Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-05 / 284. szám

ALAPÍTVA: 1945-BEN A HAZA MINDEN ELŐTT KEKES MEGYEI HÍRLAP ** KÖZÉLETI NAPILAP -*■ 2000. DECEMBER 5., KEDD ARA: 53 FORINT LV. ÉVFOLYAM 284. SZÁM HOVÄNU Egyre közelebb Önhöz a nagy meglepetést * most nem a Mikulás hozta! További információ .a a 3. oldalon. | De hol maradnak a számlák? Avagy: Rejtett gazdaság a háztartások szemüvegén át Itt a karácsonyi bevásárlások időszaka, igyekszik minden család a lehető leggazda­ságosabban beosztani az ajándékokra és az ünnep egyéb kellékeire félretett pénzt. Élel­miszerre, ruházkodásra, tisztítószerekre, egyéb háztartási cikkekre természetesen a mindennapokban is kell költeni, ám a ka­rácsonyra készülődés idején még inkább megfigyelhetőek vásárlási szokásaink. A Központi Statisztikai Hivatal egyik kutatása a lakossági szolgáltatások és áruk piacán zajló „rejtett”, vagyis számla nélküli tranz­akciókat vette górcső alá. Békéscsaba A felmérés a rejtett gazdaság azon részének fel- térképezésére irányult, amelyekről a háztartá­sok közvetlen ta­pasztalatokkal ren­delkeztek. A vizsgá­lat kérdései a szám­lával nem ellentéte­lezett szolgáltatá­sok, az utcai, piaci árusoktól, ismerő­söktől való beszer­zés jellemzőinek, valamint a számla­adás gyakoriságának témakörét érintet­ték. A megkérdezet­tek véleményének összegzése után kiderült: a mai magyar társa­dalomban a rejtett gazdaság jelenléte nemcsak a gazdasági szakemberek számára, hanem az átlagpolgárok számára sem „rejtett”. Az embe­rek zöme korra, nemre, iskolázottsági szintre, jövedelmi helyzetre és lakóhelyre való tekintet nélkül természetesnek tekinti a rejtett gazdaság jelenlétét. Sokan látják úgy, hogy a magas adók és járulékok kiemelkedő szerepet játszanak a helyzet fennmaradásában. A megkérdezettek többsége nem zárta ki a rejtett gazdaságnak az alvilággal való összefonódását sem, s a jelensé­get a meggazdagodás egyik reális hazai útjának tartotta. A kutatás rávilágított arra, hogy a lakosság el­vileg egyetért a rejtett gazdaság felszámolására irányuló intézkedések szükségességével, de ezt nem azonosítja az utcai árusok, a szolgáltatók, a kisemberek elleni fellépéssel.- Az ismerőseimtől általában nem szoktam számlát kérni, hiszen olyan magas adót fizet­nek, hogy ha mindenkinek adnának számlát, ráfizetnének a vállalkozásra - válaszolja ér­deklődésünkre a békéscsabai Aranykapu for­gatagában egy gyermekével vásárló édesanya. - Nagyobb értékű vagy ajándékba vásárolt termékeknél, ismeretlen eladó esetén termé­szetesen fontos a számlaadás, hogy reklamá­ció esetén vissza lehessen vinni az árut - mondja.- Autószerelő, fodrász, szobafestő — sorolja példaként egy középkorú férfi azokat a foglalkozá­sokat, ahol „nem szokás” számlát kérni. - Ha számlát is adnának, majd­nem duplájába ke­rülne a szolgáltatás, így aztán nincs mit csodálkozni, ha én sem ragaszkodom a hivatalos papírhoz - ma­gyarázza. Az elvégzett kutatás eredményei alapján a rejtett gazdaság fentiekben részletezett terüle­tén a számla nélküli forgalom összességében mintegy 300-320 milliárd forintra becsülhető. Ennyit fizettek ki 1997-ben a háztartások al­kalmi árusoknak, szolgáltatóknak, bérbeadók­nak, illetve borravaló gyanánt. __________________ VÁRAD! KRISZTINA Vidékfejlesztési tervek hosszú távra Elhibázott gondolkodás a régiók között különbséget tenni Szocialista önkormányzati képviselők kaptak meghívást a tegnapi konferenciára a békéscsabai Fegyveres Erők Klubjába. Békéscsaba A párt megyei szervezeté invitá­lására Baráth Etele, a parlament területfejlesztési bizottságának alelnöke tartott előadást a ren­dezvényen. — Elhibázott a gon­dolkodás, amely az ország régió­inak, nagyobb területeinek fej­lettségi szintjei között próbál kü­lönbségeket kimutatni - érvelt az alelnök. Kifejtette, nem mond­ható egyértelműen, hogy Buda­pest fejlett, fejlődik, Békés megye pedig valahol a térségek sorrend­jének végén kullog. Az irigyelt Dunántúlon is találhatunk olyan helyeket - a Dél-Dunántúlt, Za­lát említette a vendég -, amelyek még nálunk is komolyabb prob­lémákkal küszködnek. Mint mondta, az MSZP nemrég elfoga­dott hosszú távú programjában legfontosabb helyen foglalkozik a vidékfejlesztéssel. Elképzelésük szerint a meglé­vő források mozgósításával lehet hathatós eredményeket elérni, nem pedig a jelenleg alkalmazott osztogatással. _________________________________________VJ. ÚJ TANTERMEKKEL GAZDAGODTAK. A kétegyházi intézetben balról Dávid Ferenc igazgató, Székely Veronika, egy bu- dapesti társintézmény igazgatója és Hajnal Sándor osztályvezető. (Tudósításunk a 3. oldalon) __________d-fotó: kovács Erzsébet Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu Interneten a segítség Útburkolati jelekkel a sebesség csökkentéséért VÉLEMÉNY Mennyi esé­lyük van azok­nak, akik má­sok, mint tár­saik? Erről szól Bede Zsóka jegyzete. (3. oldal) Gazdaság Különleges technológiával készült el a mezőhegyes­peregi átkötő csatorna ne­gyedik üteme. (6. oldal) Riport Dr. Kovács Fe­renc nyugal­mazott megyei főügyész szak­mai elismerés­ben részesült. (7. oldal) Az interneten ezentúl az út­meteorológiai információs rendszer adatai és a Békés Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság hon­lapja is segíti a közlekedő­ket — derült ki a Közleke­déstudományi Egyesület megyei területi szervezeté­nek tegnapi sajtótájékozta­tóján. Békés megye- Az útmeteorológiai informáci­ós rendszer nagyban hozzájárul a biztonságosabb téli közleke­déshez - mondta Vantara Gyula, a Békés Megyei Állami Közútke­zelő Közhasznú Társaság igazga­tója. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy pontos információk kerül­hessenek ki olyan helyekről is, amelyek távolabb esnek a terüle­ti üzemmérnökségektől. A me­gyében nyolc állomáshelyet állí­tottak fel: a 44-es út békési bekö­tőjénél, Battonyánál, Békésszent- andrásnál, a dobozi hídnál, a köröstarcsai hídnál, a Monori ta­nyák térségében, a szeghalmi és a veszelyi hídnál. Itt a léghőmér­séklet, az altalaj és az útfelület hőmérséklete, az útfelület sótar­talma, a csapadék fajtája és inten­zitása, a levegő relatív páratartal­ma, valamint az út állapota (szá­raz, nedves, síkos) mérhető. Szintén a közlekedőket segíti a közútkezelő honlapjának felkerü­lése az internetre ( www.beko- zut.hu ). A weboldalon a cégis­mertetőn túl az érdeklődők tájé­kozódhatnak az aktuális forga­lomkorlátozásokról, a közúton folyó munkálatokról, fontosabb telefonszámokról. A téli forgalombiztonságot hi­vatott szolgálni a Köröstarcsán alkalmazott, Magyarországon el­sőként, francia mintára beveze­tett útburkolati jelek felfestése, amelyek optikai hatásukkal a jár­művezetőket a sebesség csök­kentésére motiválják. Öntvény­házas burkolati prizmákat - 1996 óta megyénkben harminc­két helyszínen mintegy 5100 da­rab könnyíti meg a sötétben, il­letve rossz látási viszonyok kö­zött közlekedőket — elsősorban íveknél, csomópontokban és vas­úti átjárókban helyeztek el. V. K. Küzdelem a belvíz ellen A 40 millió forintot a legkritikusabb területek csatornáira fordították A belvízvédelem szempontjából sajátos helyzetű Békés és térsé­ge: a település közvetlen kör­nyékén két vízgazdálkodási tár­sulat is munkálkodik. Mindez úgy alakult ki, hogy annak ide­jén a társulatok érdekeltségi te­rületének határát a természetes vízjárások mentén húzták meg. Gyula—Békés Ilyen előzmények után, magyará­zatként talán érthető, hogy a gyu­lai központú Körösi Vízgazdálko­dási Társulat gépei miért is dolgoz­nak ebben a térségben. A gyulai vízgazdálkodási társulat 170 ezer hektáros érdekeltségi terü­letén a 28 kilométer öntözőcsatoma mellett 691 kilométer a belvízelve­zető csatornahálózat, s a Kövizigtől további 267 kilométert a napokban vesznek át üzemeltetésre. A Körösi Vízgazdálkodási Társulat gépei Békés határában a belvízcsatornát gyökérteleni­(Folytatás a 3. oldalon) tik és gaztalanítják fotó: a szerző felvétele A minisztérium kártalanítja a betegeket Nyolc-kilenc éve a hepatitisz vírust még nem ismerte a tudomány Az 1992 előtt vértranszfúzió útján hepatitisz vírussal fertő­ződött betegeket a Pénzügyminisztérium kártalanítja. Békéscsaba Lezárásához közeledik hazánk­ban az a jogi aktus, amely során az 1992 előtt vértranszfúzió útján hepaüüsz vírussal fertőződött be­tegek pénzbeli kártalanítást kap­nak. Nyolc-kilenc évvel ezelőtt a vírust még nem ismerte a tudo­mány, a vérkészítményeket ebből a szempontból még nem ellen­őrizték. így a mintegy 2000, Ma­gyarországon élő vérzékenység­ben szenvedő beteg fele fertőző­dött meg hepatitisz vírussal a transzfúzió útján. Ezen okból a világ számos részén zajlanak pe­rek, és hazánkban is több beteg próbált jogi úton kártérítéshez jutni. A Pénzügyminisztérium az elkövetkező hetekben kártalaní­tási ajánlatával levélben megke­res valamennyi olyan veleszüle­tett vérzékenységben szenvedő beteget, akik stabil vérkészít­ménytől hepatitisz vírussal fer­tőződtek, illetve májkárosodást szenvedtek. A szaktárca egysze­ri 2 millió forintos kártalanítást fizet a hepatitisz okozta májká­rosodásban szenvedőknek. Azok a betegek, akiknél a hepa­titisz vírus nem okozott aktív májkárosodást, 500 ezer forint egyösszegű kártalanításra szá­míthatnak, továbbá a májkímélő életmód többletköltségeire 2001-től havi 8000 forintos jára­dékot utalnak ki számukra. Mint ahogy a minisztérium sajtórefe­rense lapunkat tájékoztatta, májkárosodás mintegy száz esetben következett be, ebből körülbelül 40 konkrét esetről tud a PM. A kártalanítási megál­lapodások megkötését már meg­kezdték, egy esetben már a kifi­zetés is megtörtént. A minisztérium kéri, hogy mindazok, akik vértranszfúzió útján fertőződtek meg hepatitisz vírussal és még nem indult meg kártérítési eljárásuk, leleteik má­solatát postai úton juttassák el a Pénzügyminisztérium Jogi Fő­osztályára (1051 Budapest, Jó­zsef nádor tér 2-4.), ahol két or­vos szakértő elemzi azokat. A ké­relmezőket 30 napon belül levél­ben kiértesítik a további teendők­ről. __________ - FRANKÓ ­977121510602300284

Next

/
Thumbnails
Contents