Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-25 / 21. szám

INTE R JÚ 2001. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL iRÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP Kínai lány kerestetik! Csak tiszta forrásból meríthet, aki az ősi magyar életérzést követi Egy Békés megyei fiatalember lapunk egyik decemberi számában angol nyelvű hirde­tést jelentetett meg. Ahogy kisilabizáltuk, kínai feleséget keresett így magának. Ez már csak érdekes, majdnem olyan, mintha a postás harapná meg (vagy a mai állapo­tok szerint: falná föl) a kutyát. A fiatalember neve, címe nem érdekes. Illet­ve nagyon is az lenne, ha a kötelező diszkré­ció nem igényelné elhallgatásukat. Eléged­jünk meg azzal, hogy még nincs harminc éves, s egy kistelepülésen, a természethez nagyon közel él. Ha egy magyar fiú - kizárólag - kínai lányra vágyik, annak nyilván oka lehet.- Még bevonulásom előtt a kezembe akadt dr. Stephen T. Csang „Az öngyógyítás teljes rendszere” című könyve, mely a taoista ta­nokra épül — mondja (nevezzük így a továb­biakban) Endre. - Hatására komolyan vettem a testedzést, idegileg, fizikailag feljavultam. A seregben is folytattam ezt az életformát, a szá­zadparancsnokom - látva az ered­ményét - azt mondta, szervezzek Befektetett energia nai emberek mentalitását. Szóval, itt vagyok én, ápolnám az őskultúrámat, de nem találom az ehhez szükséges talajt.- Egy szó, mint száz, kizárólag a kínai lá­nyok érdeklik.- Vonzódtam a török lányokhoz is, de - ahogy kiderült - ők csak akkor jönnének férjhez Magyarországra, ha dúsgazdag len­nék, illetve azt akarják, hogy én költözzek oda, s váljak iszlám vallásúvá. Török üzlet­emberek segítettek volna, de gazdag sem va­gyok, kimenni sem akarok.- Az életmódjuktól tart?- Alkoholt nem iszom, még kávét sem, nem dohányzom, ellenben rizst eszem és teát csoportot e gyakorlatok művelésé­re. Békéscsabán folytattam a sor katonai szolgálatot, ott is akadt ér­telmetlenség elegendő, de a gya korlátáim segítségével azt az idő szakot is túléltem. Később hivatá­sos szolgálati viszonyba kerültem egy fegyveres szervezettel, amelyről egy idő után lemondtam: zavaros dolgokat tapasztal­hattam, s nem teljesítették, amit ígértek. Ha­zajöttem a falumba.- S élte egy magyar taoista életét.- A taoizmuson túl több vallási irányzat­tal is megismerkedtem, de nem voltam, s nem lettem vallásos. A kereszténység tanai mellett az iszlámot, a magyar őssámániz­must is tanulmányoztam. A politika nem ér­dekel. A sámánizmust közel éreztem ma­gamhoz, hiszen az eleve benne van egy ilyen kis faluban élők természetközeliségében. A kínai taoista vallásban felfedeztem a sámán­izmus elemeit.- Mi közös bennük?- Az ezek tárgyában elolvasott sok-sok könyvből kiderült: például a tűz, a víz, a föld, a Hold, a Nap, a fa - a világfa -, a levegő, a szél mindkét hitvilágot átitatja. A sámánizmusban a főistent például „öreg istennek” mondják - emlékszünk ugye a szólásmondásra? Egondo- latkörben haladva találkoztam Polonyi Péter „Diák voltam Pekingben” című könyvével, most csak egy tanulságos mondatát idézném: kínai embert első látásra nem szabad megítél­ni. Előtanulmányaim során ismertem meg a kí­— Szinte tanulási intenzitással olvas. Ennyi erővel már elvé­gezhetett volna egy főiskolát, egyetemet is. — Szeretek olvasni, a mitológia lelkileg megtisztít, általa tértem meg az ősihez, filozófiailag is kötődöm hozzá. Tanulni városi életforma lenne, engem viszont köt a föld, az állattenyésztés. fogyasztok. Inkább az a gond a kitelepüléssel, hogy hol találok én ott lelki közösséget, békét?! Tudja, ki ma a hős? Aki e zűrzavaros világban úgy hozza rendbe önmagát, hogy másoknak nem árt. Az embernek egy másik emberrel kö­zösséget kell találnia - ismeri a mondást: a szerelem elmúlik, a szeretet viszont örök.- Hányán lehetnek a sámánisták manap­ság Magyarországon?- Úgy három-négyezren. Ennyien bizto­san megértenek... Ha emberhez méltó életet akarunk élni, belső-ázsiai, távol-keleti lányt kell elvenni. Nemrégen megismerkedtem a Békéscsabán élő - angolosan írva — dr. Wang Yu Cai-.jal. Ő azt ajánlotta, hogy egy Magyar- országon megjelenő kínai nyelvű lapban is hirdessek, mert Békésben, Szegeden facér kí­nai lány nincs, ilyenek számára itt nem léte­zik kereseti lehetőség. Az itt letelepült kínaiak családostól jöttek. Ráadásul nekem a falusi életet elfogadó lány kell. Ha feladom, házassá­gi hirdetésem tizennyolcszor jelenik majd meg kínai nyél vén.- Tud kínaiul?- Nem, az újság lefordítja majd.- Miből él, élnének meg egy kis faluban?- Májlibákat tömök, ez napi négyszeri „munkaalkalmat” teremt. így aztán a libák­nak nem mondhatom, maradjanak nyugton, megyek csajozni...- Jelentkezett valaki a decemberi, angol nyelvű hirdetésére?- Senki.- Hosszú haja, hajpántja, szakálla már elkínaiasodást jelent?- Az ősmagyarok békében így viselték, ha csatába mentek, elöl levágták, hátul befonták a hajukat. A magyar hagyományokat őrzöm. Büszke vagyok a magyarságomra.- A neve alapján azt is hihetnénk, hogy más nemzetből származik.- Pedig éppenséggel régi székely eredetre utal. Azt jelenti: ravasz, akinek van sütnivaló- ja. Anyám neve régi magyar családnév.- Gondolt már arra, mit szólnának a fa­lubeliek, ha beállítana a kínai asszony?- Pontosabban kínai vagy mongol lány len­ne jó. Szeretetet, békességet, lelki összhangot tudnék adni neki és gyermekeinknek. Más kérdés, hogy a gyermekeinkre semmiképpen nem kényszeríteném rá mindezt. Az itt élők nehezen vesznek össze az idegenekkel, törté­netük során be is fogadott már idegeneket.- A magyar lányok között esély sincs kedvére valóra?- Nem találkoztam ilyennel. Alapvetően önmagámban akarom megtalálni a szabadságot, a békét, lévén, hogy errefelé a demokrácia csak papíron létezik.- Le tudná írni reménybeli vá­lasztottja külső jegyeit?- Nincsenek elvárásaim. Legyen egészsé­ges testileg, lelkileg. A Magyarországra jött kínaiak egyik fele gazdasági okokból kelt út­ra: ők itt „nyugatizálódtak”, lassan asszimi­lálódnak is. Velük, akik főként Észak-Kíná- ból jöttek, nem érdemes foglalkoznom. A másik csoportot a hagyományos kínai érté­kek hordozói képezik: a gyógyítók, a képesí­tetlen munkáslányok, a kézművesek, népi iparművészek. Dél-Kína vidékének gyerme­kei. Közülük választanék. Komolyan gondo­lom, ilyesmivel nem viccel az ember.- Szóval, milyen legyen az a lány?- Középtermetű, fekete, legyen hosszú a haja, szeretem két copfban. Legyen egészsé­ges, ne legyenek káros szenvedélyei. Egy szerény, csendes, akár taoista, akár buddhis­ta lányt remélek, az sem baj, ha nincs vallá­sa. Csak katolikus ne legyen. Ők nem értik meg az ősiséget, a keletiséget.- Élne Kínában? "-‘Éh*innen nem megyek el, az országból se, a faluból se. Magyarul majd megtanul a feleségem, a gyerekeinket pedig — ötöt-hatot szeretnék — megtanítaná kínaira is. Nem is hangzik olyan kínaiul ez a dolog... KISS A. JÁNOS Szóljatok Ödönnek! — adja ki az ukázt Fekete László, a bé­késcsabai országos mekettkiállítás és -verseny főszervező­je. A zsűrizéshez érkezik egy életvidám, mosolygós férfi, akinek mindenkihez van egy két jó szava, poénja. Pedig ha valaki, ő siránkozhatna, panaszkodhatna, mert 13 éve olyan baleset szenvedő alanya volt, melynek súlyos követ­kezményeit egész életében viselnie kell. Békéscsaba lezés. Én ennek hívom a maketté- Aztán egyik mostani kedvenc zést is, hiszen csak nálunk és Fran- modelljéről, a Land Wasser ciaországban választják szét a két- Slepper német gyártású kétéltű tőt - magyarázza. - Máshol nem vontatóról mesél, amit a németek számít, hogy az eredetinek a való- a II. világháborúban kívántak al- sághű, méretarányosan kicsinyített kalmazni az Oroszlánfóka hadmű- mása működik avagy sem. Szóval, veletben, mely Anglia megszállá- kialakítottam egy új életformát, sát célozta. Végül csupán 26 ilyen jármű készült el, és a keleti fron­ton használták. A vontató modell­jének elkészítése Horváth Ödön­nek 250 munkaórájába került.- És mennyi pénzbe kerülne annak, aki esetleg megvenné?- Ezt több szemszögből kell nézni - hangsúlyozza. - Meny­nyit ér szerintem a modell, meny­nyiért akarom eladni és mennyit adnának érte. Az is lényeges, hogy nem piacra, pénzért dolgo­zom, hanem az alkotás öröméért. Persze, vannak olyan ritka pilla­natok, amikor Ödön nem modelle­zik. Ilyenkor barátaival beöltözik cowboynak és irány külföld, legin­kább Szlovákia. Ott, a véleménye szerint egyre inkább terjedő spor­tot, a cowboy actiont űzik. Vagyis szituációs westernszámokban - például „csípőből tüzelés” adott célpontra, gyorsaságra és pontos­ságra - mérik össze-tudásukat. Hogy vele mindig történik va­lami nem mindennapi, arra példa a tavalyi békéscsabai makett­kiállítás. Éppen zsűriztek, amikor az ép lábával véletlenül belerú­gott a paraván kiálló részébe. El­tört az egyik lábujja.- Ez volt a lehető legszeren­csésebb kimenetel - mondja. — Ha ugyanis a falábammal rúgok bele, összetörik a paraván, és vele együtt sérülnek a modellek is. Azt viszont soha nem bocsátottam volna meg magamnak. NYEMCSOK LÁSZLÓ Horváth Ödön egyik kedvence a német gyártmányú Land Wasser Slepper kétéltű vontató modellje, melynek elkészítéséhez 250 munkaóra kellett d-fotó: lehoczky péter Egy 13 évvel ezelőtti januári reg­gelen Horváth Ödön villanyszere­lő budapesti lakásából dolgozni indult. Rossz érzések kavarogtak benne, legszívesebben otthon maradt volna. Megérezte, hogy valami negatív történik aznap ve­le, és a családjától is sokkal meg­hittebben, hosszabban búcsúzott, mint tette más hétköznapokon. A buszra várva rágyújtott, ho­lott erre mindig csak a munkahe­lyére beérkezve kerített sort elő­ször. Utolsóként szállt fel a jármű­re, ez is a legritkább esetben for­dult elő. A busz elindult, ő a busz­belső elején állt. Aztán csak egy hatalmas csattanásra emlékszik, majd arra, hogy a keze és a lába beszorult. A jármű egy kamionnak ütközött, mert elaludt a sofőr. Az akkor 40 éves férfi a baleset utáni pillanatokban - a mentési akcióra várva - az egyik lábát ütögetve és nem érezve, már tudta: visszafor­díthatatlan nagy baj történt. Ott, a mentés 18 perce alatt - amíg a tűz­oltók kiszedték az ülések közül - átértékelte, átrendezte az életét.- A kórházban mindenki vigyá­zott, hogy miként beszéljen velem, kerülni próbálta, hogy milyen be­avatkozás szükséges. Én szóltam, hogy tudom: amputálni kell az egyik lábamat. Emellett a jobb ke­zem két ujjpercét is elveszítettem. Akkor azonban még csak ját­szotta, hogy a bajt milyen férfiasán viseli. Amikor nem látta senki, a párnába dugva fejét, zokogott. Ki­felé viszont erősnek mutatkozott. Ez a szerepjáték olyan jól sikerült, hogy később már nem kellett a párnába dugnia a fejét, és nem környékezte sírás. Elrendezte ma­gában: hülyeség olyan dolgokon problémázni, melyeken segíteni úgy sem tud. Nem direkten kell venni a problémát, hanem megke­rülve abból a szempontból nézni, ami jó. Életben van, focizni soha nem szeretett, modellezni viszont igen. Legalább több ideje jut rá.- Addig is hobbim volt a model­életrendet és azóta napi 6-8 órát töltök modellek építésével. Míg festőművész felesége, A. Ká­dár Kata a padláson kialakított mű­teremben fest, addig ő pincei műhe­lyében építi a II. világháborús harc­járműveket. Olyan magas színvona­lon, hogy nincs Európában verseny, amelyről díjat ne hozott volna el. Legutóbb a németországi Erding- ben rendezett Mesterek tornáján - ez kis Európa-bajnokságnak számít - második helyezést érdemelt ki.- Magyarországon jó ideje csak kiállítom a munkáimat. Nem lenne etikus a többiekkel szem­ben, ha versenyeznék - ecseteli. Minden gépi feltétel adott Jelentős számító­gép-korszerűsí­tést hajtottak végre a szeghal­mi Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Isko­lában. A teljes beruházás 3,2 millió forintba került. A pénz nagyobbik részét pályázat útján nyerték és kiegé­szítették. Szeghalom — A Decentralizált Szakképzési Alap pályázatán isko­lánk 2,5 millió fo­rintot nyert a szá­mítógéppark kor­szerűsítésére. Ezt az összeget 700 ezer forint saját erővel egészítettük ki, így 3,2 millió fo­rintos fejlesztést hajtottunk végre - közölte lapunkkal Vaszkó Tamás, a szeghalmi Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola igazga­tója. A Szigeti Endre Szakképző Is­kolában idén érettségizik az első szoftverüzemeltető szakközépis­A szeghalmi szoftverüzemeltető szakközépiskolai osztállyal Hegyesi Sándor igazgató-helyettes osztja meg a számítás- technikai ismereteket wotói lehoczky péter tő körülményeket teremtenek a mai világunkban jócskán felérté­kelődött számítástechnikai okta­tás számára. A szeghalmi szoftverüzemel­tető szakközépiskolai osztállyal Hegyesi Sándor igazgató-helyet­__________A számítógép-korszerűsítés számokban A b eruházás teljes költsége: 3,2 millió forint Ebből pályázati támogatás: 2,5 millió forint Saját erő:_______________________________700 ezer forint kó lái osztály. Az ebben a közös­ségben tanuló diákok oktatásá­nak tárgyi feltételeit nagyban ja­vítja ez a nagy volumenű beruhá­zás. A nemrég beüzemelt gépek korszerű, minden igényt kielégí­Balassi-vélemény — ,, Batsányi-ügyben ” Elképzelhető az emléktábla Nem tévedtünk, amikor elő­re sejtettük, hogy Túri Irén nagy fájdalma című, Miért hanyagolják a batsányiso- kat? alcímmel december 1- jei számunkban megjelent cikkünk nem marad vissz- hangtalan. Voltak, akik tet­széssel fogadták, s voltak, akiknek „ellenvéleménye” van az ügyben. _______Békéscsaba Ut óbbiak közé tartozik Pap Ist­ván is. A Megyei Művelődési Központ és Kézműves Szakiskola igazgatója elöljáróban megje­gyezte, szó sincs arról, hogy a Ba­tsányi együttest Békéscsabán ne értékelnék, tevékenységét ne tar­tanák számon. Az 1998-ban meg­jelent A művelődés évszázadai Békéscsabán című monográfia harmadik kötetében például 14 oldal olvasható a város néptánc­mozgalmáról, eközben eléggé részletesen olvasható az 1945-től 1949-ig tartó rövid működésük­ről, a tanulmány ismerteti Rábai Miklós pályafutásának csabai eseményeit. Pap István idézte a Balassi Táncegyüttes fennállása 50. év­fordulójára, 1997-ben megjelent, Born Miklós jegyezte könyvet is: „A regősraj példaképei a Batsá­nyi János népi tánc- és ballada­mondó csoport tagjai voltak, akik Rábai Miklós vezetésével már komoly tekintély vívtak ki maguknak, nem is beszélve ar­ról, hogy az elmúlt nyárom már Párizst is megjárták, ahol a cser­készek világtalálkozóján, a Jamboree-n vettek részt.” Ez is bizonyítja, hogy az „utódok” igenis számon tartják a batsá- nyisokat. Az pedig belátható, hogy nincsenek mindennap na­pirenden, hiszen a történetük régi, a mai fiatalok számára már csak a művelődéstörténet részét képezik. Mellesleg a Batsányi sikertör­ténete az 1948-as gyulai táncver­senyhez kötődik, amelyről öt­évenként mind a gyulaiak, mind az országos táncmozgalom meg­emlékezik. Éppen a csabai és gyulai táncosok elevenítették fel több ízben is az említett verse­nyen győztes, Rábai koreografál- ta számot, a székelyvarsági vér- bunkót. Ami a cikkben Rábaira vonat­kozó részt illeti — „valami bor­zalmas piros-fehér-zöld pántli­kás, magyar nótás, hejehujás tánctanárnak titulálják” — ezzel nem tudunk mit kezdeni - véle­kedett Pap István. Akiknek ez a véleménye, azokkal nem érde­mes vitatkozni sem! A Kossuth- díjas koreográfust itt is sokan tisztelik, utca őrzi a nevét, a Ba­lassi egyik utánpótlás csoportját róla nevezték el. Ami Batsányi- emléktábla felállítását illeti, ez elképzelhető, ez azonban az egykori fenntartó, az evangéli­kus gimnázium kompetenciája, és elsősorban a még élő batsányistáknak kellene forszí­rozni, mint a balassistáknak is annak idején a maguk emléktáb­láját. Elképzelhető közadako­zásból is a Batsányi-emléktábla elkészítése és elhelyezése - tet­te hozzá.- Túri Irén elég régen, még 1951-ben elkerült Békéscsabá­ról, s „nagy fájdalmának” eny­hítésére még elmondom, hogy Békésben a néptánchagyomány őrzése - benne a Batsányi együt­tes emlékének őrzése - jó ke­zekben van, a Viharsarok Néptáncszövetség ügyel arra, hogy az értékek ne vesszenek el. Biztosak vagyunk abban, hogy ha a szövetség bármelyik tagját megkérdeznék, nem jön­ne zavarba, ha a Batsányi együt­tesről kérdeznék... - vélekedett Pap István. _____________________IfAbiAh) A műlábas modellező időnként csípőből tüzel tes osztja meg a számítástechni­kai ismereteket. A diákok pedig mindig nagy érdeklődéssel, élve­zettel tanulják a legkorszerűbb technika használatát. __________________________HB.

Next

/
Thumbnails
Contents