Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-21 / 298. szám
KÖRKÉP 2000. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK - 5. OLDAL MEGYEI Körös-vidéki Zsaru Megkérdeztük olvasóinkat Korunk „divatos” bűncselekményei közé tartoznak a színesfémlopások. A tolvajok tettükkel sokszor komoly problémát okozhatnak (például a KRESZ-táblák eltulajdonításakor), máskor ők maguk kerülnek veszélyes helyzetbe (áram alatt lévő vezetékek lopásakor). A napokban két nagyértékű kábellopás is történt a Körös-Sárréten. „ELFÜSTÖLTEK”, (c) Békéscsabán, a Kiss Ernő utcában lévő Sütőker üzletbe hatoltak be ismeretlenek december 14-ére virradóan. Dohányárut és élelmiszert zsákmányoltak, az anyagi kár 600 ezer forint. KOLBÁSSZAL BUKTAK, (c) Békéscsabán, a Csabahús Kft. Kétegyházi úti üzeméből akart kilopni egy mázsa kolbászt - 100 ezer forint értékben - az ott dolgozó 19 éves békési C. I. és a 28 éves békéscsabai B. Cs. A biztonsági őrnek köszönhetően próbálkozásuk kudarcot vallott. Körös-Sárrét- December 18-án kaptuk a bejelentést, hogy a Szeghalom- Vésztő közötti vasútvonal mellől valaki nagy mennyiségű telefon- vezetéket ellopott - kezdte az első eset feltárását Pikó Tamás rendőr főhadnagy, a Szeghalmi | Rendőrkapitányság bűnügyi j • osztályának helyettes vezetője. A helyszíni intézkedés során kiderült: az ismeretlen tettes összesen 1650 méter hosszú, úgynevezett „héteres” vezetéket vitt el. Az okozott kár 500 ezer forint. Ennek az esetnek a bejelentése előtt két nappal szintén hasonló „eseményhez” hívták a rendőröket. December 16-án a vésztői vasútállomás egyik dolgozója jelentette be, hogy a Vésztő-Körösújfalu közötti vasúti pálya mellett lévő telefonoszlopokról valaki telefon- kábelt lopott. A helyszínelés során fény derült arra is: az elkövető összesen 1800 méter hosszúságban vágta le és vitte el az alumínium telefonvezetéket. Az okozott kár 80 ezer forint. Mindkét esetben lopás bűntett alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a Szeghalmi Rendőrkapitányság. RABLÁS A 68-ASBAN. (c) Békéscsabán, a 68-as klubban támadt a záráshoz készülődő, egyedül lévő kiszolgáló hölgyre egy ismeretlen férfi december 12- én éjszaka. A nőt a rabló fejbe, valamint homlokon ütötte, majd kitépte kezéből a bevétel egy részét - 40 ezer forintot - tartalmazó táskát. SZÁZEZRES KÁR. (c) CD-le- játszóval és a játékgépek tartalmával oldott kereket az az ismeretlen tettes, aki december 13-án a megyeszékhelyi Kék fény presszóba hatolt be. A lopási kár 100 ezer forint. ARANYAT, VALUTÁT, (c) Békéscsabán, egy Kőműves Kelemen sori családi házba ment be ismeretlen elkövető december 13- án délután. Hárommillió forint értékben arany ékszert és valutát tulajdonított el. SZÁNDÉKOS RONGÁLÁS, (c) Köröstarcsán, a Kossuth utcai diszkót — amely zárva volt — gyújtották fel ismeretlenek december 14-én éjszaka. Az anyagi kár 3 millió forint. A rendőrség szándékos rongálás bűntett elkövetése miatt indított vizsgálatot az ügyben ismeretlen tettesek ellen. Légkábelek „kényszervágáson” Az áram alatt lévő vezetékek lopásakor a tolvaj is veszélyben lehet VIGYÁZAT, PIROS! (w) Békéscsabán, a Lencsési úton a belváros felől, a Jééé diszkont felé haladva közlekedési lámpákkal találják szemben magukat az autósok. Ezért kérjük a gépjárművezetőket, hogy figyelmesen, ne megszokás szerint közlekedjenek, mert könnyen a pirosba hajthatnak d-fotó: kovács Erzsébet A kenyér árának emelkedéséről Polgár Györgyné, köröstarcsai nyugdíjas:- Nagyon érzékenyen érint. Számomra korábban is drága volt. Hárman vagyunk, a család „kenyeres”, naponta egy kiló elfogy. Nálunk nincs pazarlás, szinte az utolsó morzsáig eltűnik a vekni. Lassan oda jutunk vissza, mint gyerekkoromban volt: azt a kenyeret, ami reggel megmaradt, este'ettük meg, s amíg nem fogyott el, addig nem kaptunk másik karéjt. Hoffmann Mártonná, mezőberényi főállású anya: - Öt gyereket nevelek, így aztán bennünket nagyon érzékenyen érint. Van három saját gyermekem és két kamasznak vagyok a gyámja. Naponta két kilogramm kenyér fogy nálunk, s akkor még nem szóltam a péksüteményekről. A két iskoláskorú gyerekem testnevelés tagozatos, s amikor edzés után hazaérnek, farkaséhesek. A férjem Csabán dolgozik, ő táskából étkezik. Pankotai János, békési nyugdíjas, őstermelő: — Családon belül biztosan meg- érezzük mi is a kenyér árának emelését. A mezőgazdaságból élők tudják csak igazán, hogy milyen költségekkel lehet termelni. Az idén egy hektár búza előállítása, abban a térségben, ahol élek és dolgozom (a saját munkámat nem számítva), 50 ezer forint körül alakult. S egy közepes termésnél egy hektár 40 mázsával fizetett, a felvásárlási árakat minimálisra szorították, miközben a termelők költségei tovább növekedtek. Azt hiszem, lehet számolgatni... Balog József, békési vállalkozó:- Egyedül élek, ráadásul kevés kenyeret eszem, nekem egy kilogramm kitart egy hétig. Hogy miért emelik a kenyér árát? A növekvő energia- költségeket és egyéb terheket a pékek már nem tudják lenyelni, így érthető, hogy tovább hárítják azt. Szerintem jövőre még drágább lesz a kenyér, ugyanis már most többe kerülnek a műtrágyaféleségek, a növényvédő szerek és az üzemagyag, mint egy éve. Szerintem az idei felvásárlási árak nem fedezik a jövő évi termelési költségeket. -szA SZERZŐ FELVÉTELEI Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Hegyi pedáldöngölők a síkvidékről Százhetvenszer adta vérét másokért Nem a profi versenyzés a cél, hanem a buli és a mozgás A pedáldöngölők alaptó tagjai (balról): Gecse Zoltán, Kamarás Gábor, Márta Tamás, Szatmári Zsolt, Kepenyes Dávid, Virág Szabolcs, Marosi Viktor, Molnár Zoltán, Márta Zoltán, Gecse István, Marik Ádám, Szikszai Tibor, Áchim Bence Ákos, Blahut Szabolcs, llyés Gábor, Szabó Ákos, Kurucz Viktor. A képről hiányzik Hajdú Bence Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. Nincsenek ezzel másként a nemrégiben alakúit békéscsabai Pedáldöngölők Hegyi Kerékpáros Egyesület ifjú tagjai sem. — Négy éve érlelődik bennünk az egyesületté válás gondolata - meséli a pedáldöngölők megalakulásának történetét Blahut Szabolcs, az egyesület elnöke és Márta Zoltán elnökhelyettes. A fiúk először csak baráti társaságként pedáloztak úttalan utakon, és voltak nézői hazai hegyi kerékpárversenyeknek. Közben a társaság gyarapodott, és idén decemberben Áchim Mihály Miklós, az Áchim + Áchim Kft. cégtulajdonosának támogatásával megalakult a Pedáldöngölők Hegyi Kerékpáros Egyesület, 18 fővel.- Nem a profi 'versenyzés a cél, hanem a buli és a mozgás - mondja az egyesület ifjú elnöke. — Aki kedveli az extrém sportokat, a keményebb erőpróbákat, és szereti a kalandot, a veszélyt, akkor a hegyi kerékpározást neki találták ki - ecseteli a hegyi kerékpározás szépségeit Szabolcs. Helyben, hegyek híján, a fiúk, amikor tehetik, a pósteleki turistaösvényeken és a Szarvasi út melletti krosszpályán döngetnek, készülve az igazi magaslati próbatételekre.- Kiket vártok az egyesületbe?- Mindenkit, aki szeret kerékpározni, mozogni, már 10—12 éves kortól. A fiatalabbak természetesen könnyebb tekerésekkel kezdenek.- Hol lehet a pedáldöngölőket megtalálni?- A klubhelyiség megszervezése egyelőre még hátravan, de két telefonszámon, a (20)3425- 275-ösön, ez az enyém, és a (20)414-2291-esen, ez a szám Zolié, elérhetők vagyunk. ____ K. A. A magyarbánhegyesi Szász József (képünkön) nem kevesebb- szer, mint 170 esetben adott vért azért, hogy másokon segíthessen. Az önzetlen segítségnyújtásáért az Országos Vérellátó Szolgálat, valamint a Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Szervezete a közelmúltban kitüntetésben részesítette. Magyarbánhegyes Emberségből vér, vérből élet - olvasható a vérellátó szolgálat által adományozott érem egyik oldalán, amely gondolatokat Szász József is magáénak érez. — 1969-ben döntöttem a vérem felajánlásáról, amikor véletlenül megnéztem egy bemutatófilmet. Ebben egy kislány zokogva ölelte át az orvos nyakát és könyörgött, hogy mentsék meg az anyukája életét. Meghalt, mert nem volt vér, ami megmenthette volna. Annyira meghatott a jelenet, hogy elhatároztam: mégis csak adok vért — emlékezik a kezdetekre Józsi bácsi. Ez azért érdekes fordulat, mert előtte sokáig meggyőződéssel hangoztattam, hogy nem adom el a vérem. Akkoriban pedig 50 forintot is fizettek decinként. Mint mesélte, nem volt köny- nyű élete. Apai részről 5 testvérével korán árván maradtak. Később, amikor édesanyja is meghalt, 3 kiskorú gyermekkel maradt egyedül, akiket maga nevelt. 1959-ben megnősült, és két gyermekük született. A sors azonban egy balesetben egyik fiukat elvette tőlük. A vasútnál dolgozott, ahol az építőknél segédmunkás, majd gépkezelő lett. Innen ment nyugdíjba. A nyilvántartás'szerint éppen 41 év és 264 nap után.- Gondoltam, az öregség könnyebb lesz, de nem így alakult - mondta. - Bár mindig erős, egészséges fizikumú voltam, de most megértem, hogy nemrég csípőprotézissel kellett műteni. A műtéthez magamnak is én adtam két tasak vért. A korábbi éhekben sima véradásokon vettem részt, majd gyakrabban hívtak úgynevezett ferezises véradásra. Előfordult, hogy havonta jártam, de szerencsére sosem voltam beteg utána. Józsi bácsi lelkesedése és önzetlensége gyermekeire és feleségére sem volt hatástalan, hisz az egész család véradó, sőt a feleség több mint tíz évig szervezője volt a mozgalomnak. — Ha az egészségem engedi, szeretném jövőre a 180. véradást is megérni - szögezte le végül, miközben meghatóban mutatta a megyei szervezet és a vérellátó által adományozott emlékplakettet, kitűzőt és az emléktárgyakat. H. MTamás-napi praktikák, disznóvágás A vidéken sok-sok sertés „búslakodhat” azon, hogy a népi hagyomány szerint a karácsonyi asztalra szánt étkek előteremtésére a legalkalmasabb időszak a december, de leginkább Tamás napja. A hiedelem szerint ugyanis a december 21-ei disznóölés szerencsét hoz. Néphagyományok Tamás napjához számos férjjósló praktikák, de elsősorban disznóvágással kapcsolatos, hiedelmek fűződnek. Az ekkor vágott jószág hája, a „tamásháj” nem avasodik meg, ezért gyógyításra alkalmas. Elsősorban kelések, nehezen gyógyuló sebek, kisgyermekek kiütéseinek kezelésére használták. Az e napon leölt disznó sózott vérét is célszerű volt eltenni, mert gyógyította a köszvényt. Egyes vidékeken a hájat egy illatos kerti dísznövény (a „seprűs ruta”) összetört levelével keverték, mivel ez utóbbinak rontáselhárító erőt tulajdonítottak. A férjhezmenő lányoknak Tamás előestéjén célszerű volt az udvaron vállukkal rázni a kaput, mert ha kutyaugatást hallottak, biztos kérőre számíthattak. Ha pedig elalvás előtt férfi fehérneműt rejtettek a párnájuk alá, minden valószínűséggel megálmodták vőlegényük személyét. Bár napjainkban egyre kevesebb családban vágnak otthon disznót és a sebeket sem tamáshájjal kenegetik, de a disznóölés rítusa és feldolgozása még sokban őrzi a régi hagyományokat. December 21. napjára a füstölt kolbászon és ropogósra sült tö- pörtyűn túl is érdemes még odafigyelnünk, mert a jóslás szerint a Tamás reggelén esett hó boldog és békés karácsonyt ígér. ____________________________________(HALASI!-
