Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-20 / 17. szám
2001. január 20-21., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 7 ________________________________Gyilkossági terveit mosogatás közben ötlötte ki________________________________ Kön yveinél csak a Biblia és Shakespeare kelendőbb Huszonöt éve, 1976. januárjában halt meg Oxford környéki otthonában Agatha Christie, a detektívregény műfajának királynője. Agatha Mary Clarissa Miller néven született 1890. szeptember 15-én a dél-angliai Torquay-ban. Apja ingatlanokkal ügynökölt, Agatha magántanuló volt, csaknem mindent otthon, anyjától tanult. Tanulmányait Párizsban fejezte be, s komolyan fontolgatta, hogy énekesnő lesz, de első fellépésén meghallotta, hogy a nézőtéren kinevetik és örökre felhagyott a zenei pályával. Agatha Christie összesen 147 kisregény, 15 dráma és 90 regény szerzője, írásait 45 nyelvre fordították le Az első világháború kitörésekor ápolónőnek jelentkezett, pályafutása rövid, de annál „sikeresebb” volt: az első beszállított beteghez férjhez is ment. Az illető Archibald-Christie repülőtiszt volt, a házasságból 1919-ben egy lány született. Agatha a hadikórházban szerezte jártasságát a mérgek terén, s az itteni élmények ihlették első detektívregényét, amelyet hat kiadó (!) utasított vissza. A titokzatos stylesi eset végül 1920-ban jelent meg, igaz a tárgyalótermi nagyjelenetet a következetlenségek miatt újraíratta vele kiadója. Az írónő ezután mindig konzultált szakértőkkel (ügyvédekkel, orvosokkal) — kivéve, ha mérgekről volt szó. Már első könyvében szerepelt a különc, fura bajszú belga mesterdetektív, Hercule Poirot, nem titkoltan Sherlock Holmes szellemi gyermeke. Eredetileg neki is volt egy segéde — az egyenes, korlátolt, fantáziátlan és pedáns Hastings kapitány, akit sokak szerint Archibald Christie ihletett. Hogy így volt-e, nem tudni, de a házaspár válása után Hastings kapitány is eltűnt a Poirot-regényekből. Christiék házassága ugyanis megromlott: a férj 1926- ban bejelentette, hogy egy Nancy Neele nevű másik nőt szeret. Agatha, aki ugyanekkor vesztette el anyját is, idegösszeomlást kapott és két hétre eltűnt. A valós krimit azóta sem sikerült senkinek megfejtenie: bár egy egész ország kereste, ma sem lehet tudni, merre járt és mit csinált. A válóper 1928-ban zárult le. Agatha, bánatát I feledni, két év múlva Mezopotámiába utazott, j Itt megismerkedett a nála | 14 évvel fiatalabb Max Mallowan régésszel, aki- vei év végére már össze § is házasodtak; s 46 évet éltek együtt. A siker titka 5 — Agatha zseniálisan önironikus és szellemes | megjegyzése szerint — az volt, hogy minél idősebb az asszony, annál jobban érdekel egy ré- | gészt... A II. világháború idején az írónő ismét egy | kórházban dolgozott, az ötvenes évektől gyakran j vett részt férje ásatásain Irakban és Szíriában. Mallowant tudományos * teljesítménye elismeréseként 1968- ban lovaggá ütötték, felesége 1971- ben kapta meg hazája legmagasabb kitüntetését. Az idős hölgy ugyanabban az évben lábtörést szenvedett, egészségi állapota megromlott. Utoljára 1974-ben jelent meg a nyilvánosság előtt a Gyilkosság az Orient expres- szen című film bemutatóján, amelyen részt vett II. Erzsébet királynő is. Az irodalom talán legnagyobb „tömeg- gyilkosa” 1976. január 12-én halt meg wallingfordi otthonában. Sikerének titka tulajdonképpen megmagyarázhatatlan. Még rajongói közül is sokan elismerik, hogy figurái gyakran két dimenziós sztereotípiák, ostoba szolgák, dagályos őrnagyok és pletykás vénkisasszonyok, ráadásul könyvei nem mentesek az előítéletektől és a sznobizmustól. Műveiből hiányzik az erőszak, a szex, talán még a szenvedély is, igaz, a megoldás mindig korrekt és logikus. Az olvasó gyakran azt hiszi, hogy rájött, ki a gyilkos, de mindig kiderül, hogy tévedett, annyi a hamis nyom és a blöff. Christie saját bevallása szerint legzseniálisabb gyilkossági terveit mosogatás közben ötlötte ki, annyira gyűlölte ezt a házimunkát. Tehetségét a „szakma” is elismerte: a legenda szerint a londoni rendőrség főkapitánya a hatvanas években így fohászkodott: csak hála illetheti a Teremtőt, hogy nem faragott az írónőből bűnözőt. Alakjai közül a leghíresebb a már említett Hercule Poirot és Christie személyes kedvence, a saját magáról is mintázott éles eszű vidéki vénkisasz- szony, Miss Marple. Poirot harminc- három regényben és több tucatnyi novellában dolgoztatja agysejtjeit, Miss Marple az 1930-as Gyilkosság a papiakban című regényben jelent meg, és még tizenegy alkalommal bogozta ki a rejtélyeket. Ä két detektívet olyan színészek alakították a mozivásznon és a televízióban, mint Margaret Rutherford és Joan Hickson, illetve Peter Ustinov, Albert Finney és David Suchet. Christie filmre vitt művei közül jól sikerült a Gyilkosság az Orient expresszen, A vád tanúja, a Tíz kicsi indián és a Halál a Níluson. Színművei közül az Egérfogó a leghíresebb: a bűnügyi játék Londonban, tavaly decemberben sorozatban, húszezredik előadását élte meg és megszakítás nélkül, 1952 óta van műsoron, a darabot több mint tízmillió néző látta és 340 színész fordult meg benne: Metcalf őrnagy egyik alakítója, David Raven 4575 előadást teljesített, s ezzel a darabbal együtt ő is bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Christie évente legalább egy könyvet írt, ezek a karácsonyi ünnepek előtt jelentek meg. Összesen 147 kisregény, 15 dráma, és 90 regény szerzője, szinte valamennyit ma is kapni lehet Angliában. Könyvei hatalmas népszerűségnek örvendenek: csak az angol nyelvű kiadásokból másfél milliárd példány fogyott el, világszerte további egymilliárd, ennél csak a Biblia és Shakespeare kelendőbb. írásait 45 nyelvre fordították le, az Egérfogót 45 országban mutatták be. Christie ma is tovább él: se szeri, se száma a neki szentelt helyeknek, hivatalos internetes honlapján pedig minden héten új fejtörőkkel, megoldandó gyilkosságokkal várják rajongóit. Yladár Tamás CD-sikerlista 1. Zámbó Jimmy: Karácsonyi album 2. Zámbó Jimmy: Dalban mondom el 3. Zámbó Jimmy: Fogadj örökbe 4. Gregorian: Masters Of Chant 5. Enrique Iglesias: Cosas Del Amor 6. Natalia Oreiro: Tu Venon 7. Hevia: The Other Side 8. Eminem: The Marshall Mathers 9. Ámokfutók: Szerelem hajnalán 10. Hofi 1400 (Musicland Hanglemezbolt) Filmajánló A sejt Pszichopata sorozatgyilkos után nyomoznak a rendőrök. A férfi fiatal nőket ejt foglyul és kis cellába zárva vizet enged rájuk, minden nap egy kicsit, míg megfulladnak. A gyanúsított elfogása közben kómába esik, de valahol még maradt egy lány bezárva. Egy pszichológusnő (Jennifer Lopez) utat nyit a gyilkos tudatába... Könyv A teljesítmény gyönyöre Ezúttal ne arra a teljesítményre tessenek gondolni... A millenniumi év (meg a 27. Nyári Játékok) jegyében, a sorból talán némileg kilógó kötetet szerkesztett két kiváló újságíró, Bényei József és Király Ferenc. Szóval, a sportról vallanak a versek. Az legfeljebb zárójelbe illő érdekesség, hogy a válogatók mindketten bihariak. Király bejárta a világot, Bényei költőként is ismert, jóllehet ezúttal ő is csupán „szerk.” Persze jelentős a felelősségük, hiszen ez a mindössze 136 oldalas könyvecske 89 magyar költeményt tartalmaz, holott jól tudjuk, a sport (is) derekabb számmal ihletett meg poétát. Csak néhányan a jelenlévők közül: Heltai Jenő, Juhász Gyula, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós, Vas István, Spiró György... A kötetet a Magyar Olimpiai Bizottság gondozta, élén dr. Schmitt Pál elnökkel. A Sydney Játékok emblémájával is ellátott könyv alján apró betűvel azt olvashatjuk: „kereskedelmi forgalomban nem kapható.” No ez az! Azért írunk róla mégis, hogy felhívjuk rá a forgalmazók figyelmét is. (fábián) Az Agatha Christie-év programjai Angliában Halálának évfordulója alkalmából népes olvasóközönsége által kevésbé ismert oldaláról mutatja be a népszerű krimiírót a londoni British Museum. Az ősszel megnyíló Agatha Christie és a Kelet című kiállítás Christie és második félje, Max Mallowan, a híres brit régész közel-keleti ásatásaiba ad betekintést, és a harmincas években tett számtalan közel-keleti utazás irodalmi vonatkozásainak a feltárására vállalkozik. Christie és félje a térség ókori birodalmait kutatva hosszasan próbált nyomára bukkanni például a mai Szíria területén élt hurrik nép egykori királyságának a fővárosára, Urkesre, amely időszámításunk előtt 2300 körül a térség egyik virágzó nagyvárosa volt, ám az évszázadok során örökre eltűnt a föld színéről. Az ásatások anyagát a régész és felesége a British Museumnak adta át, és bár szíriai kutatásaik eredménytelenek maradtak, az utazásokon felhalmozott élmény- és tudásanyag később Agatha Christie számos könyvéhez szolgált hasznos alapként. A Halál a Níluson, vagy a Gyilkosság Mezopotámiában című regényei ezekből fakadtak. Mint Matthew Prichard, az írónő unokája minap Londonban elmondta, a régészeti anyagok mellett a kiállítás bemutatja majd a közel-keleti utak során Agatha Christie által készített korabeli fényképeket, látható lesz az a rövidfilm is, amelyet az írónő készített egyik útjukról. A közel-keleti és régészeti témájú regényekből készült filmek jelmezei és kellékei is kiállításra kerülnek a British Museumban. A világ legnépszerűbb regényírójára emlékezik majd az a színházi fesztivál is, amelyet május-júniusban rendeznek a délangliai Westcliff-on-Sea Palace színházában, ahol a két hónap alatt valamennyi Christie-színdarab felújításra kerül. Az Agatha Christie-év kiemelkedő eseménye lesz a bűnügyi filmek fesztiválja júliusban a londoni Nemzeti Filmszínházban, ahol a mozirajongók ismét megnézhetik Christie regényeinek filmadaptációit. Az év során sorra új kiadásban kerül a könyvesboltokba az írónő valamennyi regénye, és újranyomják négy, kevésbé ismert könyvét a detektív házaspár, Tommy és Tuppence kalandjairól is. (Újvári) HOSSZÜ UTCA DARABVÉG KÖNYV A XXI. SZAZADBA KÉSZÜLŐKNEK Alighanem csak annyit kellene írnom: vegyék meg és olvassák el Faragó Vil- 'mos könyvét! Ebben az egyetlen mondatban ugyanis benne van mindaz, ami e könyvismertető lényege. Vegyék meg, mert a Móra Kiadónál megjelent kötet Önökről, rólunk szól. Mindazokról, akiknek valami köze volt, van a mögöttünk hagyott századhoz. Ha idősek, akkor azért, hogy szembesüljenek az elmúlt évtizedekkel, ha fiatalok, akkor azért, hogy megtudják, honnan indultak, milyen közegben — történelmitársadalmi viszonyok között —, milyen igazságok és hazugságok között nőttek fel. Végül olvassák el a könyvet azért is, mert Békés megyéből elszármazott szerző írta, nagyrészt az itteni világról, amire maga a cím is utal. A Hosszú utca, s annak is a darabvége Újkígyós meghatározó helye, onnan indult, ott eszmélt zsidó-sváb-magyar gyökerekkel a szerző. A Hosszú utca — ahogy Faragó Vilmos úja róla — „A nyelv, a vallás, a kultúra sokfélesége (...) a viszonylagos türelem, a természetes megértés életszabályait működtette”. Az itt szerzett élmények határozták meg a szerző életszemléletét. Ars poeticáját a könyvben is megfogalmazza: „Ami nem dolgom, hanem afféle vállalásom, az tiltakozás minden (etnikai, vallási vagy osztályalapú) származási megkülönböztetés ellen.” Faragó Vilmos egész életében — még a legnehezebb történelmi sorsfordulók idején is — hű volt vállalásához, újságíróként is, emberként is harcolt minden szélsőség és kirekesztés ellen. S mivel a kötet egyfelől családregény (hiszen mégiscsak a magyar valóságba ágyazott egyéni sorsról tudósít), a Hosszú utca darabvég a gerincesség és a következetesség könyve. A rendszerváltás előtti, alatti és utáni pálfordulásokat látva, alighanem kevesen írhatnák le Magyarországon, amit Faragó Vilmos a kilencvenes évekre is érvényesen ötvenhatról ír: „buzgó ifimozgalmárok állnak a nyilvánosság elé a katolikus legényegylet újjászervezésének tervével, bűnbánó személyzetisek osztják szét kéretlenül is az addig szekrénybe zárt káderanyagokat, lelkes pártmunkások fedezik fel magukban, hogy ők azért léptek be, mert belülről akartak bomlasztani. Erkölcsileg sebzett nemzet az, amelynek tagjai ilyen szégyenteljes pálfordulás- ra képesek.” Családregényt írtam az imént, s máris javítanom kell magam, mert Faragó Vilmos munkájára éppúgy mondhatnám, hogy esszé vagy publicisztika, de nevezhetném történelem- könyvnek is. S ha történelemkönyv, akkor néptörténet, politikatörténet, huszadik századi magyarságtörténet, tankönyv azok számára, akik szeretnék megismerni és egy kicsit kívülről (objektiven) szemlélni a mögöttünk hagyott évtizedeket. Tankönyv azoknak, akik értelmesen, gondolkodva, jelle- mesen szeretnék leélni életüket, a XXI. századba lépni, akik — mint Faragó Vilmos — nem hisznek balgán minden nyomtatott betűnek, hanem kritikai szűrőn át néznek mindenre. És igényesen — ezt már én teszem hozzá, okkal, mert a könyv lapjairól egy művelt újságíró ma már ritkaság számba menő alakja rajzolódik ki, akinek még mond valamit Gyulai Pál, Péterfy Jenő, Schöpflin Aladár, Horváth János neve, aki még Szerb Antal irodalomtörténetéből készült érettségire. Elnagyolt világunkban üdítő élmény hozzáértő szavait olvasni irodalmunk — brazil tévésorozatok halotti leplével letakart — hajdanvolt nagyjairól. A Hosszú utca nem csak a gyökerek miatt fontos. A két világháború közötti Újkígyós az akkori Magyarország, különösen az Alföld eszenciájának tekinthető. Faragó Vilmos könyvében szociológiai pontossággal mutatja be ezt a világot, annyira hitelesen adja vissza a dohánytermesztés vagy a földbe vájt házak lakóinak életét, a falusi szatócsboltok hangulatát, hogy utóbbinak illata a könyv olvasásakor visszajön az ember orrába. A tovatűnt, az elmúlt falusi világ olyan lenyomatát hozza el, ami ismeretlen a ma embere számára. A kötet dereka táján a következőket írja a szerző: „A származást kívülről kérik számon, de belül viseljük, s a szülők, a rokonok — vagy halotti árnyaik — elénk állnak: örökösük vagy, hogyan gazdálkodsz a hagyatékkal.” Nos, ahogy a könyv lapjairól megismerhettem Faragó Vilmos őseit s hagyatékukat, ha az égi mezőkről most lenéznek, nincs mit szégyenkezniük utóduk miatt. Árpási Zoltán
