Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-10 / 8. szám
6. OLDAL - 2001. JANUÁR 10., SZERDA G A Z D A S Á G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 9.) Borsodchem 5995Ft ■0 Fotex 261 Ft 0 Matáv 1220 Ft Ű Mól 5 235 Ft ú OTP 15 830 Ft ű Rába 2 545 Ft ű Richter 15 960 Ft-0 Zalakerámia 2 345 Ft ____JL BUX: 7915,05-0,29 % eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.49. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 110-111 Tartott Tartott FOB francia kikötö Kukorica 90-97 Mérséklődő Tartott FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 103 Erős Erős Napraforgó 364 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 232 Tartott Erősödő 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank USA-dollár 419,21 264,88 135,43 19,25 68,36 173,93 281,37 Röviden KÖZEL TÍZMILLIÓBÓL, (i) Dévává nyán a Ladányi Mihály Könyvtár 2000-ben 9 millió 700 ezer forintból működött. A könyvtár önálló gazdálkodást folytató önkormányzati intézmény, s örvendetes, hogy évről évre nőtt a bevétele. Ma már a működési költségek 22 százalékát a könyvtár teremti meg. HARMINCÖT MUNKAHELY, (i) Ecsegfalván a tavalyi esztendőben összesen 35 új munkahely létesült. Ez egy akkora településen, mint Ecsegfalva (ahol a lakosság létszáma alig haladja meg az 1600 személyt) nagyon nagy segítséget nyújt a helyi foglalkoztatás terén, hisz' az északbékési térség legnagyobb gondja a munkanélküliség. SZEMÉTDÍJ IS. (i) Okánybana képviselő-testület módosította a magánszemélyek kommunális adójáról szóló rendeletet. Eszerint 2001-ben egész évre lakásonként 4800 forintot kell fizetnie kommunális adóként. Ebben az összegben a szervezett szemétszállítás díja is benne van. Ma búzát értékesíteni olyan nehéz vállalkozás, mintha a nálunk kitermelt olajat akarnánk eladni az araboknak. Búzából világviszonylatban túltermelés van, ezért nekünk egyre kevesebb búzát kell vetnünk — mondta Békefi János kutató-fejlesztő mezőgazdász a közelmúltban Füzesgyarmaton, a Jövőnk a tét címmel tartott mezőgazdasági fórumon. Füzesgyarmat — Azokat a földeket, amelyek nem megfelelő minőségűek, ki kell iktatnunk a hagyományos termelésből. Ha a termőföldek 30 százalékát kiiktatjuk, akkor kevesebb mező- gazdasági gépre lesz szükségünk. Tehát összességében a termelésbe kevesebb tőkét kell befektetnünk — hangoztatta Békefi János. A kutató-fejlesztő mezőgazdász mindenkinek elsősorban a szárazgazdálkodást javasolja. — A mostani esztendő indokolja a szárazgazdálkodás bevezetését. Az efféle gazdálkodást először 1907-ben az Amerikai Egyesült Államokban adták S1L közre. Magyarországon 1935- ben Gyárfás József írta az első szakkönyvet. Újabbat azóta sem adtak ki. Én 500 oldalban foglaltam össze a szárazgazdálkodás lényegét. Az anyag jövőre könyv formájában is megjelenik, Sikeres szárazgazdálkodás Magyarországon címmel - közölte Békefi János. A neves szakember konkrét példákat is mondott. Szerinte például egy hektár gyenge minőségű földön évente akár 8 millió forint bevételt is termelhetünk. Mégpedig úgy, hogy a területet vörös- szilvafával ültetjük be. Ezt a fát nem kell permetezni, csak 15 négyzetméter a területigénye, és átlagosan 50 kilogramm termést ad. A vörösszilvából alkohol készülhet, amit üzemanyagként hasznosíthatunk. A főzés során visszamaradó cefreszerű anyag pedig növényi szárakkal (szalma, napraforgószár) feldolgozva értékes tüzelőanyag lehet. Békefi János a gyapottermesztést is ajánlja, ezzel a növénnyel sincs különösebb gond, és jól jövedelmez. A kutató mezőgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a sertést ne kukoricával, A JÖVŐ HASZONNÖVÉNYEI 1 ÚJFAJTA BURGONYA Bevétel 1 hektáron 400 mázsa termés hasznosítás alkohol, fűtőanyag sertéshizlalás hanem főtt burgonyával hizlaljuk. Mivel a kukorica 75 százalékban keményítőt tartalmaz, a burgonya viszont csak 20 százalékban, az utóbbival táplált sertés sokkal egészségesebb. Sőt, anyagilag is jobban megéri. Mégpedig akkor, ha olyan burgonyát termesztünk, amely hektáronként 400 mázsa termést ad. MAGYARI BARNA Hasznosítják a helyi adottságokat M EZŐKOVÁCSHÁZA Mezőkovácsháza képviselő testülete a közelmúltban tárgyalta a feladat-ellátási és fejlesztési tervet, melynek egyik fontos elemét képezte a település gazdaságát bemutató felmérés. Új Alkotmány Mezőgazdasági Szövetkezet kft.-vé alakulásával is jelentős tényező a lakosság megélhetési lehetőségeinek biztosításában. A farmergazdaságok libatartására alapozva a településen három európai színvonalú feldolgozó üzem működik: a A város legjellemzőbb és hasznosítható adottsága a mezőgazdaságra épülő gazdálkodás. Az évtizedek során a növénytermesztés mellett természetszerűen alakult ki az állattenyésztési kultúra. statisztikák szerint a munkanélküliség 8,3 százalékos, de van dokumentum, mely 18 százalékot említ. A településen levő 273 egyéni vállalkozó közel 40 százaléka foglalkoztat alkalmazottakat a szolgáltató- vagy a közszférában. A jogi személyiségű gazdasági társaságok száma 102, ahol 1296 személyt alkalmaznak. Érdekesen alakult a kereskedelmi ágazat, amely szerint 40 élelmiszer-, 50 italbolt, EGYÉNI VÁLLALKOZÓK NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZAT SZERINT (MEZŐKOVÁCSHÁZA, 1999) Ágazat Vállalkozók száma (fő) Foglalkoztatottak száma (fő) Összesen Kereskedelem 89 51 140 Mezőgazdasági termelés és szolgáltatás 32 8 40 Szolgáltatás 120 49 169 Egyéb tevékenységek 32 21 53 Összesen 273 129 402 Napjainkban ezek közül jelentős a libatartás, a liba- és tollfeldolgo- zás. A hagyományos mezőgazda- sági kultúrákon túl megtalálható a ciroktermelés és az erre épülő seprűfeldolgozás, a paprikatermesztés, valamint az ecsetgyártás. Az évtizedekig jól prosperáló Hajdú-Bét Rt. Baromfifeldolgozó Gyára, a Hungária és a Pannon- Federn tollfeldolgozó kft.-k. A város legnagyobb foglalkoztatója a baromfigyár, míg a lakosság más részét további 10 gazdasági üzem és több jogi személyiségű gazdasági társaság alkalmazza. A emellett 3 műszaki bolt és 4 pénzintézet is található a településen. A felmérések szerint bár a foglalkoztatás nem teljes körű, de a településen működő és gazdálkodó cégek igyekeznek a helyi adottságokat hasznosítani a maguk és a tele- pülésen élők javára. _________km. Ad óbevallások, határidők Az alábbiakban az adó-, járulék-bevallási és befizetési naptár első negyedévre esedékes, legtöbbeket érintő határidőket közöljük. Január 31-éig kell adatot szolgáltatni az adókedvezményre jogosító igazolásokról. Február 15-éig esedékes az éves bevallók 2000. évre vonatkozó valamennyi adójának — ideértve a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást is - bevallása, kivéve a vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfafizetésre nem kötelezett magánszemély jövedelemadóját, a társasági adót, valamint az osztalékadót; éves áfa; rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás; szakképzési hozzájárulás (az utóbbi két hozzájárulás bevallását az éves bevallásra nem kötelezett adózóknak is az adóévet követő év február 15-éig kell teljesíteniük); havonta beszedett idegen- - forgalmi adó; a kifizető bevallása az önkormányzati adóhatósághoz a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adóról; adatszolgáltatás a költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolások kiadásáról. Február 15-e a határidő az alábbi befizetések esetében: a vállalkozói tevékenységet folytató vagy áfafizetési kötelezettséget eredményező értékesítést végző magánszemély személyi jövedelemadója (járulékelszámolása); éves áfa; a beszedett idegenforgalmi adó; rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás előző évi előlege és éves ösz- szegének különbözeié; szakképzési hozzájárulás; az egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapja után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulás. Március 20-án esedékesek a következő bevallások: a havi adóbevallásra kötelezettek előző havi adói, ideértve a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást is; havi és gyakoribb áfa; játékadó; jövedéki adó; vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfafizetésre nem kötelezett magánszemélyek éves személyi jövedelem- adójának (járulékának, illetve egészségügyi hozzájárulásának) bevallása és elszámolása; engedély alapján gyakoribb költségvetési támogatás bevallása; a magánszemélyek bevallása az ön- kormányzati adóhatósághoz a termőföld bérbeadásából származó jövedelemről. Március 20- áig be kell fizetni a következőket: áfa; jövedéki adó nettó összegének és előlegének különbözete; a havonta fizetők társaságiadó-elő- lege; fogyasztási adó nettó összegének és előlegének különbözete; környezetvédelmi termékdíj; játékadó; munkaadói, munkavállalói járulék; vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfafizetésre nem kötelezett magánszemélyek éves jövedelemadójának (járulékának) elszámolása, v.k. Építsünk dombágyat! A 80-100 négyzetméteres udvarokon is van elegendő hely mind a virágos kertnek, mind pedig egy háromtagú család szükségleteit javarészt tóelégítő veteményesnek. A legcélszerűbb megoldás a konyhakerti vetemények számára a dombágy, amelynek termőfelülete kétszer akkora, mint a mélyágyé. Mérjünk ki egy két és fél méter széles, lehetőleg déli vagy délnyugati fekvésű sávot. A kiszemelt sávból szedjünk fel egykét ásónyomnyi földet, rostáljuk ki belőle az építési törmeléket, és keverjük össze érett komposzttal 1:4 arányban. A széles barázda közepére, hosszában, 70 centiméter szélességben és 60 centiméter magasan gallyakból, szárizigből, más növényi szárakból képezzük ki a dombágy nedvszívó alapját. Ezt fedjük be 15 centiméter vastagon gyeptéglával. Amikor ezzel elkészültünk, a következő réteget 30 centiméter vastagon korhadó levélből, fűnyese- dékből alakítsuk ki. Majd erre 5 centiméter vastagon terítsük fel az előzőleg jól átnedvesített földkeveréket abból a kupacból, amelyet a dombágy aljáról ástunk fel. Ennek a tetejére kerül majd még 5 centiméter vastag, a tiszta, érett komposztból álló termőréteg. Az értékes tápanyagokat, fedjük további 10 centi nedves tőzeggel, amelyhez korpát és negyedrész agyagos földet keverünk. Végezetül a dombágyat fedjük be a maradék komposzttal kevert kerti földdel. Az így elkészített dombágyon tavasszal termeszthetünk káposztát, mellette sárgarépát, hagymát, petrezselymet, felül 3 sor salátát, majd a túloldalon hosszanti sorokban fokhagymát, sárgarépát és bokorbabot. ■ Megyéket vagy régiókat vár el az uniós lét? (Folytatás az 1. oldalról) Ezért - egy 1996-ban hozott döntés értelmében - a nyugati minta paraméterei alapján létre kell hozni az elvárásoknak megfelelő tervezési, fejlesztési, statisztikai régiókat. Erre is több elképzelés volt, de a vitának véget vetett az az országgyűlési határozat, amely a ma használt régiófelosztást kijelölte. Ez még nem egy kikristályosodott szakmai vita végpontja, hanem döntési kényszer szülötte. A többségi határozattal elfogadott törvény nem a lehetséges megoldások legjobbika, de elégséges kiindulási pont ahhoz, hogy különböző érdekek megfogalmazhatók legyenek.- Például?- Ilyen a térségek jellemző adottságainak hangsúlyozása, felzárkóztatásuk, vagy például a támogatási rendszerek differenciálásának kérdése. Ezek igazolták a hét régiós felosztást. Ennek ellenére léteznek más elképzelések is, mint például a szakmai érvekkel szintén alátámasztható három régióra bontás.- Az ország hét régiós tagolását tehát praktikusan az optimális érdekérvényesítési szándék indokolja?- Feltétlenül. Személyes véleményem az - bár számos törvényhozási kérdést vet fel, hogy igazán működőképes régiókat akkor lehet ésszerűen kialakítani, ha nem tartjuk tiszteletben a jelenlegi megyehatárokat. Ennek az indoka, hogy a megyék köztudottan nem egységesek, és ezért sokan már régóta - főként elmaradott települések esetén - térségekben gondolkodnak. Igazán jó régiókat akkor lehetne kialakítani, ha valós demográfiai, gazdasági és egyéb meghatározó sajátosságok figyelembevételével próbálnánk gócokat, területeket, térségeket képezni. Az új közigazgatási egységek kialakítása a mai jogrendben - többek között - alkotmány -, választási és önkormányzati törvénymódosítással járna. Ilyen reformfolyamatot nem lehet viták nélkül, fájdalommentesen, gyorsan megoldani. Mindez nem néhány év, sőt nem is egy-két ciklus jogalkotásának a feladata. De haladéktalanul el kell kezdeni a végrehajtást. A Széchenyi-terv ennek a célkitűzésnek részben ellentmond, ugyanis nem tervezi a régiók felzárkóztatását, hanem partneri együttműködési rendszerben, a sajátosságokra alapozza a térségek fejlesztését. Közép-Magyaror- szág, valamint Nyugat- és Középtó átlagával szemben. Ezzel kapcsolatosan az államtitkár kifejtette, hogy az EU-követelményeket egy náluk már véglegesen kialakult területi beosztáshoz igazítva szabták meg számunkra. Ezt a beNe legyünk szegény rokonok! Nem biztos azonban, hogy jó, ha EU-s hivatkozással mindig csak a pénzszerzés jut eszünkbe. Szerintem egyáltalán nem lenne szerencsés a szegény rokon filozófia alkalmazása. A tárgyalásokon például előnyösebb pozíciót foglalhatunk el, hajói működő régiókkal rendelkezünk. Ha az ország megítélésének formálásához kiemeljük, hogy gazdasági helyzetünket bizonyos pontokon állandósítani, a leszakadás mértékét csökkenteni akarjuk, akkor megnőhet a hazánk iránti beruházási kedv. De ez a szándék arról is tanúskodhat, hogy önerőből is törekszünk a leszakadó és az eredményes régiók közti különbség csökkentésére. Tehát, ha azt bizonyítjuk, hogy egyes pénzeket azért nem pályázunk meg, mert nem szorulunk rá, akkor az más gazdasági megközelítésben kedvező tárgyalási pozíciót jelenthet. Dunántúl, az egy főre jutó nemzeti össztermék (GDP) mérőszámokat - ezer forintban - összehasonlítva, nem is jogosult uniós támogatásra. Ennek a kritériuma ugyanis, hogy a térségben ez a mutató az ország GDP-jének 75 százaléka alatt maradjon. A szóban forgó térségekben pedig ez a szám sorrendben 1474,1162, illetve 978 ezer forint/fő, a többi régió 600-770 ezer forintos egy főre juosztást nekünk „művileg'1 kell létrehozni. — Emlékeztetek arra, hogy mások a történelmi megyerendszer hagyományai. Ebből fakadó például a központi régió (Budapest és Pest megye) túl jó helyzete ahhoz, hogy a fejlesztésekhez EU- támogatást kapjon. Ez inkább előny, mintsem hátrány - állítja Mikes Éva. — Az unióban ugyanis úgy is gondolkodhatnak, hogy kedvezőbb olyan állam befogadása, aki kevésbé számít a tömött buksza nyitogatására. Mindemellett igaz az, hogy a hátrányos helyzetű térségekben elsőként a fennmaradáshoz, a későbbi felzárkóztatáshoz nélkülözhetetlen az igénybe vehető külföldi támogatás.- Ezek szerint várható a megyehatárok átszabása és a köz- igazgatási központok áttelepítése? Ismert tény, hogy egyes közintézmények, hivatalok - például egészségbiztosítási pénztárak, munkaügyi központok, ipari parkok - régiónként más-más székhelyet választanak.- A változtatás szakmai érveken alapuló politikai és gazdasági megegyezés eredménye lehet. A zömében kétharmados parlamenti többséggel meghozható döntést hatalmas jogalkotási folyamat részeként, erőt próbáló szakmai előkészítésnek kell megelőzni. Ennek végkimenetelérői - tehát, hogy a hét régió megtartásával, a jelenlegi megyehatárok figyelembevételével vagy annak mellőzésével más régiók kialakításával jár-e a döntés - nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni. Az a lényeg, hogy az átalakítás nem az elkövetkező pár év kulcsfeladata, hanem a hosszú távú stratégia fontos része — hangsúlyozta az államtitkár és befejezésül hozzátette: — A döntés meghozatalakor ügyelni kell arra, hogy a helyi és országos feladatok eltérőek. Utóbbinál a nagy szabályozó- rendszereket kell befolyásolni úgy, hogy a központok telepítését a célszerűség határozza meg. Az ipar oda települjön, ahol a települési adottságok miatt a beruházások optimálisan megtérülhetnek, a munkaügyi központok pedig a munkaerő megoszlásának sűrűségét vegyék figyelembe! A közhivataloknak úgy kell létezniük, hogy lehetőleg a minden ügyet egy helyen, de legalábbis a vonzáskörzetben lehessen intézni. Ezek a még kiforratlan elképzelések szoros összefüggésben vannak az önkormányzatisággal, mert a jelenlegi kétszintű rendszerbe nem lenne szerencsés egy harmadik lépcsőt is beilleszteni. Végiggondolandó, hogy a mai kistérségek, megyék határain levő települések esetében is vizsgáljuk a valós egységek kialakításának lehetőségéi ________________KZS. A szárazgazdálkodásé a jövő