Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-24 / 20. szám

6. OLDAL - 2001. JANUÁR 24., SZERDA G A Z D A S Á G AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 413,85 Cseh korona 7.52 Euró 264,97 Német márka 135.48 Osztrák schilling 19,26 Lenavel zlotv 68.66 Svájci frank 172,74 Szlovák korona 6.06 USA-dollár _______221M. RÉ SZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 23.) Borsodctiem 6 775 Ft ű Fotex 269 Ft 3 Matáv 1254 R 3 Mól 5100 Ft 3 OTP 15 890 Ft 3 Rába 2400 Ft 3 Richter 15 700 Ft 3 Zalakerámia 2 365 Ft_____3_ BU X: 7939,08 ______Röviden_______ AS ZFALTOZÁS, (ö) Gyulán, a Selyem utcában a közelmúltban mintegy 350 méter hosszan út­alapot készítettek. Az addig föl­des utca nagy forgalmú, hiszen a Csabai út mellett helyezkedik el. Az útalap megépítése ezer em­bert érint, akik itt közlekednek mind a belváros, mind a hobbi­kertek, mind Békéscsaba irányá­ba. Az útépítést, amely megköze­lítően kétmillió forintba került, a lakossági hozzájáruláson túl tá­mogatta a város önkormányzata és a terület képviselője, Nagy Ist­ván is jelentős összeget adott a célra képviselői alapjából. BÉRLAKÁSOK, (z) Csárdaszál­lás önkormányzata az elmúlt év végén önkormányzati bérlakás vásárlására 14,7 millió forintot nyert, mely összeg a teljes költ­ségek 80 százalékát fedezi, a többit az önkormányzat finan­szírozza. Az 55 négyzetméter hasznos alapterületű, másfél szobás, kertes, családi ház jelle­gű lakások a Dózsa György utcá­ban épülnek, s az elképzelések szerint még az idén beköltözhe- tők lesznek. A képviselő-testület a napokban pályázat útján vá­lasztja ki a kivitelezőt. „A VILÁG TELE VAN KÉSZ­SÉGES EMBEREKKEL. AZ EGYIK FELE KÉSZ DOL­GOZNI, A MÁSIK FELE KÉSZ HAGYNI ŐKET DOL­GOZNI.” (Robert Frost) Házassági szerződés, bölcs előrelátás A szerelem elszáll, és vele olykor a vagyon is A boldogító igen kimondására készülő párok legtöbbje a házassági vagyonjogi szerződés­nek még a gondolatát is elutasítja. Pedig ez­zel a racionális lépéssel elejét vehetik a vá­láskor sokszor évekig tartó tárgyalássorozat­nak, amelynek viszontagságát a polgári pe­res ügyvédek és a bírók hetekig mesélhetnék. Szarvas A házassági vagyonjogi szerződés egyáltalán nem új keletű a magyar jogrendszerben - tud­tuk meg dr. Jerkovics Sándor szarvasi ügyvéd­től, aki érdekességképpen meg­mutatta a birtokában lévő, 1849-ben kelt házassági szerző­dést. Az írás a felek kézjegyé­vel, a bíró, az esküdt és a jegy­ző által hitelesítve szigorú ala­kisággal készült. Ma sincs ez másként.- Az 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról szóló jogszabály rendezi a házassági vagyonjo­got, ezen belül a házassági szerződést. Ennek lényege, hogy a házasulok a házasság- kötésük előtt, továbbá a házas­társak az életközösségük idején szerződéssel rendezhetik a va­gyoni viszonyaikat — vettük sorra az ügyvéddel a főbb tud­nivalókat. - Ha nem kötnek szerződést, a vagyonjogi jogaik­ra a családjogi törvény fő szabályai vonatkoz­nak. Minden közös szerzemény tulajdonjoga fe­le-fele arányban illeti meg a házastársakat. A há­zassági szerződéssel ettől a fő szabálytól telje­sen el lehet térni. Vannak vagyonelkülönítő, va­gyonegyesítő és vegyes típusú szerződések. Az ügyvéd szerint a mai magyar joggyakor­latban még igen ritka a házassági szerződés. A fiatalok ugyanis, a jö­vőt tervezve, ezen az egy ponton romanti­kusak. Gondolni sem mernek rá, hogy a kapcsolatuknak egy­szer vége szakad, s vá­láskor évekig tartó tár­gyalásnak néznek elé­be. Amikor a fiatalok a házassági szerződés ügyében megkeresik, azt jellemzően szülői nyomásra teszik. Dr. Jerkovics Sán­dor másik jelenséget is figyelmünkbe ajánlott: egyre nagyobb tért hó­dít az élettársak közötti vagyonjogi szerződés. Az előrelátás indokolt, hiszen a jogrendszerünk az ő helyzetüket hátrányosabban szabályozza, mint a házastársakét. Esetükben a Polgári Tör­vénykönyv az irányadó. Jellemző, hogy a felek az élettársi kapcsolat közben rögzítik szerződés­ben a külön vagyont, illetve kötelezik magukat, hogy jövedelmüket milyen arányban fordítják a közös kiadásokra. Az ügyvéd kérdésünkre megerősítette, a há­zassági szerződés megkötésének költsége kis tö­redéke annak, amennyit a váláskor a vagyon­megosztásra elköltenek a felek. A perbe vitt ér­ték hat százalékát illetékbélyegben le kell tenni. Számolni kell az ingószakértő és az ingatlan- szakértő díjával, a felek, a jogi képviselők és a szakértők útiköltségével, továbbá a jogi képvise­lők munkadíjával. Ráadásul nehéz a különböző vagyoni hozzájárulásokat bizonyítani, hiszen a rokonságtól származó ajándékokról nem szokás okiratot készíteni. A házassági szerződés megkötéséhez a párok ügyvéd vagy közjegyző segítségét kérjék! A leg­fontosabb, hogy részletesen és őszintén tárják fel a vagyoni helyze­tüket, mert csak így lehet száz százalékos a szerződésbe foglalt vagyoni szabályozás. Dr. Jerkovics Sándor hozzáfűzte még, meggyőződése, iga­zán körültekintő há­zassági vagyonjogi szerződést az tud kötni, akinek polgári peres gyakorlata is van, s a szerződésbe foglaltakat már írás közben - mint a pol­gári per tárgyát - képzeli el, olyan szempontból is vizs­gálva, vajon az tá- madható-e, illetve ki- játszható-e? * (A témát holnap folytatjuk. A házassági szerző­dés és a vagyonmegosztás témakörében olvasó­ink véleményével találkozhatnak.) CSATH RÓZA Eddig tartott a szerelem. Hogyan tovább!? Még ez a heverő is közös... (Képünk illusztáció) D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Tizenegy évig perben, haragban Hogy a házassági szerződéssel milyen sok pénzt és mennyi keserűséget takaríthatnak meg a felek, arra meggyőző példát hallottunk dr. Jerkovics Sándor ügyvédtől. Az 1986-ban megkezdett és 1997-ben befejeződött házassági vagyonjogi per­ben dr. Jerkovics Sándor az alperes férj harmadik ügyvédje volt. A perben nyolc biró tárgyalt, mind­egyik valamilyen indokkal leadta az ügyet. A tizen­egy év alatt egy sor szakértőt kellett kirendelni. Az idő múlását jelzi, hogy az eljárás közepén részíté­lettel elválasztották a feleket. Az alperesnek immár az új házasságában két gyermeke született. A har­madik gyermekkel a felesége a per izgalmai miatt elvetélt. Emiatt az alperes félmillió forint nem va­gyoni kár megtérítésére perelte be a bíróságot. A fordulat ekkor következett be: a Legfelsőbb Bíró­ság másik megye bíróságához tette át az ügyet. Ott a második tárgyaláson megegyeztek a felek. VÉLEMÉNY Asszonyt veszek, tevét adok A Szomáliái nomád népek körében mindennél nagyobb öröm egy családapa számára, ha lánya születik. Minél több a lánygyermek, annál több tevével számolhat a család. A tizenéves lányokat kisze­melő vőjelöltek ugyanis tevével fizetnek apósuknak a házasságért. A teve értékét pedig ugyan ki vitatná egy sivatagos tájon!? A primi­tívebb népeknél az ilyen „üzletre” számos a példa. Pfuj! Mondhatnánk erre mi, a civilizált országok civilizált lakói. Pedig, ha jobban belegondolunk, a házasság nálunk is egyre in­kább üzlet. Vagy ha még pontosabbak akarunk lenni, egyre inkább újra üzlet, hisz történelmi tanulmányainkból tudjuk: volt idő, mi­kor „a birtok vette el a birtokot”... Angol közgazdászok ma abban látják a jó házasság titkát, ha min­denki a piaci értékei szerint választ társat. Azt mondják: aki Ferrarit vagy Rolls-Royce-ot akar és tud vá­sárolni, az ne vegyen Ford Fiestát vagy Skodát. Lehet, hogy igazuk van? Aki ugyanis anyagi helyzetét tekintve nem a megfelelő övezetbe téved, számtalan csalódás érheti. Vannak számító egyének (rosszabb esetben szélhámosok), akik csupán azért sürgetik a házasságot, mert így biztosabban részesül­hetnek a módosabb társjelölt anyagi javaiból. Szép számmal akad­nak olyanok (különösen a hölgyek körében), akik a minél jobb parti reményében ruháznak be a legmenőbb divatcuccokba, s min­denféle szépségmachinációba... Üzleti szemmel természetesen a „kiszállás” sem egyszerű. Is­merek olyan házaspárt, akiket csupán a közös vagyon tart egy fe­dél alatt. A vita örök: ki hozott többet a házhoz!? Olyan is van, aki azért nem válik, mert nem akar osztozni (az évek alatt közösbe ol­vadt) korábbi külön vagyonún a házasságba üres kézzel jött párjá­val. Bizony mondom: a szerelem mellett (vagy helyett) a házasság üzlet is. Kinek rossz, kinek jó üzlet, de mivel üzlet, nem árt, ha az érzelmek mellett ezzel is számolunk... magyar mária Górcső alatt a költségvetés Az önkormányzatok többsé­ge az elmúlt hetekben vitat­ta meg a 2001. évi költség- vetés koncepcióját, mely­nek buktatóit Medgyesegy- házán Nagy Béla polgár- mester igen szemléletesen foglalt össze. Dél-Békés „A következő 2-3 évre olyan gaz­dasági stratégia körvonalazható, amely az ország gyors és ki­egyensúlyozott fejlődését, a foko­zatos európai felzárkózását teszi lehetővé” - idézett Nagy Béla polgármester a központi költség- vetési elképzelésekből, mellyel kapcsolatban komoly kétségeit fejezte ki. — A „fejlődés” nem egyfor­mán zajlik az ország minden ré­szében. Hazánk három részre szakadt. Amit a törökök csak részben tudtak megcsinálni, azt most az egyenlőtlen gazdasági átalakulás megtette az országgal- fogalmazott a község elöljáró­ja. Hogyan is hasonlíthatnánk a Dél-Alföld vidékét egy dinami­kusan fejlődő fővároshoz vagy egy jól prosperáló, az élénkülés jeleit mutató Dunántúlhoz? Sú­lyosbítja a helyzetet, hogy térsé­günkben a legrosszabbak a gaz­dasági mutatók. Településeink kénytelenek szembenézni azzal, hogy az önkormányzati források reálértéke csökken, miközben egyre több feladattal kell meg­birkózni. Ilyen például a mini­málbér 40 ezer forintra történő emelése, mely Medgyesegy- házán is komoly terhet jelent. Nem a pénz sok, hanem a plusz kiadások előteremtése okoz fej­törést. A törvényhozóknak fi­gyelembe kellene venni - hang­súlyozta végül -, hogy a gazda­ság tényleges jövedelemtermelő képessége nincs mindig össz­hangban a központi rendelkezé­sekkel. H. M. „Disznó” sok támogatás kell a sertéságazatnak A Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) a vertikum számára az idei esztendőre 21,2 milliárd forint állami támogatást igényeik Az ágazat idei támogatási igényéről tavaly december 16-ai ülésén ha­tározott a szervezet ár- és termelésszabályozási bizottsága, s ezen kérelmüket eljuttatták az Agrárrendtartási Hivatalhoz. A VHT idei első - január 17-ei ­ülésen a húspiac szereplői sajnos nem kaphattak egyértelmű vá­laszt kérdéseikre, hisz' a kor­mány január végén dönt kérel­mükről - tudtuk meg Balázs Má­tyástól, a VHT alelnökétől.- Sajnos, a rendkívüli időjárás hatása közvetetten az ágazaton belül is érzékelhető. A 21,2 milli­árd forintos állami segítség ré­szint ezért is látszik szükséges­nek. A belvíz- és aszálykár követ­keztében a tavalyi rossz búza- és kukoricatermés miatt már az esz­tendő második felében „megug­rottak” a takarmányárak, s ennél fogva többen felhagytak a hizla­lással. Ez a hatás az idei első fél­évben tovább fokozódhat. A ma­gas takarmányárakban jelentős szerepet játszik az a tény is, hogy az import szója ára az elmúlt hó­napokban 100 százalékkal emel­kedett. Ami a sertéspiacot illeti, elmondható, hogy a rövid időre beállt kereslet-kínálati egyensúly a keresleü oldalra billent. Jelentő­sen növekedett a kereslet a to- vábbhizlalásra alkalmas süldő iránt, melynek kilogrammjáért akár 500-550 forintot is kifizet­nek. Emelkedett a vágósertés fel- vásárlási ára is. A minősítésre ke­rülő állatok kilogrammonkénti ára 300-320 forint körül mozog. Ennek ellenére csalódik, aki azt hiszi, hogy óriási üzlet ma a ser­téshizlalás. A hizlalás, minden já­rulékos költséget felszámolva, ki­logrammonként 280-295 forintra rúg — tájékoztatott az egy sze­mélyben a Sertéstenyésztők Or­szágos Választmánya (SOV) elnö­ki tisztét is ellátó Balázs Mátyás.- A WTO (vámtarifa-) egyez­ményeknek megfelelően 2001-re 4,8 milliárd forint exporttámoga­tás szükséges. Ennek felosztása a húsipari érdekképviseletek javas­lata alapján történik, s az EUROP minősítési rendszerben kilogram­monként 20 forint támogatás ese­dékes. Ez a dotációs forma a kül­földi piacra jutási támogatási blokk legfontosabb eleme, amely­nek haszna két év után máris megmutatkozott. A hazai sertés- állomány színhúskihozatalát az eddigi évtizedekben soha nem lá­tott mértékben, 2 százalékkal tudtuk javítani, két esztendő alatt. Szükségesnek tartjuk az ál­latorvosi vizsgálati díjak részbeni vagy teljes körű megtérítését. E célra 1,5 milliárd forintot kértünk. Ezen támogatási forma, azon túl­menően, hogy WTO-konform, je­lentős befolyásolási eszköz a ser­tésvágás területén jelentkező fe­ketegazdasági szereplőkkel szem­ben. A számottevően megnöveke­dett ATEV-költségek (vágóhídi hulladékelszállítás, kezelés) kom­penzálására 3,5 milliárd forint szükségeltetne - részletezte az ágazat támogatási igényeit Balázs Mátyás. - A VHT támogatja a Hússzövetség azon javaslatát, mi­szerint a sertésvágás után 500 fo- rint/darab, marhavágás után 2000 forint/darab támogatást kapjanak a legalább export vagy nemzeti bélyegzővel rendelkező húsipari vállalatok. Szintén támo­gatni kell az ISO vagy HCCP mi­nőségtanúsítvánnyal rendelkező vállalatokat. Azon feldolgozóegy­ségek sem maradhatnak ki a ked­vezményezettek köréből, ame­lyek eleget tesznek a VHT határo­zatainak, a minősítési kötelezett­ségeknek. E célra 2,4 milliárdot igényeltünk. Az ágazat piaci pozí­ciójának megőrzése érdekében nélkülözhetetlen az ország sertés- állományának Aujeszki-mentesí- tése. Erre idén 1 milliárd kellene, hiszen az elkövetkezendő évek­ben sertéshús exportunk alapvető kritériumává válik. A legnagyobb összeg - 8 milliárd forint - a ser­tésállomány minőségjavítására szükségeltetne - zárta beszámo­lóját a VHT alelnöke. BOTH IMRE Termelők, feldolgozók A VHT jelenleg 16 ezer termelőt regisztrál a vertikum ezen megha­tározó oldalán. Ebben a pár darabos magántenyészettől az évente 80 ezer hízót nevelő állami gazdaságig minden akad. Az ágazat másik fontos résztvevői köre, a feldolgozóipar. Szereplői közül 202 a húsiparban érdekelt cég, VHT-tag. A Pick Szeged Rt., a Tolna- Hús Fit., s hogy szükebb pátriánkból hozzunk példát, a Csabai Kolbászfesztivál támogatójaként is ismert - évente 1700 tonna Csabai kolbászt előállító, tavaly másfél milliárd forint árbevételt reali­zált - Csabahús Kft. ugyanúgy tag, mint a kisebb vállalkozások. Mi a biogazdálkodás? — 2. A többi között a szántóföldi és a konyhakerti gazdálkodásban kí­méletes, környezetbarát talaj­művelést kell alkalmazni (fő­ként talajlazítással, talajtakarás­sal). A termőréteg tápanyag utánpótlását saját készítésű komposzttal, istállótrágyával, galamb- és baromfi­trágyával, lombtrá­gyával és zöldtrágyá­val engedélyezik. A talaj szerkezet javítá­sa esetén felhasznál­ható a tőzeg, a külön­féle kőzetlisztek (ba­zalt, zeolit, alginit), égetett mész a sava­nyú, kötött talajok pH-értékének helyre- állítására. Szükség esetén kálisót vagy kálimagnéziumot is fel le­het használni. Engedélyezett a bordódé, a kéntartalmú perme­tező szerek, a természetes piret- rum (rovarporvirág kivonat), a kenőszappanoldat és a gyógynö­vény-kivonatokból készülő bio- levékkel való permetezés. Ha mindezt következetesen, több éven keresztül betartjuk, egész­séges, vegyszermentes növé­nyek fejlődnek ki, melyek ter­mései ízletesebbek, nagyobb a szárazanyag tartalmuk. Vonatkozik mindez nemcsak az emberi táplálkozásra szánt termékekre, hanem az állati ta­karmányokra is. És itt jutunk el a bioállattartáshoz. A sertés, a marha és a szárnyasok betegsé­gek elleni oltása nem különbözik a hagyományos állattartástól. A különbség az, hogy az állatok nem kaphatnak növe­kedési hormonokat, a szálas- és szemestakar­mány is biotermék kell, hogy legyen, a silóta­karmány és a takar­mánykeverékek csak szigorúan meghatáro­zott adalékokat tartal­mazhatnak. Az állato­kat természetközeli fel­tételek mellett kell tar­tani, és csak a bioállattartásból származó istállótrágyát szabad felhasználni a talaj tápanyagvisszapótlására. Ezek az alapelvek. Módszereiben a biogazdálkodás rendkívül válto­zatos lehet. Alkalmazható a szervesbiológiai, a természetkí­mélő, a makrobiológiai, a veganikus gazdálkodási forma, vagy a világszerte elterjedt biodinamikus módszer. Ennek a Demeter nevű védjegyét tartják a legjobbnak a fejlett országok­ban. K.L A házasság üzlet (is).

Next

/
Thumbnails
Contents