Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-19 / 296. szám

4. OLDAL - 2000. DECEMBER 19., KEDD HÁZ A I TŰK O R 640 milliót osztanak Lapunk információi szerint a mai kormányülésen kerül napirendre a szociális tárca kezdeményezése, amely­nek alapján az ágazatban idén szétosztott tizenne­gyedik havi bér és a 19 600 forintos egyszeri támogatás keretösszegéből megma­radt pénzt a tartósan távol lévők között osztanák el. Mint ismeretes, a kormány idén 6,35 milliárd forintot adott a hat­vanhatezer szociális dolgozó egyszeri, rendkívüli juttatásaira. Ebből az összegből 640 millió forint volt a tartalék, amely a pótigények fedezetéül szolgált. Ezt az összeget kívánja informá­ciónk szerint a tárca a gyesen, gyeden, vagy táppénzen lévő, tehát a munkaviszonyban álló, ám valamilyen okból tartósan távollévők javára fordítani. A fel­mérések szerint egyébként a szociális területen tevékenyke­dők közül majdnem ötezer em­bert érintene ez az intézkedés. Természetesen ezeknek az ösz- szegeknek a kifizetése áthúzód­na a jövő esztendőre, vélhetően január-február hónapra. Az utóbbi hetekben sok szó esett arról is, hogy a minimálbér negyvenezer forintra emelése a szociális területen dolgozókat alapvetően érinti, hiszen a köz­szférán belül itt a legalacsonyab­bak az átlagjövedelmek. Lakner Zoltánt, a Szociális és Család­ügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkárát a szociális intézmé­nyek működtetésének forrásai­tól kérdeztük.- Mint ismeretes, 1990-től szektorsemleges az állami támo­gatások folyósítása. Azaz: ugyanúgy kapnak költségvetési hozzájárulást az egyházi vagy más szervezetek által fenntar­tott szociális intézmények, mint állami működtetésű társaik. Az egyházak ezenkívül már három éve kapnak úgynevezett kiegé­szítő támogatást is.- Hány szociális intézetet mű­ködtetnek az egyházak?- A nevelőszülői hálózatban a 60 ezer férőhelyből több mint ötezret mondhatnak maguké­nak az egyházak. Ezenkívül 100 szociális otthonuk is van.- Mennyi pénzt kaptak 2000- ben az államtól az egyházak ilyen célokra1- Az összes szociális intéz­mény 60 milliárd forintot kapott működési hozzájárulásként. Eb­ből az egyházakra három és fél milliárd forint jutott. Közvetle­nül hálózatfejlesztésre 150 mil­lió forintot kaptak.- Jövőre mennyi jut ilyen cél­ra?- A teljes összeg még nem tisztázódott, de az már bizo­nyos, hogy tisztán intézményi rekonstrukcióra, illetőleg mód­szertani hálózat kiépítésére 200 millió áll majd állami költségve­tésből az egyházak rendelkezé- sére 2001-ben. iszaiókyi KISEBBSÉGEK NAPJA. „Azt a hit vallást kell magunkkal vinni a következő év­ezredbe, amely szerint a határon túli magya­rok csak akkor lehetnek jó polgárai annak az államnak, amelynek területén most élnek, ha megmaradnak jó magyaroknak, a Magyaror­szágon élő görögök, szerbek, németek, romá­nok, szlovákok és szlovénok akkor lehetnek jó polgárai Magyarországnak, ha megmarad­nak jó görögöknek, szerbeknek, németeknek, románoknak, szlovákoknak és szlovénoknak” - mondta Orbán Viktor a kisebbségek napján rendezett parlamenti ünnepségen. A kisebb­ségek érdekében végzett munkájáért mások mellett Beloiannisz község polgármestere is kitüntetést vehetett át. Felvételünkön Mádl Ferenc köztársasági elnök társaságában lát­ható Rizojannisz Kosztasz (középen), és a kis görög falu egyik alapítója, Gakisz Jannisz. FOTÓ: EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE A kivándorlás színe és fonákja (Folytatás az 1. oldalról)- És miért itt élnek, ebben az egy szobában?- Ide kényszerültünk az édes­anyámhoz, mert a cigányok szét­verték a házamat. . - A cigányok?- Engem kivertek belőle. A volt feleségem, annak élettársa meg a haverjaik költöztek be. Hi­ganyt akartak belém önteni, ha nem megyek, s rá akarták fogni ezeknek a kicsiknek az anyjára. Ekkor már az élet­társam is közéjük tartozott, hat hó­nap alatt ötször ad­ták férjhez Szege­den. Mióta minket itt hagyott, már szült is egy gyere­ket, nem tudni ki­től.- Maradjunk még a második fe­leségénél, a most kivándorolt V. Ka­talinnál! Hogyan ismerkedett meg vele?- Családos em­ber voltam, két szakközépiskolás lányt nevel­tünk, Kati meg, akinek akkor már volt egy lánya, tizenhat évesen szülte, ott dolgozott nálam a li­báknál. Hibás voltam én is, meg­esett a dolog, akkor szólt, amikor már az ötödik hónapban járt. Amikor megszületett a Misi, az asszony kitette a szűrömet. Száz százalékig igaza volt, fogtam ma­gam s elmentem. Éjt nappallá té­ve libáztam, hörcsögöztem, tíz-ti- zenkét lovat tartottam, hogy vi: gyük valamire. Született még két kislányunk, és Kati öreganyjától megvettem a József Attila utcai szocpolos házat, azt, amit most szétromboltak. Egyszer csak el­vitt a mentő... Kórházról kórház­ra jártam, az orvosok is keresztet vetettek rám, anélkül, hogy tud­ták volna, mi bajom. Egy fiatal, frissen végzett orvos jött rá, hogy Lyme-kóros vagyok, gyakorlatilag gyógyíthatatlan... gát? Közben az asszony élte vilá­Addig is föl-följárt kurvál- kodni Pestre, én meg neveltem a kislányát és a három közös gyer­mekünket. Amíg kórházban vol­tam, összeállt egy dombegyházi­val, s elpateroltak mindent: a disznókat, a lovakat meg a húsz darab marhát is, összesen kétmil­lió forint értékben. Mire hazajöt­tem, elment Szegedre, vitte magá­val Misit, Bettit meg Angélát is. közöm hozzá, mint ahány gyer­mekkel „megajándékozott”. Te­herbe esett, eltűnt, majd szülés előtt újból beállított. Én meg pe- lenkáztam és fürdettem a már meglévő picit. Közben a felesé­gem visszaköltözött az élettársá­val Battonyára. Nekem fogalmam sem volt arról, hogy ők sutyiban beszélgetnek az élettársammal. Miután akaratom ellenére a har­madik kicsit is megszülte, jó há­rom hónapra rá elmentek fagyizni. Este aondom a fi amnak, te, hol lehetnek ezek? Hát kiderült, hogy az első fe­leségem meg az élettársam a gyerekekkel együtt beköltö­zött egy battonyai ház­ba. Tudtam, hogy ebbe bele­betegszenek a gyerekek. Az egyiket húsz­ezer forintért adták vissza, a másikat a gyámügyes hozta. A harmadikat szintén pénzért kap­tam meg... Ezt követően üldöztek ki Katiék a házból, egy év alatt ki­fosztották, lakhatatlanná tették. Én nem láttam, ki sem mozdulha­tok innen, mint mondtam, cipőm sincs, hogy elmenjek megnézni - mondja a megtört férfi. Ajánlatunkat, hogy gépkocsi­val elvisszük a házhoz, és vissza is hozzuk, azzal utasította el, hogy egyrészt nem hagyhatja ma­gára a gyermekeket, másrészt pe­dig nem akar idegösszeroppanást kapni. Utólag meg kell állapíta­nunk, jogos volt a reflexszerű vé­dekezés: a ház teljesen kifosztva, ablakai beverve, a fürdőszoba ro­mokban, a gázkonvektorok he­lyét egy-egy lyuk mutatja a házfa­lon. A melléképület tető nélkül, teledobálva bútormaradványok­kal, heverőkkel. MÉNESI GYÖRGY Tiltakoznak a Démásznál A gyulai képviselő-testület tegnapi ülésének kezdetén egyperces néma felállással emlékezett dr. Gyarmati Sándorra, az önkormányzat vasárnap hajnalban váratla­nul elhunyt tanácsnokára. Gyula Dr. Gyarmati Sándorra szokott helyén egy szál virág és egy égő gyertya emlékeztetett. Az ülésen több alkalommal előfordult, hogy csak ez a gyertyaláng adott fényt, ugyanis áramszünet tá­madt. Az energetikusi beszámo­lót tárgyalva többek között arról is szó volt, hogy a Démász a gyu­lai kirendeltséget Sarkadra szán­dékozik telepíteni. A gyulaiak in­formációi szerint az áttelepítő szándék oka az, hogy a helyi ki- rendeltséget a Démász üdülő­ként kívánja hasznosítani, Sarka­don pedig üresen áll az épületük. A képviselő-testület úgy határo­zott, tiltakoznak a Démásznál a kirendeltség áthelyezése ellen. Határoztak a XX. századi hő­sök emlékhelyének megvalósítá­sáról. A Hadigondozottak Érdek- védelmi Egyesületének elnöke, Füredi Ferenc kijelentette, ra­gaszkodnak a Harruckern térhez és az áldozatok nevének megörö­kítéséhez. Később kompromisz- szum született, az emlékmű a Kossuth téren áll majd a térren­dezés után és a neveket felsorol­ják. Döntöttek arról, hogy a pár­toknak ezután bérleti díjat kell fi­zetniük az önkormányzatnak az általa biztosított ingatlanokért. Értékesítik a gyulavári kastélyt nyílt pályázat útján, a kikiáltási árat 8,563 millió forintban hatá­rozták meg. A gyulavári fiók- könyvtár áttelepítéséről is hatá­roztak a polgármesteri hivatal ki- rendeltségéhez, mivel a szakvéle­mények szerint a könyvtárépület életveszélyes. Dr. Erdei Zoltán ezt a könyvtár legyilkolásának nevezte és elhagyta az üléster­met. SZ. hl. Feladatok a csatlakozás előtt Nagyszénás A nagyszénási képviselő-testület legutóbbi ülésén egyebek közt arról is szó esett, hogy az európai uniós csatlakozás kapcsán mi­lyen feladatok várnak az önkor­mányzatokra. Szabó Lajos jegyző kiemelte, az unió közösségi jog­rendszerében nincsenek sajátos normák, kötelező direktívák a helyi önkormányzatok létesítésé­re, felépítésére, működtetésére. Az unió államaiban eltérőek az önkormányzatok funkciói, jogo­sítványai és lehetőségei. Az ön- kormányzati rendszer éppúgy, mint az államberendezkedés, a közigazgatási rendszer egymás­tól lényegesen eltérő struktúrá­ban jelenik meg az egyes európai országokban. Szabó Lajos felhív­ta a képviselők figyelmét arra is, hogy a csatlakozásig az önkor­mányzatoknak is át kell vizsgál­niuk minden helyi jogszabályt, hogy azok nem ütköznek-e a kö­zösségi jog valamelyik rendelke­zésével, illetve összhangban van- e azokkal. - Ez igen nagy felké­szültséget, ismeretanyagot és szakértelmet követel meg az ön- kormányzatoktól, a képviselők­től és a köztisztviselőktől — szö­gezte le a jegyző. KOVÁCS ERIKA HÍREK RÖVIDEN Miniszterjelöltek meghallgatása Tizenöt igen szavazattal és hat MSZP-s, valamint SZDSZ-es tartózko­dással támogatta az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsá­ga Mikola István egészségügyminiszter-jelölt kinevezését a tárca élé­re 2001. január 1-jétől. Kökény Mihály, a testület szocialista elnöke hangsúlyozta: a tartózkodások nem a miniszterjelölt személyének, hanem az egészségügyben kialakult állapotnak szólnak. Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt a költségvetési bizottságban azt mondta, hogy folytatni akarja az elmúlt két év kiszámízható gazdaságpolitikáját. Költségvetési bosszú Több határon túli magyar szervezet tiltakozik az Országgyűlés dön­tése ellen, amelynek következtében gyakorlatilag költségvetési tá­mogatás nélkül maradt a következő két éke a Magyarok Világszövet­sége (MVSZ). Több határon túli magyar vezető a parlamenti kép­viselőktől kéri, hogy vizsgálják felül korábbi döntésüket, míg mások Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz fordultak segítségért. Internetes nyomozás Magyarországon most először használja fel a rendőrség az internet kínálta lehetőségeket egy 15 éves diáklány gyilkosának kézre keríté­séhez. A www.orfk.hu címen ezentúl rendszeresen helyeznek el kö­rözéseket a „Segítségét kérjük” rovatban, hátha valaki ebben a sze­mélytelenebb formában kész adatokat szolgáltatni a nyomozóknak. Karácsonyi ajándékok Pintérnek? Pallag hallotta, hogy többen kifizetnék helyette a bírságot Pallag László, a volt olaj­bizottság exelnöke, akit a Pintér Sándor belügy­miniszter által indított sze­mélyiségi jogi perben a bíró­ság 1250 000 forint bírság megfizetésére kötelezett, jogorvoslatért a Legfelsőbb Bírósághoz fordul. A hon­atya úgy kommentálta a pénz összegyűjtésére eddig tett kezdeményezése­ket: mindenkinek szíve joga ilyet tenni. Budapest- Csak az újságokból tudom, hogy Nógrádi Zsolt szívesen kifi­zetné helyettem a Pintér Sándor javára megítélt kártérítési össze­get, illetve hogy Tóth Károly MSZP-s képviselő nyilvános gyűj­tik, aki fel kíván lépni a korrupció ellen, miközben az igazi bűnösök talán sohasem lepleződnek le. Pallag jogorvoslatért először a Legfelsőbb Bírósághoz, ered­ménytelenség esetén a Strass- bourgi Emberjogi Bírósághoz kí­ván fordulni. Vagyis egyelőre nem fizet. Szerinte nincs abban semmi különös, hogy Nógrádi Zsolt át­vállalná ezt a terhet, bár ötletét az „olajos koronatanú” előzetesen nem osztotta meg vele, mint ahogy Tóth Károly, az olajbizott­ság egyik volt tagja sem közölte Paliaggal: a lakossághoz fordul se­gítségért. A kisgazda honatya úgy véli: felnőtt embereknek joguk van efféle gesztusokat tenni. A Belügyminisztérium sajtó- szóvivője nem kommentálta a kü­lönös fejleményeket, bár megje­gyezte: ha Pallag helyett a köztu­dottan olajbűnözői körökben mozgó Nógrádi fizetne, az leg­alábbis érdekessé tenné a képvi­selő szerepét és az olajügyekben lévő kapcsolatrendszerét. Sándor Zsuzsától, a Fővárosi Bíróság szóvivőjétől úgy tudjuk, hogy noha a bíróság közvetlenül Pallagot kötelezte a Pintérnek fi­zetendő kártérítés átutalására, lé­nyegében a pernyertes, illetve pervesztes féltől függ, hogy ez a pénz hogyan jut el az érintetthez. Jogilag mindenesetre vitatható volna, hogy a kártérítés részét ké- pezik-e az ismeretlen feladóktól a miniszter címére postázott ki- sebb-nagyobb összegek, hiszen elvileg akár karácsonyi ajándékba is küldhetnek az emberek a BM első emberének pénzt - tette hoz­zá a szóvivő. Tisztább helyzetet teremtene, ha az adakozók Pallagnak postáznák a „gyorsse­gélyt”, amit ő - ahogy a bíróság előírta - később egy összegben el­juttatna a belügyminiszternek. TAKÁCS MARIANN Budapest - Szeged A szegedi Regionális Közép­európai Környezeti Techno­lógiai Központ kezdeménye­zőére a Tisza menti önkor­mányzati társulások össze­fogtak a folyó környezet­védelme érdekében. Öt ország - magyar, szlovák, uk­rán, román és jugoszláv - szak­embereinek közreműködésével példa nélküli együttműködési program veszi kezdetét a követ­kező évtől. Szuhánszki Zoltán, a központ ügyvezetője lapunknak úgy nyilatkozott, az együttműkö­désre azért volt szükség, hogy azonnal cselekedni tudjanak, ha bármi történik a Tiszával vagy vízgyűjtő területével.- A tagok figyelőrendszereket működtetnek majd, hogy a legki­sebb változást is az első pillanat­ban felismerjék - mondta el Jarolics Béla, a központ munka­társa. - Mint tudjuk, az Európai Unió örömmel üdvözli a na­gyobb területi összefogást felmu­tató pályázatokat, így jó esélyünk van uniós támogatások megszer­zésére is. Nem volt még gélda ugyanis egy ilyen, határokon át­nyúló közös program megvaló­sulására, ezért ezt várhatóan ki­emelten kezelik majd. A tagállamok országos köz­pontjai kisebb közhasznú társa­ságokat fognak majd össze. Nagy szervezőkészséget igénylő fel­adat lesz az öt ország eltérő jog­rendjében létrehozni ezeket az egységeket, de 2001 márciusáig mindenképpen be kell hogy feje­ződjék a munka. Ekkor kell ugyanis leadni az esedékes pá­lyázatokat. Ezek a tervezetek az összköltség mellett a legkisebb társulásokig lebontva tartalmaz­zák majd a remélt források fel- használásának módját is. - ré ­Misi visszaszökött kétszer, mert elege volt abból, hogy betörésre, lopásra kényszerítik, s akkor írat­tam be a gimnáziumba.- Gondolom, ekkor már elvált tőle. — Nem tudtam, mert nem volt elérhető. Közben valamennyire összeszedtem magamat, enyhül­tek a fájdalmaim, ismét elkezd­tem libázni. Újsághirdetés úján ismerkedtem meg Erikával, akit levele szerint ütött-vert az ura Okányban. Beültem a Trabantba, s érte mentem. Csont, bőr volt, a hároméves kislánya, mint egy másfél éves. Egye meg a fene, mondom neki, eljössz hozzám, segítesz, négyen leszünk a fiam­mal, majd csak boldogulunk. Ő huszonéves volt, én meg negy­venhat. Kikötöttem, hogy több gyerek nem kell. Rosszul is vol­tam, meg rengeteget dolgoztam. Higgye el, nem sokkal volt több egeamunnasoK nem Ke ne ne k az nu-naK! i A város polgármestere, Takács Dezső vasárnap este értesült a ‘ „battonyai” romák kivándorlásáról. Érdeklődésünkre elmond­ta: kizárt, hogy etnikai-faji sérelem érte volna a kivándorlókat. A cigány családokat támogató program, a Roma Start battonyai menedzsere, Rádainé Rácz Róza is megerősíti a polgármester véleményét. — Nehéz körülmények között élő magyarok is vannak a város- ^ ban, nem csak romák. Őszintén szólva nem értem az Orszá­gos Cigány Önkormányzat magatartását. Én nem mennék el, az biztos. A munkaügyi központ éppen azokon szeretne segí- . teni, akik dolgozni akarnak. Most például nyúltenyésztő, vaja- mint kert- és parkápoló tanfolyamot indítottunk Battonyán. Úgy . vélem, hogy - főleg a fiatalok közül — mindenki tud változtatni a jelenlegi helyzetén, ha tanul. Azt tudomásul kell vennünk, hogy segédmunkásokra nincs szüksége az EU-nak, és akkor sem lesz, ha már mi is odatartozunk * Öt ország a Tiszáért tést kezdeményezett - mondta er deklődésünkre Pallag László. A olajügyek élharcosaként ismertt vált képviselő a bíróság szégyene nek nevezte, hogy épp azt bünte

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents