Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-19 / 296. szám

6. OLDAL - 2000. DECEMBER 19., KEDD G A Z P A S Á G TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2UUU, 49. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 110-111* Tartott Tartott FOB francia kikötö Kukorica 90-97 Mérséklődő Tartott FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 103 Erős Erős FOB európai kikötő Napraforgó 364 Lanyha Lanyha " Ex tank európai kikötö Szójadara 232 Tartott Erősödő 46 % CIF Rotterdam Tőzsdejáték A EASTBROKERS Rt. és a Békés Megyei Hírlap közös játékot indí­tott játékos kedvű olvasóinknak. A feladat egyszerű: tippeljék meg, melyik lesz a legtöbbet emelkedő részvény a héten? Három tippet küldhetnek be. Ha a három között szerepel a jó tipp, már részt vesznek a sorsoláson. A játék­szelvényt töltsék ki, ragasszák levele­zőlapra és legkésőbb péntekig küldjék be címünkre: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. _________ Födíj: 3000 Ft értékű ajándékutalvány. Továbbá négy darab ötszáz-ötszáz forint értékű ajándékutalványt sorsolunk ki. Az ajándékutalványok beválthatók a békést csabai Dublin Steak House & Pubban. i JÁTÉKSZELVÉNY Három részvény neve: A pályázó neve:. Címe:. Sorsoltunk (volna) A múlt heti nyerő részvény a Konzum Bank. A beérkezett 48 tipp között egy sem akadt, ame­lyik ezt jelölte volna meg. Olva­sóink közül legtöbben az OTP-, a Richter- és a MOL-részvényeket szerették volna a nyerő pozíció­ban látni. Játékunk folytatódik, továbbra is várjuk tippjeiket! „SERTÉSVÁNDORLÁS.” (i) Körösladányban, az önkor­mányzat által működtetett sza­kosított szociális otthon jelentős sertésállománnyal rendelkezik. A képviselő-testület legutóbbi ülésén felvetődött: ezt a sertésál­lományt jövőre célszerű volna a volt téglagyár területére áthe­lyezni. Ezáltal a téglagyári terü­let sem lenne annyira elhagya­tott, s a sertések is kikerülnének a település központjából. Száz rétisast mentettek meg A Henkel Magyarország Kft. Körösladányban négyszáz, az or­szágban összesen 850 embernek nyújt biztos megélhetést. A Henkel bő tíz esztendeje van jelen Magyarországon, s azóta a négy hazai gyárba (amely közül a legnagyobb Ladányban van) összesen több mint 100 millió dollár értékben ruházott be. Mindezek mellett a cég pénzéből arra is futotta, hogy a bajba jutott lakosságnak (ár- és belvizek idején) és a termé­szetvédőknek (a Tisza ciánszennyeződése) is segítsen. Körösladány-Budapest Számottevő veszteség nélkül vészelte át a magyar- országi rétisas állomány a tiszai ciánszen­nyezés időszakát, annak a madáretetési akciónak köszönhetően, amit a magyaror­szági Henkel pénzbeli támogatásával a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) végzett. Az MME mun­katársai hónapokig több mint 100 rétisast etettek tiszta vizű halgazdaságokból vásárolt tonnányi ponttyal, busával attól a naptól kezdve, hogy a ciánszennyezés elérte a sasok élőhelyeit. A ciánszennyezés és később a Tiszán szinte folyamatosan érkező egyéb mérgek, nehézfémek miatt a védelmi prog­ram fontos célja volt, hogy megfelelő etetéssel a vi­zes élőhelyekhez kötődő ragadozó madarak lehető­leg ne repüljenek a Tisza környékére, ahol a mér­gezett, elhullott hal lett volna a fő táplálékuk. Ezt a célt az etetési programnak sikerült elérni. A szakemberek a méregmentes táplálékot a veszélyeztetett terüle­tektől távol helyezték el. Az akció eredményeként néhány elhullástól eltekintve a madarak egészségesek maradtak, a fészkelési eredmé­nyekben pedig nincs nyoma a ci­ánszennyezés következményeinek. A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület 1987 óta folytatott rétisasvédelmi programja eredményeként az állo­mány elkezdett növekedni. Az etetési akció nélkül a tiszai ciánszennyezés ezt a rendkívüli eredményt visszavethette volna. A Henkel Magyarország Kft. és az MME ak­ciójának rendkívüli európai jelentősége is van. A Skandináviában honos rétisasok igen sok egyede telel ugyanis a Kárpát- v medencében, súlyos veszteségek érték volna ezt az állományt is, elsősorban a fiókákat. A Henkel Magyarország Kft. - amely az Ócsai Madárvárta Egyesület támogató­ja is - a jövőben is támogatja a ma­gyar természeti értékek védelmét. A Tisza környé­kén az egyik küszöbön álló feladat az idei nehéz­fém-szennyezések hatásának vizsgálata, annak fel­mérése, hogy az „időzített bomba” milyen követ­kezményeivel kell hosszú távon számolnia az élő­világnak. MAQYARI BARNA A HENKEL MAGYARORSZAG KFT. FEJLŐDÉSE: Évszámok: 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000I-X. hó Értékesítés (árbevétel millió Ft): 8300 11200 15000 20000 25000 30200 32800 Export (millió Ft): ' 595 1300 2700 4200 6000 7592,0 9639,0 Dolgozói létszám: 448 477 520 600 800 850 850 A falu legnagyobb foglalkoztatói Ecsegfalván ma az önkormányzat a legnagyobb foglalkozta­tó: a község 65 embernek ad munkát. Ez is jelzi, hogy a me­zőgazdaság nehéz helyzetben van, már évekkel ezelőtt megszűnt a helyi termelőszövetkezet és az állami gazdaság — tudtuk meg dr. Szc'------—'-z-----------------------*—L-' Ecsegfalva — Ecsegfalva éppen ötven eszten­deje, 1950 óta önálló település. Korábban hosszú időn át Dévaványa kisgyermeke voltunk. Az első utca úgy jött itt ________ létre, hogy a második világháborút követően hadiözvegyek és hadi­árvák számára házhe­lyet mért itt ki a ványai vezetés - mondta dr. Szoboszlai Árpád. Amióta Ecsegfalva önálló tele­pülés, az ott élők számára mindig a mezőgazdaság volt a meghatá­rozó. Egy időszakban több szö­Ecsegfalvi mezőgazdasági helyzet 2000-ben összes szántóföld: 3 hektár földtulajdonos: 1100 személy fölött gabonatermés: 2 tonna/hektár napraforgótermés: 1 tonna/hektár kukoricatermés: 3 tonna/hektár — Ma a 3000 hektáros ecsegfalvi földeknek több mint 1100 tulajdonosa van, akik főleg tőkehiánnyal küzdenek. Ráadá­sul a viszontagságos időjárás kö­vetkeztében az idei termések is nagyon kedvezőtlenül alakultak. A gabonaféle hektáronként két tonna, a napraforgó egy tonna, a kukorica három tonna termést adott hektáronként — közölte a polgármester. Az viszont kedvező, hogy a la­kosság száma idén öt személlyel gyarapodott: így jelenleg 1585-en élnek Ecsegfalván. Az észak-békési köz­ségben ma a legtöbb em­bernek (65-nek) az ön- kormányzat ad munkát. A két varroda összesen mintegy 60 dolgozót fog­lalkoztat. Továbbá nagy segítséget jelent az is, hogy nemrég egy dévaványai kft. tekercselőt nyitott Ecsegfalván. M. B. VÉLEMÉNY Egy kis dugi aszfaltréteg- Itt a rossz úúút! - kiabálja kétéves gyermekem, amikor rátérünk a Békéscsabáról Kétegyháza felé vezető út egyik nemrég feljavított sza­kaszára. A legbőbeszédűbb piaci kofát is kenterbe vágó kisfiam ilyenkor fegyelmezetten elhallgat. Tudja ugyanis: ezen az útszaka­szon úgyis mindent kétszer kell mondani ahhoz, hogy egyszer meg­értsük. Az önként vállalt „cumiszünetét” csak akkor szakítja félbe, ha a durva, érdes útfelületről felverődik az autónkra egy-egy kőda­rab: „Anya, most se tört be az üveeeg!” Néhány kígyósi és kétegyházi autós ismerősömmel ősszel még öröm­mel üdvözöltük a korábbi kátyúkat teljes mértékben kiegyenlítő útala­pot. Zajos, zajos (talán még a sziré­nát sem igazán hallani), de majd csak leaszfaltozzák télire - gondol­tuk. Aztán egyszer csak felfestették a felező csíkokat. Felébredt bennünk a gyanú... Csak nem felejtették el a záróréteget rátenni!? A megyei köz­útkezelőktől azonban megtudtuk: szó sincs feledékenységről. Ez az út így van kész. Az egyik szomszédom — aki tőlem tudta meg a hírt —, olyan szemeket meresztett, mintha azt mondtam volna: itt a világvége. „Akkor hát nem is várunk semmire?” - fakadt ki önkéntelenül. Akkor még csak vonogattam a vállam, ma már tudom (az egyik illetékestől): várunk bizony. Az út ugyanis lassan „elaszfaltosodik” majd. Hogy ezt hogy csinálja, nem tudom. De próbálom kitalálni. Esetleg a rajta járó au­tók súlyától? Ha így van, akkor mi, magyarok feltaláltuk a világ legol­csóbb úthengerét! Igaz, rámegy jópár autógumi, de mégis csak úgy érzi az ember, nem az útadót, hanem a;,sajátját” fizeti... A közútkezelők úgy ígérik, a szóban forgó útszakaszhoz az elkö­vetkező 3-5 évben nem nyúlnak. Merthogy így pont jó. Mint tudjuk, a nizzai EU-csúcson eldőlt: 2003-tól nyitva az út az új tagok számá­ra az Európai Unióba. Biztos vagyok benne, ha ezen útszakaszon múlna hazánk felvétele, vagy például az uniós elnökséget most áta­dó Jacques Chiracnak kedve támadna megtekinteni a szabadkígyósi kastélyt, valahonnan csak előkerülne egy kis dugi aszfaltréteg... Per­sze (a kígyósiak és a kétegyháziak pechjére) nem ezen múlnak a dol­gok, így az ő útjuk 2003. januárjától legfeljebb a gumishoz vezet... MAGYAR MÁRIA Útadó helyett a sajátunkat” Vidékre is befektetnének Egy svéd befektetési csoport magyarországi képviselői beruházási szándékkal ér­deklődtek a közelmúltban a mezőkovácsházi ipari park területe iránt. Mezökovácsháza Nagy Géza és felesége egy svéd cég képviseletében komoly befek­tetési szándékkal keresték meg a mezőkovácsházi Új Alkotmány Mezőgazdasági Szövetkezetét, valamint a helyi önkormányzatot — mondta Czifra János, a szövet­kezet elnökhelyettese, aki Szeke­res Lajos polgármesterrel és Kása Róbert megbízott jegyzővel kala­uzolta a Vendégeket. A csoport képviselői a reformátuskovácsházi területen levő ipari park területe iránt ér­deklődtek, mivel szándékukban állt ide egy 4000 vagonos, 50 sze­mélyt foglalkoztató tárházat épí­teni. A vendéglátók tájékoztatták őket a terület nagyságáról, a köz­művek ellátottságáról, és a helyi adórendeletről. Miután megte­kintették a helyszínt, mindent megfelelőnek találtak, ám mégis elálltak szándékuktól, mert a szomszédos Agrimill Rt. által üzemeltetett tárház konkurenciát jelentene számukra. A cég képvi­selői ígéretet tettek arra, hogy megpróbálnak olyan svéd vállal­kozókat ajánlani a területre, akik más profilban gondolkodnak és vidékre is szívesen befektetné­nek. • ___ H. M. A TŐZSDE VILÁGA Adó és tőke A héten régen nem látott pezs­gésnek lehettünk tanúi a tőzs­dén. A hét első felében tetemes mértékű áremelkedéseknek örülhettek a befektetők, a rész­vények árfolyamai húszmilliár­dos napi átlagot meghaladó forgalom mellett erősen emel­kedtek. A hét második felében azonban for­dult a kocka. A nemzetközi trendeknek megfelelően, a magasba szö­kött részvény­árak irányt vál­tottak, és ha nem is az emelkedéshez hasonló gyorsasággal, de jelen­tős mértékben veszítettek érté­kükből változatlanul magas forgalom mellett. Ugyanezt a pályát írta le a nagyon ala­csonyról induló Matáv is, dön­tően befolyásolva ezzel a piac mozgását. A jövő évi adójogszabályok egyik változása szerint 2001. január 1-jétől az úgynevezett „adó-tőkeszámlán" tartott részvények utáni árfolyamnye­reséget is 20%-os adó terheli (a mostanáig érvényben levő 0%­os kulcs helyett). A változás nem érinti az adótőkeszámlá­kon elhelyezett részvények után igénybe vehető adóhitelt. Az árfolyamnyereség ilyetén megadóztatása a sima, ún. for­galmi számlákon nyilvántartott részvények jelenlegi adózásá­val lesz azonos. A témával kapcsolatban már számos polémia megjelent részletesen taglalva az intézke­dés tőkepiacra gyakorolt hatá­sait. Egyes félelmek szerint az amúgy is nehéz napokat átélő pesti börzének nem tesz jót a magánbefektetők egyik legfon­tosabb kedvezményének meg­vonása, különösen nem olyan­kor, amikor külföldi befektetők hiányában a hazaiakra számít­hatunk a forgalom növekedé­séhez. (Szepesi László, CA IB) Bank Austria Creditanstalt Rt., ~ Békéscsaba, Kossuth L. tér 2/A. Telefon: (66) 446-346. P Hatvanan a Minőségért A Vállalkozók Országos Szövetségének 43, minapi kitüntetettje közt Simon Lajost (54), a sarkadi Minő­ség Vasipari Gyártó Közke­reseti Társaság ügyvezető­jét is köszöntötte Stumpf István kancelláriaminisz­ter. Sarkad Ha névkártyáját elolvassuk, nyomban felfigyelhetünk három szóra: Minőség, KKT, ügyveze­tő... Szóval, néhány kérdés máris kínálta magát Simon Lajoshoz (képünkön).- Hogy minőségi termékeket kell gyártani, mi már 1982-ben, a sarkadi építőipari részleg szak­csoporttá történő átalakulásakor vallottuk: vagyis akkor járunk jó úton, ha jót és gyorsan gyártunk - mondja Simon Lajos. A munkát már akkor önállóan szerezték maguknak, miközben két év után Vasipari Gmk-vá ala­kultak, majd később a nem álta­lános szervezeti formát, a köz­kereseti társaságot választották. Mindmáig a vasipari munkák képezik tevékenységük alapját, de emellett víz-, gáz- és közpon- tifűtés-szereléssel is foglalkoz­nak. Ma is aktív szereplői a me­gyei gázprogram megvalósításá­nak, immár a „rákapcsolá­soknak". Hatvan emberük fára­dozik a „Minőség"- en, vagyis ennyien ter­melnek ki napjainkra 200 millió fo­rint értékű árbevételt. Büszkék rá: a békéscsabai baromfisok szinte állandó megrendelőik, hiszen a naprakész minőség biztosítását technikai szempontból rájuk bízzák. Simon Lajost már csak azért is becsülhetik kollegái, mert kö­zülük való, hegesztőként in­dult, hat szakmát tanult ki, s ju­tott el, különféle lépcsőfokon át, 1989-ben az osztrák-magyar menedzseriskola elvégzéséig. Mindennapi életfilozófiája: csak folyamatos tanulással le­het elsajátítani a legújabb eljá­rásokat. — A következő lépés a saját fej­lesztésünk lesz. Vasipari gépeket veszünk. Ami pedig a megrende­léseket illeti, jó lenne, ha meg­nyernénk a békéscsabai Vagyon­kezelő Rt. vágóhídra kiírt kivite­lezői pályázatát - mondja a ki­tüntetett. Kívánjuk, hogy megnyerjék! A döntnökök minden bizonnyal a minőségre szavaznak majd. ____________________________________(FÁBIÁN! Jövedelmező nyúltenyésztés A házinyúl húsa fehérjében a leg­gazdagabb, zsírban a legszegé­nyebb, könnyen emészthető. Fo­gyasztása hazánkban mégsem számottevő. Nem így a tenyész­tése, ugyanis több ezer tonna (mintegy 50 millió dollár érté­kű) kiváló minőségű nyúlhúst exportálunk. Csekély befektetéssel is el lehet kezdeni a te­nyésztést. Ólban, istállóban elférnek a nyúlketre- cek, az abraktakar­mány megvásárolha­tó, a zöld gyűjtése és a széna ké­szítése otthon is megoldható, a pecsenyenyúlnak pedig országos értékesítési hálózata van. A legel­terjedtebb nyúlfajták közé tarto­zik az 5-5,5 kiló súlyú német vilá­gos nagyezüst, a nagycsincsilla, az 5-8 kilós magyar óriás (mely azonban gyenge húskihozatalú és nem elég szapora), valamint az újzélandi fehér, piros szemű (8-10 utódot is felnevel) és a 3,5- 4 kilogrammos kaliforniai fehér­szőrű. Tartásuk a szabadban, fé­szer alatt volna a legalkalma­sabb, mert nem lenne gond a szellőztetés, nem kellene az álla­tokat félteni az ammóniumos, széndioxidos, párás levegőtől, az ürüléket is könnyebb lenne eltá­volítani. Ennek azonban ellene szól két veszedelmes betegség: a mixoma- tózis és a vérfertőzéses nyúlvész, melynek ví­rusait főként a szúnyo­gok terjesztik. A legal­kalmasabb tehát a szú­nyoghálóval ellátott, jól szellőztethető, hu­zatmentes zárt helyi­ség. Barkácsolhatok de készen is megvásárol­hatók a többszintes, ürülékejtő­lemezzel ellátott ketrecek, me­lyek homlokfalára ablaketető és itató, bele pedig fialó láda szerel­hető. Érdemes legalább 20-30 anyás tenyészetet beállítani. Fia- lás előtt 2-3 nappal helyezzük be a bújónyílással ellátott 50x30x30 centiméteres, felül nyitható fialó ládát. A felvásárlók a legtöbbet a 12-15 hetes, 2,4-3,5 kilós fiatal pecsenyenyulakért fizetnek. A süldők 5-6 hónapos korukban már tenyészérettek és 30-32 nap­ra fialnak. „AKI ELFOGADJA A LAISSEZ-FAIRE ELVÉT, A KERTJÉBEN MINDENT RÁBÍZ A TERMÉSZETRE. HAGYJA, HOGY A RÓZSA MEGKÜZDJÖN A GYOMOKKAL. MARADJON FENN AZ ERŐ­SEBB!” (John Ruskin) vetkezet is működött a község­ben, majd ezek egyesültek, a föl- - dek többi részén pedig az állami ;. gazdaság gazdálkodott. Mostanra t ezek a mezőgazdasági nagyüze- .. mek mind megszűntek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents