Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-12 / 10. szám

2001. JANUÁR 12., PÉNTEK — 3. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP Sokkal több, mint utcanévkönyv Megtudhatjuk azt is, kiről és miért nevezték el éppen úgy Czeglédi Imre (balról) elmondta: az utcák névadóit is megismerheti a kiadványból az olva­só. A szerző mellett Szabó Ferenc, a könyv lektora d-fotó: lehoczky péter EMLÉKEZNEK, (r) Szarvason a történelmi egyházak és az ön- kormányzat képviselői közösen koszorúznak január 13-án 15 órakor az ótemetőben, a doni ál­dozatok emlékművénél. A messzi orosz földön elesett szar­vasi katonákra, bajtársakra való emlékezésre a város minden polgárát várják. AMERIKAI TEMETŐ, (z) A mezőberényi önkormányzat amerikai típusú temetkezés be­vezetéséről döntött, s 500 ezer forintot biztosított egy 1650 négyzetméteres mintaparcella kialakítására. Az elképzelések szerint a sírok nyírott pázsit alatt lesznek, s a nyugvók nevét, születési évét, valamint haláluk dátumát egy márványtáblán örökítik meg. A tervek szerint nyártól temetnek majd az új parcellába. f IDŐSEK OTTHONA, (i) Zsa dányban 2000-ben jelentős épít­kezés révén 8 férőhellyel bővült az idősek otthona. Idén hasonló célra bő 45 millió forint áll az önkormányzat rendelkezésére, s ebből a pénzből további 14 fé­rőhelyet jelentő épületszárnyat építenek, illetve rendeznek be. GÉPJÁRMŰADÓ. (1) Medgyes- egyháza önkormányzata leg­utóbbi ülésén döntött a gépjár­műadó, valamint a piaci és vásá­ri helyfoglalás díjának változásá­ról. A gépjármű esetén az évi adótétel az önsúly minden meg­kezdett 100 kg-ja után maradt a korábbi 700 forint, viszont a mo­torkerékpár, lakókocsi, illetve la­kó- és sátras utánfutó éves adója 3000-ről 4000 forintra nőtt. A pi­aci helypénzek esetén az árut földről vagy saját állványról árulva 40-ről 50, kőasztal esetén 50-ről 60, minden egyéb eset­ben 60-ról 70 forintra változott. BESZAKADT, (s) Két műszaki mentéshez hívták a tűzoltókat teg­nap. Először egy teherautót emel­tek ki Gyulán az egyik kereke alatt beszakadt csatornalefolyóból. Má­sodik alkalommal sérültek kimen­téséhez vonult a szolgálat egy Békésszentandrás és Öcsöd között bekövetkezett, könnyű sérüléssel járó balesethez, azonban a mentők megoldották a feladatot a helyszín­re érkezésig. ŐRIZETBEVETTEK, (s) Tegnap a békési rendőrkapitányság terüle­tén őrizetbe vettek egy 1982-es születésű békési fiatalembert zsa­rolás, Szarvason pedig egy 1975-ös és egy 1979-es születésű férfit a he­lyi Zebra Klubban január 10-én el­követett súlyos testi sértés miatt. „AZ EMBERNEK NEM LEHET MINDENE. HOVÁ IS TENNÉ?” (Steven Wright) Egy hiánypótló kézikönyv­vel gazdagodott a minap a megyeszékhely, megjelent ugyanis dr. Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú vá­ros közterületi nevei című munkája. Békéscsaba A szerző, a gyulai múzeum nyu­galmazott igazgatója 1981-ben megjelent kiadványát - amely 1976-ig tartalmazta a névanyagot - bővítette ki és dolgozta át. Hogy miért volt erre szükség? Czeglédi Imre a tegnapi, a megye- székhelyi városháza dísztermé­ben tartott könyvbemutatón el­mondta: a mennyiségi és a szer­kezeti változás az elmúlt két évti­zed történetével függ össze. Min­denekelőtt látványosan bővült a város belterülete, illetve Mezőmegyer korábbi csatlakozá­sa után 1984-ben Gerla is egye­sült Békéscsabával. 1992-ben pe­dig a tájékozódás megkönnyítése érdekében hivatalos nevekkel lát­ták el a városkörnyéki kerteket is. Míg tehát 1976-ban 352 utca és tér volt Békéscsabán, 1998-ra szá­muk 598-ra nőtt. A számszerű növekedés mel­lett a rendszerváltozás után a me­gyeszékhelyen is felülvizsgálták az utóbbi négy évtizedben adott utcaneveket: egy részük vissza­kapta régi elnevezését vagy újjal látták el. A szerző szólt arról: az utcák névadóiról írt bővebb is­mertetések bemutatják a név mö­götti személyek munkásságát is. Emellett megtalálható a kötetben az 1851-1998 közötti időszakban használt összes utcanévváltozat. A pályázaton - harmincas létszá­mú alsó tagozatos tanulócsoport­tal - olyan általános iskolák ve­hetnek részt, ahol a cigány tanu­lók aránya meghaladja a hatvan százalékot. Az üdültetésre kivá­lasztott gyermekek többsége ci­gány tanuló legyen. Az erdei iskola helyszíne: Kömyebánya (Komárom-Eszter- gom megye), ifjúsági és gyermek- üdülő, a pályázható egyhetes idő­tartamú turnusok február 19-től de­cember 7-ig tartanak. Az erdei tá­Czeglédi Imre számos érdekes­ségről szólt, ezek közül most csak egy: 1851-ben Magyarországon csupán Békéscsabán volt Rákóczi utca, mert akkoriban senki nem mert ilyen utcanevet adni. Kutatá­sai ugyanakkor rávilágítottak: Csabán a Rákóczi utca a sarki ház tulajdonosáról kapta a nevét. Dr. Szabó Ferenc, a megyei mú­zeumi szervezet nyugalmazott ve­zetője, a könyv lektora arról be­borban való részvétel ingyenes, az elhelyezés, a napi ötszöri étkezés, a helyi túravezető költségeit a közala­pítvány vállalja. A csoportot két pe­dagógus kísérheti el díjtalanul. A pályázatnak tartalmaznia kell: az iskola címét, telefonszá­mát, az igazgató és a kísérő taná­rok nevét, az iskola, illetve az érin­tett gyermekek lakóhelyének leírá­sát, a halmozottan hátrányos hely­zetű gyermekek érdekében végzett eddigi iskolai tevékenység ismerte­tését, a tanulólétszámból a roma szélt: a kiadvány olyan várostörté­neti anyagokat, adalékokat is tar­talmaz, melyek eddig sehol nem láttak napvüágot, és a hagyomá­nyok őrzéséhez, továbbviteléhez is nagyban hozzájárulnak. A könyvet a békéscsabai önkor­mányzat adta ki kétezer példány­ban, és egyelőre a Radnóti köny­vesboltban, valamint a polgármes­teri hivatalban vásárolható meg. gyerekek arányát, az erdei tábor során megvalósítandó egész­ségmegőrzési program leírását, az iskola illetékesének hozzájárulását a táborban való részvételhez. Előnyt élveznek azok a pályáza­tok, amelyekhez a települési ön- kormányzat, a helyi cigány kisebb­ségi önkormányzat vagy helyi ci­gány társadalmi szervezet ajánlá­sát csatolják. A pályázatok benyúj­tásának határideje: 2001. január 15., címe: Magyarországi Cigányo­kért Közalapítvány (1091 Buda­pest, Üllői út 47-49., telefon, fax: 215-6550,215-6552). _____________ V. K­NY. L. VÉLEMÉNYEK NIEDZIELSKY KATALIN Pokoli ötlét Pár éve lebeg a fejünk fölött, néha már bíztunk benne, hogy eltűnt a süllyesztőben, aztán ismét előszedték a lex Pokol nevű törvény- javaslatot. Ami a lapokat vélemény-helyreigazításra kötelezné; ha megjelenne egy jegyzet, publicisztika, amely „társadalmilag hátrá­nyosan” tüntetne fel valakit, az érintett válaszát ugyanazon az ol­dalon és ugyanakkora terjedelemben kellene közölni. Ellenkező esetben per, végrehajtás. Pokol Béla célja a sajtó megrendszabályo- zása; ami nem egyszerű, hiszen az újságírók, szerkesztők ragasz­kodnak alkotmányos jogukhoz, a sajtó- és véleményszabadsághoz, és szeretik maguk szerkeszteni a lapjukat. A közvélemény tárgyila­gos és hiteles tájékoztatására tö­rekszenek még akkor is, ha ezért gyakran a liberálbolsevista jelző­vel „jutalmazzák” őket. Pedig sem a villaépítési, sem a húszmilliós megvesztegetési botránynak nem okozói, „csak” krónikásai. A közlés kötelességük, az elhallgatás bűnük lenne. Nem véletlen, hogy jobbról éppen a véleményre akarnak először lőni; a magyar sajtó a rendszerváltás előkészítésében és azóta folyamatosan sokat tanult és fejlődött, ami jól mérhető a híradás és a vélemény külön­választásában. „A hír szent, a vélemény szabad.” Az a híradás, ami nem lényeglátó, nem tényfeltáró, nem valódi fénycsóvaként mutat rá a bajokra, inkább csak reklám (keveseknek), fizetett hirdetés (amire a többség csak ráfizethet). A hír vagy a vélemény tehát (ko­moly lapok erénye) valakinek akár rosszul jöhet, kínos lehet. Úgy tűnhet, hogy mindez a sajtó belügye, és akinek megélhetési gond­jai vannak, nem a legnagyobb problémája. De sokkal több forog kockán! A sajtószabadság korlátozására tett kísérlet mindenkor és mindenhol a szabad véleménynyilvánítást, a lelkiismeret és a gon­dolat szabadságát, alapvető alkotmányos jogainkat veszélyezteti. Még egy-két ilyen pokoli ötlet, és könnyen ott találhatjuk magun­kat, ahonnan elég keserves küzdelem árán sikerült felemelkedni: a központi vezérlésű taps- vagy ismertebb nevén pártsajtónál. ■ NYEMCSOK LÁSZLÓ A postás beszélhet A '90-es évek elején sokszor tudósítottam laktanyai bevonulások­ról és leszerelésekről. Megírtam, hogy az újoncok miként eszik a babgulyást és a túrós csuszát, mennyire szorít a surranó. Termé­szetesen tudtam, hogy a honvédség nem a gyufacímkegyűjtők klubja, ahonnan minden információ kimehet. Amikor tehát elké­szült a cikk, jött a honvédségi cenzor és engedélyezte a cikket, a fo­tókat. Egy-két apróságtól eltekintve nem akadt olyan, melyet titko­sított volna. Aztán egy idő múlva nem jött a cenzor, pedig írtam honvédségi cikkeket. Természetesen olyan té­mákról, melyekhez odaférhettem. A „füleseket” is előzetesen megbe­széltem az illetékes parancsnokkal vagy a sajtóosztállyal: lehet vagy nem, mi a publikus? Elutasítás nem volt, szabadnak éreztem ma­gam, és a haza biztonsága sem sé­rült. Mindez csak azért jutott eszembe, mert most beütött a Balkán­szindróma, és megyénkből is többen teljesítettek ott önkéntes szol­gálatot. Szerettem volna hazatért, ma hivatásos katonákként dolgo­zókat is megkérdezni. A HM közigazgatási államtitkárának hozzá­járulása kellett volna. Az „előszobákban” udvariasan lebeszéltek még a próbálkozásról is, mert adott, hogy ki nyilatkozhat erről a honvédségnél. Az egészben semmi faramuci nem lenne, ha csak hivatásosok szolgáltak volna megyénkből Okucaniban. Voltak azonban az IFOR-alakulatban civilek is, akikre ez a tiltás nem vo­natkozik. Tehát ők - például Krajcsovicz András kondorosi postás, aki az elsők között ment ki 1996-ban - nyugodtan beszélhetnek. Persze, mondhatják, mit tud ő közölni, amikor európai és amerikai „nagyfejesek” sem rendelkeznek tuti vizsgálati eredményekkel. De legalább a megyénkben élő postástól megkérdezhettem „újságíróilag”: hogy van, követi-e a fejleményeket? Egy honvédsé­gi tiszthelyettestől viszont nem, pedig ugyanakkor és ugyanott szolgáltak. Államtitkári hozzájárulás kellett volna. Tavaly volt az utóbbi évek legnagyobb aszálya (1999-ben 104,2000-ben 123 csa­padékos napot regisztráltak Ványán), mint tavalyelőtt. Mind­A Körös-Sárréten a mezőgazdasági termelők egyik leg­nagyobb problémaokozója tavaly az aszály volt. Dévaványán például 2000-ben még a fele sem esett an­nak az esőnek, mint amekkora csapadék 1999-ben zú­dult a településre. A helyi Ványai Ambrus Általános Is­kolánál elhelyezett állomáson napi rendszerességgel mérik a lehullott csapadékmennyiséget. A mérések alapján kijelenthetjük: Ványán az utóbbi évek viszony­latában 2000 volt a legcsapadékszegényebb év. Ám ez a helyzet nem dévaványai specifikum: tavaly az egész Körös-Sárrétre nagyon kevés csapadék hullott. Ambrus Általános Iskola igazga­tója. — Minden tanítási napon reg­gel fél nyolckor néhány tanuló közreműködésével végezzük a csapadékméréseket. Mivel egy csapadékmérő edénynek állandó­an kint kell lennie, két ilyen edé­nyünk van. A gyerekek nagy élve­Körös-Sárrét — A Kossuth úti kömyezetnevelé- si telephelyen egy békéscsabai meteorológus barátom segítségé­vel bő két esztendővel ezelőtt ala­kítottuk ki a csapadékmérő állo­mást - közölte érdeklődésünkre Kiss Gábor, a dévaványai Ványai zettel kapcsolódnak be ebbe a te­vékenységbe. Az adatokat - csak­úgy mint a többi környezeti méré­sek eredményeit (például hőmér­séklet) - a tanórákon dolgozzuk fel. Ahhoz, hogy egy adott évről valós képet kapjunk, nem elég a csapadékot csak tanítási napokon mérni. A hétvégeken és a tanítási szünetekben az iskola közelében élő Kajla Józsefné kezeli az állo­mást, végzi a mérést - mondta megkeresésünkre Saly Erika dévaványai tanítónő. Az utóbbi két esztendő dévaványai csapadékmérései alapján megállapíthatjuk, hogy a legtöbb csapadék (134,1 mm) 1999 novemberében hullott a kö­rös-sárréti városra. A legkeve­sebb eső (1,5 mm) pedig 2000 októberében esett Ványán. Az 1999-es esztendőben összesen A DEVAVANYAI CSAPADEKMERO ÁLLOMÁS ADATAI mérhető csapadék hónapok 1999-ben 2000-ben 1999-ben 2000-ben január 24 mm 10,9 mm 7 nap 22 nap február 116 mm 8,55 mm 11 nap 17 nap március 16 mm 31,25 mm 5 nap 22 nap április 45,8 mm 55,1 mm 5 nap 9 nap május 33,3 mm 22,6 mm 8 nap 7 nap június 96,4 mm 2,22 mm 12 nap 4 nap július 101,8 mm 85,6 mm 8 nap 8 nap augusztus 52,8 mm 6,3 mm 9 nap 2 nap szeptember 29,8 mm 14,8 mm 5 nap 8 nap október 30,3 mm 1,5 mm 7 nap 3 nap november 134,1 mm 20,3 mm 12 nap 7 nap december 98,3 mm 49,3 mm 15 nap 14 nap összesen: 778,6 mm 308,42 mm 104 nap 123 nap 778,6 mm csapadék, 2000-ben már csak 308,42 mm esővíz áz­tatta a települést. Történt ez an­nak ellenére, hogy a csapadékos napok száma tavaly több volt ezek ismeretében biztos, hogy az évi 308,42 mm eső az utóbbi esz­tendők legkedvezőtlenebb vá­nyai adata. De 2000-ben nem­csak Dévaványát sújtotta hatal­mas aszály, hanem az egész észak-békési térséget is. A különböző természeti kataszt­rófák 1996 óta folyamatosan sújtják az Észak-Békésben élőket. Ám a tavalyi természe­ti csapások mindenen túltet­tek. Az 1999-es év őszén a jó minőségű fémzárolt vetőma­got szakszerűen elvetve biza­kodva néztek a termelők a jö­vőbe. Aztán az év végi, majd az idén tavaszi belvíz a veté­sek jelentős részét elpusztítot­ta. Akik ezt követően újrave­tettek, azoknál az aszály tette tönkre a magvakat. Ezek a természeti csapások eredményezték azt, hogy az északi térség küenc települé­sén (Szeghalom, Vésztő, Körösladány, Dévaványa, Füzesgyarmat, Bucsa, Okány, Ecsegfalva és Kertészsziget) talál­ható 70 ezer hektár szántóterület­ből 2000-ben 19 ezer hektáron semmi sem termett, magyar: barna A hír szent, * a vélemény * szabad - most még. ■ Erdei iskola cigány tanulóknak A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány egészségmeg­őrző programja keretében pályázatot hirdet az általános is­kolák alsó tagozatainak erdei iskolai részvételre. Ingatlant vásárló külföldiek százezer forintos háztól tizenöt- millió forintos lakásig. A vagyoni helyzet miatt jellemző, hogy míg az olcsóbb lakásokat a románok vásárolják, a drágább ingatlanok a nyugat-európai országok állam­polgárai körében kelendőbbek - mondta Arany-Tóth Marianna. VÁRADI KRISZTINA esetben olaszok, osztrákok, an­golok vásárolnak ingatlant. Ta­valy egy-két esetben fordult elő, hogy amerikai, svéd, holland, , belga, kanadai és luxemburgi ál­lampolgár kért engedélyt. Főleg a , városok iránt nagy az érdeklődés, de a legkisebb településeinken is vásárolnak ingatlant a külföldiek. (Folytatás az 1. oldalról) Egy alkalommal pedig a helyi polgármester nyilatkozott úgy, hogy önkormányzati érdeket sért az ingatlan külföldinek való el­adása. Állampolgárság szerint me­gyénkben elsősorban románok, németek, iugoszlávok, néhány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents