Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-08 / 6. szám

6. OLDAL - 2001. JANUÁR 8., HÉTFŐ G A Z D A S Á G MEZŐŐRI SZOLGÁLAT, (z) Ja­nuár elsejétől bővült Mező- berényben a mezőőri szolgálat. A korábbi két mezőőr mellett négy új mezőőr - Barna Mihály, Bencsik Mihály, Szekeres Endre és Wagner József - állt szolgálat­ba, így most már hatan őrködnek a lakosság értékeinek védelmé­ben. FÖLDPROGRAM, (i) Zsadány- ban évek óta működik a szociális földprogram. A település önkor­mányzata 2000-ben pályázat út­ján 3,2 mülió forintot nyert a cél­ra. A képviselő-testület nemrég úgy döntött: idén csak azok ve­hetnek részt a programban, akik művelik kertjüket és udvaruk rendezett. PÁLYÁZATON. (1) Nagykamará­son, a helyi családsegítő és gyer­mekjóléti szolgálat a közelmúl­tán 50-50 ezer forintot nyert két, központilag meghirdetett pályá­zaton. A pénzt egy helyileg szer­vezett ifjúsági program rendezé­séhez, illetve működési célokra hasznosították. HENKEL-FEJLESZTÉS. (i) A Henkel Magyarország Kft. ezek­ben a hetekben több mint 160 millió forint értékű fejlesztést hajt végre a körösladányi gyár­ban. A négyezer négyzetméter alapterületű, kétszintes csarnok­részt (mindkét szinten két-két- ezer négyzetméter alapterületet alakítanak ki) várhatóan az idei év első negyedévében adják majd át. IPARŰZÉSI ADÓ. (i) Okányban a képviselő-testület döntése alap­ján január elsejétől változott a helyi iparűzési adó mértéke. A kereskedőknek, illetve termelő és szolgáltató tevékenységet vég­zőknek adóalapjuk 1,2 százalé­kát, a pénzintézeteknek és bizto­sítóknak adóalapjuk 1,5 százalé­kát, a vendéglátóipari tevékeny­séget folytatóknak adóalapjuk 1,7 százalékát kell iparűzési adó­ként befizetniük. ÉTKEZTETÉS. (1) A mezőko­vácsházi képviselő-testület leg­utóbbi ülésén jóváhagyta a helyi szociális és egészségügyi intéz­ménynél alkalmazandó térítési díjak 10 százalékos megemelé­sét. Eszerint januártól a gyermek- és diákétkeztetésben az óvodai étkezés 139, az általános iskolai napközi 166, a menza 101 forint­ba kerül. A középiskola diákott­honi étkezés díja 267, a menza 123 forint naponta. A szociális ét­keztetésben az idősek klubjában 210, a szociális étkezés díja 139 forint. Az engedéllyel étkezők pedig 197 forintot fizetnek. EGYMILLIÓ, (i) A foci is pénzbe kerül. Zsadány a harmadosztá­lyú megyei bajnokságban most ősszel indította el a község labda­rúgócsapatát. Ez a „sportbe­ruházás” mintegy egymillió fo­rintjába került a zsadányi önkor­mányzatnak. De a befektetés el­méletileg megtérül, hisz1 a foci Zsadányban is a legnépszerűbb sport. Dinamikus fejlődés - de más recepttel Megnőtt a cég munkahelyteremtő szerepe a térségben A cég battonyai konfekciórészlege a határmenti város legnagyobb ipari üzeme Sikertörténetnek is nevezhetnénk egy, a nulláról induló cég tevékenységét, mely néhány év alatt bizonyította: hittel, el­szántsággal, szakmai hozzáértéssel eredményeket érhetnek el olyan területen, melyet mások „leírtak”. Lépésről lépés­re, nem a gyors meggazdagodást szem előtt tartva fejlődtek, a szakmai kultúra alapjaira építették jövőjüket, a hagyomá­nyokat tisztelve. A szóban forgó békéscsabai kft. csendesen, szerényen, észrevétlenül dolgozik. Békéscsaba A japános hangzású Umato mo­zaik szó, a három tulajdonos ne­véből alakult ki. Udvardi László (46 éves) gépész üzemmérnök, Magyar Zsolt (36 éves) külkeres­kedelmi üzemgazdász, Tóth La­jos (56 éves) gépészmérnök, tex­tiltechnológiai szakon diplomá­zott. Számtalan közös vonásuk van, a legfonto­sabb: a szakmájuk meg­szállottái. Tóth Lajos egymaga annyi időt, va­gyis 32 esztendőt töltött a Béköt-ben, mint két fi­atalabb tulajdonos társa együttvéve. Az első vi­lágháború előtt alapított, most a felszámolás alatt lévő gyárban szerezték szakmai tapasztalataikat, abban a szakmai közegben, mely három­negyed évszázadon át meghatá­rozó szerepet töltött be a honi textiliparban. A gyár az államosí­tás után belföldi tömegigényeket elégített ki, majd egyre inkább jobb minőségű árut gyártott Nyu­gatra. Fénykorát a '70-es és a '80- as években élte, majd a nem szakmai alapon történő privatizá­ció következtében zuhanórepülé­se a '90-es évek elején kezdődött.- Szakmai szemmel előre lát­tuk, hogy hová vezet az út, ezért léptünk: '94-ben elváltunk, önál­ló tevékenységbe kezdtünk, tíz varrónővel vágtunk neki egy bér­leményben, ugyancsak bérelt gé­pekkel — emlékszik a kezdeti lé­pésekre Tóth Lajos, majd arról beszél, hogy mennyire bíztak magukban. A kötöttös múltjuk a kritikus helyzétekben is erőt adott nekik, s a nagy öregektől - többek között Pataky Józseftől, Százmillió a költségvetésbe- Ma már eredményesen tevékenykedő, stabil a cég. A különféle járulékaival és adó- befizetésein keresztül évente mintegy 100 millió forinttal járul a költségvetéshez. Hisz- szük, valljuk, mi több, szeretnénk be is bizo­nyítani: a kötöttárugyártásnak ma is van létjo­gosultsága mind hazai, mind az európai tex­tiliparban - vallja Magyar Zsolt. Kurilla Jánostól, Szajbély Mihály- tól, Krnács Páltól, Danczik Páltól - mindent megtanultak, ellestek, ami a szakmához tartozik, amit nem oktatnak az iskolapadban. S máris ugrunk az időben öt-hat évet! Ma férfi és női alsóneműket, divatárut, „T”-ingeket, pólókat és bébiholmit gyártanak. Idei terme­lésük jóval meghaladja a félmilli- árd forintot, több mint 230 dolgo­zót foglalkoztatnak, saját konfek­cióüzemük van Vésztőn, Telekge­rendáson, Kevermesen, Domb­egyházán és Battonyán. Még egy érdekesség: a cégnél dolgozó be­osztott irányítók többsége a Kö­töttből igazolt át, akikről az akko­ri vezetés ilyen-olyan okok miatt könnyedén lemondott. — A cég első évei a korszerű kötöttárugyártás alapjának lera­kásával teltek. A nagyon fontos szakmai összetevőkön túl sok minden kellett még a szakmai si­kerhez. Először is forráshiányo­sak voltak, az induláshoz a jegy­zett tőkét messze meghaladó ér­tékű beruházásokra, s ezek finan­szírozására lett volna szükség, amit az akkori hitelkamatokkal, illetve a bankok fedezetigényeivel elképzelni sem lehetett - kapcso­lódik a beszélgetésbe Magyar Zsolt, majd megtoldja: a társaság számára egyetlen megoldás kínálkozott, a termeléshez fel kellett használni az akkor még egyetlen, holland partnere által kölcsönbe adott ter­melőeszközöket. — Az első években csak a bérmunkakonstruk­cióban történő gyártás jö­hetett szóba, ugyanis alap­anyagok és kellékek finanszírozá­sára nem gondolhattunk - hal­lom. A cég ma már évente mint­egy 3,5 millió darab terméket állít elő. A textiliparban a fejlődés ter­mészetes velejárójaként megnőtt a cég munkahelyteremtő szere­pe is a térségben. Piaci helyzete Nyugaton, főként Hollandiában és Németországban rendkívül stabil, kapcsolataik a kölcsönös bizalomra épülnek. Munkájuk - a festöde kivételével - teljes körben átfogja a kötöttáru gyár­tását. SZEKERES ANDRAS Emelkedtek a bérterhek A minimálbér-emelés növeli a munkáltatók kiadásait A foglalkoztatottak majd negyedét érinti a minimál­bér 40 ezer forintra emelé­se. A cégek azonban el­bocsátásokkal, munkaidő­csökkentéssel védekeznek a növekvő bérterhekkel szemben. A Gazdasági Minisztérium elemzései szerint a minimálbér kötelező felemelése százmilli- árd forinttal növeli idén a bér- kiáramlást, ami azt is jelenti, hogy két és fél százalékkal nő a bérszínvonal. A legalacsonyabb fizetések a versenyszféra vállalatai kö­zül a textiliparban voltak, itt majdnem a dolgozók felét érin­ti a mostani emelés. Ezt követi a szálloda- és vendéglátóipar­ban foglalkoztatottak köre, ahol mellesleg a borravaló be- kalkulálásával már korántsem lenne ilyen kedvezőtlen a hely­zet, majd a mezőgazdaságban dolgozók következnek a sor­ban. Ezen a három területen je­lenti a minimálbér-emelés a legnagyobb terhet a vállalkozá­soknak, munkáltatóknak. A kétszázalékos társadalombizto­sítási járulékcsökkentés ellené­re is többletkiadásokkal kell számolniuk). Csak néhány ágazatban A MINIMÁLBÉR- EMELÉSBEN ÉRINTETT DOLGOZÓK ARÁNYA csökkennek ténylegesen is a munkáltatók terhei idén janu­ártól. Ilyen a kokszgyártás és a kőolajfeldolgozás, a vegyipar, a jármű- és gépgyártás, illetve a pénzügyi tevékenységek köre. Máris megfigyelhető, hogy a cégek elbocsátásokkal, csök­kentett munkaidővel vagy havi szerződésekkel próbálják kiját­szani a rendelkezést. Főként azok a kisebb vállalkozások próbálkoznak, amelyek nem tudják kigazdálkodni a többlet­terheket. Ráadásul éppen ezek­ben a kisüzemekben nem mű­ködik semmiféle érdekvéde­lem, tehát senki nincs, aki a munkavállalók érdekeit képvi­selné. Lézerezve jobban csírázik Külföldön már a nyolcvanas évek derekán előrehaladott kísérlete­ket folytattak a szakemberek a csírázási erély fokozása érdeké­ben. Lézeres sugárzással bíztató eredményeket sikerült elérniük. (Leegyszerűsítve: a kísérletek so­rán a lézert gáz alakban használ­ták.) Ma már bizton állítható, hogy a lézerrel sugarazott vető­magokban nem következnek be káros elváltozások, „rosszindula­tú” mutációk. A mag csírázási erélye viszont jelentősen felfokozó­dik. A gazdák ennek közvetlen hasznát lát­ják, hiszen kevesebb magot kell vetniük és valamivel kevesebb műtrágyát kell kiszór­niuk. Ami a legérdeke­sebb: a mezei kísérle­tek során 10 százalék­kal kevesebb sugárkezelt magot és ugyanennyivel kevesebb mű­trágyát kellett felhasználni, mint az ellenőrző táblákon, amelye­ken sugárral nem kezelt vetőma­got vetettek. A sugárkezelt ma­gok kisebb nedvességtartalmú és hidegebb talajokban is jobban csíráznak. Az újvidéki (Vajdaság) mezőgazdasági kutatóintézetben a lézerrel sugarazott cukorrépá­ból és szójából 25-30 százalékkal több növény fejlődött ki, a vörös­hagymából pedig 1N20 százalék­kal több. A kukoricatáblákon ugyanakkor nem volt jelentős kü­lönbség a sugarazott és az ellen­őrző, párhuzamos vetés között. A napraforgó esetében az egy­szer sugárkezelt magok csírázó­képessége nem fokozódott, azon­ban a kétszeres sugárdózis már valamelyest serkentette a csírá­zást. A zöldbab fordít­va reagált: az egyszeri sugarazás megnövelte a csírázást, míg a két­szeres sugáradag visz- szafogta (a nem kezelt magokhoz viszonyít­va). Különös, hogy az étkezési és a fűszer- paprika magja csak a háromszoros sugár­adagra reagált kedve­zően. Ennek az eljárásnak az óri­ási előnye az, hogy a sugárkezelt növényeket nagy biztonsággal egyenletesen lehet vetni. Ha ugyanis nem sugárkezelt és csök­kentett csíraképességű magot ve­tünk, a hozamokat nem fokoz­hatjuk a vetőmag mennyiségé­nek növelésével (túl sűrű vetés esetén gyengébb a termés). A divatok változnak, a jó bor marad Beszélgetőpartnerünk: Figula Mihály, az év bortermelője Úgy mondják: a bor magán viseli a termőtáj sajátosságain túl a borász stílusát is. Attól oly különleges és egyedi. A Figula-borok illatra kihegyezettek, harmonikusak, elegánsak. Tavaly Figula Mihály lett az év bortermelője. Balatonfüred Tizennyolc éves koráig semmi­lyen kapcsolata nem volt a bor­ral, szülőfalujában pedig - egy Szabolcs megyei kisfaluban - még szőlőtőkét sem láthatott. Először a Kertészeti Egyetemen került kapcsolatba a borászat­tal, közelebb pedig felesége ré­vén, akinek a nagyapja módos szőlősgazda volt Balatonfüre- den. Saját vállalkozás gondolatával 1993-ban kezdett foglalkozni, két évvel később hozzálátott korszerű családi pincészetének megépítéséhez. Önerőből, kis tő­kével, kedvezményes, de tete­mes hitelekkel. Vállalkozása zö­mében fehérborokra - olaszriz- ling, chardonnay, savignon blanc, szürkebarát - épül. A Balatonfüred-Csopak borvidék hungaricumait termeli, a lehető legszélesebb fehérborválaszté­kot kínálja az igényes vendégek számára.- Sokat tett a fehérbor megújí­tásáért. Rizlingjei, chardonnayi rég elfeledett Balaton-felvidéki ízeket elevenítenek fel. Megéri manapság fehérbort készíteni, amikor a divat a vörösbor irányá­ba mutat?- A divatok változnak. Húsz esztendővel ezelőtt, amikor a szakmát kezdtem, a fehérbor volt divatban, most valóban a vörös irányába tolódott el a világízlés. Ez a túlsúly azonban nálunk nem sokáig tartható, egyrészt mert földrajzi adottságaink sem erre predesztinálnak, másfelől a szőlő- ültetvények sem ezt a struktúrát tükrözik. Biztos vagyok abban, hogy visszatér még a fehérbor fénykora.- Milyen borokkal lehetünk sikeresek a külpiacon: a világfaj­tákkal vagy inkább a hungaricu- mokkall- Először úgy ítéltem meg, hogy csak világfajtákkal érdemes és lehet jelentősen előrelépni a pi­acon. Ma azonban sem a jelenle­gi, sem a tervezett telepítésekben nem akarok elmenni a világfajták felé. A termőterület negyven szá­zalékán olaszrizlinget termelek, ezekkel szép sikereket arattunk már eddig is a hazai és a nemzet­közi borversenyeken. A technoló­giában és szemléletmódban vi­szont alkalmazkodunk a világten­denciához.- Mennyit ér a magyar bor?- Az egyszerű fehérbort a né­met partner palackonként 5 már­káért veszi meg, erre az összegre jön a beviteli vám, a szállítási költség, így az ár felmegy 12-14 márkára. Ezért viszont már na­gyon jó minőségű kaliforniai, chi­lei borokat lehet kapni. Úgy gon­dolom, a bor marketingjén kell ja­vítani, hogy a külföldi vásárlók jobban megismerjék a magyar bo­rokat, s tisztában legyenek vele, hogy jó minőségű termék van a palackban. A nagyobb gonddal azonban itthon szembesülnek a borá­szok. Magyarországon behatá­rolt a fizetőképes kereslet, mivel hiányzik a jómódú középosz­tály. A kiváló minőséget csak egy szűk réteg képes megfizetni, nem fogy, rá kell jönni: van tűréshatár.- Melyik a kedvenc bora?- Úgy vagyok ezzel, mint a sok­gyerekes parasztasszony. Nekem az a legkedvesebb, amelyiknek a születésével a legtöbbet küszköd­tem, hogy olyan legyen, amilyent elképzeltem és amelyhez szíve­sen adom a nevem.- Hogyan látja az ágazat jö­vőjét?- Nem vagyok túl optimista a borászat jövőjét illetően. Az euró­pai uniós csatlakozás után drasz­tikusan csökkenni fog a piaci sze­replők száma; elsősorban azok fognak „elvérezni”, akik nincse­nek birtokában a megfelelő tech­Figula Mihály a fehérborokban hisz nikai felszereltségnek. Nem fog­fotó! europress/körmendi Imre ják bírni a versenyt a magas támo­gatottságot élvező import borok- a lakosság többsége nem. A kai. A másik veszély csatlakozás gyengébb minőségű, olcsó bort nélkül is abban rejlik, hogy na- elsősorban azért veszik meg, gyón lassan emelkedik az élet­mert nem telik jobbra. Az árak- színvonal. Ez szorosan összefügg kai tehát nagyon csínján kell a a borfogyasztással, az pedig az borászoknak bánni. Mi is szeret- ágazat fejlődésével, nénk többet kapni érte, de ha __________________ujvAri oizella

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents