Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-16 / 13. szám

4. OLDAL - 2001. JANUÁR 16., KEDD HAZAI TÜKÖR A szeretetlenség nyomorultjai Füst Milánt idéztek a Jókai Színház művészei Szigorúbb fellépést akar a kormány A kisegyházak az Alkotmánybírósághoz fordultak a tervezett törvénymódosítás miatt Füst Milán ritkán játszott, magyar klasszi­kusnak számító, érdemeihez képest nem eléggé közismert drámaíró, költő, esztéta. 1888 júliusában született Budapesten, erede­ti nevén Fürst Milán Konstantin, elszegénye­dett polgári zsidócsaládban. Édesanyja fiata­lon özvegyen maradt, egyedül nevelte fiát. A bonyolult lelkületű, befelé forduló író mond­hatni elzárta a színházak elől drámáit. Békéscsaba Két elfogadott édesgyermeke, a Boldogtalanok és a Negyedik Henrik király, a többi (Catullus, ver­sei, regényei), egész elbitangolt drámai életműve jóval 1967-ben bekövetkezett halála után került látható csokorba a nyilvánosság előtt. A Békés Megyei Jókai Színház fiatal rendezőre, Telihay Péterre bízta a darabválasztást és színpadra állí­tást, aki Szegeden, a budapesti Tháliában és je­lenleg a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház­ban teszi próbára tehetségét. „A Boldogtalanokat egy huszonhat éves fiatal­ember írta.Ismertet a mű történetével Somlyó György egyik tanulmányában. - 1914 nyárelején. Egy olyan konyhában, amely nem volt széle- , sebb, mint a bejárati ajtaja, pontosítja a helyszínt is írója egy későbbi emlékezésében. Egy Dohány utcai bérházban, az anyja vezette kis trafikhoz csatlakozó földszinti udvari lakásban. Egy fiatal író, aki még várhat a megjelenéssel, a bemutatás­sal, azzal, hogy figyeljenek rá.” Füst Milán meg a darabja is várt vagy ötven évet az 1962-es Ma­dách színházi bemutatóig, amelyet még megélt. Később az emlékezetes szolnoki, a budapesti Ka­tona József színházbeli, a debreceni, a fővárosi Merlin színházi előadás következett. A rendezők sorában többször is Székely Gábor, majd Árkosi Árpád neve fémjelezte az előadásokat. A szerep­lők közül Húber Vilmos papi nyomdász: Sinkó László, Piróth Gyula, Kovács Lajos mellett most Gáspár Tibor Jászai-díjas, anyja figurájában öz­vegy Húber Evermódné Gobbi Hilda után Békés­csabán Muszte Anna játszott. A feleség (élettárs) Nemesváraljai Gyarmaky Róza nyomdai munkás Csomós Mari korábbi szerepét nálunk Kovács Edit elevenítette meg (a felsorolás a teljesség igé­nye nélküli, művészidéző). A történet egy újsághír hatására és alapján író­dott. Egy fiatal nyomdászlány öngyilkosságot kö­vet el, mert nem képes megölni szeretőjét, amire annak élettársa biztatja. Együtt élnek, nyomasztó bigámiás hármasban Vilmos, Vilma (Tarsoly Krisztina) és Róza, s körülöttük szenved, alakos- kodik, él a nyomdász anyja (Muszte Anna), félvi­lági testvére, Rózsi (Csizmadia Éva), Sirma Fe­renc hentesmester és háztulajdonos (Mészáros Mihály), dr. Beck Gyula kórházi orvos (Karczag Ferenc), Székely Ferenc káplán (Hodu József), Etus parasztasszony (Szilágyi Annamária). Sokkoló hatású dráma, előadás, játék és szín­padkép ez a naturalista Boldogtalanok Békéscsa­bán. Az első világháború előtt játszódik egy ma­gyarországi kisvárosban nyomasztó légkörű kör­nyezetben, kilátástalan sorsú, szenvedő, másokat gyötrő emberek körében. Ezek a jellemek a szere­tetlenség nyomorultjai a kiúttalanság ketrecében. Ha valaki szereti a színházat, értékeli az önmagát a színpadon felőrlő művészt, nem riad vissza nap­jaink rémségei között a dráma világától, átéli, érzi Füst Milán teremtményeinek tragédiáját. A díszle­tek és jelmezek (Menczel Róbert és Zeke Edit Já- szai-díjasok munkái) komorak, feketék, szoronga- tóan kifejezőek. A forgószínpad, a teljes tágas tér bevonása megfelelő helyet biztosít a sötét pesti bérházi lakás, a papi nyomda környezete s a zá­portól gyászos utca megidézéséhez. A hangeffek­tusok, zenék, kimerevített jelenetek fokozzák a A Kovács Edit alakította Nemesváraljai Gyarmaky Róza és Gáspár Tibor Jászai-díjas Húber Vilmos papi nyomdász szerepében egy­mást gyötrő, mégis elszakadhatatlan társak D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET rendezői szándékot, a beleélésre késztetést. Füst Milán nyelvezete korántsem idejétmúlt, mondhat­ni modem. Pattognak a mondatok, vesszőként sújtanak egymásra szavakkal az egymást kínzó, mégis szeretetre áhítozó, ezért a zsarolástól sem visszariadó szereplők. A főszereplő Húber Vilmos papi nyomdász Gáspár Tibor altatásában gátlás­talan, kegyetlen nőfaló, aki kiszipolyozza az őt szerető lényeket. Amint az állandó cigarettázás- ban magabiztosságot kereső, nágyhangú figura leikébe próbálunk lesni, ráébredhetünk, hogy ez az ember is áldozat, az anyjáé, a „koré, mely szül­te őt”, a társadalomé, befejezetlen, tévútra futott, keserves életéé. Közönybe, életörömök hajszolá­sába menekül, de mindez nem elégíü ki, amikor múltjától szabadulni nem tud, mert anyja ismét felbukkan s egy régen még tisztességes fiatal Húber ismerője, régi barátja is előkerül, szenved mint egy állat. Számomra a legkatartikusabb ala­kítás Kovács Edité, a megunt élettársé, s a képmu­tató, szerencsétlen, öreg, ravasz, állandóan színt játszó anyáé, Muszte Annáé volt. Róza, Kovács Edit drámai ívet varázsol a néző elé, kiszolgálta­tott, szerelmet síró-vágyó nőből mindenre elszánt, sorsa által számítóvá alacsonyodott gyilkosságra, felbujtó nősténnyé aljasodik. Húber Evermódné, az anya mérhetetlenül ellenszenvessé teszi magát szemünkben, a butácska fiatal szeretővel, Vilmá­val hiteti el csupán, hogy ő egy jó asszony. Be­csapja a világot megjátszott süketségével, képes konyakként fiának pénzért „ajándékozni” a festett vizet, s mindeközben kikandikálva sunyit a világ­ba. Arra vár, kire csaphat le legközelebb szeretetet vagy pénzt koldulva. A dráma egyik lelkileg majd­nem elviselhetetlen konfliktushelyzetében szinte elhinni sem akarjuk, hogy valóban a halálba me­nekül kilátástalan életéből. A méznek jellemzett fiatal Vilma szerepében Tarsoly Krisztina sugárzó­an boldog, buta, szép és a végsőkig elkeseredett egyaránt tud lenni. Mészáros Mihály, Karczag Fe­renc, Hodu József, Árdeleán László, Szűcs László Csaba még a játszó személyek, jelenlétük mind egy mikrovüágot idézett hitelesen a múlt század­elő társadalmából. Megrázóan komoly, szép elő­adás született Békéscsabán a Boldogtalanokból. Még akkor is állítom, ha van aki vitatván mindezt, nem volt képes a dráma lelki terheit az előadás egész tartama alatt elviselni. bedezsóka Az év első felében megszülethet a lelkiismereti és vallássza­badságról szóló törvény módosított változata, amely szigo­rúbb fellépést tenne lehetővé az egyházak működését vizs­gáló bíróságnak. Budapest „Őrültség lenne azonos közleke­dési szabályokat alkotni egy utas- szállító repülőnek és egy bicikli­nek” - érzékeltette az egyházak közötti különbségtétel szüksé­gességét tegnap Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának egyházi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára. A szakember szerint a vallássza­badság emberi jog, de az állami támogatás már nem, ezért a vallá­si közösségeknek nyújtott juttatá­sokat a társadalomban betöltött szerep alapján kell elosztani. Ez az alapelv nem sérti a vallás- szabadságot, amit az Alkotmány- bíróság egyik döntése is bizonyít. A bírák ebben kinyilvánították, hogy nem alkotmányellenes, ha a honvédségnél nem minden egy­ház működtet tábori lelkészt, csak a jelentősebbek. A törvénymódo­sítás nem csak a régi nagy egyhá­zak kiemelt kezelését biztosítaná, hanem a vallási tevékenységet nem folytató, de egyházként be­jegyzett szervezetek nyilvántar­tásból való törlését is.- Az nyilvánvaló ugyanis, hogy valami nagy baj van a hazai vallá­si életben, és számos társaság használja fel a laza szabályozást üzleti célja megvalósítására. A jö­vőben ezért az ügyészségnek sok­kal kiterjedtebb jogai lennének az ellenőrzésre, mert ma még adatot sem kérhet az egyháznak hívott csoportok tevékenységéről - tette hozzá Semjén Zsolt. A minisztérium-munkatársai ar­ról nem kívántak találgatásokba bocsátkozni, hogy hány szervezet­től vonhatják meg az egyházi stá­tuszt, mert megítélésük szerint ez az ügyészek feladata és nem a kor­mányé. A módosító javaslat várha­tó támogatottságáról elmondták, hogy remélik: az ellenzék felelős­séggel gondolkodó része megsza­vazza a javaslatot, mert a problé­mák mindenki számára világosak. A döntéshez egyébként kétharma­dos parlamenti többség szükséges. Azt a vádat pedig, hogy a kormány magához akarja édesgetni a nagy egyházakat és ezért kivételezett helyzetbe hozza őket, Semjén Zsolt visszautasította.- Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért az a jelenleg tizen­két kisegyházat tömörítő alkalmi szerveződés, amely már egy ko­rábbi jogi visszásság alkalmával is eredményesen tiltakozott. A lelki- ismereti és vallásszabadságról szóló törvény tervezett módosítá­sa ugyanis az egyházak közötti különbségtételre ad lehetőséget - mondta el lapunknak Farkas Pál, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola fő­igazgatója. Kifejtette: egyben fel­lépnek a költségvetési törvényben elrejtett paragrafus ellen, amely módosítja az egyház hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeit, mert alkalmat teremtet­tek a diszkriminációra. A jelenlegi helyzetben várható­an további kisebb egyházak is csat­lakoznak a beadvány aláírásához, hiszen a módosítás hátulütői nem a történelmi egyházakat, hanem a kevesebb követővel bíró felekeze­teket sújtanák. Az előzetes tárgya­lások után, legutóbbi, január 11-ei találkozójukon a számos keresz­tény és buddhista kisegyházat, va­lamint a Krisna tudatúak közössé­gét magába foglaló csoport megál­lapodott abban, hogy a tervezett törvényt meg fogja támadni. Már folynak az előkészületek.- Sajnos nem ez a tervezet az első lépés, amellyel a kormány egyeseknek előnyt, másoknak komoly hátrányt igyekszik okoz­ni bizonyos törvények módosítá­sával. Ezért igyekszünk hatéko­nyan fellépni ellene - jelentette ki Farkas Pál. iré-wi Sokak szerint kivételezett helyzetbe kerülnének a nagyegyházak fotó: europress/diósi imre Elégedetlen a vidék A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­umban (FVM) hónapokig nem születik döntés olyan fontos kérdésekben, amelyek a vidék fejlő­déséhez, a mezőgazdasági kisvállalkozások megél­hetéséhez elengedhetetlen lenne - vélik a Vidék Parlamentjének vezetői.. Budapest A három évvel ezelőtt megalakí­tott Vidék Parlamentje aggoda­lommal figyeli az FVM tétlenke­dését többek között a SAPARD- program megvalósítása kapcsán. Mint azt Márczis Márta, a szerve­zet ügyvezető elnöke tegnap kije­lentette, az ország 250 kistelepü­lésén elkészült helyi programok megvalósítását a földművelés­ügyi tárca késlekedése hátráltatja. A politikai csatározások miatt lelassult az intézményrendszer kiépítése, amely képes lenne az EU-támo- gatások fogadására. Az Európai Unió elvárásainak nem felel meg a minisztérium azon döntése sem, amellyel kettéválasztották a mezőgazdasági, valamint a vi­dékfejlesztésre kiírt SAPARD- pályázatokat. A poliükai egyetértést, a hosszú távú, következe­tes szakmai stratégiát, az átláthatóságot és a tár­cák közötti hatékony együttműködést kérik számon. A civil fórum je­lenleg sem az agrár- struktúra-váltást, sem a vidékfejlesztést, sem a régiók megfelelő működését nem látja biztosítottnak. Véleményük sze­rint a vidékfejlesztés európai gya­korlata sok olyan lehetőséget, módszert, ötletet, tapasztalatot kínál a magyarországi falvak és kisvárosok számára, amelyek át­vételével megteremthető lehetne a kistelepülések jövője. _______■ Te lefonon is tanúskodhat A „feljelentők országában” a bejelentő névtelen maradhat? A névtelenségüket megtartani kívánó állampolgárok hétfő­től ingyenes zöldszámon tehetnek bejelentést, ha valami­lyen bűnügyet ismernek, vagy új adatokat tudnak mondani folyamatban lévő nyomozások segítésére. Budapest Segít az ISPA Budapest KIZÁRJÁK TORGYÁNT? Csúcs László (FKGP) fontolóra veszi, hogy a kisgazda parlamenti kép­viselőcsoport következő ülésén kezdeményezze Torgyán József kizárását a frakcióból. Erről a kis­gazda-pártelnökkel nyíltan szem­beforduló, magukat reformkörö­söknek nevező képviselők meg­beszélése után nyilatkozott hét­főn. Csúcs László szavai szerint Torgyán József csak óvatosan vagdalkozhat, mivel igen csekély a koalíciós többség, ami a rend­csinálásban jelentősen korlátoz­hatja a pártelnök mozgásterét. BÉREMELÉSI AJÁNLÁS. Az idei országos béremelési ajánlás 9,75-12,5 százalék. Az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói és munkavállalói oldala erről kötött megállapodást - jelentette be Hó­di Zoltán, a szakszervezeti oldal szakértője közvetlenül a tárgya­lást követően. A partnerek kezde­ményezik az OMT összehívását, és felkérik a kormányt, hogy csat- lakozzon a megállapodáshoz. ■ Magyarországon is megalakult a Telefontanú Alapítvány. Szerve­zői abból indultak ki, hogy Angli­ában tizenkét éve sikerrel műkö­dik egy olyan civil szervezet, amely lehetőséget biztosít az ál­lampolgároknak a visszásságok, bűncselekmények bejelentésére úgy, hogy közben megtarthatják névtelenségüket. A civil szerve­zethez félmillió bejelentés érke­zett, amelyek nyomán eddig 38 ezer bűnesetet tudtak feltárni az angol rendőrök. Január közepétől nálunk is tárcsázható a 06-80-555-111 zöld­szám, ahol reggel nyolctól este nyolcig el lehet mondani mind­azt, amit tudunk. A telefontanú- szolgálat munkatársai nem kí­váncsiak semmi másra, csak a te­lefonáló által elmondott bűnügy­ben használható információkra. A jelentkezők névtelenségét ga­rantálják, az Alapítvány a nyomo­zóhatóságoknak csak az értékel­hető információkat adja át. Ha díjat tűznek ki a tettes fejé­re és fellelhetőségére bárki érté­kelhető információt szolgáltat, úgy mód van arra is, hogy az ala­pítványon keresztül - névtelensé­gét megtartva - kódot kapjon, és így hozzájusson a felajánlott TELEFONTANÚ* 06-80 555 lit pénzhez. Fontos azonban tudni, hogy az éppen látott bűnügyet to­vábbra is a 107 vagy a 112-es se­gélykérőszámon kell bejelenteni. A dolognak egyetlen szépség­hibája, hogy hagyományosan a feljelentők országa vagyunk, s most egy újabb csatornája nyílik a névtelenül áskálódó rosszaka­ratnak. (KOÓS) Várhatóan márciusban írják ki a győri szennyvíz- tisztító, valamint a Hajdú- Bihar megyei hulladékgaz­dálkodási rendszer meg­valósítására a nemzetközi versenypályázatokat - kö­zölte Túri-Kovács Béla kör­nyezetvédelmi miniszter. Mindkét programhoz segítséget nyújt az ISPA, az Unió felzárkóz­tatási alapja. A miniszter el­mondta, hogy a héten elkészül a két program tenderdokumentáci­ója, amelyet elküldenek Brüsz- szelbe. Jóváhagyásuk márciusra várható. A miniszter szerint őszre to­vábbi öt fejlesztési program vég­leges tenderdokumentációja ké­szül el. Ezek a szegedi szennyvíz, a szegedi, a szolnoki, a miskolci hulladékgazdálkodási progra­mok, valamint a budapesti szennyvíztisztítási beruházáshoz szükséges előkészítő tanulmány. A múlt évi ISPA-keretből 44 millió euró támogatást hagyott jóvá ezekre a programokra Brüsszel. Az eddigi kalkulációk szerint magyar forrásból idén 3,2, jövőre 3,8 milliárd forintot kell mellékelni a megvalósí­táshoz, de ez a pénz rendelkezés­re áll mondta Túri-Kovács Béla. Szó esett a nemzeti parkokról is. Tarái János helyettes államtit­kár beszámolójából kiderült, hogy jelenleg három helyszínen vizsgálják új nemzeti parkok ki­jelölésének a lehetőségét. A dön­tés előtt azonban a minisztérium a helyszínen tájékozódik arról, hogy nincsenek-e akadályok a tu­lajdonosi viszonyok rendezése és a működési feltételek meg- teremtése előtt. <a.j.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents