Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-23-26 / 300. szám

6. OLDAL - 2000. DECEMBER 23-26., SZOMBAT-KEDD K ARÁCSONY Ángyika híres disznótoros káposztalevese A szlovák daloktól a karácsonyi mákos bejgliig A nagybánhegyesi szlovák klub tagjai sokszor segédkeznek lakodalmak, nyugdíjasklubok rendezvényein az ételek elkészí­tésében. Közülük Zana Mihályné (a kép előterében) a faluban a családi eseményeknél, disznótoros készítésénél is szíve­sen látott vendég. A klubtagok legutóbb az óvodai szlovák napon, a helyszínen készített párnacsücske süteménnyel lep- ték meg a kicsinyeket ______________________d-fotó: kovács ferenc Nagybánhegyesen nincs olyan klubta­lálkozó vagy közösségi rendezvény, ahol a szlovák klub énekes torkú asz- szonyai dalaikkal ne dobogtatnák meg a résztvevők szívét. Közülük a 74 éves Zana Mihályné különösen kedvelt ven­dég az esküvőkön, disznótorokon, illet­ve a nemzetiségi rendezvényeken, mert nem csak a régi szlovák dalok jó isme­rője, de szakácstudománya is kiváló. Nagybánhegyes- Lánykoromban sokkal több élményünk volt, mint a mai fiataloknak. A lányokkal, le­gényekkel sokat jártunk „tiprókába” kendert taposni, illetve „fosztókába”, ahol együtt da­loltunk. Emlékszem, a háborús idők elsötétí­tése idején mi, fiatalok egy 5 kilométerre levő tanyán gyűltünk össze, ahol a helyiek 12 tagú fúvós zenekarával bálát rendeztünk. Össze- hordtuk az ennivalót, és az udvaron mezítláb táncoltunk. A faluban „cuhárékat” is tartot­tak, ahol mindig helyünk volt. Karácsonykor, húsvétkor vasárnap délután is muzsikáltak, ahová nagyon szerettem elmenni. Vigyáznom kellett azonban, mert ha a templomba nem mentem, akkor a muzsikáláshoz se engedtek el - mosolygott Ángyi néni az emlékeken. Sajnos egyre kevesebben maradunk, akik is­merik a régi dalokat és a hagyományokat, ezért rengeteg helyre hívnak fellépni. A szlo­vák klubbal bejártuk az egész megyét, meg­fordultunk a szomszédos nyugdíjasklubok­nál, aztán énekeltem Pozsonyban, Gyetván, Martinkán és még ki tudja merre. — Milyen emlékei vannak a gyermekkori karácsonyokról?- Karácsonykor nem szabadott dolgozni. Előtte való nap mindent megsütöttünk: a di­ós, az almás és a mákos bejglit, az üres kalá­csot. Vasárnap tésztát főztünk és azt ettük ebédre. Felsöpörtük az udvart, megetettük a jószágokat. Este sem lehetett zsíros ételt enni. Egy szakajtóba összekevertük a búzát, kuko­ricát, árpát és babot, amit az asztal alá tet­tünk, és vízkeresztig minden nap adtunk be­lőle az állatoknak. Ez bő termést ígért. Mosto­haapám a tanyán naplementekor fokhagymá­val bekente az ajtókat és keresztet rajzolt rá­juk. Fiatal lánykaként nem nagyon értettem ezeket a dolgokat. Ezután már lehetett enni kacsát, csirkét, különféle szárnyasokat. Szo­kás volt, hogy első nap a falu népe a temp­lomban találkozott. Emlékszem, hogy kétol­dalt álltak a lányok, mert annyira tele volt a templom. Manapság már alig néhányan já­runk. Régi hagyomány volt, amikor gyerek­ként házról-házra menve szép karácsonyi da­lokat énekeltünk, amiért diót, cukrot kap­tunk. Az különösen jólesett, ha az almába be­leszórtak egy- vagy kétforintot és úgy adták ide. Nappal versmondással jártam a rokono­kat. Édesanyám összekötözött egy négy- csücskös kendőt, a karomra tette, hogy abba rakjanak mindent. Sajnos mindezek mára fe­ledésbe mentek.- Mint hallottuk, a téli disznóvágások ide­jén és a nyugdíjasvacsorák készítésénél nélkü­lözhetetlen a szakácstudománya, illetve külö­nösen híres káposztalevest tud készíteni. El­árulná a titkát?- A klubból négyen-öten évek óta felvállal­tuk a lakodalmakban vagy más vacsorákon az ételek elkészítését. Mondtam is a múltkor az ismerősöknek: fáradt vagyok már az egész napos munkához, egyszer végre én is vendég szeretnék lenni. Erre viszont azt válaszolták, hogy muszáj főzni, mert olyan káposztalevest senki sem tud, mint én. Hát, mit tegyek? Csi­nálom, amíg bírom. A bográcsos leves pedig legfinomabb a birkahúsból, hordós káposztá­val. A 70 literes üst aljára egy félliteres merő­vel hagymát pirítok, majd meghintem piros- paprikával. Ezután belekerül a 18—20 kiló hús, amihez félig puhára főve teszem hozzá a káposztát. Ha nagyon savanyú, akkor előtte kicsit megmosom. A lelke az egésznek akkor jön, amikor megfőtt és tejszínnel (nem tejföl­lel!) berántom. A tejszínt óvatosan összekava­rom és szitán keresztül adagolom, hogy ne le­gyen csomós. Ízesítésnek egy kis deli- kátot tehetünk rá, valamint 3-4 zöld­paprikát. Kisebb mennyiségben akár szilveszterre is lehet készíteni — sorol­ta Ángyika néni, akinek mozgalmas életéről még sok más is kiderült. Megtudtuk például, hogy nem csak énekelni gzeret, több szlovák színdara­bot is írt, rendezett a műkedvelő elő­adásokra. Összeállította a hagyomány- őrző lakodalmast, a tollfosztót, a dró­tost, a lánykérést és a fonókát. Sok fénykép őrzi a bemutatók, műsorok emlékeit. Büszkén mutatja a sokszok­nyás népviseleti ruhákat, melyek el­maradhatatlan kellékek a fellépések­nél. Bőven van még, mi Zana Mihályné aktív munkájához kapcsolódik, ám minden szónál kifejezőbb az az elismerés, amelyet a nyár végén az Országos Szlovák Önkormányzat szarvasi rendezvényén vehe­tett át. A szlovákságért végzett tevékenységé­ért ugyanis „A nemzetiségünkért” elnevezésű országos kitüntetést kapta. Ángyika végül minderre ennyit mondott: tudását, a dalok és néphagyományok ismeretét igyekszik átadni a fiatalabbaknak, és reméli, hogy az ezredfor­duló további békés, boldog hétköznapokat hoz mindenkinek. halasi maria — Hívnak engem mindenfelé, pedig eleget mondogatom, hogy nem való már nekem az efféle munka. Megcsináltam eddig vagy száz lakodalmat és számtalan disznótorost. A hét végén is a szomszédoknál voltam segíteni - mondta Zana Mihályné, akit az ismerősök egyszerűen csak Ángyikának szólíta­nak. A fiatalokat meghazudtoló tempera- mentumú idős asszony ízes beszédé­vel és tettrekészségével barátságos, megnyerő egyéniség, akit mindenki szívesen lát otthonában. Nagybán­hegyesen született és a gyermekkort is a faluban töltötte. Néhány hónapos korában apja Amerikába ment, így édesanyja a második házasságáig ma­ga nevelte őt és a bátyját. Felnőtt volt, amikor testvére és anyja kiment Szlo­vákiába. Egyedül maradt. 1943-ban es­küdtek a férjével, aki Oroszországot is megjárta. Kisfia korán meghalt, majd 1949-ben megszületett Marka, az '56- os forradalom idején pedig Zuzka lá­nya. Férje 18 éve hunyt el, azóta egyedül látja el a nagy, kertes ház minden tennivalóját. '- Nehéz időszakok voltak, amire nem jó emlékezni - legyintett Ángyika, majd vidá­mabb témára terelte a szót. — Mindig nagyon szerettem énekelni. Édesanyámtól és testvé­rétől, Erka nénitől sok szlovák dalt és verset tanultam. Itthon csakis szlovákul beszélek, bár a gyerekek már nem így vannak vele.- Említene néhány hagyományt a régi időkből? A népviselet A szlovák népviseletben a női ruhák többrétegű alsó­szoknyából állnak. Az alsók fehér, géppel kivarrott, kike­ményített és vasalt ráncos szoknyák voltak, melyek fe­lett „kemény”, színes, mintás selyem (ripsz) díszlett. Fe­lette oplecka, a blúz szintén fehér vászonból készült, buggyos, rövid újjal és csipkehímzéssel. A ruhák díszí­tését általában az asszonyok a hímzőkörökben készítet­ték, ahol varrogatás közben beszélgettek, dalolgattak. A blúzra selymes hatású mellény került, amit szalag is dí­szíthetett. A fejen pártaszerüen átkötött színes masnit is viseltek. Régen az emberek ebben a népviseletben jár­tak a templomba. Napjainkban csak különleges alkal­makra, műsorokhoz fellépésekre vagy nemzeti ünnep­ség alkalmából viselik a szép népviseleti ruhákat. A fenyőfa a karácsony jelképe A karácsony mai közismert jelképe a gyümölcsökkel, édességgel, gyertyákkal fel­díszített fenyő, a karácsony­fa. Megvásárlása, feldíszíté­se közben vajon hányán gondolunk arra, hogy hon­nan is ered ez a szokás. A karácsonyfa állításának pe­dig érdekes története van. A fény és a zöld ág ajándékozásá­nak kultusza már az ókori kultú­rában is nagy jelentőséggel bírt. A kereszténység elterjedésével az örökzöld fa ajándékozása a „tudás fáját” jelképezi, aminek a gyümölcséből Éva evett, s adott Ádámnak is. Egy mosoni monda szerint Jézust a fenyőfa rejtette el, amikor ellenségei a nyomában voltak. Az Úr megáldotta a fát, hisz ő volt az egyetlen, aki meg­védte. Az első karácsonyfát 1606-ban állította egy strasbourgi polgár, melyet papírrózsával, almával, pogácsával és cukorral díszített. A karácsonyfa-állítás szokását protestáns, német eredetűnek tartják, mely hazánkba a bécsi udvar közvetítésével jutott el. Magyarországon csak a XIX. szá­zadban terjedt el. A történeti ada­tok szerint 1824-ben Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda megalapítója állította az első fát, illetőleg a Podmaniczky család 1826 táján. Később Jáky Ferenc osli plébános, a gróf Hunyady család egykori házipapja 1855- ben karácsonyfa-ünnepélyt ren­dezett a falusi iskolások számára. A szokás nyugatról kelet felé ter­jedt, és hazánkban a második vi­lágháború után honosodott meg végleg. Először középületeket dí­szített, majd módos arisztokrata, városi polgári körökben vált szo­kássá. így vette át a falusi értelmi­ség, míg végül a parasztság köré­ben is elterjedt. Jelenleg egész Európában ismert. Szeremlén a karácsonyfa elter­jedése előtt úgynevezett termőág volt a karácsonyi dísz, melyet aranyozott dióval, almával, ültet­ni való hagymával díszítettek. Zsámbokon például rozmaring­vagy nyárfaágat öltöztettek fel. Ittevén kökényágra, Csantevén papírral betekert száraz ágra em­lékeztek az 1920-as évekig. A téli napforduló idején nem volt ide­gen elem a tavaszt, a termékeny­séget jelképező zöld ág, akárcsak a paradicsomjáték életfája. Való­jában tehát a kereszténység előtti és liturgikus hagyományok talál­tak egymásra. A díszek is hason­lóan alakultak: a termékenységet szimbolizáló alma, dió és - az életfáról származó kígyót jelké­pező - lánc (papírfonat) jól meg­fértek egymással. Ugyancsak messzire vezet a gyertyák kérdé­se, az élet fényének szimbólumá­tól a villanyégőig. A karácsonyfá­ra később süteményt, mézeskalá­csot is akasztottak, majd 1880- ban jelent meg az üvegdísz. Az Ipoly vidékén a fát karácsony böjtjén díszítették fel és alá he­lyezték a betlehemet vagy a szent családot ábrázoló képet. A kisebb gyerekeknek ma is azt mondják, hogy a Jézuska hozza a fát. Ré­gen reggelre kelve látták meg a karácsonyfát a kicsinyek, újab­ban december 24-én este. Az ajándékot hozó Jézuskát néhol megszemélyesítették, aki a szü­lők közvetítésével átadta az aján­dékot. Napjainkban egyre népsze­rűbbek a közterületeken felállí­tott fák és az ünnepi hangulat fo­kozására fenyő- és karácsonyfa- díszbe öltöztetik a kirakatokat. Megjelentek a panelházaknál a kivilágított erkélyek, vagy a ker­tes házaknál a villanyégőkkel dí­szített élőfák. Nagy fákat állíta­nak például a szállodák előcsar­nokaiban, és a Parlamentben óri­ás fenyő jelképezi az ország kará­csonyfáját. Az ajándék szokása napjainkra vált az ünnep elen­gedhetetlen részévé. Sokáig csu­pán a gyerekeket örvendeztették meg, és az ajándék többnyire a karácsonyfa volt a rajta függő nyalánkságokkal. A feldíszített fenyő azonban ma is a karácsony legszebb jelképe. H.M. Fenyőfavásárlás napjainkban. Hazánkban csak a múlt században vált szokássá a kará­csonyfa-állítás __________________P-FOTÓ; LEHOCZKY PÉTER ZENE! - ZENE!­Kedves Fiatalok! Zenei játékunk folytatódik. A kérdésre adott helyes válasszal tizenkét darab kazettát lehet nyerni, melyet a Record Express kiadó ajánlott fel. Kérdéseink: 1. Hányadik születésnapját ünnepelte 2000-ben a Record Express kiadó? a) tíz b) öt c) egy 2. Ki volt az első aranylemezes DJ Magyarországon? a) Tommyboy b) DJ Junior c) Budai 3. A képen látható német előadó idén nyáron a Siófoki Palace Dance Club vendégeként járt hazánkban. Ki ő? a) Sash! b) Christian c) ATB A helyes válasz betűjelét írjátok fel a levelezőlapra! A megfejtést legkésőbb december 28-áig adjátok postára! Címünki Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: Zene! Zene! A múlt heti rejtvény megfejtése: a) ősi katedrálisban. Nuertesek-. Gyulai Zsanett, Békéscsaba, Varjú József, Orosháza. A nyereményt postán kiküldjük. Figyelem! Játékunk már az interneten is olvasható. ________Keressétek a www.bmhirlap.hu weboldalon! ________ "V íjv JlÜincfen Aecíues ,SZ& WtSíímitíSMftlttltSmiWMIIIltSIMItlM ^ ..... Jiunoen neaues - " ^ jelen feji és íeencfo üjíjfelünAneA Áeííemes Aarácsoncjí és AolcJocj új eszíencfőí AiuánunA/ A CSÜSZ Kft. vállalja a TÁRSASHÁZAK kö­zös képviseletének ellátását, az épületek üze­meltetését, karbantartását, gyors hibaelhárí­tását, felújítások megszervezését, könyvelé­sét, jogi képviselet ellátását. Vállalja továbbá társasházi alapító okiratok, szervezeti és működési szabályzatok elkészí­tését és módosítását. CSABAI ÜZEMELTETŐ ES SZOLGÁLTATÓ KFT., Békéscsaba, Alsó-Körös sor 2. Tel.: (66) 441-336 vagy 441-371. JB&A. AUTÓ és d közös Játéka Kérdés: Mi a P&A Kft. ingyenesen hívható zöldszáma? Válasz: Beküldő neve, címe: Nyeremény: 3 db ajándékcsomag. Átvehető: P&A Kft., Békéscsaba, Bartók B. út 66. Beküldési határidő: 2000. 12. 28. O JL P&A Beküldés helve: P&A Kft., 5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 66. Előző játékunk nyertesei: Dezsőfi László, Csárdaszállás, Rákóczi út 1. Tóth Andrásáé, Bélmegyer. Lenin út 34. Duna György, Szabadkígyós, Bem u. 24/2. AUTÓ Autóalkatrész! keres? Üzletünket ingyen hívhatja zöldszámunkon! Előző heti helyes tipp: 3. j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents