Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-01 / 281. szám
10. OLDAL - 2000. DECEMBER 1., PÉNTEK G A Z D A S Á G SZERTÁR. (1) A pusztaottlakai önkormányzat a napokban felújította a településen levő század eleji tűzoltószertár gépeit, felszerelési tárgyait. A még ló- vontatású kocsit a fecskendővel, valamint a szertár korszerűsítését a kötelező önkéntes tűzoltói feladatok tették szükségessé, mely közel 400 ezer forintba került. A munkálatok végzését helyi közhasznú munkások segítették. MILLIÓK FELÚJÍTÁSRA, fi) A vésztői önkormányzat idén eddig 7 millió 438 ezer forintot költött felújításokra. A nyílászárók szigetelésére és fűtéskorszerűsítésre 5 millió 77 ezer forintot használtak fel, 2 millió 361 ezer forint pedig a vésztő-mágori emlékhelynél folyó munkálatokhoz kapcsolódik. MEGÚJUL, (i) Körösladányban jelenleg folyik a községháza felújítása. A munkálatok várhatóan 7 millió 514 ezer forintba kerülnek. Földi János képviselő a legutóbbi testüleü ülésen javasolta, hogy a felújítás során egy akadálymentes lépcső is készüljön a községházán, amelyen a mozgáskorlátozottak is problémamentesen közlekedhetnek. BÉRBE ADTÁK, (i) Dévavá- nyán az önkormányzat az Eurotex Kft. részére bérbe adta a volt helyi tüzéptelepen lévő diszkont épületét. A bérlő az ingatlant december elsejétől használja, és jövő év december 31-ig elővételi joga van rá. BELVIZES TÁMOGATÁS, fi) A személyi tulajdonú lakások belvízkárainak enyhítésére Okány idén összesen 37 millió 575 ezer forintot kapott. A pénzből 135 család lakásának helyreállítását, 13 család lakásvásárlását és három család lakásépítését támogatta az önkormányzat. ÉSZAKI MENEDZSER, fi) Vidékfejlesztési menedzser alkalmazására a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól 1,5 miihó forintot nyert az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás. A legutóbbi társulási ülésen a térség döntött a témában: az állást Balog Károlyné kapja meg. TÁMOGATÁSRA, fi) A nagy- kamarási óvoda a közelmúltban „A gyermekek környezeti nevelése” címmel kiírt központi pályázatra 200 ezer forint támogatásra nyújtott be igényt. Sikeres elbírálás esetén tervük, hogy az állat- és növényvilág megismerése érdekében kirándulást szerveznek a szarvasi arborétumba, illetve meglátogatják a fővárosi állat- és növénykertet. VÁROSI SZINTŰ ÉPÜLET, (i) Impozáns, a település központjába remekül Illeszkedő épülettel gyarapodott Körösladány. A Petőfi tér 1. szám alatt nemrég adták át a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet körösladányi kirendeltségének megújult épületét. Prokics Mátyásné, a körösladányi kirendeltség vezetője elmondta: Ladányban a takarékszövetkezet az egyetlen bank. A mostani fejlesztés révén városi színtű épülettel gazdagodott a Körös-parti nagyközség fotó: lehoczky péter S. GÁBOR AUTÓZÁSA 1995-1999 év megtett kilométer átlagos benzinár/liter elfogyasztott benzinmennyiség összes benzinkiadás 1995 10079 km 97 forint 735,7 liter 71 362,5 forint 1996 4982 km 113 forint 363,6 liter 41 086,8 forint 1997 6628 km 138 forint 483,8 titer 66 764,4 forint 1998 3710 km 151 forint 270,8 liter 40 890,8 forint 1999 3105 km 178 forint 226,6 liter 40 334,8 forint „Beszélő” útnyilvántartás A benzinárban egyre távolabb a főváros Az utóbbi öt esztendőben közel háromszorosára emelkedett a Szeghalom—Budapest—Szeghalom közötti autózás benzinára. S. Gábor 1995 januárjában személyautójával még 2695,1 forintból megjárta a Szeghalom és a főváros közötti oda-vissza utat. Ugyanennek a távolságnak a megtételéhez idén januárban már 7270,8 forint benzint kellett vásárolnia. att így is 41 086,8 forintot kellett üzemagyagra költenie. S. Gábor Szeghalom „szórakozás” így is 40 334,8 forintot vitt el. Ami viszont ennél is érdekesebb, az a Szeghalom-Buda- pest-Szeghalom közötti távolság megtételének évenkénti változása. Ez a 400 kilométeres út 1995- ben 2695,1 forintjába, 1996-ban 3095,2 forintjába, 1997-ben A Szeghalmon élő S. Gábor nagyon régóta saját személygépkocsival rendelkezik. Amikor arra kértük, hogy az utóbbi esztendők autózásairól és benzinárairól beszéljen nekünk, készséggel mutatta meg az utolsó öt évben saját használatra vezetett útnyilvántartásait. A szeghalmi férfi személyautója száz kilométerenként átlagosan 7,3 liter 98-as oktánszámú benzint fogyaszt. S. Gábor lelki- ismeretesen végzett kimutatásaiból kitűnik: 1995-ben összesen 10 079 kilométert tett meg gépkocsijával. A benzin akkori átlagára 97 forint körül volt. Tehát S. úr autója összesen 735,7 liter benzint „evett meg”, ami 71 362,5 forintba került. A következő esztendőben a szegalmi férfi már csak 4982 kilométer megtételére használta az autót, ám a megemelkedett benzinárak miSZEGHALOM—BUDAPEST—SZEGHALOM SZEMÉLYAUTÓVAL 1995-2000 KÖZÖTT (fogyasztás 7,3 liter/100 kilométer) 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 1997-ben 6628 kilométert autózott, ez 66 764,4 forintját emésztette fel. 1998-ban 3710 kilométeren ült a volán mögött, s 40 890,8 forintot fordított üzemagyagra. 1999-ben már csak 3105 kilométer vezetett, de ez a 3883,6 forintjába, 1998-ban 4277,5 forintjába, 1999-ben 4730,4 forintjába, 2000 januárjában (a többi évek adatai is januárra vonatkoznak) 7270,8 forintjába került S. Gábornak. MAQYARI BARNA HALASI MÁRIA A nyugati minta csak álom Kicsi ország vagyunk, mégis a néhány száz kilométeren belül a térségi különbségek szembetűnően és kihívóan nagyok. Az országos településfejlesztési koncepcióban 66 fejletlen és halmozottan hátrányos körzet szerepel, melyekhez megyénk egy-két kistérsége is besorolható. Az itt élők számára a létezés, a mindennapi megélhetés, a jövő életminősége attól függ, hogy a vidékfejlesztési politika - mely összefonódik az agráriumban végbemenő változásokkal - hogyan érinti őket. A hátrányos körzetekben élők száma megdöbbentően nagy, az ország lakóinak mintegy egyharmada. Miközben a kormányzat sikerpropagandát folytat, falun a létbizonytalansággal kell megküzdeni. A minap egy dél-békési falu elöljárójával beszélgettem, aki szomorúan értékelte a rendszerváltás történéseit. A kilencvenes évek elején a környéken mindenütt 100- 150 embert foglalkoztató szövetkezet működött, melyeket leépítettek vagy felszámoltak. A megmaradt kft.-k, rt.-k alig 10-20 embernek adnak munkát. A vegetáló áfészek a várható törvényváltozással feltehetően versenyképtelenné válnak a multicégekkel szemben. A falu önkormányzata, intézményei minimális létszámmal dolgoznak. A munkanélküliségi ráta ugyan csökken, de a statisztika arról nem szól, hogy hányán kerülnek ki minden nyilvántartásból. A nyugati mintájú családi gazdaság egyelőre álom, akik pedig talpon maradtak, nem alkalmaznak külső munkaerőt. Az adott településen tizenkét embernek van állandó munkahelye, és tízen járnak vidékre dolgozni. A rendszerváltás előtt a faluban egyetlen közveszélyes munkakerülő volt, ma veszélyesen sok a munkanélküli. A népesség elöregedő, a fiatalokat nem vonzza a gazdálkodás. Mindez azonban vajmi kevéssé izgatja a döntéshozókat, mert csak a vak nem látja, hogy az átgondolatlan intézkedések előbb-utóbb padlóra „küldik” a falusi lakosságot... Ismét biokert és cserjék Tegnapi lapszámunkban a biokertbe való cserjékről szóltunk. Ma folytatjuk a témát. Az ellenálló mogyorófajták közül a biokertészeknek a következők ajánlhatók. A Cosford K.2. szeptember első felében szedhető, édeskés, zamatos a termése. Bokra erős növekedésű, korán termőre fordul, jó termést ad, porzófajtát igényel. Virágzata március elejétől nyílik. Egy-egy bokorról 2,5-3 kiló száraz héjas termést ad. A nagy tarka Zelli K.5. Szeptember végén szedhető. Magbél aránya 42 százalék, kellemes ízű, de csak 1,5-17 kilót terem bokronként. Szintén porzófajtát igényel. Római mogyoró K.l. Augusztus vége felé szedhető. Makkja nagy, magbél aránya 45 százalék, kellemes ízű, korán termőre fordul. Virágzata már januárban nyílik, és szintén porzófajtát igényel. A Bollwilleri csoda K. 4-es jelzésű fajta szeptember közepén szedhető. Magbél aránya 50 százalék. Bokra erős növekedésű, korán termőre fordul és bőven terem. A mogyorót szélvédett fekvésben, tápanyagban gazdag talajon termesszük. Vegyszermentes gazdálkodás esetén gyógynövény kivonatokkal védjük a mogyoró-lisztharmattól, az alma-pajzstetűtől, a takácsatkától és a termésre legveszedelmesebb mogyoró-ormányos bogártól. Tömeges invázió esetén a májusi rajzáskor feromonos rovarcsapdákat aggassunk a mogyoróbokrokra az ormányos lepkéjének, mely a telet a földben bebábozódva élte át. Egyre többen termesztenek köszmétét, melynek törzses fácska változata terjed. Ezt jóval könnyebb megvédeni a lisztharmattól. Fajtái a Pallagi óriás és a Szentendrei fehér. Mindkettő június elején érik. Az előbbi gyümölcse nagy, sárgászöld, tojás alakú, hája közepesen vastag, leve bőséges, kellemesen savanykás. A szentendrei fehér köszmétének gyümölcse közepes nagyságú, zöldesfehér, gömb alakú, vékony héjú, húsa lédús, kellemes ízű. Célszerű e két köszméte fajtát együtt telepíteni. A ribiszkeköszméték közül ismert a Riko, vagy a Josta. Mindkettő a fekete ribizlihez áll közelebb. Június végén érik. Üdítő ital. Mártás, leves és dzsem készül belőle, de mélyhűtésre is alkalmas. Süteménykatonák Nemrégiben új süteménygyártó gépsort helyezett üzembe a mezőberényi német pékség, és ezáltal ke- lesztés nélküli finomságokat is készítenek. A húsoscsaládból ilyen a csípős, a csabai, a bajor és a vadas-húsos katona, az édes sütemények közül például a mákos-tökös vagy a tiramisu. Ezen újdonságaikat is felsorakoztatták standjukon a budapesti Foodapesten. Kátai Géza, a német pékség ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta: a látogatók kedvencei az EU-süteményseregből főként a húsos katonák. És ahogy az igazi katonáknál, náluk is adnak a tartalom mellett a formára. Vagyis különbözően formázott kivitelben kínálják a finomságokat. Ezenkívül természetesen fagyasztott termékeinek teljes skáláját is bemutatja a pékség a ma záródó kiállításon. NY. L. Finompék”,- uh. 'Iliül! V oaaBííísJ»* A mezőberényi német pékség „katonái“ népszerűek a Foodapesten is D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kereskedelmi centrumot... A mezőgazdaság jövedelem- termelő képessége alacsony, az agrárszabályozás kiszámíthatatlan, a támogatási rendszer bizonytalan, nem létezik követhető agrárstratégia, hiányzik a jogbiztonság — ezek a megállapítások bármelyik, a régióban működő, mezőgazdasággal küszködő vállalkozásra jellemzőek. Csorvás A település egyik meghatározó cége, a Csorvási Gazdák Szövetkezet is a fent említett problémák miatt küzd a mindennapok túléléséért. Kelemen Mihály elnök a szerdai testületi ülésen a beszámolójában elmondta: az eltartó képesség sajnálatosan romlik, a technikai fejlődés eredményeként a versenyképesség megtartása érdekében egyre kevesebb az élőmunka iránti igény.- Környezetünkben eddig még nem jelentek meg a jobb jövedelmezőséget produkáló ágazatok, amelyek a foglalkoztatási feszültséget enyhítenék, javítanák a megélhetési biztonságot - mondta az elnök. A szövetkezet - amennyiben a jogalkotás megengedi - szeretné kihasználni az exportlehetőséget és tovább erősítené kereskedelmi tevékenységét a környező országok vásárlóinak.- Kereskedelmi centrumot alakítunk ki, segítve ezzel a környék gazdáit olcsó, megbízható minőségű vetőmag, műtrágya és az alkatrész beszerzésében vagy a feldolgozásban, a sertés kapcsán pedig az értékesítésben. A termelési tapasztalatok átadása érdekében szakmai bemutatókat szervezünk és kibővítjük szaktanács- adói tevékenységünket. Komplett és hosszú távú szerződéseket kötünk a környék gazdálkodóival, akik bérleti díj helyett az árutermelést választják - sorolta terve- iket Kelemen Mihály. <*. i. 4
