Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-22 / 299. szám
2. OLDAL - 2000. DECEMBER 22., PÉNTEK VILÁG TÜKÖR OKUCANIBAN Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára meglátogatta a Horvátországban állomásozó Magyar Műszaki Kontingenst. Az államtitkár Szabó János honvédelmi miniszter nevében köszöntötte a 205 fős egységet, és minden katonának ajándékot nyújtott át. A látogatás alkalmából békeemlékoszlopot avattak fel Okucani központjában annak a templomnak a közelében, amelynek az alapjait a magyar katonák építették meg. BÉCSBEN Ernst Strasser osztrák belügyminiszter elismeréssel szólt Szlovénia, Csehország és Magyarország határőrizetben elért eredményeiről, de úgy vélte, noha az EU bővítése nyomán az Unió külső határa eltolódik Kelet felé, a schengeni határ még évekig a jelenlegi helyén marad. BUKARESTBEN Ion Iliescu, Románia új elnöke csütörtökön katonai tiszteletadás mellett átvette az államfői jogkört a hivatalából távozó Emil Constantinescutól. Az államfőváltással egy időben Valér Dorneanu, a képviselőház elnöke bejelentette, hogy a parlamentben jövő csütörtökön tartják a bizalmi szavazást Adrian Nastase tervezett kisebbségi kormányáról, a kormány programjáról. A kijelölt minisztereket egy nappal korábban hallgatják meg az illetékes törvényhozási bizottságokban. CANAKKALE város börtönében a török hatóságok csütörtökön megtörték az elítéltek ellenállását. Eközben hárman meghaltak, tizenhatan megsebesültek - jelentette be az ankarai belügyminisztérium. A lázadás leverése eddig összesen huszonkét halálos áldozattal járt. Csütörtök esti hírek szerint még egy börtönben, az isztambuli Umranyjében tart az ellenállás. KOPPENHÁGÁBAN átalakítót ta kormányát Poul Nyrup Rasmussen dán szociáldemokrata párti miniszterelnök. Az új szociáldemokrata-radikális kabinetben az eddigi pénzügyminiszter, Mogens Lykketoft kapta meg a külügyminiszteri tisztséget a szerdán lemondott Niels Helveg Petersen helyett, és Jan Troejborg volt együttműködési miniszter veszi át a védelmi minisztériumot, miután elődét, Hans Haekkerupot december 15-én a koszovói ENSZ-igazga- tás élére nevezték ki. A PÁRIZSI rendőrség megfigyelés alá helyezte és kihallgatásra beidézte csütörtökön Jean- Christophe Mitterrand-t, a volt elnök fiát, akit egy francia-afrikai fegyverszállítással kapcsolatos pénzmosási ügyben már másodízben vettek elő. ■ A teljes demokratizálás a cél Parlamenti választások előtt Szerbiában Szerbia szakításra készül a múlttal Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök a Matignon-palotában Lionel Jospin francia kormányfővel tartott csütörtöki megbeszélése után meleg szavakkal méltatta a francia vezetők szerepét Jugoszláviának a demokráciához, az európai népek családjához való visszatérésének elősegítésében, s a két ország széles körű gazdasági, politikai és kulturális együttműködését szorgalmazta. Párizs - Belgrad - Washington _____ Az egyórás eszmecseréről távozóban Kostunica emlékeztetett arra, hogy Párizs már a szeptemberi jugoszláviai választások előtt, az uniós tagállamok közül elsőként tört lándzsát a jugoszláviai demokratikus változások támogatása mellett. Elismeréssel említette azt is, hogy Francia- ország milyen kiemelkedő szerepet vállat azért, hogy Belgrád visszailleszkedhessék az európai népek közösségébe. . Kostunica Koszovó ügyében Belgrádban előzőleg kifejtett álláspontját ismételte meg, ami szerint a jugoszláv vezetés a dél-szerbiai helyzettel kapcsolatban kimerítettnek tekinti a diplomáciai eszközök tárát, s elérkezettnek véli az időt a „konkrét intézkedések” meghozatalára. Közölte, hogy elődjéről, Szlobodan Milosevicsről a francia kormányfővel nem beszéltek. A koszovói nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) nem ismeri el a koszovói albán fegyveresek önkényes dél-szerbiai területfoglalását - jelentette ki csütörtökön Carlo Cabigiosu olasz tábornok, a KFOR főparancsnoka. A magát Presevo, Medvedja és Bujanovac Felszabadítási Hadseregének (UCPMB) nevező koszovói albán fegyveres szervezet novemberben megszállt néhány települést a Koszovó és Szerbia határán FOTÓ: EUROPRESS/EPA (szerb területen) létrehozott biztonsági övezetben. Ez a zóna Jugoszlávia és a NATO múlt nyári megállapodása értelmében jött létre. Ahhoz, hogy a szerb hadsereg alakulatai vagy a nehézfegyverekkel is felszerelt belügyi csapatok bevonulhassanak az úgynevezett biztonsági övezetbe, módosítani kellene a múlt nyári megállapodást, amelyet a belgrádi kormányzat a NATO Jugoszlávia elleni légi hadműveletei után volt kénytelen aláírni. Az amerikai külügyminiszter a távozó kormányzat külpolitikai tevékenységében az egyik leglényegesebb sikernek nevezte a Balkánon zajló átalakulásokat. Madeleine Albright reményét fejezte ki, hogy a januárban hivatalba lépő Bush-adminisztráció a délszláv térségben is folytatni fogja a mostani aktív amerikai külpolitikát. Colin Powell leendő külügyminisztert, utódát „távolba tekintő” politikusnak nevezte. Albright hangsúlyozta: a balkáni helyzet továbbra is élénk figyelmet követel, és a washingtoni külpolitika a legfontosabb kérdések között kell, hogy kezelje azt. Szerbiában közben csaknem teljesen befejeződtek az előkészületek a december 23-ai parlamenti választásokra, amelyen 6,5 millió polgár szavazhat. Megfigyelők szerint minden esély megvan arra, hogy Vojiszlav Kostunica végső csapást mérjen a korábban hatalmat gyakorló Szlobodan Milosevics utolsó bástyájára, a szocialista pártra, és választási szövetsége Zoran Djindjics miniszterelnök-jelölt vezetésével átvegye az irányítást. A szerb parlamentben 250 képviselőnek van helye, s az 50 esztendős ellenzéki vezér kijelentette: amennyiben sikerül megszereznie a többséget, Szerbiában is végrehajtja azokat a reformokat, amelyek Jugoszláviát végleg és teljes egészében visszavezeti a demokráciába. „Játéktér” a tárgyalásokhoz Izraeli-palesztin tűzpárbaj, áldozatokkal Közel-Kelet Slomo Ben Ami izraeli külügyminiszter szerint Bili Clinton amerikai elnök szerdán felvázolta az izraeli és a palesztin delegáció előtt egy lehetséges megállapodás körvonalait. Az izraeli diplomácia vezetője szerint az amerikai elnök kidolgozta azt a „játékteret”, amelyen belül tárgyalni lehet az egyes függőben lévő kérdésekről. Izrael ezt nagyrészt elfogadja kiindulási alapként. Ben Ami idézte Clinton kijelentését: reméli, hogy január 10-ig, tehát tíz nappal utóda, George IV. Bush beiktatása előtt, befejezik a tárgyalásokat. A palesztin menekültek visz- szatérési jogának követeléséről szólva a külügyminiszter elmondta, hogy Clinton megerősítette, amit néhány hete ezzel kapcsolatban Jasszer Arafatnak mondott: Izrael ilyen jogot nem fogadhat el. Az amerikai elnök a menekültek helyzetének rendezését kárpótlásban, valamint abban látja, hogy a menekültek letelepednek a leendő palesztin államban vagy a jelenleg otthonukként szolgáló arab országban. Izrael csak emberbaráti alapon történő családegyesítésként fogadná el a menekültek hazatérését. Ben Ami nem volt hajlandó sem cáfolni, sem megerősíteni azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Ehud Barak leköszönő kormányfő kész lenne kivonni az izraeli egységeket a Jordán nyugati partvidékének 95 százalékáról. Egy magas rangú izraeli tiszt első ízben ismerte el, hogy a hadsereg akciókat hajtott végre az izraeli katonák és telepesek elleni merényletekkel gyanúsított palesztinok fizikai megsemmisítésére. Az izraeli állami rádió által idézett tiszt - akinek sem a nevét, sem a rendfokozatát nem hozták nyilvánosságra - elmondta, hogy „többnyire mesterlövészek által véghezvitt terroristaellenes megelőző akciókról” volt szó. A rádió szerint az akciók elsősorban olyan szélsőséges iszlám fegyveres csoportok aktivistái ellen irányultak, mint a Hamász, az Iszlám Dzsihád és a Fatah, valamint a palesztin biztonsági erők egyes tagjai, akik részt vettek Izrael-ellenes támadásokban. Négy izraeli katona megsérült, amikor egy palesztin férfi csütörtök reggel autójával megállás nélkül áthajtott egy izraeli ellenőrzőponton az arabok lakta Kelet- Jeruzsálem határában. Izraeli katonák tűzpárbajban megöltek csütörtökön egy fiatal palesztin férfit a Gáza-övezet déli részén. A 77 éves Nobel-békedíjas Simon Peresz volt izraeli kormányfő megerősítette, hog^ indulni szándékozik a februárra tervezett miniszterelnök-választáson. Putyin és a fegyverek Moszkva Vlagyimir Putyin orosz elnök megerősítette, hogy végigviszik a csecsenföldi „antiterrorista akciót", helyreállítják a törvényességet és a rendet a köztársaságban. Az orosz államfő a Kremlben egy kitüntetési ünnepségen beszélt, ahol az észak-kaukázusi harcokban jeleskedett katonáknak és rendőröknek is érdemrendeket adott át. Putyin az utóbbi hetekben meglehetősen sokszor és sok formában adta tanújelét a fegyveres erők és a fegyverek iránti vonzalmának. „A hadiipar az orosz gazdaság fellendülésének kulcsa” - jelentette ki a minap az orosz elnök, aki korábban a KGB magas rangú külföldi hírszerzője volt. Nem rejti véka alá, hogy fontos szerepet szánna a fegyverexportnak az orosz nagyhatalmi szerep megerősítésében is. Az elmúlt időszakban Moszkva - aligha véletlenül - éppen azokkal az országokkal is erősítette kapcsolatait, amelyeket Washington „terroristaállamként” nyilvánosan megbélyegez. Ezek közé tartozik Észak-Korea, Irak, Líbia és Irán. Iránban az oroszok az amerikaiak erős nyomása ellenére 800 millió dollárért fejezik be egy atomerőmű építését, és a hadianyag-kivitel is csak dob lárszázmilliókban mérhető. Teherán szinte minden iránt érdeklődik, ami az oroszoktól kapható: vennének légvédelmi rakéta- rendszert, óriás szállító helikoptereket és Szuhoj-25 típusú harci repülőket. Moszkva már korábban szállított MiG-29-es vadászgépeket, és eladta a T-72-es harckocsik gyártási licencét. A Putyin által nemrég alapított állami fegyverexportkonszem arra számít, hogy Iránnak akár 2 ihilliárd dollár értékben is el lehet adni hadianyagot. Ez lenne a legnagyobb tétel Moszkva évi 2,5 milliárd dolláros fegyverkivitelében. Mindezt azonban igencsak ellenzik az amerikaiak, ám nem tudnak sokat elérni. Az oroszok arra hivatkoznak, hogy az iráni rendszer a demokrácia irányába nyitott, és egyébként is: a NATO keleti kibővítése olyan helyzetet idézett elő, amelyben Moszkvának új szövetségesek után kell néznie - s nincs választék. ■ CLINTON KITÜNTET. Művészeti érdemérmeket adott át a Fehér Házban a távozó amerikai elnök. Barbra Streisandon kívül elismerésben részesült a hát- térben látható Eddy Arnold és az író Maya Angelou is. fotó, europress/liaisoh 25 éve támadtak az OPEC székházára Most került bíróság elé a kegyetlen terroristaakció egyik német résztvevője Álarcos fegyveresek és foglyul ejtett miniszterek a karácsonyváró díszbe öltözött utcán. A látványos terrorakció éppen negyedszázaddal ezelőtt történt. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) értekezletének résztvevőit ejtették túszul. Becs Az egyik főkolompos, a német Hans-Joachim Klein pere most kezdődött el Majna-Frankfurt- ban. Az 52 esztendős férfi az időközben megszelídült és Eu- rópa-parlamenti képviselővé előlépett Daniel Cohn-Bendit közreműködésével 1977-ben elrejtőzött, Dirk Clausen álnéven élt a franciaországi Sainte- Honorine-La-Guillaume faluban. Megnősült, két gyereke született, s csak 1998-ban bukott le. A bűncselekmény 1975. december 21-én 11 óra 30 perckor kezdődött. A hat terrorista, élükön a Carlosként ismert venezuelai Iljich Ramirez Sán- chezzel villamoson közelítette meg az OPEC-konferencia színhelyét. Velük volt az azóta meghalt, ugyancsak német Gabriele Tiedemann (fedőneve: Nadd) és három arab terrorista. Legfőbb céljuk Jamani szaúd-arábiai olajügyi és Amu- zegar iráni belügyminiszter kivégzése volt. A támadás kiagyalója a Vádi Hadad-féle PFLP (Népi Front Palesztina Felszabadításáért) terrorszervezet, a megbízó pedig Kadhafi líbiai vezető volt. A támadóknál fegyverek, kézigránátok, pokolgépek lapultak. Egyenesen a székház felvonójához mentek, ahol nő létére Tiedemann hidegvérrel tarkón lőtt egy osztrák rendőrt. Ezt követően berontottak a tanácskozóterembe, Carlos megölte az OPEC egyik líbiai munkatársát. Halálos lövés érte az egyik iráni testőrt is, gyilkosának személyét máig nem sikerült kideríteni. Klein szerint „Nada”, Carlos szerint Klein a tettes. A tűzpárbajban egy bécsi rendőr hasba lőtte Kleint, akit nyomban kórházba vittek és megoperáltak. Késő délután az egyik túsz átadta a terroristák követeléseit az osztrák hatóságoknak: kétóránként olvassák be a rádióban a palesztin érdekeket hangoztató közleményüket, bocsássanak a rendelkezésükre egy repülőgépet és egy autóbuszt, amellyel kijutnak a reptérre, különben negyedóránként kivégeznek egy-egy túszt. A hatóságok nem tehettek egyebet, beadták a derekukat. Elérték viszont, hogy az osztrák állampolgárokat szabadon engedték. A repülőgép 33 túsz- szal és az eszméletlen Kleinnel Algírban ért földet; a nem arabokat ott elengedték, Kleint kórházba vitték, majd a támadók 11 miniszter túszukkal együtt Líbiába repültek. Három nap elteltével visszatértek Algírba, ahol elengedték foglyaikat. KULCSÁR LÁSZLÓ
