Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-20 / 17. szám

2. OLDAL - 2001. JANUÁR 20-21., SZOMBAT-VASÁRNAP V I L Á G - / H A Z A I TÜKÖR Kivándorlás Romániából Tíz év alatt csaknem 161 ezer román menekültet regisztráltak Magyarországon, a legtöbben 1989-ben ér­keztek. Bukarest Aggasztó méreteket öltött a kiván­dorlás a szomszédos országból. A romló életkörülmények, a munka- nélküliség és a kilátástalanság mi­att a fiatalság, a képzett munkaerő hagyja el Romániát. A távozók több mint 31 százaléka 26-40 év közötti, csaknem 26 százaléka pe­dig 18 éven aluli. A román adatok szerint 1980 óta csaknem 600 ezer román állampolgár mondott bú­csút hazájának. Ennek, valamint az évek óta növekvő halálozási aránynak tulajdoníthatóan az or­szág lakossága ma alig haladja meg a 22 milliót. A Ceausescu-korszak utolsó év­tizedében 288 ezer kivándorlót tartottak számon, s közöttük ott voltak az „eladott” német és zsi­dó nemzetiségű állampolgárok is. 1996 óta viszont valamelyest csökkent a kivándorlási kedv. Ag­gasztó azonban, hogy a novem­beri választások, a szélsőségesek és a baloldal előretörése, az utób­biak győzelme következtében is­mét igen sokan távoztak. A ki­vándorlás közvetítésével foglal­kozó romániai irodákat valóság­gal megrohamozták a kérvénye­zők. Az utóbbi évtizedben a legtöb­ben Németországba vándoroltak ki, számuk megközelíti a 150 ez­ret. A másik 14 EU-tagországot több mint 140 ezren választották új hazájuknak, s mintegy 33 ezer bevándorlóval Magyarország a harmadik, megelőzve a csaknem 29 ezer, illetve 19 ezer román ál­lampolgár által választott USA-t és Kanadát. SIMON HUNOR A felfedezések örömével a felfedezők országában (3.) Hetek kellenének ahhoz, hogy felfedezzük Portugáliát, Nyu- gat-Európa egyik felkapott idegenforgalmi célpontját. A ten­gerparti pihenésre vágyók Európa legtisztább partvidékén élvezhetik a napfényt, a fürdőzést és a vízi sportokat. A portugál nemzeti karaktert min­den ízében átjárja a konzervativiz­mus. Nem veszik szívesen, amikor a turisták a tengerparton, a stran­don meztelenül heverésznek. A ré­gi korok emlékeit kereső turisták gyönyörködhetnek a mór építészet remekeiben, megcsodálhatják az évszázadokat érintetlenül átvésze­Sintra, a portugál királyi ház nyári rezidenciája, néhány éve a világ­örökség része a szerző filvítili idegen számára különös élvezetet jelent a fejlettebb területek felfe­dezése. Sok a régi vár és kastély, nagyon sok város jellegzetessége a barokk templom és katedrális. „Nem látott még csudáját, ki nem látta Lisszabont" - tartja egy másik helyi mondás. A hét dom­bon fekvő város ódon sikátorai, hangulatos szűk utcái, kisvendéglői, ahonnan fa­szénparázson sülő hús, íny­csiklandozó tengeri hal­ételek illata csalogatja az arra sétáló­kat. Mint minden férfi­ember, jóma­gam is fontos­nak tartom, lő ódon várkastélyokat, a portugál gótika, a manuelin építészeti stílus gyöngyszemeit. Portugália nagyvá­rosait, a fontos idegenforgalmi kör­zeteket kitűnő autópályák kötik össze, az Intercity-vonalak behá­lózzák az országot. A magyar turis­ták pénztárcájának is elfogadható­ak, a nyugatiaknál lényegesen ala­csonyabbak az árak. Szóval, a ka­landozó kedvű honfitársainkat egy vendégszerető, változatos látniva­lókat és üdülési lehetőségeket kí­náló ország várja. „ Oporto dolgozik, Braga imád­kozik, Lisszabon pedig szórako­zik" - állítják a lisszaboniak, s a fővárosiak joggal büszkék arra, hogy amolyan. nemzeti „játszó­térnek” tudhatják a várost. Az or­szág életében ma már fontos sze­repet tölt be az idegenforgalom, évente mintegy 10 millió külföldi turista keresi fel, sok valutát hoz­va. Az idegenforgalom nagyrészt a tengerparti üdülőhelyeken össz­pontosul, de az ország kulturális örökségei is igen gazdagok. Az hogy miket le­het idegenben enni. A portugál konyha alapjában véve egyszerű, paraszti ételekből áll, nagyon sok halat, illetve tengeri „gyümölcsöt" fogyasztanak, a legváltozatosabban elkészítve. Az étlapokon - hangsú­lyozom, a magyarok számára is megfizethető - hemzsegnek a hal­ételek, kagylók, csigák, polipok, ezeket leginkább borban pácolva készítik, mártásokkal és salátákkal tálalják. Azért nem árt, ha az em­ber kicsit felkészül, mielőtt rendel, mert az étlapok kínálata számunk­ra, magyaroknak kicsit ismeretlen. A főváros szórakozónegyede a Bairro Alto, a fado birodalma, ahol a jellegzetes éttermekben a hagyományos tengerészdalokat gitárjátékkal és tánccal fűszerez­ve adják elő. E dalok nagy része a viszonzatlan szerelemről, a halál­ról és a tengerre szálás okozta el­válás fájdalmáról szól. A Tejo mentén is tengerészkocsmák, fa­latozók csalogatják a vendégeket, a folyót átszelő két impozáns híd­dal, a vízpart tágas tereivel, éjsza­kai nyüzsgésével, élettel teli sétá­lóutcáival felejthetetlen élményt jelentenek. A Szent György várból elénk tá­rul az egész város, így Alfama, a legrégebbi negyed, a Tejo öble, a Palota térrel, Pombal márki szobra, akinek a nevéhez fűződik Lissza­bon újjáépítése. Szólnunk kell a Felfedezések emlékművéről, a Be- lém-toronyról, a Szt. Jeromos-ko- lostorról, a kocsi- és a csempemú­zeumról. Sétánk során nem marad­hat ki a látnivalókban gazdag, a portugál-magyar házaspár, Sze­nes Árpád és Vieira da Silva mun­kásságát bemutató múzeum sem. A portugál fővárostól alig 30 kilo­méterre van a népszerű tengerparti üdülőhely, Sintra és Cabo da Roca, utóbbi Európa legnyugatibb pontja, ahonnan a portugál karavellák többsége felfedező és hódító útjára indult. A kontinens legnyugatibb fokára felkapaszkodók névre szóló díszes, sorszámozott oklevelet kap­nak, mely tanúsítja, hogy Európa legnyugatibb pontján - koordiná­tái: nyugati hosszúság 38 fok 47 perc, keleti szélesség 9 fok 30 perc, a 140 méter magas sziklaszirten - járt. Hozzá kell tennem, évente so­kan másszák meg ezt a magaslatot, az elmúlt év végén - az oklevél ta­núsága szerint - én voltam a 37 933. A magaslatról aztán elénk tárul a helyiek szerint csendes, számom­ra háborgó Atlanti-óceán és a végte­len messzeség. Sintra évszázadokon át volt a portugál királyi ház kedvelt nyári rezidenciája, néhány éve a világ- örökség része. Gyönyörű a palo­ta, parkja lenyűgöző. A séta során. érdemes bármely cukrászda tera­szán megpihenni és megkóstolni egy-egy ízletes helyi specialitást. Javaslom a leveles tésztából ké­szült mézes-mandulás töltelékkel ízesített süteményt, a „traves- seiro de Sintra”-t. Pompás! Remélem, sok szépet írtam Portugáliáról. Sajnos rengeteg jó dolgot sikerült kihagynom. Le­het, hogy éppen ezzel keltettem fel érdeklődésüket ezen mediter­rán ország iránt? (Vége) SZIKIRE* ANDRÁS Elnapolt kisgazda rendcsinálás Saját pénzből dolgozott vagy közpénzből nyaralt a miniszter? Néhány bomlasztó, a pártot eláruló személy aknamunkája ellenére a kis­gazdapárt erős és egységes - jelentette ki óriási sajtóérdeklődés közepette a dél-amerikai körútjáról alig egy napra hazalátogató Torgyán József csütörtök este. Óvatosan fogalmazott viszont atekintetben, hogy kizárják-e a frakci­óból az „engedetleneket”. Saját elmondása szerint államfőnek kijáró tisztelet­tel vették körül 14 napos latin-amerikai útja során, miközben néhány karrierista kisgazda össze-vissza nyilatkozgatott arról: el kéne helyéről mozdítani a pártelnököt. Torgyán úgy fogalmazott: bár a sas nem vadászik legyekre, a belső bomlasztókkal újabb külföldi útját követően elbeszélget majd. Aki megbánást tanúsít és „beáll a sorba”, az maradhat, aki azonban folytatja a felforgatást, az jobban teszi, ha magától visszaadja a mandátumát. Torgyán egyértelműen jelezte, hogy hosszú tá­von is ő marad az FKGP első embere. Szerinte a megyei vezetőkben fel sem merült, hogy össze ké­ne hívni az országos nagygyűlést, saját újbóli meg­mérettetése egyébként is értelmetlen, ezt a tagság „meg is tiltotta” neki. Péntek reggelre elnökségi ülést hívott össze, ám az ott elhangzottakról csak annyit sikerült megtud­nunk, hogy „bizonyos ajánlások születtek”. Hétfőn összeül a 70-80 tagot számláló országos vezetőség, amely már minden bizonnyal döntéseket is hoz. Er­re utal, hogy Lányi Zsoltnak is telefonáltak: jelenjen meg a pártszékházban. Lányi egyébként úgy fogal­mazott, hogy Torgyán repülőtéri mondandója nem mindenben fedte a valóságot. így hamis az az állítás is, miszerint az egyetlen 45-ös kisgazda ’89-ben el­árulta, otthagyta volna a pártot. Valójában épp Torgyán zárta ki Lányit, mert - ahogy most is - kü­lönvéleményt fogalmazott meg. Az előzetes jelek alapján frakciókizárásra ítélt Csúcs László szerint a január 25-ei frakcióülésen vár­ható majd igazi fordulat, ám részleteket nem árult el. Csupán annyit mondott: jómaga és csapata javá­ban készül a minden ízében antidemokratikus párt­alkotmány módosítására, illetve arra a nagygyűlésre, amelynek összehívását az elnök nem kerülheti el. Ellentmondásosak a hírek arról, hogy a Fidesz kivárja-e az FKGP-s fejleményeket, vagy lép. Egyes információk szerint a vezető kormánypárt tovább halasztotta a koalíciós megállapodásról szóló tárgyalásokat. Dávid Ibolya az FKGP belügyének tekinti az elmúlt hetek belső kisgazda villongásait, az ügyek másik része azonban már túljutott azon a ponton, hogy a párt belügye legyen. Az FVM gazdálkodásával kapcsolatos kérdések, a központi pénzek felhasználása mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Ezek a tisztázatlan híresztelések a kor­mány iránti bizalmat gyengítik. Kovács László, az MSZP elnöke szerint a szocia­listák számára közömbös, hogy ki az FKGP elnöke, ám az nem, hogy ki a földművelésügyi miniszter. Torgyán agrárium-pusztító intézkedései ugyanis a vidéken élők sorsára, az élelmiszerárak alakulásá­ra, s hazánk EU-csatlakozására is kihatnak. Ezért is több mint furcsa, hogy a jelenleg Ausztriában síelő kormányfő tétlenül szemléli a fejleményeket. Az Europress szerette volna megtudni: igaz-e, hogy tényleg szabadságát töltötte Torgyán József és felesége Dél-Amerikában, ahogy ő maga állítja. Ha így van, furcsa, hogy közben hivatalos programok sorát bonyolította le. Az sem mellékes, hogy ha sza­badságát töltötte a miniszter, akkor közpénzből vagy saját zsebből fizette-e útját? Kérdéseinkre nem kaptunk választ sem az FVM-től, sem a Miniszter-, elnöki Hivataltól. ___________________________________________________TAKÁCS MARIANN Ma temetik Zámbó Jimmyt Ma délben egyperces ha­rangjátékkal kezdődik Zám­bó Jimmy gyászszertartása a csepeli görög katolikus templomban. A vidékről ér­kezőket forgalomirányító táblák segítik az eligazodás­ban. A szertartás után a gyászmenet a Kolozsvári út, Szent István út, Martinász utca, Rákóczi út útvonalon halad a csepeli temetőig. A temetés után a sírhoz bárki odamehet, hogy lerója ke­gyeletét a zenész sírhantjá­nál. A szervezők rendőri és egészségügyi biztosítással készülnek a szertartásra. A ravatalnál többen rosszul lettek, orvosi segítségre szorultak TOTÓI IUROPRISS/DIÓSI Kétszer kettő mindig négy... Beszélgetőpartnerünk Pataki Ferenc fejszámolóművész Több mint negyven évvel ezelőtt bejött egy férfi a szerkesz­tőségbe: Pataki Ferenc fejszámolóművész vagyok. És akkor mi van? - gondoltuk mi, fiatal újságírók. Ezután következett a csoda. Azt kérte, szorozzak össze két négyjegyű számot. Míg én az első sort végig szoroztam, már mondta a részlet­szorzatokat és az eredményt. Kihúztuk a fiókomat és az aljára felírtuk a kapott végeredményt. Fél év múlva vissza­jött és az ajtón belépve sorolta a két négyjegyűt, a részlet­szorzatokat és a végeredményt. Azóta vagyunk jó barátok. Budapest A húszas évek elején, az új pénz bevezetésekor 125 koronát 1 fil­lérre kellett átszámítani. Az öt­éves Pataki Ferike Bonyhádon, apuka divatáruboltjában, míg a felnőttek papíron bajlódtak a szorzással, pillanatok alatt fejből mondta a végeredményt. A szü-' lök megijedtek, orvoshoz vitték a gyereket. Megállapították, hogy agyában az a góc, amellyel szá­molunk, nála ötször nagyobb, mint másnál. Ugyanakkor nem képes egy egyenes vonalat húzni. A fogalmazással is mindig baja volt az iskolában. A szülők nem akartak belőle csodagyereket csinálni, de elkerül­hetetlen volt, mert már kicsi korá­ban fellépésre, bemutatókra cipel­Pataki - néhány éve a színpadon FOTÓt EUROPRESS ték. Érettségi után sorra következ­tek a hazai és a külföldi sikerek. Berlin, Párizs, London, Stockholm. Zsenialitásának nincs titka, nincse­nek trükkjei! Amint kimondják a számokat, máris mondja a vég­eredményt. A másik rendkívüli adottsága, hogy addig tudja fejben tartani a számokat, ameddig akar­ja, ha pedig már nem kellenek, ki- törli emlékeze-téből. Berlinben a Friedrichstadt Pa- las-ban nem tudták levenni mű­sorról. Stockholmi fellépése előtt hat hét alatt tanult meg annyit své­dül, és természetesen a számokat, amennyi a fellépéshez szükséges, a közönséggel beszélni, foglalkoz­ni, de a stockholmi színpadon is, mint mindenütt a világon, fejben, magyarul számolt. Egyszer motorkerékpárjával nekirohant egy villamosnak. Csontjai nyolc helyen, a koponyá­ja két helyen tört be, úgy, hogy a motorossisakot nem merték le­venni a fejéről. Amikor felfektet­ték a műtőasztalra, eszméletnél volt. A főorvos fölé hajolt és azt kérdezte: - mennyi 46 a köbön? Pataki rávágta 97336. „Akkor ez megmarad!" - mondta a főorvos és hozzáfogtak csontjainak össze- drótozásához. Itthon is egyre másra aratta a si­kereket. Színházban, cirkusz po­rondján, varietékben, de a leg­büszkébb arra, hogy generációk­kal igyekezett megszerettetni a számolást. Iskolákban több ezer előadást tartott, ahol a gyerekekkel számtant játszott. Három évig hetenként kétszer jelentkezett a rádióban „Számoljunk együtt, gye­rekek!” című műsorával. Ma már nyugdíjban van. Teg­nap felkerestem lakásán, elbeszél­gettünk régi élményeinkről, majd amikor távozni készültem, kezem­be adott egy zsebszámológépet.- Mondj két négyjegyű számot, és azonnal üsd be a gépbe! Beírtam a 4872 x 7923. Mire ez­zel végeztem, kimondta a végered­ményt: 38600856. Ma nyolcvan­éves! KOÓS TAMÁS FOTÓI EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents