Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-22 / 18. szám
6. OLDAL - 2001. JANUÁR 22., HÉTFŐ G A Z D A S Á G EZEREGYSZÁZ FELETT, (i) Dévaványán négy esztendeje a Váradi Bt. üzemelteti a helyi napközi konyhát. Az 1200 adag/nap kapacitású konyhán manapság naponta 1130 személyre főznek, ami 94 százalékos kihasználtságot jelent. A napközi konyhán jelenleg 19 személy dolgozik. Közülük tizenhatan nyolc órában, ketten négy órában, egy dolgozó pedig hat órában tevékenykedik. BERUHÁZÁS, (i) Zsadányban az önkormányzat idén szilárd útburkolatot szeretne kiépíteni a Zrínyi utcában. Ennek az utcának a leaszfaltozásával egy fontos bekötőutat nyerne a község. A beruházás összesen 16 millió forintba kerül, ezért a kiadásokat pályázati támogatások révén szeretné mérsékelni az önkormányzat GÉPBESZERZÉS. (1) Kaszaper képviselő-testülete egy korábbi - egészségügyi gépbeszerzést célzó központi pályázaton - 4,8 millió forint támogatást nyert fogászati gép-műszer beszerzésére, melyhez az ön- kormányzat 1,2 millió saját erőt biztosított. Ugyancsak eszköz- beszerzésre adtak be pályázatot a zeneiskola részére, ahol hangszervásárlásra 547 ezer forintot nyertek. BÉRLETI DÍJAK. (1) Medgyes- egyháza képviselő-testülete a legutóbbi ülésén jóváhagyta a lakások és helyiségek bérleti díjának a pénzügy bizottság által javasolt emelését. Eszerint az önkormányzati tulajdonú, összkomfortos lakások havi díja négyzetméterenként 79, a komfortosoké 70, a félkomfortos 35, illetve a komfort nélküli és szükséglakás 17 és 10 forintra változott. A helyiségek esetén a bérleti díj 10 százalékkal magasabb a tavalyinál. KÖVESÚT ÉS CSATORNA, (i) Szeghalmon a 2000-es esztendőben négy utcában készítetett szilárd útburkolatot az önkormányzat: a Vásártér, Vasvári, Simon Ferenc és Zrínyi utcák lakói vehették birtokba az új kö- vesutakat. Szintén a tavalyi év jelentős városi beruházása volt a szennyvízcsatorna 6-os öblö- zetének kiépítése. „A CIVILIZÁCIÓ ÉS A PROFIT KÉZ A KÉZBEN JÁRNAK.” (Calvin Coolidge) Turizmusé a jövő A jövő nagy jövedelem- szerzési lehetőségét a szakemberek az idegenforgalomban látják. Ha ez valóban így történik, akkor Észak-Békésben is jó befektetésnek tűnhet az idegenforgalomra fordított pénz, hisz' a térségnek több kedvező adottsága is van e téren. Körös-Sárrét Folyókban és holtágakban gazdag alföldi vidék a Körös-Sárrét, ahol az Észak-Békés Megyei Ön- kormányzati Térségfejlesztési Társuláshoz tartozó tizenegy település található. A térség nagy része természetvédelmi terület. A Körös-Maros Nemzeti Park dévaványai túzokrezervátuma például a hazai túzokvédelem központja. De a természeti adottságok közé tartozik a termálvíz is. Idegenforgalmi szempontból pedig Észak-Békés egyik legnagyobb vonzerejét a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely jelenti. A térségben nagy hagyománya van a vadászatnak is. A legaktívabb vadásztársaságok Füzesgyarmaton, Dévaványán és Körösladányban működnek. Akik hosszabb időt szeretnének a Körös-Sárréten tölteni, azok a szeghalmi vállalkozói központ- ban kaphatnak szállást. m. b. Sokaknak luxus a telefon A Körös-Sárrét Békés megyének azon térségei közé tartozik, ahol az emberek többségének a jövedelemszerzésre szerény lehetőséget kínál az élet. Ráadásul az észak-békési térség hatalmas munkanélküliséggel is sújtott. Mindezek ismeretében érthető, hogy az itt élők közül sokaknak hónapról hónapra nagy fejtörést okoz a bevételek takarékos elosztása, a puszta létfenntartás megőrzése. Szeghalom A Sárrét fővárosában is sok család havonta alig néhány tízezer forintból kénytelen megélni. Ezeknek a családoknak a telefon vagy a kábeltelevízió szuperluxus szórakozás, amelyről csak álmodni mernek. Mi viszont most egy olyan családfőt szólaltattunk meg, akiknél a családi büdzsé egyelőre még „elbírja” a vonalas telefon működtetését.- A 2000-es esztendőben a tizenkét hónap alatt közel 60 ezer forintot áldoztunk a telefonra. Ám ennek a pénznek csak alig több mint a felét beszéltük le, a többi kiadást a vonalhasználati díj jelentette. Ahhoz, hogy ezt a csaknem 60 ezer forintot a családi költségvetésben kigazdál- kodjuk, sokszor más fontos helyről kellett elvonnunk a pénzt. De a telefont nem mondhatjuk le, mert egyik gyerekünk már nem Szeghalmon él, és idős édesanyámmal is a leggyakrabban a készüléken keresztül beszélhetünk - közölte érdeklődésünkre a szeghalmi K. László. A férfi tételesen elmondta, hogy tavaly havonta mennyi telefonszámlát fizettek. Januárban 3650 forint, februárban 4280 forint, márciusban 4100 forint, áprilisban 4500 forint, májusban 4750 forint, júniusban 4600 forint, júliusban 6800 forint, augusztusban 5100 forint, szeptemberben 4450 forint, októberben 4350 forint, novemberben 4200 forint, decemberben 5800 forint volt a számla végösszege. Ha ezeket a havidíjakat összeadjuk, akkor kiderül: a K. család tavaly összesen 56 580 forintot költött a telefonra. Ám, ha figyelembe vesszük, hogy a telefonvonal használati díja tavaly havonta, átlagosan körülbelül 1900 forint volt, akkor kiderül, a lebeszélt összeg nem is olyan magas. Hisz' K.-ék tavaly összesen csak 33 780 forint értékben beszéltek, a többi pénz - 22 800 forint - a vonal használatát fedezte. Ha általánosítva, hónapokra lebontva vesszük górcső alá K.- ék tavalyi telefonldadását, kiderül: havonta átlagosan 4715 forintot (a család havi összjövedelme 57 ezer forint volt) költöttek telefonra, ebből 2815 forintot lebeszéltek, a további 1900 forintból pedig a vonalhasználatot tették lehetővé. __________________________________(MAGYAR!) Jó l startol az ipari park Tavaly december végén nyerte el Szarvas az ipari park címet. A park kedvező helyzetből startol: az önkormányzat által megjelölt hatvan hektáros, infrastruktúrával kiépített területen több mint húsz cég működik. Szarvas Az ipari park a város keleti oldalán jön létre hatvan hektáron, Békéscsaba felé haladva, a vasúti átjáró utáni jobbra és balra eső területen - tudtuk meg Kiszely Mi- hálytól, a képviselő-testület gazdasági bizottságának elnökétől. Szarvasnak olyan szerencsésen kialakult ipari területe ez, ahol több száz dolgozót foglalkoztatva, mintegy húsz-huszonöt cég működik. A vállalkozásokkal szabadon betelepült és infrastruktúrával spontán módon kiépült területet a jövőben az ipari park keretén belül tudatosan fejlesztik tovább, szervezik ipari parki egyesüléssé. A cím segít hozzájutni azokhoz a fejlesztési forrásokhoz, pályázati lehetőségekhez, amely a növekedés esélyét kínálja az ott lévő, illetve a letelepülni szándékozó vállalkozásoknak. A cégeknek lehetőségük lesz közösen is pályázni beruházásokra, piacokra. A bizottsági elnök felhívta rá a figyelmet, hogy az ipari park pályázatát a Körös-szögi Kistérségi Kht. írta. A képviselő-testület korábbi döntése alapján a park működtetését, menedzselését az önkormányzat a száz százalékos tulajdonában lévő M-termál Kft.-re bízza. A kft. megbízását a januári testületí ülé- sen erősítik meg. ________cs.r. VÉ LEMÉNY Az életszínvonal és a repülő Az országos adatok szerint, a novemberi 43 százalékos földgázemelést követően, jelentősen csökkent a lakossági gázfogyasztás. A magyar lakosság november óta mintegy 20-25 százalékkal fogyaszt kevesebb gázt, mint a korábbi esztendők téli hónapjaiban. A hivatalos verzió szerint a látványos lakossági gázfogyasztáscsökkenés annak tudható be, hogy ezen a télen az átlaghőmérséklet eddig nyolc fokkal magasabb a százéves átlagnál. Biztos vagyok benne, ha a lakossági gázfogyasztás-csökkenés miértjének kutatói a 40-45 százalékos munkanélküliséggel sújtott körös-sárréti kistelepülések lakosságát is megkérdeznék, ők bizonyára nem csak a kedvező hőmérséklettel magyaráznák a takarékoskodást. Miközben a kormány hangzatos teóriákkal igyekszik bebeszélni, hogy a magyar lakosság életszínvonala javul, addig a kistelepüléseken élők a valóságban tovább szegényednek. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt, amikor az akkori pártvezetés is azt hangoztatta: az életszínvonal folyamatosan emelkedik, holott a mindennapi életben már megmegmutatkoztak a gazdasági hanyatlás jegyei, egyesek humorosan álltak a témához. Ők akkor azt mondták: az életszínvonal olyan mint a repülőgép, minél magasabbra száll, annál kisebbnek látszik. Felénk ez a hasonlat most ismét egyre aktuálisabbnak tűnik. Hisz1 annak a körös-sárréti munkanélkülinek, akinek két kis- fröccs az ebédje, és egy feles vodka a napi fűtése, nehéz megmagyarázni, hogy csak a kedvező hőmérséklet miatt nem használja a gázt. Budapesten az országos politikusok sem mindig csak a hagyományos fűtési módszert veszik igénybe, hanem gyakran egymásnak is „befűtenek”. Az efféle forró pillanatokról a vidékemen élők szívesen lemondanának. Mindenki tisztában van vele: ezekért a pártpolitikai befűtésekért is mindig nekünk, „kisembereknek” kell fizetnünk a számlát. _________________________________________________________________________MAGYAR! BARNA Mi nél magasabbra száll, annál kisebbnek látszik. Fél-fél hektár családi cirok Battonyán január 22. és február 28. között lehet jelentkezni a szociális földprogramban való részvételre. Az érdeklődők a vállalkozás- fejlesztési irodán kérhetnek bővebb felvilágosítást. _________Battonya________ A városi önkormányzat által létrehozott Támasz Közalapítvány 1996-ban indította el a szociális földprogramot. A kezdetben 20, jelenleg pedig 47 hektáron folyó termelés finanszírozása pályázati pénzekből történik. — A résztvevőknek meghitelezzük a beműveléssel kapcsolatos kiadásokat, nekik viszont a saját munkájukkal kell hozzájárulniuk a program sikeréhez. Mivel a családi gazdálkodásra való nevelés is szerepel a céljaink között, ki-ki önállóan műveli a saját parcelláját. Az első években átlagosan 30-35 család vett részt a programban, tavaly pedig már negyven. Ismerve a mostani anyagi lehetőségeinket, úgy gondolom, hogy az idén akár 50 családot is foglalkoztathatunk - mondja Sztanojev Ivánné kuratóriumi titkár.- Mit kell tudni a jelentkezésről?- Az érdeklődők kapnak tőlünk egy adatlapot, ezt kell kitölteniük, majd visszahozniuk a vállalkozásfejlesztési irodára. Az ötven családnak 25 hektár cirkot szándékozunk vetni. A többibe gépi kukorica kerül, s az ebből származó jövedelem képezi az alapítvány aranytartalékát. Tavaly például a cirok csak felét hozta a vártnak, de ezt a családok nem nagyon érezték, a kieső részt az egyéb növények árbevételéből tudtuk pótolni. ____ M. GY. Sz abályozott hulladékgazdálkodás Korszerű szemétkezelés az európai normák szerint A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény idén januártól lépett életbe, amely az önkormányzatok számára is több új előírást tartalmaz. Mezőkovácsháza A törvény külön rendelkezik a települési szilárd- és folyékonyhulladék elhelyezésének kötelezettségéről, kiemelten az ingatlantulajdonosokra vonatkozóan. A jogszabály szerint az ingatlan tulajdonosa a települési hulladék egyes ösz- szetevőit (például a veszélyeshulladék) az önkormányzat rendeletében megfogalmazottaknak megfelelően köteles elkülönítve gyűjteni.- Mezőkovácsházán milyen feladatok adódnak a hulladékgazdálkodási törvénnyel kapcsolatban? - kérdeztük Bálint Ferenc környezetvédelmi szakfőtanácsost.- A helyi rendeletet a törvénynek megfelelően kell módosítani. Elmondhatjuk, hogy a közszolgáltatásként kötelezően ellátandó települési hulladék kezelését - az elsők között a megyében - 1996- ban helyi rendeletben szabályoztuk, amit 1997-től be is vezettünk. Azóta az önkormányzat a lakossági szilárdhulladék begyűjtését és ártalmatlanítási díját átvállalta. A vállalkozóknak, közületeknek viszont szerződési kötelezettségük van. Az új törvény úgy módosítja az előírásokat, hogy a közszolgáltatásért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék köztartozásnak minősül, tehát adók módjára behajtható. Eddig a szolgáltatást végző vállalkozó csak bíróság útján érvényesíthette a hátralékot érintő követelését. Díjhátralék esetén, annak keletkezését követő 30 napon belül, a szolgáltató felhívja a tartozók figyelmét, majd eredménytelenség esetén a díjhátralékot a település önkormányzatától igényelheti. A köztartozás behajtását pedig a jegyző kezdeményezi - mondta a főtanácsos.- Van-e más változás is a szabályozásban?- A törvény másik fontos előírása az önkormányzatok számára, hogy a már üzemelő hulladék- lerakók teljes körű környezetvédelmi vizsgálatát 2002. december végéig el kell végezni. Külön felhívja a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségére, amely úgy juthat érvényre, ha a jelenlegi hulladék szervesanyag-tartalmát 2004 júliusig 75 százalékra, 2007 júliusig 50 százalékra és 2014 ezen időszakára 35 százalékra csökkentik a települések. Az említett előírások megegyeznek az EU irányelveivel, ahol a szelektivitás és az újrahasznosítás kerül előtérbe. H. M. Méhek a tűzelhalás ellen Amikor tavaszi napokon virágos réten járunk, úgy tűnik, mintha az örökmozgó méhek fáradhatatlanok lennének. Ezt a tulajdonságukat próbálják meg kihasználni amerikai kutatók - olvasható az Agricultural Research című szaklapban. A méheket - mellékesen - a növényvédelem szolgálatába is kívánják állítani. Mint tudjuk: miközben a méhek nektárt és virágport gyűjtenek, óránként mintegy száz virágot látogatnak meg. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy a méhkaptárok kijárata (röpnyílása) elé szerelt kis tálcára virágporral kevert, hasznos baktériumokat tegyenek. Ily módon talán sikerül megfékezni a baktériumos hajtásszáradást, illetve az almásokban és körtésekben taroló, veszedelmes tűzelhalást. Megállapították ugyanis, hogy a betegség okozója az Erwinia amylovora nevű baktérium főképp a bibén keresztül fertőz. Az első tüneteket a hajtásvégeken vehetjük észre. Ezek bámulni, majd feketedni kezdenek, mintha a fa lángok martalékává vált volna. Gyakori még a kocsány és a hajtás találkozási helyének megduzzadása is. Még a '80-as években rájöttek arra a kutatók, hogy ha a fákra elég nagy mennyiségben hasznos baktériumokat juttatnak ki, akkor ezek kiszorítják az Erwinia amylovora-kórokozót a virág bibéin. így a betegség nem tudja elpusztítani a fát. Már vagy száz éve tudják a mezőgazdászok azt is, hogy a méhek, a hangyák és más rovarok is terjesztik a káros baktériumokat a fák virágain. Csak mostanában derült fény arra, hogy kellő mennyiségű Pseudomonas fluorescens és Erwinia herbicola nevű, hasznos baktériummal sikeresen lehet védekezni a súlyos károkat okozó kór ellen* A méhek testére a kaptár elhagyásakor — a virágporral együtt - ezek a hasznos baktériumok is rátapadnak. Innen jutnak rá a gyümölcsös szinte minden virágára. Az egyelőre kísérleti fázisban lévő módszer nagyon hatékonynak bizonyult. Mindössze két nap alatt a virágok 92 százalékán jelen volt az Erwinia herbicola nevű, hasznos baktérium. Már csak az a kérdés, milyen mértékben képesek ezek a hasznos baktériumok kiszorítani a kórokozókat. ■
