párok mind több nem kívánt terhességet előznek meg fogamzás- gátlással, bár a terhességek közül jelenleg is sok végződik művi vetéléssel. SIEMENS
